Hírek

A napokban a Safari Club International publikált egy beszédes grafikát, amelyen látványosan mutatja be, valójában milyen számokkal kell(ene) kalkulálni az Egyesült Királyságban sokakat érintő törvényjavaslatról.

Hazánk területének egyharmada természetközeli állapotban maradt fent.

Ellenberger András, a 8500 hektáron gazdálkodó, Somogy vármegyei Kossuth Vadásztársaság vadászmestere értékelte az idei szarvasbőgés időszakát.

A Duna-Dráva Nemzeti Park versenyzője nyerte el az Ifjú Kócsagőr Program fődíját.

A rókák veszettség elleni őszi immunizálása 2023. szeptember 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben, ezzel párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom is lesz az érintett térségekben.

Lantos Zoltán Lászlót, a Somogy vármegyei Rinya Menti Vadásztársaság és a Dráva Völgye Vadásztársaság vadászmesterét kérdeztük az idei szarvasbőgés tapasztalatairól.

Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, ezúttal lapunk júliusi számából idézzük vissza az alábbi cikket, amely A vadászathoz kapcsolódó emlékhelyek nyomában című sorozat VII. részeként jelent meg.

Olvasónktól kaptuk az alábbi történetet, amely egy alpesi zergevadászat részletes leírását nyújtja számunkra.

A szürke farkashoz hasonlóan a barnamedve védett státuszának a felülvizsgálatát kéri az Európai Bizottságtól Antal Árpád, az erdélyi Sepsiszentgyörgy polgármestere Ursula von der Leyen elnöknek címzett nyílt levelében.

A nádasdladányi kastélyt övező vadaskertbe a XIX. század végén, Nádasdy gróf fehérfarkú, vagy más néven virginiai szarvasokat (Odocoileus virginianus) telepített, ahol a szarvasok olyannyira elszaporodtak, hogy vadásztak is rájuk.

Néhány Zala vármegyei vadászatra jogosultat kérdeztünk meg, hogy az árváltozások hogyan érintik őket.

Naponta pörögnek az interneten a terítékre került szebbnél szebb bikákról készült képek, de a rövid kisérőszövegekből maximum néhány adatot tudhatunk meg róluk. Elnézve ezeket, gyakran hiányzik a vadászat története, mert hiszen az a lényeg…

Szeptember harmadik hétvégéjén újabb bikák kerültek terítékre „mintaterületünkön”.

Az idei bőgés sűrűjében járunk, lapunk internetes felületein ezrekkel együtt csodáljuk a hazai vadászterületek eredményeit. A vadászati világkiállítás évében közöltük az alábbi cikket, amely csodálatunk kulturális hátteréről ad képet.

A neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfrodulójára, ezúttal a közéleti szerepvállalásáról szóló cikkel emlékezünk.

Iskolák közvetlen közelében lőttek ki egy medvét Csíkszeredában péntek reggel.

Bőgés idején, miközben megunhatatlanul, naponta csodálkozunk rá a frissen terítékre került bikák képeire, jó érzés a korábbi évek főidényeiből történeteket olvasni.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma veszettséget állapított meg egy kutyával verekedő rókánál Szabolcs-Szatmár Bereg vármegyében. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Rabi Attila vérebvezető közreműködésével az idényben ez idáig hat bika került terítékre, ezek mindegyike Zala vármegyében.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője a vita során elmondott felszólalásában hangsúlyozta, az elmúlt években jelentősen megnőtt az európai nagyragadozó-állomány, a túlszaporodás és a teljes vadászati tilalom súlyos problémákat okoz.

Az idei főidénykezdet az elmúlt húsz év egyik legnehezebbje a Sellyei Pagony Vadásztársaság szakemberei szerint.

Szeptember 16-án 10 órakor nyílik meg Pörbölyön, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjában A mi világunk 2023 című természetfotó kiállítás, amelyet a Mezőföld Természetfotó Egyesület tagjai állítottak össze.

Az Agrárminisztériumban hétfő délelőtt tartott sajtórendezvényen tudta meg szerkesztőségünk, hogy a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány csaknem 95 millió forinttal támogatja az állatvédelem fejlesztését.

Rendőrökből álló csapat nyerte Zalaegerszegen a jótékonysági főzőversenyt, amelynek a bevételét idén a helyi idősek otthona kapta.

Az inváziós fajok behurcolása és terjedése világszerte a biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb okozója.

Gemenc méltán világhírű vadászterület, de ilyen eredmények még ott is csak ötévente fordulnak elő. Például 2000 és 2010 között 2 terítékre került bika agancstömege haladta meg a 13 kilogrammot.

A vad- és erdőgazdálkodás még 400 éves tradíciók birtokában sem könnyű feladat, mert a változó környezet újabb és újabb kihívásokat produkál.

Péntek délután adták ár Hatvanban, a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeumban Fekete István emlékszobáját.

A házi macskák ma a legnépszerűbb társként tartott állatok, a legtöbb felmérés szerint a háztartásokban élő cirmosok száma meghaladja a kutyákét. És akkor még nem beszéltünk a sok millió gazdátlan, kóbor- és félig kóbor macskáról.

A nyilasok bebörtönözték, menekült a kommunisták elől, vadászati világkiállítást szervezett, hatott az afrikai vadgazdálkodásra, vadászati múzeumot alapított. Hol nincstelen világcsavargó, hol pedig nemzetközi hírű szaktekintély volt.

Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója, valamint a szomszédban tomboló háború kapcsán ajánljuk figyelmükbe a híres vadászírónk, vadászati ikonunk alábbi írását.

Egyetemi tanulmányaim során sokszor merült fel bennem a kérdés, hogy lakóhelyem közelében milyen állapotban lehet az élővilág, milyen problémákkal nézhetnek szembe a helyi vadgazdálkodók.

Az alábbi írás „Pillanatképek a tavalyi szarvasbőgésből, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből” alcímmel jelent meg 2019 szeptemberében. Reméljük, hogy az idei főidényről is készülnek majd emlékezetes írások.

A történetem tavaly kezdődött, mikor sikerült terítékre hoznom életem első gímbikáját a Somló Vad Kft. területén.

Medvét gázoltak egy romániai autópályán.

Már augusztusban izgalommal figyeltem, hogy mennyi gímszarvas tarvad van egy-egy területen, merre járnak bikák, vajon hová fognak beállni, hol lesznek a legjobb bőgőhelyek?

Augusztus 24. napján kezdtem meg a 303. számú Illancs-bugaci vadgazdálkodási tájegység jogosultjainál a gímbikák megfigyelését, összesen 11 területen nyertem bepillantást az ott folyó bőgési előkészületekre az eredményvárás időszakában.

Ursula von der Leyen: a farkasfalkák európai jelenléte veszélyt jelent a jószágra és potenciálisan az emberekre is.

A SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterületén 2011 óta szakítottak a hagyományos vadföldműveléssel és napjainkra már 200 hektáron a Syngenta Kft. méhlegelő keverékét telepítették.

Vasárnap a Jánoshalmi Vadásztársaság területén jártam a szarvasbikák nyomában, kísérőm Csernák Roland vadászmester volt.

Augusztus 29-én, a vásárosnaményi Hunor Hotelben rendezett szakmai konferenciát a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetsége, hogy válaszokat keressen a címben feltett kérdésre.

„Nem az a fontos, hogy hol vadászik az ember, hanem hogy kikkel…” Csathó Kálmán axiómája gyakran jut eszembe, de most nincs okom panaszra, mert napok óta kiemelkedő személyiségekkel „vadászom” együtt – igaz, fotelban ülve, könyvekkel körülvéve…

Szeptember másodikán a Kunfehértói Fejértó Vadásztársaság területén jártam reggeli cserkelésen, Misándi Sándor hivatásos vadásszal és vendégével.

Mivel is kísérhetnénk jobban a most kezdődő bőgést, mint az idén 125 éve született Széchenyi Zsigmond első gímszarvas bikájának történetével?

Ma szeptember elseje, péntek van, a gímszarvas vadászati idény első napja, a Fajsz –Miske Egyesült Vadásztársaság területén Lajter Róbert a kísérőm, vele mászunk fel a Karasica főcsatorna partján elhelyezett magaslesre.

Szerencsére ma már nincsenek olyan vadászok, mint amilyen az alábbi történet egyik szereplője. Valószínűleg egy nagyon régi emléket írt meg és küldött el nekünk olvasónk, még abból az időből, amikor előfordult ilyen vadász is.

A meteorológiai nyár utolsó napját a Homokmégyi Dózsa Vt. elnökével, Rigó Ferenccel töltöttem el csodálatos vadászterületükön.

A szarvasbőgés, ezzel együtt a szeptember a vadászember egyik legkedvesebb ünnepe. Ennek szellemében állítottuk össze és ajánljuk témáinkat is olvasóink figyelmébe.

A Nimród Vadászújság idén is online amatőr fotópályázatot hirdet – ezúttal Őszi alkony jeligével.

Az előző napi lehűlést biztató jelként értékeltük Zilinszki Martinnal, a KEFAG Zrt. Császártöltési Erdészetének hivatásos vadászával, amikor is a hajnali találkozási pontunknál szélirány ellenőrzést tartottunk a későbbi célterület kiválasztása érdekében.

Sikeresen lezajlott a Somogy Természetvédelmi Szervezet Természetismereti és Vadásztábora Somogyfajszon. A programon idén 27 gyermek vett részt. Lapunkkal Balog István táborvezető osztotta meg a részleteket.

Megérkezett a várva várt lehűlés, hajnalra a meteorológiai előrejelzés esőt mondott, ami a tervezett indulásra meg is érkezett.

A mesterséges intelligencia – azaz az AI – egy ideje napi szinten szolgáltatja az újabbnál-újabb beszédtémákat. Idén a Twitch (videósók számára kialakított közösségi platform) új sztárja az „AI Jesus” lett, aki egy mesterséges intelligencia a megváltó képében, ráadásul 0-24-ben válaszolja meg a felhasználók mindenféle kérdéseit, a komolyakat és a komolytalanokat egyaránt.

A kimondottan meleg éjszaka után a hétfő hajnal a Borotai Vadásztársaság területén köszöntött, ahol is Kristán János hivatásos vadásszal indultunk hallgatózó körútra.

A Somogy Természetvédelmi Szervezet 1998-ban, Petesmalomban elsődlegesen madárvédelmi célokkal vásárolta meg a közel 100 hektáros fás-tavas területet, mely később – a vidrák érkezésével – vidraparadicsommá nőtte ki magát.

Az idei Országos Vadásznap a nyár egyik legmelegebb napján zajlott. A résztvevők így bizonyíthatták, hogy a vadász nem kényes fajta, hiszen mindenféle időjárási viszonyok között képesek mozdulni, ha a szenvedélyéről van szó.

A vasárnapi pirkadat a Nemesnádudvari Nimród Vadásztársaság területén köszöntött ránk, Farkas Bálint hivatásos vadásszal. Kísérőm kész tervvel fogadott, az előző esti tapasztalatai alapján jártuk végig a visszaváltásra alkalmas helyszíneket, a nappali pihenő helyekre vezető utak mentén.

Hű volt a nevéhez az Országos Magyar Vadászkamara vadgazdálkodás időszerű kérdéseivel foglalkozó konferenciája.

Augusztus 26-án a SEFAG Zrt. egész napos erdei szórakoztató programokkal várta a család apraja-nagyját a zselici erdőben.

A szombati napon Szalczer Bálinttal, a Hajósi vadásztársaság elnökével „vallattuk” a területet. Reggel gyors szélirány ellenőrzés után a homoki területrészre, az úgynevezett Csetájba mentünk.

Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulójáról lapunk szerzői is megemlékeznek, ezúttal Varga Csaba számol be személyes élményeiről.

A péntek hajnalt és estét Zilinszki Csabával, a Császártöltési Hubertusz Vadásztársaság hivatásos vadászával hallgatóztam végig a vadászterületükön.

Szent István napja után kezdődött a változás. Lassan sétált a Nyár, jobban mondva: vonult! Mint az utoljára, még egyszer hódítani akaró királynő.

A csütörtök hajnalt és estét a Sükösdi Kékhegy Vt. területén töltöttem, Kollár Csaba vadászmesterrel, reggeli cserkelésünk találkozási pontján gyorsan ellenőriztük a szélirányt, majd útra keltünk az úgynevezett csanádi homokra.

Sebzések kapcsán megfogalmazott tanácsok, adózási kérdések és némi művészettörténet is napirendre került Zalában.

Új sorozatot indítunk, amely a bőgés kezdeti pillanataitól egészen az első nagyobb bika terítékre kerüléséig mutatja be olvasóinknak a 303. Illancs-bugaci vadgazdálkodási tájegység jelenlegi hétköznapjait.

Nem tudok betelni ennek a vadászati módnak a szépségével, meghittségével. Mindazzal, amit a sötétből kikelő hajnalok, vagy a csillagtakaró alatt elpihenő erdőszéli utak, tisztások népével találkozva átélhet a jáger.

Egy kollégámtól hallottam a hírt: Japán a Csendes-óceánba ereszti a fukusimai atomerőmű tisztított hűtővizét. „Hogy mit csinál?” – csaptam az asztalra, majd rácuppantam a „guglira”. 

Amint vége az őzek üzekedésének, és a hajnalok időnként ismét ködbe borulnak, a fővadas vadászterületek szakemberei már az induló szarvasbőgésre készülődnek.

Nehezen indult az üzekedés, és nem hozott kiemelkedő bakot a Csongrádi Május 1. Vadásztársaságnak. Az idei év tapasztalatairól Meggyesi József vadászmester számol be a Nimród olvasóinak.

Nos, kedves vadászok, ki tud és hajlandó úgy cserkelni, mint a természetfotós, hogy meglegyen a vadászias lőtáv?

Múlt pénteken és szombaton Szatmárnémetiben, a Magyar Megmaradás Házában találkoztak a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetsége és a Szatmárnémeti és környéke vadászainak képviselői.

Az alábbi írás tavaly jelent meg, de egy korábbi, az ideihez hasonló nagyon csapadékos évben játszódik. Az őznász és a bőgés közötti pillanatnyi szünetben jó olvasni sokak szenvedélyétről, a tőkés récéről.

Az üzekedés végén mivel is emlékezhetnénk jobban Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulójára, mint az alábbi írásával, amelyben röviden, de a tőle megszokott lenyűgöző stílusban írja le az európai őzről alkotott képét.

Csányi József, a Dorozsmai József Attila Vadásztársaság elnöke az első díjazott.

Cséplő József (1920-2012) nevét talán már ismerheti az irodalmi igényességet kedvelő vadász.

Erős bakok estek üzekedésben a Somogy vármegyei Tuskósi Vadász Egyesület területén. Nagy Máté, a közel 8500 hektáron gazdálkodó társaság kerületvezető vadásza osztotta meg a részleteket a Nimród Vadászújsággal.

Folytatva a sellyei „mintaterület” történéseit bemutató sorozatunkat, a főidény előtti aktualitásokról ejtünk pár szót.

Sikeresen lezajlott az Országos Jótékonysági Vadászat (OJV) alprogramjaként megrendezett III. Országos Jótékonysági Koronglövő Verseny első rendezvénye Debrecenben.

Összesen 12 rendbeli bűncselekmény miatt javasolnak vádemelést a bicskei rendőrök.

Ezek azok az élmények, amelyekért akkor is érdemes kimenni, ha végül eredmény nélkül tér haza a vadász.

A környezeti és technikai változások közepette kiemelten fontos ügyként kezeljük a magyar vadászati kultúra hagyományainak megőrzését. Az Éltető hagyományaink sorozatunk is erről szól, amelynek egy korai cikkét olvashatják.

Az újszülöttnek minden vicc új – szól a közmondás. Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából ezúttal egy olyan írását olvashatják, amelyet eddig már milliók élvezhettek, de lehet, hogy lesz, aki most találkozik vele először.

A Békés vármegyei Bartha Agrár Kft. szakembereinek tavaly és az idei évben is sikerült elhozni a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyének területi előválogatójáról egy-egy ezüstérmet.

A hét elején felröppent a hír, hogy egy fővárosközeli erdőben mosómedvék telepedtek meg. A témához szervesen kapcsolódik a Nimród márciusi lapszámában megjelent cikk, amelyet ezen apropóból most itt is közlünk.

Nem érdemes félvállról venni a mosómedve hazai gyarapodását, mert a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha elér egy szintet az állomány, akkor már csak vért izzadva, rendkívüli erőfeszítésekkel lehet megfékezni a kártételét.

Még két hétig van rá lehetősége, hogy interjút készítsen Széchenyi Zsigmonddal és pályázzon a Sólyom-díjra! Aztán már csak Kittenberger Kálmán nevére kell feladnia a pályaművét… Nézzük a részleteket!

A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág és a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához, valamint meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, és az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket.

Vadonélő mosómedvéket filmeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői vadbiológus kutatói egy Budapesttől 30 kilométerre fekvő erdőben.

Egy brit parlamenti miniszter szerint a bankok megpróbálják „eltörölni a vidéket”. A kijelentésről azután cikkezett a nagymúltú The Telegraph, miután kiderült: számos lövészettel foglalkozó vállalkozás/klub számláit szüntették meg bankok, amelyeknek köze van a vadászathoz is.

A Középrigóci szálkásszőrű és simaszőrű tacskókennel nem csak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is elismert, a kennel az évek során sok vadászt juttatott szép küllemű és jól dolgozó ebekhez.

Ma már az emberek többsége leginkább a természetfotósok és filmesek által szerez élményeket a környezetünk élővilágáról, nekik köszönhetően kezdenek el kirándulni, vagy más módon keresnek közvetlen kapcsolatot a természettel.

Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából ezúttal Békés Sándornak, lapunk főmunkatársának gondolatait osztjuk meg az olvasókkal. Írása Széchenyin keresztül érzékelteti a kultúra szerepét, fontosságát az életünkben.

Vadászok ezreivel fordul elő nap mint nap, hogy dolguk végeztével, fáradtan csak annyit válaszolnak az érdeklődésre: „nem volt semmi”. Pedig ez a „semmi” a leggyakrabban olyan színes és izgalmas, ahogy Szigeti Edit kollégánk itt leírja.

44 négyzetméteres, negyedik emeleti irodából költöztek el, ahol sem parkolni, sem tárolni nem lehetett szinte semmit, nem beszélve az egyéb feladataikról, amelyeket áldatlan körülmények között igyekeztek megvalósítani.

Augusztus első két hetében, néhány napot az Alföldön szoktam tekeregni, és cserkelni az üzekedésbe feledkezett őzekre.

A Csehbánya és Bakonybél között elterülő terület talán a Bakony legszebb vidéke. És talán Magyarország egyik legszebb vidéke is. A hegyek és völgyek, erdők és mezők kincsként őrzik, óvják az itt élő vadvilágot. Mindezt pedig a természetfotós mutatja meg nekünk.

Jurányi Anna újságíró, televíziós szerkesztőriporter küldte szerkesztőségünknek az alábbi személyes hangvételű beszámolót nagypapája testvérének, Jurán Vidornak a tiszteletére állított emléktábla kapcsán.

Tombol a nyár, itt az őzek üzekedésének ideje. Írunk az erdei bakokról, őzagancsokról, de ezzel együtt folytatódik a vitafórumunk és a sorozataink is.

A Nimród 1914. augusztus 1-én megjelent számában, Hubertus szerzői név alatt publikált írásban kaptak hasznos tanácsokat az üzekedésben őzbakra vadászni kívánó elődeink.

Pintér Norbert vadászíró, a Nimród állandó szerzője mondja el alább, hogy mi jutott eszébe Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója kapcsán. Sokunk érzését fogalmazza meg, a tőle megszokott magával ragadó stílusban.

Csak egy őzbak? Csak egy szerencsés találkozás és jó lövés? Nem bizony, ennél sokkal többről van szó, amely kiderül az alábbi olvasói levélből.

A nyárközepi sűrű teendők és a késő délutáni időpont ellenére megtelt a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei megyeháza szépséges díszterme, hogy az érdeklődő vadászok meghallgassák a színvonalas előadásokat.

A legszebb történeteket mindig az élet írja, jó példa erre az alábbi elbeszélés.

A szakértő szerint, a rövid- és hosszútávú tisztítás is kell a fegyvernek.

Az alábbi írást egy olvasónktól kaptuk, amelyet egy vadászkinológiai konferencia hatására fogalmazott meg. A tartalma gondolkodásra, értelmes beszélgetésre, vagy akár vitára ad alapot. A változtatás nélkül közölt írás nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőségünk álláspontját.

„Nézd, Apjuk, ott egy maci! De aranyos!!! Dobd oda neki a szendvicsedet, amíg eszi, megpróbálom megsimogatni. Ne félj már, tudom hogyan kell velük bánni!” (Medvetámadás előtti – elképzelt - beszélgetés.)

Tombol a nyár, itt a kánikula, ám az élet nem áll meg, zajlanak a vizsgák, a versenyek és a kutyáknak hasznos szerep jut a vadgazdálkodásban is. Fontos tehát a rendszeres, egész éven át tartó munka, mert később kellemetlen meglepetések érhetik a vadászembert az őszi-téli vadászidényben.

Amikor olvasunk, a saját hangunk szól a képzeletünkben, azzal meséljük el a más által írt történetet magunknak. Viszont miután meghallgattuk kedvenc írónk beszédét, onnantól már az ő hangja szól, ha újra kezünkbe vesszük valamely művét.

Gyermekkoromban sokat csodáltam Sir David Attenborough utazásait bemutató természetfilmeket. Főleg az északi égöv égbenyúló fenyvesei, hósapkában álló óriás hegyei és az érintetlenség ragadta meg figyelmemet.

Áprilisban tettük közzé lapunk természetfotósa, Fülöp Bálint által másodikként lencsevégre kapott parókás őzbak történetét. Sokat nem kellett várni ahhoz, hogy a harmadikról is számot tudjunk adni…

A Vásárosnaményban működő vadászati kiállítás rendkívül népszerűvé vált a családok és az intézményes gyerekprogramok számára. Lapunk munkatársa, Bodnár Zsolt a Természetismereti Centrum szervezőjenként mutatja be olvasóinknak, hogy mi vonzza ennyire az érdeklődők tömegeit.

Miközben itthon még kevesen ismerik, külföldön keresett termék a magyar vadhús. A hazai feldolgozókból mintegy 3800 tonna feldolgozott vadhús kerül ki évente, aminek közel 90 százalékát az export partnerek vásárolják fel. 

Az elmúlt hét – s kifejezetten a mögöttünk lévő hétvége – úgy fog bevonulni a történelembe, mint az eddig valaha mért legmelegebb napok együttese. De vajon, hogy bírja ezt a viszontagságot a vadvilág?

A kapitális gímszarvasbikák földjén, Zala vármegyében már készülnek a vadásztársaságok a bőgésre.

Horváth Erzsébet természetfotó kiállítása Fonyódon.

Egy késő délutáni cserkelést terveztem, de felkészültem rá, hogy nem lesz túl mozgalmas fotós túrám. Nagyon meleg volt egész nap, és ilyenkor a vad csak késő este, sötétedés után mozdul ki a sűrű növényzettel védelmező nappali fekhelyéről.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Ha valaki, akkor pont Zilai János biztosan mindent megtett azért, hogy a vadászat eredménye ne a szerencsén múljon. Mégis, a szakmai és emberi tisztessége és szerénysége miatt fontosnak tartotta, hogy erről is meséljen nekünk.

A vadat a Szombathelyi Erdészet őriszentpéteri vadászkerületében Mihály Márton kapta lencsevégre, Mihály Zsolt hivatásos vadász kíséretében.

Az új kutya érkezése a családba mindig nagy felelősség, mert egy rossz döntés, és az ebre, ha marad is, csak egy kennelben eltöltött nehéz élet vár.

Az Európai Parlament július 12-én megszavazta a természet-helyreállítási rendelet tervezetét (Nature Restoration Law). 

Szombaton tettük közzé lapunk internetes közösségi oldalán, hogy 28 évvel ezelőtt, 1995. július 8-án hunyt el Gemenc volt vadgazdálkodási vezetője, aki Party István és Berek János árnyékában is tudott új és maradandó értékeket teremteni.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusán működő One Health Munkacsoport egyik fő kutatási területe az Echinococcus multilocularis galandféreg faj járványtanának vizsgálata.

Július 14-én, a Thury-várban kerül sor a fotókiállítás második állomásának megnyitójára.

A 22 héten át zajló szavazás hamarosan véget ér, július 16-ig még várják a szavazatokat az Agrárminisztérium Facebook-oldalán.

Az apróvad vadászata nem lenne eredményes a gondos, áldozatos apróvadgazdálkodás nélkül. De hogyan kapcsolódik mindez a kutyázáshoz? És hogy kerülnek képbe a tacskók és terrierek egy címadó mondatba az apróvadas területek hivatásos vadászaival? Hiszen nekik vizsla kell és kész. Vagy nem (csak)?

Terepi bírálati tapasztalatok a hazai öt nagyvadfaj tekintetében.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

A kutya fekete retriever volt, és az egyiptomi isteneket árnyékával védelmező főistenről, Ámonról kapta a nevét. Lobogó füleivel, zászlós farkával, hosszan elnyúlva szinte úszott a levegőben, amikor sebzett nyúl vagy szárnyazott fácán után rohant.

Azon vadásztársaságoknál tapasztalták a pozitív fejleményt, ahol nagy hangsúlyt fektettek a vadgazdálkodás során a dúvadgyérítés mellett az élőhely-gazdálkodásra.

Július-augusztus már a bőgés előkészületeiről szól, de ragadozóteríték is készült a közelmúltban Sellyén.

Vadászat közben igen nagyot képes lendülni az ember fantáziája, különösen, ha hosszan várakozik.

Darabos Dávid vérebvezető, Somogy és alkalmanként Tolna, illetve Baranya vármegyékben űzi a sebzett vadat.

Mi a véleményed a hangtompítók esetleges engedélyezéséről? – kérdezte   nemrégiben vadásztársaságunk tagjaitól körlevélben, közvélemény-kutatási célból az elnökünk.

Ha valaki elhatározná, hogy felkeresi mindazokat a helyeket, ahol valamiféle emléket állítottak Széchenyi Zsigmondnak, bizony igen sokat kéne utaznia.

Júliusi lapszámunkban szó esik a GPS vadgazdálkodási, vadbiológiai alkalmazhatóságáról, emellett a folyamatos aktualitással bíró medve és farkas témája sem marad ki, ezúttal viszont kicsit más megközelítésben.

Ismét egy dunántúli helyszínen találkoztak a helyi vadászok a Nimród Vadászújság és az Országos Magyar Vadászkamara által szervezett rendezvényen.

Róma az örök város. Számtalanszor leírt és számtalanszor elhangzott szavak. Azt gondolhatnánk, hogy ezáltal már szépen lassan elcsépelődött, elértéktelenedett, de ne higgyük, mert nem így van.

Június 28-án zárult az OMVK Somogy Vármegyei Területi Szervezete által, immáron 10. alkalommal meghirdetett egyhetes Ragadozó Gyérítési Program. A teríték ünnepélyes átadására a SEFAG Zrt. Tókaji lőterén került sor.

Május elején érkezett a hír, hogy végleg bezár az Igaly Budaörsi Koronglőtér, amelyet az Igaly József Lövészklub Egyesület üzemeltetett.

A Horvát Erdészeti Egyesület idén 18. alkalommal rendezte meg a Bjelovari Fotószalon „Erdő az erdész szemével” című fotópályázatát, ami egy nemzetközi megmérettetés, az indulók a világ bármely részéről nevezhetnek.

A hazai erdők múltjáról, jelenéről és jövőjéről tanácskoztak nemrégiben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az NKE Eötvös József Kutatóközpont, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézete és az Országos Erdészeti Egyesület együttműködésével szervezett konferencián.

Kevésbé ismert, hogy egy tárgy is lehet történeti forrás. Formájából, anyagából, díszítéséből, valamint – ha adatolva kerül a gyűjteménybe – általa új ismeretekkel gazdagíthatjuk az adott korral kapcsolatos tudásunkat.

A vízimadarak etetésének mellőzésére szólítja fel a vízpart mellett tartózkodókat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az ugyanis nagy tömegben sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli akár pusztulásra az állatokat.

Az árvizek és az aszályos időszakok kezelésére is alkalmas Tisza-Túr árapasztó tározót a tavalyi év októberében adták át a magyar-ukrán határ melletti Milotán.

Június 23-án tartotta az Országos Magyar Vadászkamara Fejér vármegyei Területi Szervezete az első Fejér Vadászakadémia elnevezésű rendezvényét, amelyen kerekasztal-beszélgetés keretében járták körbe a vadászat és vadgazdálkodás legfontosabb kérdéseit.

Vannak közöttünk olyanok, akik sokunkat meghazudtoló szorgalommal, hozzáértéssel, időt, energiát és anyagiakat áldozva járnak vadászatokra, vagy éppen felkészülnek rá, hivatalosan mégsem vadászok.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Amikor az 1971-es Vadászati Világkiállítás katalógusát lapozgatja az ember, a szervezőgárda tagjai között egy olyan szakember neve tűnik fel, aki korunk vadászati közéletének ismert alakja volt. Emellett vadászati témában íródott, több kiadást megért könyvei nagy népszerűségre tettek szert, és azokat a magyar vadászok még napjainkban is a könyvespolcok megbecsült helyén őrizgetik.

Aki a bakot megbecsüli, az a bikát is megérdemli.

Zajlanak továbbra is a munkák a sellyei „mintaterületen”.

Vadászok számára nyújtott szolgáltatásként és egyfajta múltidézésként indítja útjára a Nimród Vadászújság az apróhirdetés rovatát Vadászbazár néven.

Ismerik P-22-őt, a világ talán leghíresebb pumáját? Akit a National Geographic fotósa, Steve Winter örökített meg egy közismertté vált fotón, amelyen éjszaka látható úgy, hogy mögötte ki van világítva a világhírű Hollywood felirat?

Hajnali négykor már a Vértes lábánál szálltam ki a kocsiból a másfél órás út után, hogy az erdő-mező hajnali kipárolgásának illatát élvezzem.

Napjainkban közel hatvanhatezer vadász forgat puskát hazánkban, és csupán 1 százalék körüli azoknak az aránya, akik versenyszerűen űzik e nemes tudományt (Skeet, Trap, Compact Sporting).

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Miniszteri mandátuma utolsó napján, Tánczos Barna leköszönő romániai környezetvédelmi miniszter aláírta a közel félezer védett barnamedve elejtését engedélyező megelőzési kvótáról szóló miniszteri rendeletet.

Amíg a vadász azt a kétséget, tépelődést érzik, amit Bodnár Zsolt kollégánk az alábbi történetben megfogalmaz, addig tudhatja, hogy minden rendben van vele. Ha már nincs ilyen érzete, akkor…

Most megmutathatja, hogy mit tud, gondol és érez a híres vadászírónkról!

Néhány éve ki gondolta volna, hogy ilyen címmel jelenik meg cikk a sajtóban? Vadkamera-felvételek egyenesen Fehérgyarmatról, a legutóbbi medveészlelés helyszínéről.

A Nimród Vadászújság 2021-ben és idén is hírt adott arról, hogy – az élőhelyi adottságokhoz képest mindenképpen jelentős – kapitális őzbak került terítékre a Komárom-Esztergom vármegyei Csolnokon székelő vadásztársaságnál.

Rendhagyó beszámoló Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett somogyvári megemlékezésről.

Minap került a kezem ügyébe Szabolcs József „Apám és én száz éven át vadásztunk” című könyve (TerraPrint, 1995, Budapest) Ide-oda rakosgattam, mert mindig volt valami fontosabb, de nem hagyott nyugodni a gondolat: hogyan élhet tovább az apa szenvedélye a fiában?

Új vezetőt neveztek ki a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának (BfNP) élére Bende Zsolt személyében, miután a korábbi igazgató kormányzati szolgálati jogviszonya május elején megszűnt - tájékoztatta az MTI-t pénteken a nemzeti park.

Vannak 3-4 évtizede szolgálatot teljesítő vadőrök, akik azt mondják, hogy azt az érzést, amiről Orosz György kollégánk az alábbiakban ír, soha nem lehet megunni.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Miközben olvastam az alábbi írást, azon kaptam magam, hogy bizonyos részeknél visszafogtam a levegővételt, mint amikor a céltávcsőbe nézve várom a megfelelő pillanatot a lövésre.

A kormány elkötelezett a magyar erdők védelme és gyarapítása mellett.

Tizedik alkalommal találkoztak azok a hálás vadászok, akik az Országos Erdei Szalonka Monitoring Programnak köszönhetően, mintavételezés céljából gyakorolhatják még azt a szenvedélyt, amit szalonkavarázsként szoktak emlegetni.

Németországban már hosszú ideje nagy problémát jelentenek a farkasok, szinte az összes régióban – olvasható a kijelentés a Wild und Hund cikkében.

A lövésre nagy rohangálás, fújás-morgás kezdődik, majd egy ágroppanás a hátam mögül a gödörből, még egy hosszú – malachívó – morgás, aztán csend…

A kopókat a világ számos pontján, a legkülönfélébb területeken alkalmazzák, legyen szó a nagyvadfajok, az apróvadfajok, vagy akár a ragadozók vadászatáról.

Június első napjaiban zajlott Sopronban a III. Erdei Szabadegyetem – döntéshozóknak.

Az összesített eredmények alapján a Zalaerdő Zrt. erdésze, Jánosi Kristóf lett az idei „Az év erdésze” verseny győztese. A dobogó második fokára Szukhentrunk József, a TAEG Zrt. erdésze, a harmadikra pedig Tratnyek Tamás, a SEFAG Zrt. erdésze állhatott.

Július elsejétől szabadabb kezet kapnak a svájci vadászok a farkasok elejtésében a svájci kormány által pénteken bemutatott vadászati rendelet alapján.

Szombaton rendezték meg tizedik alkalommal a magyarországi vadászkürtösök megmérettetését     .

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority - EFSA) 2023-ban is európai szintű kampánnyal támogatja az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelmet.

Itt a nyár, s ezzel együtt a vadkárbecslés, vadkárelhárítás témaköre kerül fókuszba meglévő és újabb sorozataink mellett.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Férfiak három generációja, közös tragédia és a vadászat…

Közös ellenőrzés tartottak Veszprém vármegyében.

A Greenpeace öt országot érintő, 40 napos expedíciót indított a Kárpátok erdeinek védelméért, miután a környezetvédő szervezet 2022 őszén műholdas felvételek elemzésével óriási pusztítást tárt fel a határokon átívelő hegyvonulat erdeiben - közölte a Greenpeace Magyarország csütörtökön az MTI-vel.

Ezúttal egy példán keresztül vesszük számba, hogy milyen mértékű anyagi terhet jelenthet a vadkár elleni védekezés egy vadásztársaság életében.

Június 6-án megnyílik a Nimród 111 Fotókiállítás első állomása

A vadföldművelés a vadgazdálkodás sarkalatos pontja, hiszen a vadföldek nem csak táplálékot és búvóhelyet jelentenek a vad számára, hanem általuk hatékonyan csökkenthető a vadkár is, de nagyvadas területen a bőgésben is jelentős szerepe van az átgondolt vadföldművelésnek.

A rendezvénysorozat következő állomásának Pécs adott helyszínt.

Április és május a kukorica- és a napraforgó vetésének az időszaka, ilyenkor szoktak jelentős károkat és bosszúságot okozni a gazdáknak a fácánok, a galambok, illetve leginkább a varjak az éppen kelő növények magjainak kicsipkedésével. Megesik, hogy az egész állomány áldozatul esik a madaraknak.

Immár 7. alkalommal tartott gyereknapot Várpalotán a város önkormányzata, a Veszprém vármegyei vadászkamara, a vadászszövetség, a Bakonyerdő Zrt. és a VERGA Zrt. Ezen szervezetek összefogásának köszönhetően a programokat ingyen élvezhették a családok.

A városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden.

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.

A vadkár problémája már-már a vadásztársadalom körmére ég, erre utal a bírósági gyakorlatban a kártérítési perek növekvő száma is.

Sokat köszönhetünk a mazochista természetfotósoknak. Például szemet gyönyörködtető, különleges képeket, hozzájuk pedig érdekes történeteket az élkészítésük módjáról.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

A Pest vármegyei Kóhalma Vadásztársaság területén, az ABZ Drone Kft. szakemberei tartottak dróntesztet, amellyel azt akarták kipróbálni, hogy az eszközeik mennyire alkalmasak megtalálni a magas növényzetben elfektetett gidákat.

Mindegy, hogy hiszünk benne vagy sem, az élet szolgál ilyen történetekkel, amelyeket nem kell direkt módon feldolgoznunk, csak hagyjuk, hogy valahol a helyükre kerüljenek bennünk.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatokat gyűjt ahhoz, hogy változzanak a jogszabályok.

A képek magukért beszélnek, a hozzájuk kapcsolódó történet pedig az életről szól, amelyben vannak idilli, fájdalmas és szomorú pillanatok is.

A hét elején volt a biodiverzitás napja, és úgy vélem, a vadászok megérdemlik, hogy a jeles nap kicsit róluk is szóljon.

60 éve hunyt el a „Nimród szent embere”, Sólyom

Egy hivatás, egy életmód szimbóluma ez az írás, amely rengeteg fáradsággal és felelősséggel jár, mégis sokan irigylik.

A zalai vadászkutyás élet felvirágzásának kezdeti lépéseiről számol be lapunknak a vármegyei kamara kiniológiai szakbizottságának tagja. Abban bíznak, hogy ha megteremtik a lehetőséget, akkor a vadászkutyások élnek majd vele.

A Tanulmányi Erőgazdaság Zrt. 2023. május 15-én, hétfőn, hagyományteremtő módon vadgazdálkodási szimpóziumot és továbbképzést szervezett az erdőgazdaság vadgazdálkodási ágazatában dolgozó kollegáinak.

Itt a nyár! A feltöltődésre sokan választják a Somogy vármegyei erdőket. A Somogy Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. legújabb kisfilmjében arra buzdítja a fiatalokat és családjaikat, hogy kikapcsolódás közben is felelősségteljesen viselkedjenek, vigyázzanak a természetre.

A természetfotós a képeivel érvel, hogy miért kell megóvni a természetes élőhelyeinket, a növény- és állatvilágunk sokszínűségét. Fotóik nélkül sokkal kevesebbet érnének a cikkek, tanulmányok és előadások elmondott, vagy leírt szavai.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Nagyszüleimnek igen szokatlan volt az új bácsbokodi otthonuk, hiányzott a megszokott, nagyobb család. Ezt megelőzően Bácsalmáson, egy házban laktak a lányukkal, vejükkel és akkor még az első, egyetlen unokájukkal, velem.

Több indoka lehet a vadgazdának arra, hogy komolyan foglalkozzon vadföldműveléssel. De mibe kerül mindez?

Ha a mezőgazdák és a vadgazdák kapcsolata kerül szóba, akkor sokaknak a „konfliktus” kifejezés jut eszébe. De vajon tényleg így van-e ez? Ha igen, mi az oka, és lehet-e rajta változtatni? Olyan vadászok véleményét kérdeztük, akik egyben mezőgazdasági termelők is.

Siheder gímbikák esete a nyugalom megzavarására alkalmas vaddisznócsaláddal.

Több értékes őzbak is terítékre került az elmúlt időszakban a hódmezővásárhelyi Előre Vadásztársaság területén, ezért most kicsit „pihentetik” az állományt.

Az Országos Erdészeti Egyesület Baranya Vármegyei Helyi Csoportja és a Mecsekerdő Zrt. szervezésében május 11-én tartották meg az Év Erdésze verseny területi válogatóját.

A Magyar Véreb Egylet és a Gemenc Zrt. május 13-án rendezte meg a II. Zilai János Emlékversenyt Karapancsán. A Nimród Vadászújságot Flaisz Szilárd vezetőbíró tájékoztatta a részletekről.

Plank Csaba – lapunk online felületein is többször publikált – természetfotós rendszeresen tart ismeretterjesztő, szemléletformáló előadásokat szerte az országban. Ezzel kapcsolatos élményeiről és tapasztalatairól kérdeztük.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Pintér Norbert alábbi sorait olvasva látjuk magunk előtt a tavasszal éledező természetet, halljuk a hangjait, érezzük az illatait.

Több mint harminc medvét tartanak nyilván a vadásztársaságok Marosvásárhely metropoliszövezetében.

Több éves kihagyás után, az idei évben ismételten megrendezésre került az Év Erdésze Verseny területi előválogatója a SEFAG Zrt.-nél. A Társaság 8 erdészetétől két-két erdész kolléga érkezett, hogy megmérettesse magát, s szakmai tudását.

Valaha megbecsült, törvény által védett vadászkutya volt a magyar agár, majd majdnem eltűnt, de sikerült megmenteni, és ma már újra lehet vele vadászni. Az Országos Agarász Egyesület (OAE) magas szakmai színvonalon és céltudatosan igekszik megtalálni a helyét a hazai vadgazdálkodásban.

Alig több mint száz nap múlva kezdődik Magyarország történetének legnagyobb sportrendezvénye, a szabadtéri atlétikai világbajnokság. A rendezvény szervezői kiemelten kezelik a fenntarthatósági kérdéseket, ezért együttműködésben a Pilisi Parkerdővel, több ezer fát ültetnek Budapest erdőiben.

Ez az intelem az idény elején megfontolandó, még az olyan kedvező élőhelyeken is, mint a Dél-Alföld, de a bizakodás sem ördögtől való dolog, pláne, ha van alapja.

1883. május 10-én tárta ki vadaskertjének kapuit gróf Forgách Károly, és száz muflon először élvezhette az „európai szabadságot”.

Gyümölcsfákat telepített területén a vad számára a nagykanizsai Miklósfa Parkerdő Vadásztársaság.

Május 19–21-ig Gödöllőn, a Királyi Kastélyban rendezik meg a IX. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztivált.

Szerte a világon romlik a természeti értékek állapota, mennyiségük rohamosan csökken, így a vadon valójában már nem mindenhol az érintetlen, egészséges ökoszisztémát jelenti. Egy új skót központban ezt igyekeznek helyrehozni.

Az erdész szakma nem egy kapkodós műfaj, a művelői hosszú évtizedekre tervezik meg a feladataikat. Ezért nehéz egy laikusnak elképzelni, ahogy ezek a megfontolt, gyakran 100 éves távlatokban gondolkodó szakemberek versenyre kelnek egymással.

Olyan, mint egy festmény valamelyik vadászkastélyunk faláról az a fotó, amit Orosz György kollégánknak sikerült készítenie, miközben a nem létező reumáját kezelte a csalánosban.

Bodnár Zsolt kollégánktól már megszokott könyvajánló, a vele járó morális útravalóval.

Széchenyi Zsigmond, a neves vadász-író, vadászati ikon születésének 125. évfordulója tiszteletére május 23-án 14 órai kezdettel Somogyváron teljes délutáni programot szerveznek.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Ismerik a mondókát miszerint: ez elment vadászni, ez megmentette, ez hazavitte, ez megvizsgálta és átadta, és ez az icike-picike 1%-os kampányban hasznosította? Nem! Pedig tanulságos!

Május 14-én rendezik meg a II. Zilai János Emlékversenyt Felgyőn, a Jerring Lőtéren.

Vadászatra jogosultakat kérdeztünk a vadkárról.

Nem tartozik a legnemesebb vadászati módok közé, sokan nem is sorolják a vadászat kategóriájába, hanem inkább vadgazdálkodási kényszerként emlegetik. Szerintük, a vadkár megelőzésére kiülő vadász olyan, mint egy csősz, aki védi a mezőgazdasági területet.

Annak idején – négy-öt éve – az afrikai sertéspestis (ASP) közeledtével sokak szájából (főleg az anyagiasabb szekciótól, na meg a mezőgazdászoktól) elhangzott, hogy: „...nem baj, ha kipusztul a disznó; legalább nem lesz vadkár!”

Befejeződött az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasút felújítása.

Orosz György vadfotós kollégánk ezúttal sem okoz csalódást, amikor egy tavaszi élményét osztja meg velünk.

A Nimród Vadászújság 2023-ban ismét kiírja a Sólyom-díjat, amely nevét a 111. évfolyamában járó lap neves publicistájáról, Kittenberger Kálmán levelezőtársáról, Láng Rudolfról kapta.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Csodálatos dolog a fénykép, a múlt egy-egy pillanatát megörökítő dokumentum: úgy, mint ez a fotó is: amikor készült, nyilvánvalóan nem lehetett tudni, hogy az utolsó lesz…

A szemetelés és a szeméttüzek okozta károk mérséklése érdekében közösen lép fel a Somogy Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. A cél: a környezettudatos gondolkodás és a társadalmi felelősség hangsúlyozása.

A Pilisi Parkerdő április 25-én tartotta meg hagyományos éves erdészversenyét.

2023. április 21. és 23. között került megrendezésre, működésének 20. évfordulója alkalmából, a „Muzsikál az Erdő” rendezvénysorozat első alkalma.

Legújabb lapszámunkban folytatjuk sorozatainkat, valamint lesz szó vadtakarmányozási módszerekről, a vadföldeken végzendő teendőkről és az áprilisban elsők között esett őzbakok közül is bemutatunk néhányat.

Nagy Máté vérebvezető, Negró nevű bajor hegyi vérebével az idei Göcsej Kupa győztese, amit márciusban, a Nagykapornakon megrendezett XI. CACT Nehezített és Kölyök Vércsapa Versenyen ért el.

Húsvét hétfő volt, gyönyörű napsütés. A “fényrögzítő erdei munkás” mintha elrendezte volna az égiekkel a tökéletes vadfotós időt – Szőke Viktória mesél legújabb fotózási élményeiről.

Milyen jogi lehetőségeink, vagy korlátjaink vannak arra, ha vadlegelőink vagy vadföldjeink területét a villanypászták igénybevételével kívánjuk növelni?

A Gemenc Zrt. 130 darab madárodú telepítésével küzd a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival és más károsításokkal szemben.

Az OMVK Tolna vármegyei Területei Szervezete és annak Sportlövő Szakbizottsága az alábbi két lövészeti programot hirdette meg.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

Már sötétben, ahogy a búzavetés melletti füves szegélyen botorkálok a szűrt holdfényben, egy mély disznótúrásba lépek, amelyben majdnem hasra esem.

Ezúttal a megszokottaktól eltérően nem a hónap utolsó, hanem utolsóelőtti csütörtökén, április 20-án rendezte meg az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Nógrád vármegyei Területi Szervezete és a Nimród Vadászújság a Nimród Fórum névre hallgató szakmai rendezvénysorozat következő állomását. A helyszín Balassagyarmat volt, ahol a városháza díszterme az előző állomásokon megszokott miliőt biztosította.

Minden vadászterületen fontos a földhasználókkal kiépített kapcsolatrendszer, amely az élőhelyfejlesztés korlátait is gyakran megszabja.

Talajmegújító, a biodiverzitásra nagyobb hangsúlyt fektető mezőgazdasággal lényegesen több apróvad is lehetne a vadászterületeken.

Április 20-án 18 órakor veszi kezdetét a vadgazdálkodás és a vadászat lokális témáit, aktualitásait tárgyaló programsorozat következő állomása Nógrád vármegyében, Balassagyarmaton.

A Ráckevei Vadásztársaság kezelésében álló, zártkertekkel, erdőfoltokkal tarkított 4600 hektáros terület több mint 30 százalékos erdősültséggel bír és jelentős része a Duna árterében helyezkedik el.

A településfásítási program is mutatja, hogy a kormány számára fontos a teremtett környezet védelme - mondta Menczer Tamás, a térség országgyűlési képviselője kedden, Zsámbékon, ahol az országos program keretében fákat ültettek.

Cikkünk alanya Dao, aki vadászkutyafajták keverékeként, mentőkutyás múlttal most a természetvédelem szolgálatában áll.

Magunk mögött hagytuk a húsvétot. Így vagy úgy, de mindenki megünnepelte a maga lelki igényének megfelelően a tavasz, az éledés-ébredés kezdetét.

Amikor a Nimród tudósítója Gőbölös Péternek, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatójának a köszöntőjét hallgatta A klímaváltozás állategészségügyi hatása a nagyvadgazdálkodásban című konferencián, még nem gondolta, hogy hazafelé tartva Semmelweis Ignác jut majd eszébe.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

„(…) Osztopánban mégis leszálltam – igaz, csak négy év múlva nyáron-, talán 1917-ben, amikor Fajszra igyekeztem, bár a vonat óriási késéssel és esti sötétben érkezett meg erre az állomásra. Ez még nem lett volna baj, mert a lovak majd csak hazatalálnak… de a lovak el sem indultak, mert nagybátyámhoz küldött táviratom meg sem érkezett.”

Az őzbakok gyakorta megdobogtatják a vadász és a vadfotós szívét is. Hogy ne lenne ez hatványozottan igaz akkor, ha épp egy parókás bakról van szó. Lapunk fotósának, Fülöp Bálintnak is két évébe „tellett”, hogy megörökíthesse ezt a különleges vadat.

A vadgazdálkodó sok fontos információt le tud szűrni a hullajtott agancsokból, feltéve, ha azok eljutnak hozzá.

Három év kihagyás után, március 26-án, 14. alkalommal rendezett vércsapa versenyt a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub.

A Zala vármegyében élő Szabó Győző és kutyája, „Sárréti-Portyázó Derű”, hívónevén Dejó immáron másodszor nyerte meg a KEFAG Zrt. kelebiai vadászterületén megrendezett nehezített vércsapa versenyt.

Egy álmos reggel a principálisommal kocsiztunk hazafelé. Miután már mindent megbeszéltünk, hallgattunk és bóbiskoltunk.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

A szalonkamonitoring-programban való részvétel lehetőséget teremt a részvevő vadászoknak arra, hogy az egyik legnehezebb és legélvezetesebb hagyományunknak hódoljanak. Varga Csaba alábbi írása a Szajkók című könyvében jelent meg, és azt az időt idézi fel, amikor még minden vadásznak lehetősége volt erre.

Közeleg az őzbak vadászati idényének kezdete, egyebek mellett erről is beszélt a Nimród Vadászújságnak Rigó Ferenc, a Bács-Kiskun vármegyei homokmégyi Dózsa Vadásztársaság elnöke.

A vérebvezetők értékmentő tevékenysége óriási jelentőséggel bír a vadászatra jogosultak számára, és a sebzett vad szenvedéstől való megváltása is a vadász kötelessége.

Minden nyelv folyamatosan változik. Ez tény. De vajon mi a helyzet a szűkebb rétegekkel, például a vadásznyelvvel? Hagyományokon alapuló szabályok léteznek, de a mindennapok során használt, beszélt nyelv egyre jobban teret nyer írásban is. Jó-e ez nekünk?

Március utolsó napján díjátadó ünnepséget tartottak a Somogy vármegyei Gyótapusztán, a Gyótai Vadásztársaság vadászházának nagytermében.

Új cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy egy egész éven át nyomon kövessük egy vadászterület életét, minél részletesebben bemutatva azt, ami rajta történik. Bemutatkozásként a terület és környezetének természeti és vadgazdálkodási adottságait vesszük górcső alá.

Április 3-án, 11 órakor, az Agrárminisztérium Kupolatermében tartotta sajtótájékoztatóját a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ).

„Ahol a pénz válik a vadászat egyetlen hajtórugójává – ott baj van. Onnét S.O.S.-t jelez valamelyik vadállat. Számtalan példa bizonyítja ennek igazságát.” Gróf Széchenyi Zsigmond

Elérkezett az április. A vadászterületen zöldellő szőnyegként terül el a vegetáció, tarka virágok színezik meg az amúgy monoton színt.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Ma olyan emberek napját ünnepeljük, amilyenek azon visszatérő hozzászólóink is, akik büszkén felvállalják, hogy alapszintű természetismereti tudás hiányában ítélnek el minket, vadászokat. Éljen április 1-je!

A két dunántúli helyszín után ezúttal a borsodi vármegyeszékhelyen gyűltek össze a vadgazdák, vadászok és egyéb érdeklődők a helyi témákat érintő konferenciára.

A SEFAG Zrt. is csatlakozott az Aktív Magyarország által indított „Tavaszi nagytakarítás” elnevezésű programhoz, amelynek keretében közel 2 tonna szeméttől szabadították meg a kaposvári parkerdőket.

Április közepére kizöldül a határ, és a vadászember figyelme – mondhatni szabályszerűen – az őzek, őzbakok felé fordul. Ennek apropóján e havi lapszámunkban a téma köré csoportosítottuk hagyományos és új rovatainkat, cikksorozatainkat is.

Március 30-án 18 órakor veszi kezdetét a vadgazdálkodás és a vadászat lokális témáit, aktualitásait tárgyaló programsorozat következő állomása Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Miskolcon.

Beszélgetés Szőke Viktória természetfotóssal

Az Országos Agarász Egyesület (OAE) idén 5. alkalommal rendezte meg az „Évadnyitó agarászat, hagyományőrző vadászati napot és szakmai konferenciát” a Zala vármegyei Mihályfán.

Erről és sok más fontos kérdésről is szó esett az OMVK Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Területi Szervezetének második alkalommal, saját székházukban megtartott kutyás szakmai konferenciáján, március 25-én.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Valamire felébredtem... Kiáltott valaki?

A fanyelű, szikázóan fényes felületű fenőacélon táncolni kezdett a kopott, de amúgy mindig borotvaéles, szarvasagancs markolatú vadászkés.

Mi történik, ha egy prérifarkast farkassal kombinálunk? Nos, természetesen egy coywolfot kapunk!

Mea culpa! Azaz, elismerem, „vétkeztünk”, átcsúszott a szűrőn egy nálunk nem megszokott hirdetés.

Március első felében, hosszan tartó betegség után meghalt dr. Bodnár József, az Országos Magyar Vadászati Védegylet korábbi alelnöke, a vadászkamara Baranya megyei Területi Szervezetének volt elnöke. Békés Sándor kollégánk Imádkoznak a fák című könyvében olvasható írásával emlékezünk rá.

A főváros erdeinek kétharmadát, Budapest zöld infrastruktúrájának 3600 hektárnyi elemét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. hosszú távú tervet készít a városi erdők átfogó, szisztematikus kezelésére.

A Silva Network konferenciáján a kommunikáció kerül a fókuszba.

Állandó jellegű emlékkiállítás nyílt március 18-án, a siklósi várban, dr. Horváth Béla (1912–1998) trófeagyűjteményéből és tárgyi hagyatékából.

Vadásznak és természetfotósnak egyaránt elfacsarodik a szíve az illegális agancsozók által űzött vad látványától. Erről számol be Orosz György kollégánk.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Hogy miképpen alakul majd egy lesvadászat úgy, hogy négyen ülünk a leskosárban? Erre a kérdésre szinte már kislányaim megszületése óta kerestem a választ.

Eredményes napokat tudhat maga mögött Kovács Sándor, a Zalaegerszegi Nimród Vadásztársaság tagja. A vadászember kitartása meghozta a gyümölcsét, elmondása szerint nem ritkán még a hajnal is kint éri az erdőn.

Kinek, mi számít kincsnek? Az elhivatott vadásznak biztosan az egy olyan könyv, amelyből tanulhat és hasznát látja a mindennapok cserkelései, megfigyelései során. Nézzük, mit talált Bodnár Zsolt kollégánk!

Az aranysakál állománynövekedésének problémája a vadgazdálkodási, a természetvédelmi és az állattenyésztési szakembereket egyaránt érinti, így sokszor a tudományos kutatókkal együtt, közös erővel próbálnak hasznos információkhoz jutni a fajt illetően.

Valamelyik reggel egy darabka papírt találtam az asztalomon: „Tegnap este két szalonkátt láttam.”

A mesterséges intelligencia felhasználásával új típusú vadkamerát fejlesztett ki egy holland cég, mellyel hatékonyabban lehet fellépni az orvvadászattal és a vadkárral szemben is.

Kiadós, egész napos cserkelésre indultam azon az októberi napon, de az élet átírta a terveimet és az elkészült képeket látva, utólag ezt nem is bántam.

Sikeres év áll a főváros környékének leglátogatottabb természetismereti bemutatóhelye, a több mint negyvenéves Budakeszi Vadaspark mögött.

Február végén ragadtam klaviatúrát, hogy megörökítsem az utókor számára I. Béla, a magyarázkodó vaddisznó sztoriját. Akkori predesztinációm szerint a sertevad szintén a Fekete Sereghez tartozó tagjairól írtam lehetséges utódok kapcsán. Tévedtem.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Megelőző emlékiratomban Tomi, a rövidszőrű magyar vizsla családtaggá válásának történetét már olvashatták (lásd: Tomi). Alább a folytatást ajánlom figyelmükbe.

Segítse a Nimród Vadászújság szerkesztőségének munkáját a cikkben található kérdőív kitöltésével!

Az alábbi rövid bemutató is példázza, hogy a vadászat miként termékenyíti meg a képzőművészetet, ezáltal évtizedeken keresztül örömet okozva az alkotónak és a műveit szerető közönségnek.

Albert Krisztián ismételten megvédte Európa-bajnoki címét a 13. Nyílt Európai Taxidermia Bajnokságon, a 33. Die Hohe Jagd & Fischerei kiállításon, Salzburgban. A fiatal preparátorral hazatérése után beszélgettünk.

Reggel 5:50-kor már egy repceföldön, a művelőút mély nyomvájatában hasaltam. A növények még csak 25-30 centiméter magasak lehettek, mert az előttem fekvő őzek feje még félig kilátszott a zöld levéltengerből. 

2022. december 31-én, életének 68. évében hunyt el Vajda János fotóművész, kinek neve nem csak a Nimród Fotóklub és a Nimród Vadászújság, hanem a teljes magyar és egyetemes fotográfia elválaszthatatlan része.

Hétfő délután, az Újpesti Kulturális Központban nyílt meg a Nimród Fotóklub Találkozás a természettel - 2023 című kiállítása.

A Békés vármegye északi részén, apróvadas területen gazdálkodó Dévaványa Vadásztársaság bevételeinek egyharmada a mezei nyúl, illetve a fácán értékesítéséből származik, a társaság évente 3000-4000 fácánt nevel.

Górcső alatt Gajgonyai Drótos Vadász Alíz, hívónevén Panni, lapunk márciusi „címlapsztárja”, Hinkó Miklós vadőr „nyugdíjazott” drótszőrű német vizslája.

Március első napjaiban jólesik visszatekinteni az elmúlt vadászév utolsó mozzanataira. Ezt az élményt élhetjük át Varga Csaba munkatársunkkal, aki a tőle megszokott módon varázsol minket a téli erdőbe.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Március lévén, mi más lehetne lapunkban is a középpontban, mint az erdők királynője és az oculi hangulat. Szakmai és irodalmi írásaink is a téma köré csoportosulnak, de folytatjuk régi és új sorozatainkat is.

1973. március 3-án jött létre a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény.

A dámszarvas európai állománya az ötszörösére nőtt az utóbbi évtizedekben, míg az állomány növekedésének lassítása vagy megakadályozása érdekében az elejtések száma a hatszorosára növekedtek, de ez eddig korántsem volt elegendő a célok eléréséhez.

A vadász szíve izgatottan várja február végét. Főleg akkor, ha nincs igazi tél; olyan, mintha november fogságában maradt volna az idő és csak egy kevés hóval emlékezhettünk a fehérbe öltözött erdő, mező valóságára.

Elérkezett a vadászati év vége, a vadászatra jogosultak már készítik a vadgazdálkodási jelentéseket.

A sajnálat nem vadgazdálkodási kategória.

Nem vitás, a szarvasagancsot nemcsak a vadászok, hanem minden természetet szerető ember is természet csodájának tartja. A cikkben páratlan videófelvételek a koronájukat vesztő uralkodókról!

Az idei évben több szempontból is rendhagyó volt a február 23–26 között rendezett Kaszó Kupa. A Magyar Véreb Egylet vezetése ezúttal négynaposra tervezte a rangos vérebes találkozót.

Bélával, a vaddisznóval egy hazai szupermarketben találkoztam. Kutyáknak való jutalomfalatok hevertek lábai előtt, csupa ízletes, ízlésesen csomagolt finomság, amelyekre a szépen preparált sertevad óvó tekintetével vigyázott. De miért is érdekes mindez?

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Szüleimmel, anyai nagyszüleimmel, ágyhoz kötött beteg nagybátyámmal és Tomival, a II. világháborút követő néhány évig Bácsalmáson, egy szerény kis kertes házban laktunk.

Komárom-Esztergom vármegyében folytatódott a Nimród Vadászújság helyi témákkal, aktualitásokkal foglalkozó konferenciasorozata.

Február 13-án, Zalaegerszeg és Bagod között - a 76-os főút 62-es kilométerénél - hétfőn kora reggel egy Opel Astra gépjármű gímszarvassal ütközött.

A hideg hajnal után a felkelő nap sugarai olyan meleget varázsoltak a ragyogó fénypászmák mellé, hogy cserkelés közben a kabátomon lekellett húznom a zipzárt, ha nem akartam csatakosra izzadni. Pedig nem siettem. Erdőben csak nagyon ritkán teszem.

Kétféle vadász van: az egyik már sebzett vadat, a másik sebezni fog. Ezt a közismert szólást mondta el Mihók István, a tavalyi Kaszó Kupa győztese a Rókamáj című podcast műsorunkban a vérebes utánkeresés kapcsán.

A mai naptól ismét Kaszó Kupa lesz a Magyar Véreb Egylet és a KASZÓ Zrt. szervezésében, amire az ország minden irányából készülnek az induló vérebvezetők és kutyáik, valamint az érdeklődők. Ennek apropóján idézzük fel a tavalyi eseményt.

Február 23-án 18 órakor veszi kezdetét a vadgazdálkodás és a vadászat lokális témáit, aktualitásait tárgyaló programsorozat következő állomása Komárom-Esztergom vármegyében, Tatabányán.

A megnövekedett hasznosítási számok eredményeképpen mára erősen lecsökkent a vaddisznó állománya. A 12 800 hektáron gazdálkodó Zalavölgyi Vadásztársaságnál is felére apadt a sertevad egyedszáma.

Az elmúlt hetek híradásai néhol több száz egyedet számláló szarvascsapatok „vonulásáról” számoltak be. Az észlelt vadmozgás azonban legtöbbször nem a faj életmódjához köthető, hanem az agancshullatás időszakában előforduló kényszermozgatásnak.

A hideg és a nagy hó miatt a lakóházak közvetlen közelébe merészkedő, táplálék után kutató fehérfarkú, más néven virginiai szarvasokat rögzített kamerájával az amerikai, Utah állambeli Draper városban élő Bartos István operatőr. 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén.

Délután fél öt, hétfő. Zsúfolt időszak a Déli Pályaudvar környékén, ahol az aluljáró antikváriusának hevenyészett polcain akad meg a tekintetem Stephen King egyik örökzöld rémtörténetén, az Állattemetőn, annak is az első kiadásán, még a nyolcvanas évek elejéről.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

A fáradt téli napok egyhangúságában az öröm szigetét jelentette a közelgő találkozás. Apa és fia közösen készülődtek a hétvégi nagy vadászatra.

A végéhez közeledő vadászév hajtásainak emlékei még frissek, így az alábbi írás hatására sokakban felidéződnek a közelmúlt eseményei.

A címben szereplő jellemzés az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) álláspontja, amelyet a FeHoVa megnyitóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is megemlített.

„A régi vadászösvényeket járva…” sorozatunk ezen része is igazolja, hogy a szakirodalom olvasása mennyire hasznos a vadászatok során.

Február 17-én, pénteken 10:30-kor nyílik önálló kiállítása lapunk természetfotósának, ifj. Bóta Istvánnak Miskolcon, a Földes Ferenc Gimnáziumban.

Az agarászok képzésére a tavalyi év második felétől van lehetőség, azóta pedig zajlanak a tanfolyamok és megkezdődtek a vizsgák is.

A korábbi havazás nyomai még foltokban fehérre festették az erdő hűvösebb pontjait, de a nappali pluszban lévő hőmérséklet szép lassan még inkább visszaszorította a hideg takarót.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Indul az Agrárminisztérium Facebook játéka.

Újra gyarapodnak a veszélyeztetett fajok - elefántok, orrszarvúak és más vadon élő állatok - populációi Uganda rezervátumaiban, miután az orvvadászok évtizedeken át tizedelték őket - közölte az ország vadvédelmi hivatala.

Ünnepélyes keretek között megnyílt a 29. Fegyver Horgászat Vadászat Nemzetközi Kiállítás.

A mezőgazdasági termelők a vadgazdálkodókkal közösen maguk is sokat tehetnek annak érdekében, hogy a szarvasfélék által okozott téli vadkárt minimalizálják kultúrnövényeikben.

Az idei FeHoVa-n, a Nimród Vadászújság standján (HUNGEXPO, A pavilon, 207/A stand), ismételten kollégáink dedikálják könyveiket. Közülük most Gyorgyevics Tamást és a Széchenyi Zsigmond élete című könyvét ajánljuk figyelmükbe.

Orosz György vadfotós kollégánk úgy lesi meg a fiatal gímszarvasbikák téli verekedését, mint a sokat látott sportmenedzser az edzőterem ifjú ökölvívó tehetségeit.

Az idei FeHoVa-n, a Nimród Vadászújság standján (HUNGEXPO, A pavilon, 207/A stand), ismételten kollégáink dedikálják könyveiket. Közülük most Békés Sándort, lapunk főmunkatársát és a Megváltó hajnalok című könyvét ajánljuk figyelmükbe az alábbi interjúnkban.

A természetfotós télen sem pihen. Lapunk kollégája, Simon Győző osztotta meg egy, a Berekben szerzett élményét a fotói által.

Az idei FeHoVa-n, a Nimród Vadászújság standján (HUNGEXPO, A pavilon, 207/A stand), ismételten kollégáink dedikálják könyveiket. Közülük most Pintér Norbertet, lapunk állandó szerzőjét és a Kutyaélet című könyvét ajánljuk figyelmükbe.

A különböző állatfajokat távol tartó ultrahangos riasztó eszközök között dr. Tari Tamás, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének adjunktusa segít eligazodni.

Az idei FeHoVa-n, a Nimród Vadászújság standján (HUNGEXPO, A pavilon, 207/A stand), ismételten kollégáink dedikálják könyveiket. Közülük most Juhász Ferencet, lapunk állandó szerzőjét és a Bőgés című könyvét ajánljuk figyelmükbe.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Néhány évvel a II. Világháború befejezése után, 1946-48. között Bácsalmáson, illetve a község határában történt esemény a Kántor család tagjainak elmondása alapján fogalmazódott meg.

Az idei FeHoVa-n, a Nimród Vadászújság standján (HUNGEXPO, A pavilon, 207/A stand), ismételten kollégáink dedikálják könyveiket. Közülük most Varga Csabát, lapunk állandó szerzőjét és a Szajkók című könyvét ajánljuk figyelmükbe.

Tovább javult a járványhelyzet, enyhítettek a baromfik betelepítésére vonatkozó ideiglenes szabályokon.

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket, amelyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn.

Ragadozóvadászat tekintetében ezúttal a borzzal foglalkozunk kiemelten. Emellett persze szó esik a szárnyas dúvadgyérítéséről, a háziállatok vadállományra gyakorolt hatásáról, ASP-ről, aranysakál felmérésről és a már megszokott, valamint új rovatainkban is aktuális témákkal készülünk.

Több fa ültetésével csökkenthető a hőhullámok okozta halálesetek száma a városokban

Szökött tigrist filmeztek le egy johannesburgi irodanegyed kamerái hétfőn kora reggel.

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei, 5000 hektáros területen gazdálkodó Mester Vadásztársaság fő bevételi forrása a mezei nyúl értékesítése. A társaság az élőnyúl befogás mellett a jó hangulatú nyúlhajtásokra évek óta megbízhatóan visszajáró hazai és külföldi vendégcsoportokat fogad.

Az elmúlt hét évben jelentősen csökkent Namíbiában az elefántok orvvadászata, a rinocéroszoké azonban továbbra is komoly gondot jelent - közölte hétfőn a kormány egy illetékese.

Ma van a Tisza Élővilágának Emléknapja.

Február… lassan vége az idénynek. Egy- egy fagyos reggel emlékeztet rá, hogy még tél van… vagy legalábbis lenne, ha hó és igazi mínuszok állnák útját a tavasznak.

Lám, mi mindennek örül egy természetfotós. Más területen dolgozó kollégái háborúkban, katasztrófák idején vagy nemzetközi szerződések aláírása kapcsán készült képeket neveznek történelminek.

Az 5348 hektáron gazdálkodó, 41 tagot számláló Zalaegerszegi Nimród Vadásztársaság a 2022/2023-as idényben 3 terelővadászatot szervezett. A társas nagyvad vadászatokat illetően a vadásztársaság elnöke, Paál Tibor értékelte a tapasztaltakat.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Aranysakál nem kell valakinek?

Nyulakról címmel kaptuk munkatársunktól, dr. Molnár Tamástól az alábbi írást, amelyben a múlt felelevenítése mellett a népi bölcsesség is megjelenik, mindez a mezei nyúl vadászata kapcsán.

A neandervölgyi ősember már 55 ezer évvel ezelőtt trófeákat gyűjtött barlangjában.

Kezdetét vette a Nimród Vadászújság helyi témákkal foglalkozó konferenciasorozata.

Néhány napja röppent fel a hír, hogy egy 14 éves gyerekre támadt vaddisznó. Ennek apropóján néztük át az elmúlt évek hazai híreit, illetve gyűjtöttünk néhány nyilvánosságra nem került esetet is.

Az éjszaka misztikuma bölcsője óta tartja lázban az emberiség fantáziáját. Nincs ez másként a vadászatban sem, bár napjainkban már a csillagfényes égbolt titokzatosságát, a roppanó gallyak, a megrezzenő avar izgalmát egyre inkább átfogalmazza, romantikus képzelődéssé silányítja a technika fejlődése.

A klímaváltozás leginkább az apróvadat veszélyezteti, táplálkozási szempontból pedig lassan feleslegessé teszi a téli etetést a nagyvadfajok esetében – ezt Prof. Dr. Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója mondta kérdésünkre.

A vérebvezetők értékmentő tevékenysége hatalmas jelentőséggel bír, túl azon, hogy a sebzett vad szenvedéstől való megváltása a vadász erkölcsi kötelessége is.

1898. január 23-án, 125 éve ezen a napon született Széchenyi Zsigmond.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Mi, vadászok biztosan emlékszünk minden vadfaj esetében az elsőre, pláne ha olyan sokat tapasztalt mester a segítőnk, mint Marcié az alábbi történetben.

Hazánkban az egyik legnagyobb, jelen pillanatban is megoldhatatlannak tűnő problémakör a nagy kárókatonák kártétele, és az ez elleni küzdelem.

Agrárminisztérium: 2027-ig mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre.

Orosz György vadfotós kollégánk megint ’lőtt’ nekünk néhány vaddisznót, hogy csodálhassuk őket, miközben a képek elkészítéséről szóló különleges történetét olvassuk.

A szécsényi nyomozók orvvadászat bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki egy 62 éves férfit.

A VENATOR Alapítvány szervezésében, a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub együttműködésével konferenciát tartottak a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szalaszenden, január 13. és 15. között, „Az erdélyi kopó a magyar vadászati kultúrában” címmel.

Csak a kenyai Amboseli Nemzeti Parkban több mint hatezer nagyvad pusztult el az utóbbi fél évben a tartós aszály miatt - közölte kedden a Nemzetközi Állatvédelmi Alap (IFAW).

Január első hetében részt vettem egy terelővadászaton a Bakonyban. Nem puskával, hanem segítőként, mert kíváncsi voltam, hogy a vadászat „másik oldalán” milyen élményeket lehet szerezni.

Az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatói kimutatták az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepét.

Ebben az írásban láthatják a kalapviselési szokások felmérését célzó kérdésünk eredményét.

Pénteken kezdődik és január 23-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Kétségkívül a hét eddigi legérdekesebb híre az Ózdnál aknába szorult bika története, amelyet több ismert napilap is szemlézett a police.hu alapján. Dr. Molnár Tamás kollégánk járt utána történteknek.

Egyedi kiállítótérrel erősíti társadalmi szerepvállalását az OMVK Hajdú-Bihar vármegyei Területi Szervezete

Rövid és velős könyvajánló, amely a korszak és környezet megjelölésével és a stílust demonstráló idézettel segít eldöntenünk, hogy elolvassuk-e az ajánlott művet vagy olvassuk el.

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle.

Hol van már a tavalyi hó? – mondhatnám, azonban a történet ennél tíz évvel régebbi, amikor még foga volt a télnek.

Merre járnak egy erdőmérnök hallgató gondolatai, amikor a vizsgáira készül? Sose találják ki. Vagy mégis…

Megállapodás született a hungarikum kutyafajták fennmaradásának elősegítésére

A városi, belterületi vad – egyre aktuálisabb – kérdéskörével már lapunk is több ízben foglalkozott. A helyzet Miskolcon és környékén az egyik legkiélezettebb.

A tavalyi év zárásaként kaptuk a hírt a Pilisi Parkerdő Zrt.-től, a galgamácsai vadászterületén esett legnagyobb muflonkosokról és gímbikáról.

Kérjük segítse válaszadásával felmérésünket!

Az ASP elleni védekezés jegyében született intézkedések okán, Külső -és Belső-Somogy határán lévő vadászterületünkön alaposan megcsappant a vaddisznóállomány létszáma.

A kérdésre a választ megadja Juhász Ferenc, lapunk állandó szerzője.

Lapunk kollégájának, Simon Győzőnek is beválogatták idén egy fényképét a Magyarország 365 fotópályázaton.

A szépen rendezett, vadban bővelkedő mezei stráfon egyféle nyúlvadászat tett túl: a hasonló minőségű erdei nyúlstráf!

Az Agrárminisztérium a nemzeti parki igazgatóságok munkája révén eddig példátlan mértékben valósított meg természetvédelmi célú fejlesztéseket.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kis-Sárrét részterületén, a Berettyó–Körös-vidék délkeleti kistáján az elmúlt hetekben folyamatosan nőtt az északról érkező vadludak száma

Szakmai gondolatok a vadászév végi szelektálásról

Tavaly januárban indítottuk el a Természetfotósaink bemutatkoznak című sorozatunkat, amelynek most itt is olvashatják az első részét

Tavaly ilyenkor olvashatták az alábbi írást, amelyben bepillantást nyerhettek egy januári vadászat élményeibe

Semmi sem történt címmel lapunk tavaly januári lapszámában jelent meg az alábbi írás, amely gímszarvas válogató vadászatába enged bepillantást

Az újév beköszöntével

Az érzésvilága, a gondolkodásmódja, a vérmérséklete és a viselkedése

Érték, hűség, szenvedély. Ezzel a három szóval a címlapon jelenik meg több mint három éve a Nimród Vadászújság. A Rózsaszín lelátó című rovatunkból felidézzük, hogy miért ezekre a szavakra esett a választás

2021 májusában indítottuk az Éltető hagyományaink című sorozatunkat, amelynek az okát Békés Sándor fogalmazta meg a tőle megszokott tiszta, vadászias módon

Magyarországon még sokaknak nem evidens, hogy a mudi nem csak terelő-, hanem vadászkutyaként is kiválóan megállja a helyét

Az eredményes vadföldgazdálkodás érdekében, a tervezéshez kértünk segítséget dr. László Richárdtól, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének egyetemi docensétől és Keszthelyi Gáspár PhD hallgatótól

Németh Tamás olvasónk a könyvéből küldött számunkra egy írást

Érvek szakmai szempontok mentén és azokon túl…

Ki más érthetné jobban egy vadásznál, hogy a születés, az élet ünnepével kézben jár a gyász, az elmúlás érzése

Az egész évi munkák után elérkezett a megpihenés ideje. A lélek lecsendesülése, megérkezés az ünnepekhez

Orosz György kollégánk kiment az erdőbe, hogy ajándékot küldjön a Nimród olvasóinak, mert neki mindenről csak ez jut eszébe

Érték, hűség, szenvedély. Ezzel a három szóval a címlapon jelenik meg több mint három éve a Nimród Vadászújság. A Rózsaszín lelátó című rovatunkból felidézzük, hogy miért ezekre a szavakra esett a választás

Van egy kedvenc mémem (1). Tudom, vagyunk így egy páran. Téli tájon látható rajta egy mikrofon és egy „deer” (őz, fehérfarkú szarvas, vagy éppen a kihalt ős, az Archaeomeryx optatus {2})

2022-ben a „Gyulaj Zrt.-ért” aranygyűrűse Bóka Zoltán

Megjelent az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás Emlékalbuma

Sorozatunkban a Nimród Vadászújság aktuális hónapjában címlapra kerülő fotó háttértörténetéről kérdezzük annak készítőjét, hogy megtudjuk, mi a címlapsztori

A cikk címe pláne igaz, ha a magas szintű lövészeti tudás elsajátítása közben és általa egy kiváló időtöltésre és jó társaságra lelünk

Lakossági madárszámlálási akció indul a két ünnep között

Érték, hűség, szenvedély. Ezzel a három szóval a címlapon jelenik meg több mint három éve a Nimród Vadászújság. A Rózsaszín lelátó című rovatunkból idézzük fel, hogy miért ezekre a szavakra esett a választás

Nem, most nem Róla van szó, bár rá is igaz a cím. Ebben az írásban Békés Sándor érzékelteti azt a különleges kapcsolatot, ami vadász és vizslája között lehetséges, ha…

Ez a bizonyos mondat, mint egy tüzesen izzó, kovácsolt billog, mely az állatok húsába égeti a gazda jelképét, tulajdoni szimbólumát, pontosan úgy égett sisteregve bele az agyam tekervényeibe

A megyében nő a gímszarvas éves terítéke, és változatlanul magas az érmes arány

Manapság már a nap minden órájában vadásszuk a szarvast a technika fejlődésének eredményeképp

Arany fokozatot kapott és hazai harmadik lett a Soproni Egyetem a fenntartható egyetemek világranglistáján

A vadász lassan, lélegzetét visszafojtva lépdelt a kiszemelt vad felé. Sokkal jobban szeretett cserkelni, mintsem lesen ülve bevárni és reménykedni

Nem szorulnak emberi segítségre a Magyarországon áttelelő fehér gólyák, mert a megfigyelési adatok szerint ezek a madarak nem egészségügyi okból, hanem a természetes alkalmazkodásuk miatt maradnak itt a vonulás helyett

Természetkárosítás bűntette miatt indítottak büntetőeljárást a rendőrök egy bolgár férfi ellen, akinek az autójában 15 védett madarat találtak – közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság hétfőn a rendőrség honlapján.

Az előttünk álló idény részleteiről Galamb Gábor, a Kaszó Zrt. vezérigazgatója számolt be a Nimród Vadászújságnak

Piros pont irányzék, vagy hajtástávcső, melyik teljesít jobban?

Az este hangos volt a verekedő vaddisznók visításától

A déli harangszó közeledett és az éhes hasak már jelezték jussukat

Konferenciát tartottak Vadmacska Fajmegőrzési Programban résztvevő szervezetek

A vadgazdálkodás és a vadbiológiai tudományos kutatások képviselői ültek össze Baranyában, hogy az aktuális kihívásokról és a legfrissebb kutatási eredményekről tárgyaljanak

A vadkan udvarlása rendkívül lényegre törő, amit Orosz György fotós kollégánk megörökített

A hazai erdészet legfontosabb és legpatinásabb szakmai szervezete, az idén 155 éves Országos Erdészeti Egyesület nemrégiben tartotta küldöttgyűlését

Gondolatok egy reptéri nyúlbefogás kapcsán

A tárgyév utolsó havi lapszámát az ünnepi hangulat jegyében készítettük, s ezzel kívánunk egyúttal áldott, békés karácsonyt és vadászsikerekben gazdag új esztendőt!

Ez a kérdés gyakran felvetődik a mai fácánvadászat méltatóinak, illetve bírálóinak körében is

A Vadászati Kulturális Egyesület (VKE) 23. alkalommal tartotta meg a hagyományos "Vadonélő állatok karácsonya" rendezvényét

A lónyai vadászterület a Tisza és az ukrán határ között húzódik. A Tisza ártere, keményfás erdők és a határsáv háborítatlansága kedves tanyája mindenféle vadnak, legyen az védett, vagy vadászható

A Nimród tudósítója átesett a tűzkeresztségen, végig izgulta élete első aukcióját a Gallery of the Nature Alapítvány és az Ady25 Galéria rendezvényén

Vannak vadászatra jogosultak, akiknek ez élet-halál kérdéssé kezd válni, mert nem tudnak sem az értékesítésből, sem a tagokból több bevételt kipasszírozni

Így magában, a fenti cím hallatán talán mindenki arra gondol, hogy nagynevű, nagy tapasztalatú vérebvezetőkről szeretnék pár szóban megemlékezni

A valódi állatvédelem tudományos téma, aminek a felszínes divatállatvédők csak ártanak

Megrázó eset történt november 5-én, egy Pest megyei fácánhajtáson, ami után közel 70 sörétet azonosítottak a cikkünkben szereplő kutya testében az orvosok, de csak tízet tudtak eltávolítani

Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma

Önöknek is feltűnt már, hogy a legizgalmasabb természetfotók elkészítéséhez olyan vadászkészségekre van szükség, amelyekről sokan csak álmodhatunk?

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva

 A Nimród Vadászújság online agancs-szépségversenyt hirdet!

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál.

A Magyarországi Drótszőrű Magyarvizsla Tenyésztők Egyesülete 2022.11.25–26-án rendezte meg – immár harmadik alkalommal – a Bereg-Nyírség Kupa névre keresztelt Szent Hubertusz Versenyét.

Aki vadász – és nem csak puskás ember –, az tiszteli, szereti, sőt csodálja a vadat

Bezzeg a betléri medvék, amelyeket egy ideig lóhússal is etettek, a híres medvehajtásokon alkalomadtán igencsak rámenősnek mutatkoztak.

A – honlapunkon már többször is publikált – mindössze 12 éves, Nyírjákóban élő Zilahi Nándor ismét levelet küldött szerkesztőségünk részére, hogy legújabb versében őszi gondolatait örömmel ossza meg az olvasóinkkal

Aki keveset ad, talán az adja a legtöbbet

2 év alatt 326 millió forinttal, közel a duplájára nőtt a vadkár Zalában, így a cél a mennyiség és a minőség összehangolása

November 19-én rendezték Sződön, az Ezüstfácán Vadásztársaság területén a Szent Hubertusz Vadászversenyt, amely egyúttal a Tumay Jánosné „Baba néni” Emlékverseny elnevezést is viselte

A magyar vizsla szót első alkalommal Zay Imre alkalmazta 1914-ben. Ötvös Balázs szakíró 1916-tól valamennyi publikációjában már következetesen ezt a nevet használja. Az azt megelőző időkben sárga vizsláról, török vizsláról, pannon kopóról beszéltek

Gróf Nádasdy Ferenc Emlékplakettet kapott a Gerjementi Vadásztársaság

Fázósan toporgunk a falu utolsó utcájában, a betonút legvégén. A reggel hűvös, az eget néhol felhők takarják, de a dombok mögül emelkedő nap fénye néha átvilágít közöttük. A hideg éjszakák miatt a levél most kezd lehullani a fákról, a harmattól a gazok szára megtört, némelyiké már felcsupaszodott.

Vadam mellé térdelek, s egy lombos ágdarabbal elfedem a golyó ütötte sebet, amiből vér szivárog.

Alázattal kérdezném: hová tűntek a büszke vadásznép dicső koronái?

A Mohácsi Járási Ügyészség orvvadászat, lopás, zártörés és hulladékgazdálkodás megsértésének bűntette miatt emelt vádat három férfival szemben, akik négy év alatt több mint 190 vadat ejtettek el jogtalanul.

Az Országos Trófeabíráló Testület (OTT) kihelyezett bírálatot tartott az Óbiródi Vadászházban

A gímszarvast csodálom, az őzet szeretem, a vaddisznót tisztelem.

Immáron tizenegyedik alkalommal rendezték meg a KEFAG Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészetének szervezésében a trófeaszemlét.

Dr. Aczél Csaba több mint 60 éve vadászik és két vadászkönyv szerzője. Az idei barcogásban, október 8-án érkezett Szálkára barátja, Vörös László meghívására, akivel már számos meghatározó közös vadászélményük volt

Terítékre került az erdő- és vadgazdálkodás

Ezen sorozatunkban a Nimród Vadászújság aktuális hónapjában címlapra került fotó háttértörténetéről kérdezzük annak készítőjét

Az orvvadászat elleni küzdelem egy aspektusáról ír dr. Gyurcsó Adrienn, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ továbbképzési igazgatója a Nimród olvasói számára

A hónap végén egyik délelőtt kilenc órakor, az ajkai uradalom Zsófia-pusztai gazdaságában, Veszprémtől mintegy huszonöt kilométerre, a Vázsonyba vezető útvonal mentén egy bíbicet láttam, amint jajongva, cél nélkül csapongott a feneketlen ködben.

Ma időben kellett kelni. A munka nem várat magára és a léhaság sohasem hálálja meg önmagát.

Vizslás körökben nem is kérdéses, hogy mit jelent a HZP rövidítés, de a legtöbb vadász számára talán idegenül cseng. A három betű a „Herbstzuch – Prüfung” német szavak rövidítése és őszi tenyészszemlét és vizsgát jelent.

Elhunyt Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége elnöke

Harmadik alkalommal találkoztak a faj nemzetközi tudományos kutatásaiban résztvevő szakemberek

Trófeaszemle a Délbakonyi Vadásztársaságnál

A vadgazdálkodási szakma egy része úgy véli: az apróvadállományra a vadászatra jogosultak egyre kevesebb figyelmet fordítanak úgy a vadásztatás, mint a vadvédelem vonatkozásában.

Mint ahogyan a nimrod.hu oldalunkon beszámoltunk, elkészült a rövidszőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilja. A kutatásának köszönhetően lehetségessé vált az egyes egyedek genetikai fajtatisztaságának bizonyítása vagy kizárása. A téma kapcsán Pomázi Ágoston kinológussal beszélgettünk.

Rendhagyó olvasói levél – némi etikai üzenettel

Jelöletlen kóbor kutyát ejtettek el egy vadásztársaság szakemberei a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Magosliget község közigazgatási területén, 2022. november 1-jén.

ASP, koronavírus-járvány, háború, energiaválság, aszály, infláció. Ezek mind egyszerre, néhány évbe sűrítve érintik a vadászatra jogosutakat. Külön-külön is nehézségek lennének, de így…

A november már leginkább róluk szól, akik a legtöbb vadász számára különleges élményt jelentenek. Ilyenkor lehet a morózus és rendkívül óvatos remetékkel is találkozni, akik az év többi időszakában eltűnnek a szemünk elől.

Csongrád-Csanád megyében is magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma két lúdtelep állatainál.

Elkészült a rövidszőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilja

Nem elég, hogy a magyarországi dámtrófeák a világ élvonalába tartoznak, Orosz György kollégánk leleplező képriportja szerint, a díjugratás terén is szeretnének hasonló eredményeket elérni.

Apja a háborúban elvesztette az egyik lábát, de ez sem akadályozta meg a vadászatban. Nyomdokaiba lépve, ő is évtizedekig szolgálta a vadásztársakat.

Gondos vadgazdálkodás, javuló állomány, kivételes vadászélmény Magyarország egyik legszebb vidékén. Dámbarcogás a Bakonyerdő Zrt.-nél

Gy. Ferenc olyan vadász volt, aki a mostani szűk csonka-magyarországi viszonyok között gyorsan fejezte volna be pályafutását.

Csendes lett az erdő, megint csendes. Emlékké váltak az ősi gerjedelmek.

Csütörtök délelőtt a Gyulaj Zrt. megtartotta a 2022. évi összevont trófeaszemléjét, amelyen a bőgésben esett gímbikák és a barcogás időszakában terítékre került dámbikák trófeáit mustrálhatták az érdeklődők.

Sokan kézenfekvő adottságként gondolnak a megőrzött természeti kincseinkre, nem látván maguk előtt erdészgenerációk hosszú sorát, akik életüket a hazai erdők védelmének szentelték. Rájuk emlékeztek a Zemplénben.

Novemberi lapszámunkban központi témánk az apróvad. Emellett az idényből kifolyólag továbbra is foglalkozunk a dámmal, a muflonnal, de napirenden van a madárvédelem, a sertéspestis és a farkas kérdésköre is.

A nagykanizsai Mátai Mihály édesapja nyomdokain járva viszi tovább a családi örökséget, s válik vadásszá.

Nem szabad lemondani senkiről, mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy megismerje és megszeresse a természet, a vadon élő állatok és a vadászat szépségeit.

A szürke farkas egy olyan téma, amely napjainkban közérdeklődésre tart számot, főleg a vadászok körében, a nagyragadozók vadgazdálkodásra kifejtett vélt vagy valós hatásai miatt. Mivel fontos a párbeszéd, hallgattassék meg a másik fél is, ezért közöljük az alábbi cikket – amely nem minden esetben tükrözi szerkesztőségünk álláspontját a kérdésben. Az anyagot a Bükki-, illetve az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kollégái készítették.

Az idei bőgés egyik kiemelt híre volt, hogy a Mátrában terítékre hozták Heves megye legnagyobb gímbikáját, amelyhez fogható több mint 40 éve nem esett.

A szerző képek, hangok és illatok felvillantásával utaztat minket a természet és a vadászat legszebb időszakaiba. Hatására az olvasót elkapja a vadászláz és a természet szeretete.

Az előbb mátyások szálltak át felettem, és behúztam a nyakam…

Vass Tibor olvasónktól kaptuk az alábbi történetet, aki már foglalkozik egy ideje az írás tudományával. Személyes történeteit előszeretettel mutatjuk be olvasóközönségünknek.

Megújította a hatályos együttműködési megállapodását a Tolna megyei állami erdőgazdálkodó Gyulaj Zrt. és a gazdálkodási területén illetékes négy Rendőrkapitányság.

Hogyan lesz egy állatorvosból vadmentő? Nos, a válasz egyszerű: sokan keresik fel a rendelőjében sérült vagy elárvult vadon élő állatokkal, akik segítségre, gyógykezelésre szorulnak. Ő pedig nem mond nemet, hanem hivatásából adódóan megpróbál segíteni.

Barcogás idején is leskelődik a vadvilág paparazzija. Ha a dámbikák híres celebek lennének, akkor Bóta István kollégánk milliókat kereshetne a küzdelmeik és pláne a szerelmi beteljesülésük, a borítás képeivel.

Borsodban is van ok az örömre és büszkeségre a bőgés utáni mustra eredményeit látva.

A dámbika idény végéhez közeledve Fehér Sándor, a NEFAG Zrt. vezérigazgató-helyettese foglalta össze az eddigi tapasztalatokat

Nem kell a vadászoknak magyarázkodniuk az életmódjuk miatt, immár megteszi helyettük a tudomány, amely mindenki számára érthetően közli azt, ami egy vadásznak evidens.

Fotósszemmel barcogás idején

2017-ben járt először a Nimród az ózdi Ezüstgolyó Fegyverjavító Műhelyben, Balázs István vadászpuskaművesnél. Azóta többször megfordultunk nála, hogy egy-egy különleges munkájáról kérdezzük.

A Csobánc Földtulajdonosi Vadásztársaság Kővágóörsön szervezte meg a 26. Balaton-felvidéki trófeamustrát.

De ha vadásznak lenni jó, akkor miért a sok rosszkedvű, panaszkodó, csalódott vadász?

A Magyar Solymász Egyesület október 14-16. között rendezte Békéscsabán a solymászoknak meghirdetett versenyeit.

Az alábbiakban ízelítőt kapunk a természetfotós felkészüléséről és szempontjairól, amelyek segítségével megajándékoz minket az éjszaka csodálatos látványával.

Október utolsó hetében napi húszezer libát vettünk számba, s novemberben három héten át már ötvenezren voltak.

Karsai Zénó, amatőr író és természetjáró olvasónktól kaptuk az alábbi verset, melyet az idei szarvasbőgés idején lakóhelyén, a Zemplénben írt, a látottak, és megélt élmények alapján. 

Október elejére a Bükkben is véget ér lassacskán a szarvasok násza. Azonban, az első 1-2 hétben, egy-egy ’jó’ reggelbe belefuthat még a kint lévő vadászember.

Sok vadászatra jogosult aggódott, hogy az aszály miatt gyengébb lesz idén az agancsfelrakás. Részben igazuk lett, de így is volt bőven érmes bika és több rekord is született.

Piaci adatok a vadászati célú sörétes lőszerek magyarországi értékesítéséről

Október 15-én terítékre került a Kaszó Zrt-nél minden idők eddigi legnagyobb dámbikája, melynek 24 órás trófeatömege 4,80 kilogramm volt.

A vadászkutyákról, közöttük a magyar vizslákról számos film készült már, de a vadász és kutyája közötti különleges kapcsolatot nem könnyű jól ábrázolni. De nem lehetetlen.

Tízedik alkalommal rendezték meg a Székelyföldi Vadásznapokat október 14. és 15. között, Sepsiszentgyörgyön és Oltszemen.

Noha jól tudtam, hogy a Börzsönyi-hegyektől nem várhatok kiváló szarvasagancsot, a Kóspallagon 1927-ben, szarvasbőgés idején elejtett két nyolcas bikánál mégis jobb eredményt reméltem…

Vass Tibor olvasónktól kaptuk az alábbi – gyerekkori – történetet, aki jómaga is régóta a természet és az állatok tisztelője, a vadászélet rajongója. Régóta érezte a késztetést, hogy leírja és továbbítsa irományait, melyek közül az elsőt ezúton tárjuk olvasóközönségünk elé.

CACT Vaddisznóhajtó Verseny és Tenyészszemle zajlott 2022. október 8-án és 9-én a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub rendezésében, erdélyi kopók és egyéb kopófajták számára.

A tárgyév felénél indítottuk sorozatunkat, melyben a Nimród Vadászújság aktuális hónapjában címlapra került fotó háttértörténetéről kérdezzük annak készítőjét.

A vadászat ihletet ad a művészeknek, a gazdag vadászati kultúránk pedig segít abban, hogy jobb vadászok és emberek legyünk. Mindez a természet javát szolgálja.

Aszály, vadkár és értékesítési gondok is felmerülhetnek, amikor a mezei nyúlról esik szó. Idén több alakalommal foglalkozott a Nimród a témával, most vessünk egy pillantást arra, hogy mi a helyzet az idény elején.

Lapunknak Galamb Gábor, a Kaszó Zrt. vezérigazgatója és Dégi Zoltán Géza, a NEFAG Zrt. vezérigazgatója számol be a barcogás kezdeti szakaszáról.

Milyen szomorú, hogy e két szót egyetlen mondatban is emlegethetjük…

Ez évben több magas rangú vadgazdálkodási szakember adott hangot annak, hogy a nagyvadgazdálkodásnak paradigmaváltásra van szüksége. Mi ennek a lehetséges iránya és milyen következményekkel járhat ez?

Itt az ősz, a hervadás: ébredésünk s elmúlásunk. Alig van virág a réten más, mint őszi kikirics. 

Medve! Hogy kerülhet ide egy medve?!? Épphogy sikerült beugranom a nyárikonyha ajtaján...

Kasuba Andrást, Jász-Nagykun-Szolnok megye fővadászát kérdeztük az idei őzbakidény tapasztalatairól.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Nimród Vadászérem elismerésben részesítette Feke Lászlót, aki 1986 óta volt a nagykátai Damjanich Vadásztársaság elnöke.

Török András Mátyás Budapesten születtet 1941-ben. Gyermekkora óta komoly érdeklődést tanúsított a vadon élő állatok iránt, elsősorban a Kárpát-medence vonatkozásában. 

…ráállok egy százéves szekérútra, alig lépek rajta párat, amikor egy tarvadat veszek észre. Nincs messze, tisztességes nyolcasserét is elérné, le is ülök nyomban a mellettem görcsösödő juharfához.

A következőkben ebbe a csodavilágba, mondák és tündérmesék színhelyére kalauzolom Önöket az erdélyi vadászírók egy-egy művét bemutatva.

Kevesen vitatják, hogy korunk egyik legfontosabb feladata a fenntartható fejlődés lehetőségének megteremtése, ha azt szeretnénk, hogy még gyermekeink, unokáink is egy élhető világot örököljenek.

Október első hétvégéjén került sor az Országos Vizsla Klub őszi versenyére, a VI. Josera Kupa CACIT vízi-mezei versenyre.

Októberben még a gímbikák bőgése visszhangzik a fülemben, miközben már cserkelek a dámok barcogó helyei felé, viszont most mégsem a szarvasokhoz kapcsolódó élményemről fogok írni.

Eredményesen zárta az idei bőgést a Zala megyei földtulajdonosi közösségen alapult, magas szakmai színvonalon gazdálkodó Válickavölgye Vadászklub.

Az idei bőgésről, dámról, barcogásról, szakmai kérdésekről, erdei szalonkáról, vadkárról, múltról, művészetről… és még sok másról.

Beszélgetés a dámvadászatról Palánki Gáborral, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Tamási Erdészetének vezetőjével.

Szinte nappali világosság volt. Mellettem titokzatoskodott az erdő, előttem egy hullámos répatábla.

A meleg, őszi délutánban egy alaposan feltarisznyált ember ballagott a termőföld melletti poros úton.

Összesen 16 határozat és új útmutatás elfogadásával zárult ma Budapesten az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) nyolcadik találkozója (MOP8).

Jung Jenő gondolatai a nagyvad találatjelzéseiről.

A Visegrádi-hegység egyik frekventált kirándulóhelyén, a Rám-szakadékban információs és elsősegély-központot adott át a területet és a környező erdőket kezelő Pilisi Parkerdő-

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatai szerint a holló (Corvus corax) hazai állománylétszáma - a kíméletlen üldözések és pusztítások következtében - az 1970-es években kritikus mértékűre, mintegy 30 párra csökkent.

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt elejtett rókánál.

Az új intézkedéssel Magyarország teljes területén megszűnik a tűzgyújtási tilalom.

Afrikai és eurázsiai nemzetek találkoznak Budapesten, hogy lépéseket tegyenek a vándorló madarak hatékonyabb védelme érdekében

2020 őszén az Agrárminiszter a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Ovádi Pétert, aki azt a feladatot kapta, hogy Magyarországot Európa élmezőnyébe juttassa az állatvédelem területén.

December végén végérvényesen bezár a párizsi madárpiac, állatvédelmi okokból.

Legalább is az Őrségi Vadásztársaság területén. A Vas megyei 6500 hektárt kezelő, 38 tagot számláló társaság az Őrség északi részén – Szalafő, Őriszentpéter, Kondorfa és Farkasfa községek határán – gazdálkodik, a vadászterület erdősültsége 67 százalék.

Néhány éve szeptemberben, Tamás barátom meghívására a Zselic egyik festői völgyébe, fotóskirándulásra érkeztem.

Csupa zsombék és korhadt tuskó az egész nyiladék…

Mikor és hol is kezdődött? Nem tudom. Talán nem is lényeges.

SZEPTEMBER csupa nagybetűvel, amely hónap nem csak a vadásznak dobbantja meg a szívét, hanem a természetfotósnak is. A szarvasbőgés, amelynek varázsa semmihez sem hasonlítható.

Az éjszaka elállt az eső, és igen nagy bőgés volt a völgyben, de tartom magam az elképzelésemhez, megnézzük az új helyünket a Síposban, aztán ha nem történik semmi számunkra kedvező, akkor irány a Moccs.

Az esküt tett zalai ifjú vadászokat ezévben is prof. dr. Faragó Sándor akadémikus, a Soproni Egyetem emeritus rektora, a magyar vadászati kultúra és a nemzetközi tudományos élet kiemelkedő személyisége avatta fel.

Sok kedvenc helyem van messze mindentől, ahol csak az erdő hangjai, neszei érvényesülnek, ahol a természet alakította térélmény harmóniája magával ragad.

A Tuskósi Vadász Egyesületnél jártunk, a bőgés kapcsán kérdeztük a helyi vadászokat.

Szeptember 18-án tartotta Nagymaros Város Önkormányzata a Kittenberger Kálmán Napot.

Minden természetfotósnak van legalább egy, de inkább több megálmodott fotója, amit már régen elképzelt, de még nem sikerült megvalósítani. Nekem is van jó pár, és úgy érzem, ezekből sikerült egyet kipipálni.

Megszólalt a kukoricaszár. Meg a nádas. Meg az erdő.

…mert szalonkákra várni a tavaszi alkonyatban, amikor a langyos déli szél megcirógatja a téli álomból ébredező fák rücskös kérgét…

Bőgő szarvasbikára vadászni mindig különleges. A szarvasvadászokat ilyenkor leírhatatlan érzések, izgalmak kerítik hatalmukba és nem hagyják, hogy ebből az életérzésből bármi is kizökkentse őket.

Terjedőben van Zala megye nyugati peremén a nutria (Myocastor coypus).

Napjainkban több veszélyeztett vagy védett ragadozó faj esetében az egyik legfőbb pusztulási tényezőt a mérgezések jelentik.

A hír pár óra alatt egész Baranyát bejárta. A siklósi Táncsics Vadásztársaság területén, a Török‒erdőnél dr. Horváth Béla, Siklós neves és népszerű orvosa, a vadásztársaság vadászmestere elejtette élete bikáját. Nem is akármilyent.