Hírek

Bezzeg a betléri medvék, amelyeket egy ideig lóhússal is etettek, a híres medvehajtásokon alkalomadtán igencsak rámenősnek mutatkoztak.

A – honlapunkon már többször is publikált – mindössze 12 éves, Nyírjákóban élő Zilahi Nándor ismét levelet küldött szerkesztőségünk részére, hogy legújabb versében őszi gondolatait örömmel ossza meg az olvasóinkkal

Aki keveset ad, talán az adja a legtöbbet

2 év alatt 326 millió forinttal, közel a duplájára nőtt a vadkár Zalában, így a cél a mennyiség és a minőség összehangolása

November 19-én rendezték Sződön, az Ezüstfácán Vadásztársaság területén a Szent Hubertusz Vadászversenyt, amely egyúttal a Tumay Jánosné „Baba néni” Emlékverseny elnevezést is viselte

A magyar vizsla szót első alkalommal Zay Imre alkalmazta 1914-ben. Ötvös Balázs szakíró 1916-tól valamennyi publikációjában már következetesen ezt a nevet használja. Az azt megelőző időkben sárga vizsláról, török vizsláról, pannon kopóról beszéltek

Gróf Nádasdy Ferenc Emlékplakettet kapott a Gerjementi Vadásztársaság

Fázósan toporgunk a falu utolsó utcájában, a betonút legvégén. A reggel hűvös, az eget néhol felhők takarják, de a dombok mögül emelkedő nap fénye néha átvilágít közöttük. A hideg éjszakák miatt a levél most kezd lehullani a fákról, a harmattól a gazok szára megtört, némelyiké már felcsupaszodott.

Vadam mellé térdelek, s egy lombos ágdarabbal elfedem a golyó ütötte sebet, amiből vér szivárog.

Alázattal kérdezném: hová tűntek a büszke vadásznép dicső koronái?

A Mohácsi Járási Ügyészség orvvadászat, lopás, zártörés és hulladékgazdálkodás megsértésének bűntette miatt emelt vádat három férfival szemben, akik négy év alatt több mint 190 vadat ejtettek el jogtalanul.

Az Országos Trófeabíráló Testület (OTT) kihelyezett bírálatot tartott az Óbiródi Vadászházban

A gímszarvast csodálom, az őzet szeretem, a vaddisznót tisztelem.

Immáron tizenegyedik alkalommal rendezték meg a KEFAG Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészetének szervezésében a trófeaszemlét.

Dr. Aczél Csaba több mint 60 éve vadászik és két vadászkönyv szerzője. Az idei barcogásban, október 8-án érkezett Szálkára barátja, Vörös László meghívására, akivel már számos meghatározó közös vadászélményük volt

Terítékre került az erdő- és vadgazdálkodás

Ezen sorozatunkban a Nimród Vadászújság aktuális hónapjában címlapra került fotó háttértörténetéről kérdezzük annak készítőjét

Az orvvadászat elleni küzdelem egy aspektusáról ír dr. Gyurcsó Adrienn, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ továbbképzési igazgatója a Nimród olvasói számára

A hónap végén egyik délelőtt kilenc órakor, az ajkai uradalom Zsófia-pusztai gazdaságában, Veszprémtől mintegy huszonöt kilométerre, a Vázsonyba vezető útvonal mentén egy bíbicet láttam, amint jajongva, cél nélkül csapongott a feneketlen ködben.

Ma időben kellett kelni. A munka nem várat magára és a léhaság sohasem hálálja meg önmagát.

Vizslás körökben nem is kérdéses, hogy mit jelent a HZP rövidítés, de a legtöbb vadász számára talán idegenül cseng. A három betű a „Herbstzuch – Prüfung” német szavak rövidítése és őszi tenyészszemlét és vizsgát jelent.

Elhunyt Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége elnöke

Harmadik alkalommal találkoztak a faj nemzetközi tudományos kutatásaiban résztvevő szakemberek

Trófeaszemle a Délbakonyi Vadásztársaságnál

A vadgazdálkodási szakma egy része úgy véli: az apróvadállományra a vadászatra jogosultak egyre kevesebb figyelmet fordítanak úgy a vadásztatás, mint a vadvédelem vonatkozásában.

Mint ahogyan a nimrod.hu oldalunkon beszámoltunk, elkészült a rövidszőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilja. A kutatásának köszönhetően lehetségessé vált az egyes egyedek genetikai fajtatisztaságának bizonyítása vagy kizárása. A téma kapcsán Pomázi Ágoston kinológussal beszélgettünk.

Rendhagyó olvasói levél – némi etikai üzenettel

Jelöletlen kóbor kutyát ejtettek el egy vadásztársaság szakemberei a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Magosliget község közigazgatási területén, 2022. november 1-jén.

ASP, koronavírus-járvány, háború, energiaválság, aszály, infláció. Ezek mind egyszerre, néhány évbe sűrítve érintik a vadászatra jogosutakat. Külön-külön is nehézségek lennének, de így…

A november már leginkább róluk szól, akik a legtöbb vadász számára különleges élményt jelentenek. Ilyenkor lehet a morózus és rendkívül óvatos remetékkel is találkozni, akik az év többi időszakában eltűnnek a szemünk elől.

Csongrád-Csanád megyében is magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma két lúdtelep állatainál.

Elkészült a rövidszőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilja

Nem elég, hogy a magyarországi dámtrófeák a világ élvonalába tartoznak, Orosz György kollégánk leleplező képriportja szerint, a díjugratás terén is szeretnének hasonló eredményeket elérni.

Apja a háborúban elvesztette az egyik lábát, de ez sem akadályozta meg a vadászatban. Nyomdokaiba lépve, ő is évtizedekig szolgálta a vadásztársakat.

Gondos vadgazdálkodás, javuló állomány, kivételes vadászélmény Magyarország egyik legszebb vidékén. Dámbarcogás a Bakonyerdő Zrt.-nél

Gy. Ferenc olyan vadász volt, aki a mostani szűk csonka-magyarországi viszonyok között gyorsan fejezte volna be pályafutását.

Csendes lett az erdő, megint csendes. Emlékké váltak az ősi gerjedelmek.

Csütörtök délelőtt a Gyulaj Zrt. megtartotta a 2022. évi összevont trófeaszemléjét, amelyen a bőgésben esett gímbikák és a barcogás időszakában terítékre került dámbikák trófeáit mustrálhatták az érdeklődők.

Sokan kézenfekvő adottságként gondolnak a megőrzött természeti kincseinkre, nem látván maguk előtt erdészgenerációk hosszú sorát, akik életüket a hazai erdők védelmének szentelték. Rájuk emlékeztek a Zemplénben.

Novemberi lapszámunkban központi témánk az apróvad. Emellett az idényből kifolyólag továbbra is foglalkozunk a dámmal, a muflonnal, de napirenden van a madárvédelem, a sertéspestis és a farkas kérdésköre is.

A nagykanizsai Mátai Mihály édesapja nyomdokain járva viszi tovább a családi örökséget, s válik vadásszá.

Nem szabad lemondani senkiről, mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy megismerje és megszeresse a természet, a vadon élő állatok és a vadászat szépségeit.

A szürke farkas egy olyan téma, amely napjainkban közérdeklődésre tart számot, főleg a vadászok körében, a nagyragadozók vadgazdálkodásra kifejtett vélt vagy valós hatásai miatt. Mivel fontos a párbeszéd, hallgattassék meg a másik fél is, ezért közöljük az alábbi cikket – amely nem minden esetben tükrözi szerkesztőségünk álláspontját a kérdésben. Az anyagot a Bükki-, illetve az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kollégái készítették.

Az idei bőgés egyik kiemelt híre volt, hogy a Mátrában terítékre hozták Heves megye legnagyobb gímbikáját, amelyhez fogható több mint 40 éve nem esett.

A szerző képek, hangok és illatok felvillantásával utaztat minket a természet és a vadászat legszebb időszakaiba. Hatására az olvasót elkapja a vadászláz és a természet szeretete.

Az előbb mátyások szálltak át felettem, és behúztam a nyakam…

Vass Tibor olvasónktól kaptuk az alábbi történetet, aki már foglalkozik egy ideje az írás tudományával. Személyes történeteit előszeretettel mutatjuk be olvasóközönségünknek.

Megújította a hatályos együttműködési megállapodását a Tolna megyei állami erdőgazdálkodó Gyulaj Zrt. és a gazdálkodási területén illetékes négy Rendőrkapitányság.

Hogyan lesz egy állatorvosból vadmentő? Nos, a válasz egyszerű: sokan keresik fel a rendelőjében sérült vagy elárvult vadon élő állatokkal, akik segítségre, gyógykezelésre szorulnak. Ő pedig nem mond nemet, hanem hivatásából adódóan megpróbál segíteni.

Barcogás idején is leskelődik a vadvilág paparazzija. Ha a dámbikák híres celebek lennének, akkor Bóta István kollégánk milliókat kereshetne a küzdelmeik és pláne a szerelmi beteljesülésük, a borítás képeivel.

Borsodban is van ok az örömre és büszkeségre a bőgés utáni mustra eredményeit látva.

A dámbika idény végéhez közeledve Fehér Sándor, a NEFAG Zrt. vezérigazgató-helyettese foglalta össze az eddigi tapasztalatokat

Nem kell a vadászoknak magyarázkodniuk az életmódjuk miatt, immár megteszi helyettük a tudomány, amely mindenki számára érthetően közli azt, ami egy vadásznak evidens.

Fotósszemmel barcogás idején

2017-ben járt először a Nimród az ózdi Ezüstgolyó Fegyverjavító Műhelyben, Balázs István vadászpuskaművesnél. Azóta többször megfordultunk nála, hogy egy-egy különleges munkájáról kérdezzük.

A Csobánc Földtulajdonosi Vadásztársaság Kővágóörsön szervezte meg a 26. Balaton-felvidéki trófeamustrát.

De ha vadásznak lenni jó, akkor miért a sok rosszkedvű, panaszkodó, csalódott vadász?

A Magyar Solymász Egyesület október 14-16. között rendezte Békéscsabán a solymászoknak meghirdetett versenyeit.

Az alábbiakban ízelítőt kapunk a természetfotós felkészüléséről és szempontjairól, amelyek segítségével megajándékoz minket az éjszaka csodálatos látványával.

Október utolsó hetében napi húszezer libát vettünk számba, s novemberben három héten át már ötvenezren voltak.

Karsai Zénó, amatőr író és természetjáró olvasónktól kaptuk az alábbi verset, melyet az idei szarvasbőgés idején lakóhelyén, a Zemplénben írt, a látottak, és megélt élmények alapján. 

Október elejére a Bükkben is véget ér lassacskán a szarvasok násza. Azonban, az első 1-2 hétben, egy-egy ’jó’ reggelbe belefuthat még a kint lévő vadászember.

Sok vadászatra jogosult aggódott, hogy az aszály miatt gyengébb lesz idén az agancsfelrakás. Részben igazuk lett, de így is volt bőven érmes bika és több rekord is született.

Piaci adatok a vadászati célú sörétes lőszerek magyarországi értékesítéséről

Október 15-én terítékre került a Kaszó Zrt-nél minden idők eddigi legnagyobb dámbikája, melynek 24 órás trófeatömege 4,80 kilogramm volt.

A vadászkutyákról, közöttük a magyar vizslákról számos film készült már, de a vadász és kutyája közötti különleges kapcsolatot nem könnyű jól ábrázolni. De nem lehetetlen.

Tízedik alkalommal rendezték meg a Székelyföldi Vadásznapokat október 14. és 15. között, Sepsiszentgyörgyön és Oltszemen.

Noha jól tudtam, hogy a Börzsönyi-hegyektől nem várhatok kiváló szarvasagancsot, a Kóspallagon 1927-ben, szarvasbőgés idején elejtett két nyolcas bikánál mégis jobb eredményt reméltem…

Vass Tibor olvasónktól kaptuk az alábbi – gyerekkori – történetet, aki jómaga is régóta a természet és az állatok tisztelője, a vadászélet rajongója. Régóta érezte a késztetést, hogy leírja és továbbítsa irományait, melyek közül az elsőt ezúton tárjuk olvasóközönségünk elé.

CACT Vaddisznóhajtó Verseny és Tenyészszemle zajlott 2022. október 8-án és 9-én a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub rendezésében, erdélyi kopók és egyéb kopófajták számára.

A tárgyév felénél indítottuk sorozatunkat, melyben a Nimród Vadászújság aktuális hónapjában címlapra került fotó háttértörténetéről kérdezzük annak készítőjét.

A vadászat ihletet ad a művészeknek, a gazdag vadászati kultúránk pedig segít abban, hogy jobb vadászok és emberek legyünk. Mindez a természet javát szolgálja.

Aszály, vadkár és értékesítési gondok is felmerülhetnek, amikor a mezei nyúlról esik szó. Idén több alakalommal foglalkozott a Nimród a témával, most vessünk egy pillantást arra, hogy mi a helyzet az idény elején.

Lapunknak Galamb Gábor, a Kaszó Zrt. vezérigazgatója és Dégi Zoltán Géza, a NEFAG Zrt. vezérigazgatója számol be a barcogás kezdeti szakaszáról.

Milyen szomorú, hogy e két szót egyetlen mondatban is emlegethetjük…

Ez évben több magas rangú vadgazdálkodási szakember adott hangot annak, hogy a nagyvadgazdálkodásnak paradigmaváltásra van szüksége. Mi ennek a lehetséges iránya és milyen következményekkel járhat ez?

Itt az ősz, a hervadás: ébredésünk s elmúlásunk. Alig van virág a réten más, mint őszi kikirics. 

Medve! Hogy kerülhet ide egy medve?!? Épphogy sikerült beugranom a nyárikonyha ajtaján...

Kasuba Andrást, Jász-Nagykun-Szolnok megye fővadászát kérdeztük az idei őzbakidény tapasztalatairól.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Nimród Vadászérem elismerésben részesítette Feke Lászlót, aki 1986 óta volt a nagykátai Damjanich Vadásztársaság elnöke.

Török András Mátyás Budapesten születtet 1941-ben. Gyermekkora óta komoly érdeklődést tanúsított a vadon élő állatok iránt, elsősorban a Kárpát-medence vonatkozásában. 

…ráállok egy százéves szekérútra, alig lépek rajta párat, amikor egy tarvadat veszek észre. Nincs messze, tisztességes nyolcasserét is elérné, le is ülök nyomban a mellettem görcsösödő juharfához.

A következőkben ebbe a csodavilágba, mondák és tündérmesék színhelyére kalauzolom Önöket az erdélyi vadászírók egy-egy művét bemutatva.

Kevesen vitatják, hogy korunk egyik legfontosabb feladata a fenntartható fejlődés lehetőségének megteremtése, ha azt szeretnénk, hogy még gyermekeink, unokáink is egy élhető világot örököljenek.

Október első hétvégéjén került sor az Országos Vizsla Klub őszi versenyére, a VI. Josera Kupa CACIT vízi-mezei versenyre.

Októberben még a gímbikák bőgése visszhangzik a fülemben, miközben már cserkelek a dámok barcogó helyei felé, viszont most mégsem a szarvasokhoz kapcsolódó élményemről fogok írni.

Eredményesen zárta az idei bőgést a Zala megyei földtulajdonosi közösségen alapult, magas szakmai színvonalon gazdálkodó Válickavölgye Vadászklub.

Az idei bőgésről, dámról, barcogásról, szakmai kérdésekről, erdei szalonkáról, vadkárról, múltról, művészetről… és még sok másról.

Beszélgetés a dámvadászatról Palánki Gáborral, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Tamási Erdészetének vezetőjével.

Szinte nappali világosság volt. Mellettem titokzatoskodott az erdő, előttem egy hullámos répatábla.

A meleg, őszi délutánban egy alaposan feltarisznyált ember ballagott a termőföld melletti poros úton.

Összesen 16 határozat és új útmutatás elfogadásával zárult ma Budapesten az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) nyolcadik találkozója (MOP8).

Jung Jenő gondolatai a nagyvad találatjelzéseiről.

A Visegrádi-hegység egyik frekventált kirándulóhelyén, a Rám-szakadékban információs és elsősegély-központot adott át a területet és a környező erdőket kezelő Pilisi Parkerdő-

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatai szerint a holló (Corvus corax) hazai állománylétszáma - a kíméletlen üldözések és pusztítások következtében - az 1970-es években kritikus mértékűre, mintegy 30 párra csökkent.

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt elejtett rókánál.

Az új intézkedéssel Magyarország teljes területén megszűnik a tűzgyújtási tilalom.

Afrikai és eurázsiai nemzetek találkoznak Budapesten, hogy lépéseket tegyenek a vándorló madarak hatékonyabb védelme érdekében

2020 őszén az Agrárminiszter a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Ovádi Pétert, aki azt a feladatot kapta, hogy Magyarországot Európa élmezőnyébe juttassa az állatvédelem területén.

December végén végérvényesen bezár a párizsi madárpiac, állatvédelmi okokból.

Legalább is az Őrségi Vadásztársaság területén. A Vas megyei 6500 hektárt kezelő, 38 tagot számláló társaság az Őrség északi részén – Szalafő, Őriszentpéter, Kondorfa és Farkasfa községek határán – gazdálkodik, a vadászterület erdősültsége 67 százalék.

Néhány éve szeptemberben, Tamás barátom meghívására a Zselic egyik festői völgyébe, fotóskirándulásra érkeztem.

Csupa zsombék és korhadt tuskó az egész nyiladék…

Mikor és hol is kezdődött? Nem tudom. Talán nem is lényeges.

SZEPTEMBER csupa nagybetűvel, amely hónap nem csak a vadásznak dobbantja meg a szívét, hanem a természetfotósnak is. A szarvasbőgés, amelynek varázsa semmihez sem hasonlítható.

Az éjszaka elállt az eső, és igen nagy bőgés volt a völgyben, de tartom magam az elképzelésemhez, megnézzük az új helyünket a Síposban, aztán ha nem történik semmi számunkra kedvező, akkor irány a Moccs.

Az esküt tett zalai ifjú vadászokat ezévben is prof. dr. Faragó Sándor akadémikus, a Soproni Egyetem emeritus rektora, a magyar vadászati kultúra és a nemzetközi tudományos élet kiemelkedő személyisége avatta fel.

Sok kedvenc helyem van messze mindentől, ahol csak az erdő hangjai, neszei érvényesülnek, ahol a természet alakította térélmény harmóniája magával ragad.

A Tuskósi Vadász Egyesületnél jártunk, a bőgés kapcsán kérdeztük a helyi vadászokat.

Szeptember 18-án tartotta Nagymaros Város Önkormányzata a Kittenberger Kálmán Napot.

Minden természetfotósnak van legalább egy, de inkább több megálmodott fotója, amit már régen elképzelt, de még nem sikerült megvalósítani. Nekem is van jó pár, és úgy érzem, ezekből sikerült egyet kipipálni.

Megszólalt a kukoricaszár. Meg a nádas. Meg az erdő.

…mert szalonkákra várni a tavaszi alkonyatban, amikor a langyos déli szél megcirógatja a téli álomból ébredező fák rücskös kérgét…

Bőgő szarvasbikára vadászni mindig különleges. A szarvasvadászokat ilyenkor leírhatatlan érzések, izgalmak kerítik hatalmukba és nem hagyják, hogy ebből az életérzésből bármi is kizökkentse őket.

Terjedőben van Zala megye nyugati peremén a nutria (Myocastor coypus).

Napjainkban több veszélyeztett vagy védett ragadozó faj esetében az egyik legfőbb pusztulási tényezőt a mérgezések jelentik.

A hír pár óra alatt egész Baranyát bejárta. A siklósi Táncsics Vadásztársaság területén, a Török‒erdőnél dr. Horváth Béla, Siklós neves és népszerű orvosa, a vadásztársaság vadászmestere elejtette élete bikáját. Nem is akármilyent.

Augusztus 27-én bemutatták a rábaközi őzgazdálkodás eredményeit.

Az üzekedésben terítékre hozott őzbakok agancsait ünnepi körülmények között adták át Bugyin, a Tessedik Sámuel Vadásztársaság vadászházánál, szeptember 9-én.

Sorozatunkban a Nimród Vadászújság aktuális hónapjában címlapra került fotó háttértörténetéről kérdezzük annak készítőjét.

A 4390 hektáron működő, 40 százalékos erdősültséggel rendelkező Zala megyei Válickavölgye Vadásztársaságnál az idényben 25 gímszarvasbikát szándékoznak értékesíteni, illetve 15 agancsost a tagság tervez elejteni.

Higgyük el: könyvet adni és kapni is öröm. Valamilyen módon leképezése a vadász jellemének.

Az idei évben, vadászújságunk által első alkalommal kiírt Sólyom-díjra beérkezett munkák közül a háromtagú zsűri két további pályázót előre nem meghirdetett különdíjban részesített, ezúton publikáljuk másik különdíjasunk, Mara Árpád (Csíkszereda) olvasónk Kittenberger Kálmánhoz íródott levelét.

Berencsi Szilvia, háromgyermekes édesanya a Mátra és a vadászat szerelmesének tartja magát, bár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei sík szülötte, de a sors úgy hozta, hogy most már a Mátra lábánál élhet. Ennek apropóján küldte el, és osztja meg e kedves saját versét olvasóközönségünkkel.

Az idei évben, vadászújságunk által első ízben kiírt Sólyom-díjra – melyben a „feladat” levélírás volt, lapunk nagy múltú főszerkesztőjének, Kittenberger Kálmánnak címezve – beérkezett pályamunkák közül a háromtagú zsűri által kiválasztott nyertes írást szeptemberi lapszámunkban tettük közzé.

Néhány napja olvastam az InfoRádió internetes oldalán, hogy Hoffer Zsolt rendőr alezredes, a TEK gépjármű-vezetéstechnikai osztályvezetője milyen jótanácsokkal lát el minket arra az esetre, ha autónkkal nem tudjuk elkerülni egy szarvassal való ütközést.

Élőhely, élőhely, élőhely. Sokszor hangoztatott fogalom, de mi is valójában?

A villamos meg‒megtorpanva, csattogva kanyarog a váltók között, aztán amikor leér a Duna partjára, végre nekiiramodik. A sínek végig nyújtóznak a rakparton, és a sárga kocsik beleheccelik magukat a vágtába.

A Tószegi dr. Bay Béla Vadásztársaság 8000 hektáros, apróvadas területen gazdálkodik Szolnok, Tószeg és Tiszavárkony érintésével.

A Dr. Egyed István Alapítvány pályázati felhívást tesz közzé a 2022‒2023. évben kiosztandó 1 db „Dr. Egyed István díj” (emlékplakett és pénzjutalom) elnyerésére.

Az alábbi cikket Szűcs Krisztián olvasónktól kaptuk, s bár elsősorban nem a vadászatról szól, mégis érdemesnek tartjuk a publikálásra.

Az elmúlt háromnegyed évben sok minden változott a vadászattal kapcsolatos kiegészítők árait és elérhetőségét illetően. Pontosan így van ez a vadászpuskák, lőszerek területén is.

Augusztus utolsó hétvégéjén rendezték meg Szentendre legnagyobb fesztiválját, ahol a 14 éves vad‒ és természetfotós, Farkas Kornél (aki lapunkban is publikált több alkalommal) is bemutatta fotókiállítását, ennek apropóján beszélgettünk vele.

Kék bolygó ‒ Áder János az erdőgazdálkodásról beszélgetett új podcastjában

Mozgalmasan indult a gímbika idény a Zalaegerszegi Nimród Vadásztársaságnál. Az 5348 hektáron gazdálkodó, 35 százalékos erdősültséggel rendelkező társaság elnöke, Paál Tibor foglalta össze az első napok történéseit.

Egy éve, szeptember 5‒én, 96 éves korában hunyt el Széchenyi Zsigmond özvegye, Mangi néni.

Reggelenként a hideg, harmatos csendben mintha varjak kiáltanának…

A – honlapunkon már többször is publikált – mindössze 12 éves, nyírjákói lakos, Zilahi Nándor levelet küldött szerkesztőségünk részére, legújabb versét is örömmel osztja meg vadászújságunk olvasóközönségével.

A nyár végi késő délután a szokásos arcát mutatta. A Nap már másként világított, másként festette sárgára a világot.

Indokolt a fokozott óvatosság, ismét Európa‒szerte terjed a madárinfluenza.

A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) tagjai és munkatársai a legelső pillanattól kezdve érezték, hogy valamit tenni kell a háború elől menekülő embertársaink megsegítésére.

Augusztus vége van. Kedvenc magaslesemen ülök. Hallgatózom, „forgatom” a füleimet. Többen, több helyről is jelezték, hogy hangolnak a bikák, sőt komolynak mondható bőgést is hallottak már…

Szeptember. Gímszarvas. Bőgés. Vadászat. Hagyomány. Fotózás. Lexikon. Vadkár. Interjúk. Sólyom-díj. Felszerelés. Bor. Kuponakció... Mi más kellhet még?!

A Kiskunhalasi Járási Ügyészség orvvadászat mellett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt vádat emelt egy szegedi férfival szemben, aki engedély nélkül egy hangtompítós puskával a kömpöci erdőben vadnyúlra vadászott.

Közeledik a vadászember legszebb ünnepe, hamarosan „a magyar erdő első vadja, a magyar vadász legkívánatosabb zsákmánya – a derék agancsú szarvasbika” orgonálása veri fel az erdő csendjét.

Messzi földön híres gímszarvasbikáiról Zala megye. Hopp Tamás, a Zalai Gímszarvasért Alapítvány, illetve a vadászkamara zalai területi szervezete vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottságának elnöke szerint ez egyáltalán nem a véletlennek köszönhető.

A Ceglédi Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság közel 6000 hektáros területen gazdálkodik. A Cegléd, Nyársapát és Törtel községhatárait magába foglaló vadászterület fővadja az őz, az éves teríték száma eléri a 200-at, amelyből mintegy 50 bakot ejtenek el.

A címben szereplő témáról való szakmai kérdésfelvetést a Nimród Vadászújság áprilisi lapszámában Nyúl András, a SEFAG Zrt. Barcsi Erdészetének vadgazdálkodási ágazatvezetője tette meg. Az alábbiakban Jung Jenő sellyei fővadász ide kapcsolódó gondolatait olvashatják.

Az én jó Édesanyám de sokat is szenvedett, mire a hét nagy étvágyú gyereket úgy felnevelte a saját vérén, hogy azután már a kukoricakenyéren is felnevelődhettünk.

A nyár hősége elviselhető volt a kis hegyi tó partján. Hegyekkel, erdőkkel körbevett oázis, amiben burjánzott az élet.

Az abádszalóki Paphalmi Diána Vadásztársaság az idei évben, a növekedő igények miatt réceneveléssel kezdte bővíteni tevékenységi körét. A helyieket kérdeztük a szakmai munkáról.

Régen történt... Már nagyon régen történt, több mint 15 éve, de még ma is óriási élmény és emlék. A disznóskert már nem is létezik.

Tudom ez a cím erősre sikerült, de ugyanakkor mindjárt egy vallomással is tartozok: nem én találtam ki. Az egyik népszerű híroldal nemrég publikált cikkéből idéztem. Az írás amúgy egy rozmárról szól, de mégis vaddisznóval veszi kezdetét…

Tavaly kevesebb mint felére csökkent 2015‒höz képest az illegális orrszarvúvadászat és ‒kereskedelem.

Végét járja az augusztus, vége az üzekedésnek, bakot persze nem lőttem, de az idénynek sincs vége.

Az idei őz üzekedési időszaka arany betűkkel fog szerepelni a 2014‒ben alakult Kígyósmenti Vadásztársaság történelemkönyvében.

A sepsiszentgyörgyi VADON Egyesület meghirdeti a IX. TransNatura Nemzetközi Természetfotó pályázatot.

Erdei környezetben zajló szabadtéri tevékenységeink során számos „bosszantó” rovarral találkozhatunk. Habár a legtöbbet talán a szúnyogok miatt idegeskedünk, a legtöbb félelem és tévhit a kullancsok körül kering.

Augusztus derekán vagyunk. A nyár pompája, ter­melő erejének csodái elérték tetőpontjukat.

– Hol vagy, István király?! – a fohász végigszállt az alvó mezők és erdők felett…

 Ma már elég csak egy kattintás – és 150 évet ugrok vissza az időben. A Vadász- és Versenylap 1872-es nyári számait böngészem.

Örkény István Egyperces novelláinak hossza ötlik eszembe, ha minap megejtett vadászatunk történetét szeretném felidézni.

A téma kapcsán egy olvasónktól kapott levelet publikálunk. Az írás tartalma, kizárólag az író saját véleményén alapul és nem a szerkesztőség nézetét tükrözi.

A közelmúltban számos, a vadászszívet örömmel eltöltő kormányzati terv látott napvilágot, az elmúlt években új lendületet kapott az országfásítási program, melynek hosszú távú célja hazánk erdőterületének 21 százalékról 27-re történő emelése.

Megerősítette az erdők fokozott védelmét az Agrárminiszter.

Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást ‒ közölték az ELTE kutatói az MTI‒vel kedden.

A 2023‒tól induló új agrártámogatási időszakra újabb és hatékonyabb eszközöket tervezett meg az Agrárminisztérium (AM) a mezőgazdasági termelők vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére.

Közelítsük meg a fenti kérdést a 19/2022 (VII.29.) AM rendelet és annak kritikái felől.

Lassan az üzekedés vége felé járunk. Lapunknak a Tolna megyei Dunaföldvári Vadásztársaság vadászmestere, Rabi Attila beszélt az idei év tapasztalatairól.

Kinek a szőke, kinek a barna, de van, akinek a vörös a legkedvesebb.

Én itt bátran kinyilatkoztatom, hogy nekem a vörös tetszik a legjobban.

A minap egy szívemnek igen kedves fénykép került a kezembe. Fiam feszít rajta délcegen…

A hazai nyilvánosságban a fa önmagánál valami sokkal többet jelenít meg. Így aztán minden fakitermeléssel, erdőgazdálkodással kapcsolatos vita indulatokból, nekifutásból zajlik le.

Augusztus beköszöntével nem csupán az őznász veszi kezdetét. Az év nyolcadik hónapjának felétől lehetőség nyílik néhány apróvadfajunk vadászatára, a tőkés réce mellett az örvös galambra és a balkáni gerlére.

Augusztus első vagy második hetét rendszerint az Alföldön töltöm, ahol a fotózásra kevésbé alkalmas néhány éjszakai órát leszámítva állandóan a pusztát és a mezőgazdasági területeket járom, és az őzek nászát fotózom és filmezem.

Mantrailing, avagy személykövetés: az ember utánkeresése.

Egyre több a farkasfalka az Alpokban, számuk gyorsan, jelenleg évente több mint 25 százalékkal nő ‒ számolt be hétfőn a Gruppe Wolf Schweiz (GWS) nevű egyesület, amely az emberek és az őshonos nagyragadozók békés együttélésének lehetőségeit vizsgálja.

Jegesmedve sebesített meg egy francia turistát a norvégiai Spitzbergák szigetcsoport egyik táborában az északi‒sarkvidéken, a nő élete nincs veszélyben ‒ jelentették be helyi hatóságok hétfőn.

Gyorsan felvezetem a történetet, hogy az izgatott olvasó hamar megtudja, kinek és milyen álma valósult meg. Kezdem azzal, hogy az én álmomról van szó. Folytatom ott, hogy a vadászathoz kötődik ez az álom, különben minek is írnám meg ide.

A jelenlegi gazdasági válságnak egyik, ha nem a legmeghatározóbb eleme az energia keresleti-kínálati viszonyainak felborulása. Gondolnánk, hogy ez a téli társas vadászatok tervezésére is kihathat?

Július végén volt, öt és hat óra között, délután. A nap már lefelé hajlott a fényes égboltról, a forró sugarak enyhültek…

Az éjszaka meleg, sötét, csillagtalan. Az út porzik a szárazságtól…

Az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park egész nyáron várja látogatóit.

Sorozatunkban a Nimród Vadászújság aktuális hónapjában címlapra került fotó háttértörténetéről kérdezzük annak készítőjét.

Sokak szerint a vadhívás a vadászatok csúcsa, talán a legizgalmasabb feladat a vadász számra. A vad kifinomult érzékszerveit kijátszani, lőhető távolságra behívni, sok gyakorlást igényel.

A víziló is bekerülhet a legveszélyeztetettebb állatfajok közé.

…itt állok a lucernaföld szélében kinthagyott bálák között, igazi – véletlenszerűen – kialakított leshelyemen.

Az alábbi vadásztörténetet Komlós András olvasónk küldte el szerkesztőségünknek.

Módosult a rendelet, elhárult az utolsó akadály is, a magyar aggárral való vadászat elől.

A jáger-lélek számára minden hónap szép a természetben; mindig talál benne valamit, amiben gyönyörködhet.

Az országot sújtó aszály – amellett, hogy mindannyiunk életére kihatással van – az ismert negatív következményeken túl nekünk, kutyásoknak még egy nagy veszélyt jelent.

MME: A költési szezon vége miatt lehet kevesebb madarat látni augusztusban

Idén 17. alkalommal rendezték meg a vadászat és az érett bor ünnepét az ódon hangulatú Sümegen.

Tombol a nyár, itt az őzek üzekedésének ideje és ezzel együtt az őzbak hívásának izgalmas időszaka is. Augusztusi lapszámunk is e fő téma köré épült, de riportjaink, sorozataink mellett folytatódik a belterületi vad kérdéskörének tárgyalása is.

– Bizony, gyerekek, már éppen fél év múlt el azóta, hogy generálreparatúrába vettek, azóta nem ültem közöttetek.

Lenyúlt az ágyról, és az intarziával kirakott kis éjjeliszekrény mellett megtapogatta a kopott szőnyegdarabkát.

A Nimród Vadászújság online amatőr fotópályázatot hirdet – Hajnal és alkonyat jeligével.

A Tószegi dr. Bay Béla Vadásztársaság Jász-Nagykun-Szolnok Megyében, szűk 8000 hektáros területen gazdálkodik.

A Somogy megyei versenyző végzett – hazai pályán – az első helyen a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyén.

Év Madara voksoláson bárki szavazhatott, összesen 14 644 szavazat érkezett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez.

„A vadászatot és még valami mást a »HUNTER« internetes rádió hozza el nektek” jelmondattal indul Európában is egyedülálló vadászati témájú online rádióadás Szerbiában.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében „jártunk”, ahol az idény eddigi eredményire voltunk kíváncsiak.

A Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyének idén Kaposvári Szakképzési Centrum Dráva Völgye Technikuma és Gimnáziuma ad otthont a Somogy megyei Barcs-Középrigócon.

Az alábbi érdekes fotóra hívták fel szerkesztőségünk figyelmét a napokban. A nem mindennapi felvétel elkészítésének körülményeiről és hátteréről egyenesen annak készítőjét, Barta Gábor természetfotóst kérdeztük.

A Nimród Vadászújság internetes felületein július 19-én megjelent, „Több vadkár, több lehetőség?” című írásban azt állítottam, hogy nem tudom, mi lehet az oka, hogy sok jogosult nem fogad külsősöket vadkárelhárító vadászatra.

Az itatókkal kapcsolatban általában minden társaságnak van egyedi megoldása, amit anyagi lehetőségei, igényei szerint alakít ki, és amely egytől egyig működik.

Hajnali négy óra van, a vaddisznót már éppen meg lehetne lőni, úgyhogy kapkodva szedem lábamat az előre kialakított leshelyem felé.

Ez a cikk egy feliratos képpel kezdődött. A világhálón láttam, a közösségi oldalon, egy angol nyelvű vadászcsoportban. Elgondolkodtatott.

Wass Albert és Fekete István „párbeszéde” az őzhívás fortélyairól

Sziromfehéren csöndesek,

Régi pompájuknak szent totem.

Egy pontot vallató gödrök,

Nem pislognak rám sosem.

Éppen csak világosodott. A kis rétet körülálló fák álmosan kezdtek előbújni az éjszakai sötétségből…

A Balaton‒felvidéki Nemzeti Park megalapításának 25 éves évfordulóját ünnepli.

Negyven százalékkal magasabb a vadon élő tigrisek száma a világon, mint azt eddig feltételezték a szakemberek és az állomány stabilizálódni, sőt növekedni látszik ‒ közölte a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN).

Vadászó, harcos őseink emlékei, a közel negyven tarsolylemez és veretes tarsoly, eddig még soha nem voltak együtt láthatók!

A júliusi rekkenő hőség ellenére az Alföldre utaztam, hogy a vadfotós szenvedélyemet táplálva, a terület őzbakjait kutassam fel és fotózzam le.

Különleges esti programokkal várják szombaton, illetve augusztus 26-án a Szegedi Vadasparkban a látogatókat - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Illegálisan vadászott a Siófok környéki erdőkben egy hat fős társaság az ügyészség szerint, ezért vádat emeltek ellenük - tájékoztatta a Somogy Megyei Főügyészség szerdán az MTI-t.

A magaslesek karbantartása és cseréje jelentős feladatot ró a vadászatra jogosultakra.

A káros rovarfajok kimutatásához, az előrejelzéshez ki kell lépni az erdőből, hiszen a legtöbb „erdei” rovarfaj a városi területekről kerül a fás élőhelyekre.

A vadászatra jogosultak több helyen félnek a vadkártól; a tagok nem járnak ki eleget, mégsem fogadnak külsős vadászt. Ez az a három jellemző, amivel sokat találkozhat az, aki „olcsó” vadászati lehetőségek után kajtat.

Gondolatok a vérebek nyári felkészítéséről

Júliusi verőfényes délután volt. Igazi kánikula. Ember, állat menekült az árnyékba az elviselhetetlen hőség elől.

Az erdei út szélén félreállva, csendesen szedegetem magamra a ruhát és a hátizsákot. Utoljára még a fegyver is a vállamra kerül.

Vadászéletem 51. évének napjai peregnek. A szenvedély tüze már csak hamu alatt parázslik.

Legutóbb a varázslatos Tisza-tó körüli fotós élményeimről írtam. Attól nem messze található egy teljes egészében más jellegű faunával rendelkező tájegység – a Bükk-fennsík.

Szülőfalum határában, a főút mellett állt réges-régen egy sárga, piros cserepes épület, zöld kerítéssel. Égig érő fák vették körül, lombkoronáik még a meleg nyári napokon is misztikus félhomályt teremtettek. Vadászház volt…

A Komádi Bihar Népe Vadásztársaságnál is már nagyban folynak a munkálatok, mielőtt megérkezne az idei fácánállomány.

…zörgés a hátam mögül – amivel egy időben enyhe remegés tör rám. Keresővel a kezemben várom az érkezőt; erősen szürkül már, és semmiképpen nem szeretnék valami kocafélébe belefutni.

A Zala megyei, 12 800 hektárt kezelő Zalavölgyi Vadásztársaságnál 80–85 bak esik évente. Az összefüggő nagy erdőtömbökben kihívást jelent az agancsosok elejtése.

A múlt hónapban új sorozatot indítottunk, melyben a Nimród Vadászújság aktuális hónapjában címlapra került fotó háttértörténetéről kérdezzük annak készítőjét.

Ezeket a történeteket a főszereplők teljes nevével kell elmesélnem, mert különben lehetséges, hogy végül erős jägerlateinnek hangzik.

Álmosan állok a sötétben, és lesem a nyárfa csúcsát. Nem hajlik meg a sudár ág, a levelek suttogása sem hallatszik.

Az előző részben arról próbáltam néhány gondolatot megfogalmazni – bízom benne, nem eredménytelenül –, hogy az interneten fölösleges vitákkal eltöltött időt az olyan nemesebb, építőbb dolgokra is fordíthatnánk, mint a vadászirodalom megismerése, élvezete.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2022. július 7-én tartotta országos alakuló küldöttgyűlését, ahol megválasztották az országos tisztségviselőket.

Az ismert vadgazdálkodási szakember sajátos hangvételű könyvajánlója a Sugár László és Tóth Csaba által írt, Az őz – természetrajz, gondozás, vadászat című kötetről.

Szeptember vége van. Csípős fagyok dermesztik meg a Bükk lába menti tájat, a szélesebb völgyekbe pedig párapaplan ül be.

Nehéz a gazdasági hatásokról objektív képet alkotni, ha nem összefüggéseiben vizsgáljuk a folyamatokat. Nemzetgazdasági szinten is számos ágazat függ a másiktól, világviszonylatban pedig különösen…

Különleges bakot ejtett el Sárándi Attila, az Átányi Vadásztársaság hivatásos vadásza. A környék nimródjai, akik csak látták a trófeát, „a kafferbivalyos” néven emlegetik a vadat.

Hamarosan megérkeznek a Békés megyei Szarvasról a héthetes fácánok, így nagy a sürgés-forgás a Hajdú-Bihar megyei Bihar Népe Vadásztársaságnál, Komádiban.

Változások a speciális eszközök használatában az ASP hatékonyabb felszámolása érdekében.

A településeken vadon élő állatok itatásának fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A sajtóközleményt változtatások nélkül közöljük.

Júliusi lapszámunkban a terepi bírálatok fontosságára, a selejtezés „tudományára”, az őztakarmányozás fortélyaira helyeztük a hangsúlyt.

Fülledt nyári este volt, s Balázs, a pérpagonyi erdész lassan bandukolt hazafelé az erdei ösvényen, amely kacskaringósan vezette végig a sűrűségekkel és tisztásokkal tarkított pagonyban.

A nyári meleg alaposan megizzasztotta az embert ezekben az órákban.

Az erdők kezelésének fontosságára hívja fel a figyelmet az erdészeti szakmát összefogó Országos Erdészeti Egyesület 152. vándorgyűlése.

Megérkezett lapunk szerkesztőségébe az Erdőlakók a városban című új kiadvány, mely anyag az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Pest megyei területi szervezetének új ismeretterjesztő füzete.

Megható búcsúztatásra kapott meghívót lapunk a császártöltési Hubertus Vadásztársasághoz, aminek az apropója, hogy Magyar János, a társaság legidősebb tagja 83 évesen úgy döntött, befejezi a vadászatot.

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el.

A Belső-somogyi tájegységben az Aranyszarvas vadásztársaság mintegy 5600 hektáron gazdálkodik, és területeik nagyjából egyenlő arányban oszlanak meg, amelynek fele erdő, míg másik fele szántó művelési ágban szerepel.

A vadföldművelés két lényeges funkciója a vadkár csökkentése és a bőgés idején a vad helyben tartása.

Megjelent a pályázati felhívás, 2022. július 1-jétől augusztus 31-éig beadhatók a pályázatok a Vadászkamara Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Programjára!

A sajtóközleményt változtatások nélkül közöljük.

Az Imrehegyi Hunyadi Vadásztársaság Bács-Kiskun megyében, a Duna–Tisza közi homokhátság területén gazdálkodik.

A Gemenc Zrt. megrendülten tudatja, hogy 2022. június 23-án elhunyt Bangó Sándor, az erdőgazdaság nyugalmazott kerületvezető vadásza.

A Nimród Vadászújság 2022-ben első alkalommal írja ki a Sólyom-díjat, amely nevét a 110. évfolyamában járó lap neves publicistájáról, Kittenberger Kálmán levelezőtársáról, Láng Rudolfról kapta.

Évről évre kevesebb a csapadék, így azokon a területeken, ahol nincs természetes vízfelület, egyre nagyobb hangsúlyt kap a mesterséges itatás.

„Oktatás fejlesztése, a folyamatban lévő klímaváltozás vadászati turizmusra gyakorolt hatásával kapcsolatban” elnevezéssel egy egyedülálló projekt indult el Szerbiában.

Lőni vagy nem lőni? Lőszerrel vagy altatólövedékkel? Lehet inkább befogni kellene? – mind-mind olyan kérdések, amelyek a vaddisznókkal kapcsolatban napjainkban izgatják a közérdeklődést. Engem mindeközben egy másik kérdés foglalkoztat…

Már régen történt, az igaz, de mintha most játszódott volna le előttem, oly tisztán emlékszem reá.

Szeged-Kiskundorozsmán, a Dorozsmai Vadásztársaság területén ebben az éveben is közel 30 őzbakot ejtenek el. A vendégek döntően a tavaszi hetekben érkeztek.

Volt neki becsületes neve, de mindenki csak Öregnek hívta.

A Természet örök. Egy év, egy nap, egy pillanat, csak az embernek hosszú idő.

Az előző rövid cikkükben bemutattuk, hogy a fák, fasorok, az erdő közötti vagy éppen két mezőgazdasági tábla közötti dűlőút gyomirtásával mekkora lehet az élőhely pusztulása…

A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) idei Vadvilág Fotópályázatának célja az „ENSZ ökoszisztéma-helyreállításának évtizede” program támogatása volt, melyet „Game for Restoration” címmel (ami egy szójáték angolul – Nagyvad(ak) a helyreállításért/Játék a helyreállításért) hirdettek meg.

Újból megszavazta a román parlament a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt.

A vadgazdálkodó számára is fontos szemponti, hogy a pontatlanul és elnagyoltan végzett gyomszabályozás az élővilágnak is veszteséget jelent.

Fekete István halála évfordulójának tiszteletéből közlünk, egy róla szóló írást, az egyik korábbi lapszámunkból:

Olvass, ne háborúzz!

A kömpöci Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola és Óvoda gyermeknapján, vadászattal és vadgazdálkodással is ismerkedhettek a gyerekek.

Megjelent az Országos Magyar Vadászkamara hivatásos vadász eszközbeszerzési programjának részletei, amelyeket változtatás nélkül közlünk.

Hirtelen sokan lettünk. A magyar vadászok száma immár meghaladta a 65 ezret. Nemzetközi összehasonlításban ez nem sok, ám a vadásztársadalmon belül mégis mindennapos beszédtéma a „felhígulás”.

Természetfotósként és vadászként mindig nehéz döntés, hogy mit vigyen az ember magával egy-egy hajnali cserkelésre.

Lőtudásunk értékelése, továbbfejlesztése kardinális kérdés, amelyről beszélni érdemes, amelyről beszélni kell.

Megállapítást nyert, hogy az esetek legnagyobb részében családi terheltségről van szó, mert szenvedélyesen vadászó embertársaink családfáit beható vizsgálat alá véve, a felmenők között az esetek 80%-ában találunk olyan egyedeket, kik már e kór határozott tüneteit mutatják.

Éjfél körül jár az idő. Rég elesett szarvasbikák agancsain táncol a hold halvány fénye, a szoba ablakán beszűrődő utcai lámpák hideg derengése reszketteti meg a falra akasztott agancsok ágait.

A belterületen történő vaddisznólelövés során is be kell tartani az ASP mentesítési terv előírásait

Talán a hozzám hasonlóan figyelemzavaros emberek jobban érteni fogják az itt leírt élményt. A lényeg, hogy párhuzamosan olvasom Kittenberger Kálmán, Maderspach Viktor és Fekete István könyveit.

Dr. Galamb Gábor neve elválaszthatatlanul összeforrt Lábod nevével. Kaposváron született, de Lábodon lett az, aki.

Januártól decemberig, ha egy-egy hónapot ki is hagyunk, de a szántóföldi növénytermesztés rendszeresen végez különféle tápanyagutánpótlásokat.

Múltja büszkeségre adhat okot, és joggal öregbítheti a hazai vadgazdálkodás és vadászat hírnevét a hazai vaddisznóállomány.

A mai napon elhunyt dr. Galamb Gábor, köztiszteletben álló vadász, vadgazdálkodási szakember. Lapunk hasábjain utoljára 2021-ben írtunk róla.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Körös Vadásztársaság területén mintegy 11 500 hektáron folyik a gazdálkodás.

Önkéntelenül fékezek, mintha önállósította volna magát a lábam. Egy kislány magyar vizslát vezet a belvárost átszelő, nagy forgalmú út melletti járdán.

Egy szombat hajnali vadászattal nyitottuk meg az idei őzbakidényt, április 23-án. Barátom meghívására érkeztem Nagykőrösre, majd együtt indultunk el a megbeszélt időpontra a Hangács Vadásztársághoz.

Még csillagos égbolt fogadott, mikor kiszálltam a kocsiból ott, ahol éppen elfogyott alólam az aszfalt.

A jó pap is holtáig tanul, a gyakorló vadász is valahogy így… legalábbis remélem… s úgy gondolom, hogy az érző s gondolkodó vadászó ember tanítója pedig az íráson túl a Természet és a tapasztalás…

Június 12-én ünnepelte fennállásának hetvenedik évét az Alsónémedi és Bugyi határában működő Kóhalma Vadásztársaság.

Nagyon nehéz téma, hogy miként adjunk hangot a véleményünknek az internetes közösségi oldalakon vagy a médiában.

Későn öltött zöld ruhát a határ, kedvem is későn jött a cserkelésre. Tavasz úgyszólván nem is volt.

– Te most lefekszel a helyedre, és szépen megvársz engem itthon – simogatta meg a kutya fejét.

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Hajdú-Bihar megyében. Az érintett állomány felszámolása már gyanú alapján megtörtént.

Vadászkamarai titkárokat kérdeztünk az őzbakvadászati idény derekán az idei év eddigi tapasztalatairól.

Nagy érdeklődés övezte a Maros–Csongrád tájegység IV. trófeaszemléjét; a szakmai eseményen közel 90 látogató vett részt.

Június 3-án, Bukarestben, a magyar nagykövetség adott otthont Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, „A vadászat választott engem” című könyve román nyelvű fordítása bemutatásának a szerző jelenlétében.

„Varázsceruza – Rajzoljunk idén is mosolyt!” címmel, idén immár 3. alkalommal indít jótékonysági akciót a Civilút Alapítvány, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás jószolgálati partnere.

Az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei területi szervezete és a szervezet sportlövő szakbizottsága Ifjúsági lövészeti és ismeretterjesztő napot szervez.

Magyarország második legnagyobb tava egy mesterséges tó, melyet 1967-ben kezdtek el kialakítani. Egymást váltják a csatornák, morotvák, szigetek, földnyelvek, medencék és persze az élő Tisza.

A vas megyei Marcalmenti Vadásztársaság intézőbizottsága „Tavaszi nagytakarítás a revírben” címszóval hagyományos szemétszedési akciót szervezett.

A ragadozók elősegíthetik egy egészségesebb zsákmányállat-populáció kialakulását is azáltal, hogy az idős és beteg egyedeket távolítják el a csoportból.

Az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei területi szervezete a sportlövő szakbizottság szervezésében versenyt hirdet.

Fellépek az út bal oldalára; valamelyik fa mellé kell húzódnom, ha már otthon hagytam a lőbotomat. A bak a legelő túlsó végén, bő százötven méterre legelészik a magas fűben...

Szepesi László már több 600 gramm feletti bak elejtéséhez segítette hozzá a vendégvadászokat, azonban mégis úgy gondolja, hogy az alábbiakban bemutatott őz viselte a legkülönlegesebb agancsot.

Az érzékeny, fokozottabb védelmet igénylő kultúrák köré bevett szokás valamilyen kerítést telepíteni.

A nyári aszályos időszakban az ország bizonyos területein problémát jelent a víz biztosítása a vad számára.

A tárgyév feléhez érve, új sorozatot indítunk, melyben a Nimród Vadászújság aktuális hónapjában címlapra került fotó háttértörténetéről kérdezzük annak készítőjét.

A kutyák nagyon nehezen tolerálják a meleget. Figyeljünk rájuk!

A zöld szín teljessége elhatalmasodott az erdőn, buja erőtől duzzad a világ.

Bizony, igazsága van a romantika nagy képviselőjének: a mese ott rejtőzik mindenütt a világ végtelen sokféleségében, bár egyre nehezebb megtalálni…

Egy hamarosan induló magánkezdeményezés teszi lehetővé mindannyiunk számára, hogy hozzájáruljunk Magyarország erdőterületeinek gyarapodásához.

Június 2-án rendezték meg a FARKAS & MEDVE „Ragadozó és ember konfliktusa a Kárpát-medencében” címet viselő konferenciát. Az esemény szervezője az SCI magyarországi chaptere volt, stratégiai partnere pedig az Egy a Természettel Nonprofit Kft. A program helyszíne a HUNGEXPO Kongresszusi Központja volt. 

Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföldi Vadászati Közgyűjteménynek helyet adó Bene-házban, vadászbarátok társaságában vette át dr. Kovács Zoltán, Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, a Nimród Vadászújság főszerkesztője a Venator Terrae Siculorum díjat.

Több év kihagyás után, 2022. április 24. – május 1. között újra megrendezték a Kárpát-medencei magyar erdészdiák-találkozót és tanulmányutat. A támogatóknak hála, a negyvennegyedik alkalommal megrendezett találkozón az előző évekhez képes nagy létszámmal, 40-en vettek részt.

A Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Állategészségügyi, Növény- és Talajvédelmi Főosztálya – illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóságként – és az Országos Magyar Vadászkamara fővárosi és Pest megyei területi szervezete 2022. június 14-én képesített vadhúsvizsgálói tanfolyamot és azt követően vizsgát tart.

Júniusi számunkban a lövészeten a hangsúly; foglalkozunk a vadászok lőtudásával, és írunk a lőtéren szerzett tapasztalatokról is, továbbá rossz lövések történeteit is csokorba szedtünk képletesen.

Szentjánosbogár séták, e–bike és kenutúrák, szafari kaland, lápjárás vagy mágikus éjszakai programok – csak néhány a megannyi különleges lehetőség közül, amivel június 6–12. között a Magyar Nemzeti Parkok Hete várja a természetbarátokat.

Tudósok felfedezték a világ eddig ismert legnagyobb növényét, egy nagyjából 4500 éves tengeri füvet, mely mintegy kétszáz négyzetkilométeren terül el Ausztrália nyugati partjainál, a tenger fenekén.

Pár hete már felfigyeltem a sánta bakra, és gondoltam, jobban szemügyre veszem, mivel itt tavaly, az üzekedéskor, sebeztek egy jó bakot.

Országosan kevés a csapadék, ami miatt nehezebben „ugrik ki a vad szájából” nemcsak a kukorica, hanem a napraforgó is.

Mint ismert, az orosz–ukrán háború jelentős hatást fejtett ki a mezőgazdasági termények piacára. A kieső ukrán termelés miatt képződő keresleti piacon jelentősen megemelkedtek az árak, a készlethiány miatt pedig a szakértők élelmiszerválságtól tartanak. A piac stabilizálására már az Európai Unió is lépéseket tett.

A Nimród áprilisi számában jelent meg cikkünk A mezei nyúl értékesítésének problémái címmel, amelyben Varga Ferenc, a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke jelezte, hogy májusban egyeztetést hív össze az érintett vadászatra jogosultak, vadhús-értékesítők és vadászattal kapcsolatos hivatalos intézmények részvételével.

Napjainkban a sajtó sokat foglalkozik a városokba „betévedt” vadon élő állatokkal. Legutóbb a Telex foglalkozott a témával.

Egy kukoricavetés szélén őrködöm, mint nagyanyám madárijesztője annak idején a kert végén.

„A szarvasunk lerág mindent, amit éppen nem, azt meg letapossa… A mezőgazda dörzsöli a tenyerét – tervezi a nyaralását az előre bekalkulált vadkárból.”

Hja, a gémtelepek! Gimnazistakoromban Baldainust, Hodeket, Kalbermattent olvasva, képzeletemet az ősmocsarak madárélete annyira lekötötte és foglalkoztatta, hogy olvasmányaimat csak az idevágó irodalomból, pajtásaimat pedig a hasonló gondolkodású vállalkozó szellemű társaim közül válogattam össze.

A májusi napos hétvégék egyikén a két jó barát megbeszélte, hogy járnak egyet a területen. Kimennek csak úgy, sétálni, szemlélődni, aztán majd meglátják, mi lesz.

A tavaszi őzbakvadászatok ideje lejárt.

Rendszeresen olvasom a Facebook vadászcsoportjaiban és a Nimród oldalán az élménybeszámolókat, amelyekben mindenféle vad szerepel.

Május 14-én, szombaton került megrendezésre a közrendészeti szervek vadászöttusa versenye, a Kemenesmagasi lőtéren, ahol az Agrár SE sportlövő csapata vendégként szerepelt.

Magas patogenitású madárinfluenza-vírust találtak Székkutason, Csongrád-Csanád megye északi határán, Orosháza és Hódmezővásárhely között.

Egy chilei tudós szerint csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája, a Dédnagyapának becézett, négy méter vastag törzsű patagónciprus.

Vadfotósként is sokszor fejezzük be a „vadászatot” eredménytelenül, ám ezen a reggelen nem így történt.

Május 25-én Acsa és Püspökhatvan között egy magányosan kóborló barnamedvéről érkezett lakossági bejelentés az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalhoz.

Egy öt évvel ezelőtt elhintett ötlet szökkent szárba 2022 májusában Erdélyben, az I. székelyföldi vadászkürtös-tanfolyam és találkozó megrendezésével.

Május lévén, kevés aktuálisabb témát lehet találni a vadkárnál, melynek megközelítése számos módon lehetséges. Ezúttal lapunk természetfotósait kértük, osszanak meg velünk néhány tapasztalatot, hogyan is lehet az ilyen mezőgazdasági terület jó fotótéma, valamint képeket is, milyennek látják – fotós szemmel – a vadkárt.

A svéd kormány a felére csökkentené az országban élő farkasok számát, ám ez szembe menne az Európai Unió biodiverzitási szabályozásával.

Ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon – közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Május van, eljött a kaszálások ideje. Egy kis plusz ráfordítással ebben az időszakban is sokat tehetünk a vadállományért.

A legtöbb vadászterületen találkozhatunk sajátos, a régi időkre és az akkori eseményekre emlékeztető, találó elnevezésű kerületekkel vagy leshelyekkel. Nincs ez másképp Somogy megyében sem!

Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését.

Ott néz egy őz a kidőlt fűzfa mögül. Suta. Vallatom körülötte a sűrűt, nem hiába: fel is fedezek egy őzfület – van mellette agancs is.

„...Ki van hallgatva 30 kakas. Biztosan fogsz lőni. Siess. Csorbán várlak...”

Ugyan melyik vérbeli vadász tudna ilyen biztató meghívást visszautasítani?

Újra tavasz volt. Az átfagyott és átázott föld párákat lehelt a lucernás felé, két vadász e párák rejtekét segítségül híva halad a Három-les felé. A nedves, tavalyi fűben halkan sercen a határozott léptű csizmák szára.

A vad berontott egy krakkói lakótelepen működő kozmetikai szalonba.

„Tudomásul kell venni, hogy a vadászat a gazdagok időtöltése”. Valóban így lenne?

Mindig izgalmas pillanatokat élek át, amikor az erdő csendjét megtöri az avarban való motoszkálás halk, majd egyre erősödő nesze.

A vadkárelhárító vadászat szükséges és elengedhetetlen kelléke a lámpa, amely sok más vadászati kiegészítőhöz hasonlóan komoly fejlődésen ment keresztül az utóbbi években.

Két kapitális vadkanagyarpár fekszik előttünk az asztalon. „Böcsületes darabok.”

Ha a derék sertevad elejtője, néhai idősebb Ács István köztünk lenne, nyilván azt mondaná: „böcsületes darabok”. De nem jól mondom, mert velünk van, hisz a trófea elválaszthatatlan a tulajdonosától. Érezni is lehet ezt az otthonában, az asztalánál ülve, a felesége, Olga asszony és fia, István társaságában.

Első aranysakálját nem hétköznapi körülmények között ejtette el Talabos Richárd, a Boldogi Vadásztársaság tagja: a ragadozó éppen egy malacot próbált zsákmányolni.

A vadföldek növelik a terület vadeltartó-képességét azáltal, hogy táplálkozó-, búvó- és szaporodási helyet szolgáltatnak a vadnak. Mindemellett jelentősen csökkenthető általuk a vadkár a mezőgazdasági területeken, illetve az erdőtelepítésekben.

A tavaszi virágzás pompájában tündökölt a napsugaras határ. A reggeli langyos szellő bűvös illatárral volt teli. Abban libegtek az ég kékje felé a dalos pacsirták.

Kijött a víz! Ez ott Vásárhelyen azt jelentette, hogy a két árvízvédelmi töltés sok kilométeres köze tengerré változott.

Egyre melegszik az idő, zöldellnek a fák és egyre tovább lesz világos. Ám ez az időszak számos veszélyt rejt a társállatok számára, mellyel a gazdik nincsenek tisztában.

Egy szlovákiai erdei turistaúton két férfire támat egy nőstény barna medve – számoltak be róla a szlovák tévécsatornák és portálok csütörtökön.

 Az alábbi vadásztörténetet Pohárnik János olvasónktól kaptuk.

Már sokszor akartam írni a témáról, amibe az egyik Facebook-csoportban botlottam május elején. Egy rövid poszt juttatta eszembe a kérdést, amely szerintem nagyon sok vadászt foglalkoztat:

Az országban az elkövetkező hónapokban több helyen is lesz lehetőség különböző versenyeken részt venni, melyeket ezúttal „csokorba” szedtünk.

A fenntartható vadászat fontosságát hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök–helyettes kedden a Zöldház néven ismert, több mint félmilliárd forintból felújított gúthi vadászház átadásán.

Májustól nyár végéig lehet számítani a tőrösdarazsak feltűnésére amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is.

Tavaly, a vizsgaidőszakom előtt és után, szinte minden hajnalomat és estémet vadfotózással töltöttem.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az évtizedek óta futó lakossági Madárbarát kert program sikerére alapozva pályázatot hirdet önkormányzatok részére Madárbarát település mintaprojektek megvalósítására.

A vadászszerencse olykor igen bőkezű tud lenni. Megtapasztalhatta ezt egy Veszprém megyei vadász is, akinek egy alkalommal három különböző vadfaj egyedét sikerült elejtenie.

Eseménydúsnak volt mondható a közelmúlt a „városi őzek” táján. Két helyszínen is mentettek őzeket Budapest területén.

Mára már nem csak az erdőt járó emberek – és hű társaik, a kutyák – találkoznak kullancsokkal, hanem a nagyvárosi kertekben, parkokban is mindennapos a kullancs jelenléte.

Ma van Torday Emil, Afrika-kutató, világjáró vadász halálának évfordulója. E nap alkalmából olvasható egy részlet Az Afrikai emlékek című könyvéből, 1924–ből.

A természet ébredése a mindössze 12 éves, nyírjákói Zilahi Nándort is megihlette. A tavasz beköszöntével tollat ragadott, hogy versben fogalmazza meg érzéseit, melyet újfent örömmel oszt meg vadászújságunk olvasóival is.

Némely vadfajok újbóli elszaporodása, sikertörténete az embernek, az átgondolt telepítésnek, a velük való gazdálkodásnak köszönhető. Ezek egyike a dám is.

Az erdő tele van virággal, a fák friss, üde lombsátrat feszítenek az avar fölé. Megújul az egész természet, s a vad, ami sokat szenvedett a tél ezernyi nyomorúságától, éhségtől, hidegtől, új erőre kap, megerősödik, nekiszépül.

A kocsis gyengéden megrántotta a kötőféket, amikor az istállóból kilépve, a sárga ló táncolni kezdett. Szabad kezével végigsimított a kanca orrán, ettől az állat kissé megnyugodott.

A napokban újabb segélyszállítmányt juttatott el az Országos Erdészeti Egyesület Kárpátaljára. A hárommillió forint értékű, mintegy két tonnányi szállítmányt a magyar állami és magánerdőgazdálkodók felajánlásából valósulhatott meg a Kárpátaljai Helyi Csoport koordinálásával, akik a rászorulókhoz történő kiszállításban is segítséget nyújtanak.

A meglévő természetes és a kihelyezett mesterséges fecskefészkek, –fészektelepek közelében minél több helyen sárgyűjtőhelyek létesítését javasolja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A világon mintegy 11 ezer madárfaj él, röptük és énekük a sok más állathoz képest könnyebbé teszi a kutatásukat, így a nagy állatcsoportok közül őket tanulmányozzák a legtöbbet.

A magyarság számára a szarvas szakrális lény, az örök megújulás, a Nap, később Krisztus szimbóluma: az égi hatalom által küldött mitikus vezérállat. E máig élő ősi szimbólum megőrzésének fontosságát támasztják alá azok a jeles vadászattörténeti események, amelyek a magyar földön esztendőről esztendőre ismétlődő szarvasbőgés idején estek meg az utóbbi csaknem másfél évszázad alatt.

A rendszerváltozás óta nem volt még olyan lendületű zöldítési program, mint a településfásítás, hiszen két év alatt, 2020–2022 között 1350 településen összesen 36 ezer sorfát ültettek el – mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára szerdán a Fejér megyei Óbarokon.

Magyarország kiemelt szerepet szán az erdőknek a klímaváltozás elleni fellépésben – mondta Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár Szöulban, a XV. Erdészeti Világkongresszus alkalmából az Agrárminisztérium szerdai közleménye szerint.

A májusi alkonyat a magaslesen talál. A madarak már hangolnak az esti koncertre, szól a kakukk, de a nap még messze jár a horizonttól…

Májusi lapszámunk nyitásához az áprilisban esett őzbakok közül „szemezgettünk”, és továbbra is érkezünk sorozataink új részeivel. Vadászatra jogosultakat kérdeztünk a vadkárról, valamint felmerült a tézis, ha nincs disznó, nincs vadkár. Mégis van? Napirenden maradtak az aktualitások is, a többi közt az, hogyan is működhet a vadgazdálkodás az ASP és a farkas jelenlétében.

Száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül, az Akadémikusok Gyűlése megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait a május 3–ai ülésén. Prof. Dr. Faragó Sándor, a Soproni Egyetem rektor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Levelező Tagja lett.

Az ember életében kevés dolog biztos. Az viszont vitathatatlan tény, hogy van egy darab biológiai anyukánk és egy darab apukánk még akkor is, ha nem ismerjük őket. Meghökkent ezen a mondaton? Ha igen, akkor ez a gondolatsor érdekelheti!

Minden évben kiemelt ügye mind a vadgazdálkodóknak, mind pedig a vadmentőknek a kirándulók és erdőjárók felvilágosítása, hogy miként cselekedjenek helyesen, ha „elkóborolt”, „árva”, magányos kölyökállatba botlanak.

A néhány napos állatot a látogatók is megleshetik, ha kellő türelemmel és csendben várakoznak a kifutó mellett – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI–t.

Létezik-e tökéletes vadászkés? Ez a kérdés igen gyakran felmerül bennem, amikor indulás előtt a vadászkéseim között válogatok.

Június közepéig lehet számítani a településeken embereket ijesztgető varjúkra, a szülők ilyenkor a fészket elhagyó, de még ügyetlen és gyakran nem teljesen röpképes fiókáikat védelmezik.

Horváth János vérebes gyerekkora óta a vadászat és kutyázás szerelmese, vérebekkel 25 éve foglalkozik. Megtalált nagyvadjainak száma 700 feletti. Eddigi pályájának egyik, ha nem a legrendkívülibb utánkeresését mesélte el lapunknak.

A természetben megtörtént események ritkán vagy talán soha nem ismétlődnek meg pont ugyanúgy. Így van ez a vadfotózásnál is.

Túlnőtte a nád a vizeket. A fakó torzsák hóna alól zöld pengék születtek ezerszámra.

Közel negyvenéves vadőri szolgálatom alatt sok bakot lövettem. Egy keveset magam is elejtettem. De közülük egyiket, míg élek, nem felejtem el.

Ritka zsákmánynak örülhetett Támár Zoltán, aki a fényképen látható nyestet hozta terítékre.

Tavasszal a vadkáros hirdetések szaporulatát is megfigyelhetjük. Némelyikük gyors átfutása után tovább is görgetünk. Viszont akadnak köztük olyanok is, amelyeket megéri végigolvasni, majd felkeresni a hirdetőt.

Kihalás fenyegeti a világ hüllőfajainak 21 százalékát egy átfogó új értékelés alapján.

Az erdei fülesbaglyok fészkelőállományának felmérésében kéri a lakosság segítségét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A tavasz eljövetelével nem csak a természetben indul meg a nyüzsgés. A vadászebet tartóknak sem kell szögre akasztaniuk a pórázt, hiszen az apróvadvadászatok kezdetéig számos eseményre kerül még sor.

A véletlen úgy hozta, hogy éppen akkor hajtottam be a Sárréti Egyetértés Vadásztársaság vadászházának udvarára, amikor valóságos villámcsődület támadt Hír Zsolt hivatásos vadász és egy őzbak kifőzésre előkészített agancsa körül.

Életének 57. évében elhunyt dr. Somos János.

Nemrég ismét Balázs Istvánnál, az Ezüstgolyó Fegyverjavító Műhely tulajdonosánál jártam. Immár sokadszor. Mégis eszembe jutott, hogy talán van ismét egy bemutatható munkája, így teketóriázás nélkül tárcsáztam. A vonal másik végén, rövid kicsengés után, jelentkezett is István.

Az Országos Agarász Egyesület (OAE) április 24-én rendezte meg tisztújító közgyűlését, melyen az a döntés született, hogy az egyesület jelenlegi elnökét, Keresztes Jánost Papp Gábor követi a tisztségben.

Indonézia Szumátra szigetén a súlyosan veszélyeztetett szumátrai tigrisek három egyede esett csapdába és pusztult el – jelentette hétfőn a helyi rendőrség.

A világ minden pontján a „dobd el” kultúra a jellemző, ami nem fenntartható – mondta Áder János köztársasági elnök a fenntarthatósági témahetet megnyitó tanórán hétfőn Budapesten.

Ebben a cikkünkben egy kevésbé ismert fajtáról lesz szó: az alpesi tacskókopóról.

A fajtán belül is egy adott egyedet, Szloboda István vadásztársát, Füredi-Bernát Stiklit mutatjuk be.

A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorulnak megmentésre, számukra az a legnagyobb segítség, ha a fiókát óvatosan megfogva a legközelebbi sűrű aljnövényzetbe, bokor alá tesszük le − hívja fel a figyelmet hétfői közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Magyarországon csak évente egyszer–egyszer előforduló színpompás citrombillegetőt (Motacilla citreola) figyeltek meg a hétvégén madarászok egy Szatymaz környéki bányatavon – közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád–Csongrád megyei csoportja hétfőn a közösségi oldalán.

Megkezdte az idei országos szúnyoggyérítési program végrehajtását a program koordinálásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Elsőként a Tisza–tónál és Szolnok térségében irtják a szakemberek a vérszívókat – tájékoztatta az OKF az MTI–t.

Reggel jó nagy eső volt, még most is párás a levegő. Szivárvány ível át a völgy felett, a háttérben a Mátra húzódik, előttem pedig, a parlag túloldalán, két barkás agancsú gímbika legel. Az lenne a legjobb, ha minden ráférne egy fotóra, de reménytelen a dolog, még a két vad is túl messze van egymástól, teleobjektívvel befoghatatlanok.

Hűvös, szeles, felhős áprilisi hajnal. Még csak három óra, s én odakint vagyok a barna vágásban, ahol alig-alig zsendül még néhány gyenge cserje.

Az alábbi levelet id. Csizmadia Sándor nevű olvasónk küldte, aki bizonyos Béla bácsi emlékére írta az alábbi történetet.  

Alsónadrágban, vállamon puskámmal és hátizsákommal ballagok álmosan házunk lépcsőjén. A garázsba tartok, mert ott várnak ruháim, a csizmám és a hajnali cserkeléshez szükséges minden felszerelésem.

A híres brit természettudós, David Attenborough a Föld bajnoka címet kapta az ENSZ Környezetvédelmi Programjától – számolt be róla a BBC hírportálja.

A különböző népcsoportok együttélése mindig magával hordozza, hogy eltanulnak egymástól idegen kifejezéseket, nyelvi sajátosságokat. Nincs ez másképp a vadászok szóhasználatban sem.

Műholdfelvételek és gépi tanulás segítségével készítettek világtérképet a fák lombkoronájának magasságáról a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) és a Zürichi Egyetem kutatói.

Az Őrségi Nemzeti Park huszadik születésnapja alkalmából újabb 20 hektárral bővült a park „szabadon” élő bölénycsordájának területe.

Több esetben lehetett már napjainkban is hallani, hogy a külterületen levő vadászati berendezéseket megrongálják, összetörik, felborítják. Lapunk a Tarnaőrsi Dózsa Vadásztársaságtól kapott most fényképeket.

A tavasz beköszöntével, a melegebb idő megérkeztével, a vadászkutyások is egyre nagyobb intenzitással jelennek meg a vadászterületen.

Idén már tizedik alkalommal valósul meg Magyarország legnagyobb és egyre népszerűbb hulladékgyűjtő eseménye, amelyre keddtől jelentkezhetnek az önkéntesek − jelentette be Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia− és klímapolitikáért felelős államtitkára a tárca keddi közleménye szerint. 

Szerkesztőségünk a Nimród Vadászújság Facebook-oldalán hirdetett agancstippversenyt 2022. április 1-jén, amelynek keretében egy őzbaktrófea tömegét saccolhatták meg v aállalkozó kedvű olvasóink.

Ruszinkovics Dániel és kutyái – Szuzi és Vándor – az idény első őzbak-utánkeresésükre indultak a Bélus Völgye Vadásztársaság területére.

A vadászidény kezdetén – bármely vadfajról is legyen szó –, a fiatal vadászok tervezgetnek, az idősek pedig emlékeznek. Mi most Siklóson tesszük ezt Magyar Lászlóval (87), aki 1968-ban váltotta ki első vadászjegyét, és élete őzbakját éppen tíz év múlva, 1978-ban ejtette el.

Mindannyian érezzük, érzékeljük, sőt tudjuk magunkról, hogy a vadászattal, a vadászat fő tárgyával kapcsolatban meglehetősen elfogultak vagyunk. Sokszor döntünk aktuális érzelmeink, hangulatunk és befolyásoltságunk alapján.

Terített asztal, ünnepi pompa – húsvéthétfő reggelén mi más is várhatna?

Az erdő még hidegen sóhajtott néha, s ez olyan volt, mintha valaki azt súgta volna: tél...

Ünnep van. Igyekszik mindenki a maga lelkiismerete szerint arra figyelni, amit szíve diktál. Ki templomba, ki utazásba, mások pedig sajnálatos magányba…

Megint szombat. Ez a nap azonban más volt, mint a többi. Nem a szokványos hétvégék egyike. Nem a megszokott szombatok ismerőssége. Ünnep.

Hogy mi történt két évezreddel korábban nagyszombaton Jeruzsálemben, a Szentírás nem ad tájékoztatást.

Vaddisznóhajtó versenyt rendezett a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub Mórahalmon, április 10-én.

Consummatum est – Jézus utolsó szava a kereszten. Viszont ez a mai nap, nagypéntek, nekünk, vadászoknak is ünnepet jelent: hivatalosan kezdetét veszi az őzbakidény.

Együttműködési megállapodást írt alá a Veszprém Megyei Kormányhivatal és az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Megyei Területi Szervezete a Somlótája Vadásztársaság nagyalásonyi székhelyén.

Romániában hatályossá egy új rendelet, mely a lakosság biztonsága és a károk elkerülése érdekében a medvék preventív elejtését is lehetővé teszi.

Éppen most kelt fel a nap. A nagy „narancstányér” csak átsejlik az alig kizöldült fák koronáján, fényével megfestve a szemközti hegyoldalt. Egy völgyben állok, rekettyebokrok mellett.

Móron, a Vajal Vadásztársaság területén Remete Csaba ejtette el a fényképen látható vaddisznókant.

Az idény kezdetéhez közeledve, vadászújságunk három természetfotósát kértük, egy-egy általuk kiválasztott kép kapcsán avassanak be bennünket a lefotózott bakok történetébe, a képek elkészítésének hátterébe.

A takarmányozás, de a vadtakarmányozás szempontjából is különösen értékesek, fontosak pillangósvirágú növényeink. Főleg az apróvadfajaink számára.

A hirtelen jött takarmánybőség miatt elő-előfordul, hogy az átmenet nélkül érkezett hirtelen takarmányváltás hasmenéses tüneteket okozhat az őznél.

Manapság már a lőszervásárlást is komoly kutatómunka előzi meg, és most nem arra kell gondolni, hogy milyen gyártmányú puskához milyen lőszert használjunk. A fő kérdés az lett, hogy mi az, ami beszerezhető.

Sajtóközleményt adott ki a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a farkasoknak tulajdonított támadások kapcsán. A témával – amely felettébb aktuális és sokakat érdekel – már lapunk is több esetben foglalkozott. Legutóbb áprilisi lapszámunkban közöltünk egy riportot a farkasok hazai helyzetéről.

Jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntett, nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett lopás bűntett, orvvadászat bűntett és közfeladati helyzettel visszaélés bűntett megalapozott gyanúja miatt a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. feljelentése alapján folytatott büntetőeljárást a Tamási Rendőrkapitányság egy 48 éves pári tartózkodási hellyel rendelkező és egy 52 éves nagykónyi lakossal szemben.

Azaz természetfeletti. Bár e szó hallatán talán sokak valamiféle hókuszpókuszra gondolnak, valójában ennél egyszerűbb a jelentése.

A vadgazdálkodásnak, olyan új kihívásokkal kell megküzdenie, mint az ultrasekély talajművelések.

Tavaszesti szürkületben a csend országában járok. Kékes homályban vész el a cserkészút, melynek két oldalán sűrű, fiatal vágás emelkedik és déli része lankásan ereszkedik a völgybe le.

Április havában új agancsa nő a gímszarvasnak. A fiatal bikák is elhányják agancsukat, s újat kapnak helyettük. Az új agancs lágy növésű, bőrrel van borítva, s a szarvas, mert sérüléstől félti fejdíszét, új vágásokban s cserjésekben tartózkodik.

A vadászfelszerelésem összeszedésében jól haladok, de kabátot még másfél év alatt sem sikerült beszereznem. Pontosabban, egyszer már eljutottam a vásárlásig, de visszavittem, mert járás közben hangosan nyikorgott...

Szerencsés pillanatokban érkeztek meg az első tavaszi esők, amelyek a lehűléssel, a lassú, szitáló, szinte az őszi áztató esőket idéző csapadékos napokban már mélyen beszívódtak a földbe.

Az izraeli Tel–avivi Egyetem kutatói szerint az elmúlt 70 évben a madarak testhossza és testtömege is megváltozott.

A Bükkben, idényen kívül, egy borzas, igen rossz kondícióban lévő gímszarvasborjút figyeltek meg.

A Bükk hegység délnyugati részén, a Laskó-patak völgyétől néhány száz méterre helyeztem el az egyik leskunyhómat, 400 méter magasságban a gerincen.

Az Északi-sarkvidék már régen nem érintetlen vidék, egy új tanulmány szerint műanyag-szennyezettsége a sűrűn lakott területekéhez hasonlít.

Száz éve nem élt olyan sok barnamedve a Pireneusokban, mint napjainkban – közölte a LoupO határokon átívelő medve- és farkasfigyelő projekt.

Ha két szóval kellene jellemeznem: száraz és hideg… Sajnos már január–februártól az volt a „szalonkás” berkekben a beszélgetések nyitómondata, hogy: „ha nem lesz csapadék márciusig, akkor igencsak foghíjas lesz…”

A Mohosi Jógazdák Földtulajdonosi Vadásztársaság március 23-án szakmai napot rendezett a környező vadászok, vadászatra jogosultak számára. A nap központi kérdése a tájegységen belül a nagyragadozók megjelenése, állandó jelenléte és a vadállományra gyakorolt hatása volt.

Rongyos, foszlik, szakad az új agancson a régi barka. Eljött az idő, országszerte tisztítanak az őzbakok.

Bihari Puhl Levente, alkotói nevén Levy, művészetének témájában és anyagában is egyaránt a természethez nyúl vissza, különleges megközelítéssel. A 65 éves képzőművész, festő munkáit már az elmúlt harminc évben, szerte az országban, számos kiállításon megcsodálhatta a nagyérdemű.

„Boldog az az ember, aki más tulajdonát tiszteletben tartja, aki a rábízott anyagi javaknak nem szolgája, hanem bölcs őrzője, gyarapítója és továbbajándékozója.”

Március végén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy rókában a magyar határtól alig több mint 20 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Batarcs (Batarci) településen.

A Törteli Rákóczi Vadásztársaság mintegy 4000 hektáron gazdálkodik, és területük rendkívül arid, száraz. Az elmúlt évben nagy arányú itatófejlesztést hajtottak végre, amelyet ma már a vad szívesen – és ami fontos, rendszeresen – látogat.

Minden hónapnak megvan a maga szépsége, de ha a természet engedne ilyen ostobaságot, én állandóan áprilisban élnék!

A napokban lapunk is hírt adott róla, hogy elhunyt Danka Dénes, aki bár nem volt vadász, de mégis vadászként tudott beszélgetni a természettel kapcsolatos témákról. A martonvásári bakkal kapcsolatos példaértékű munkájának emléket állítva közöljük a Nimródnak küldött utolsó cikkét.

Ha még sokáig tartott volna az a ködös, borongós, dermesztő téli világ, mely elzárja az eget s a messze járó nap csiklandó sugarát; mely szürke homállyal föd be mindent, mi arasznyi terünk határát túllépi; mely bilincsbe veri a fürkésző szem pillantásait, s határt szab a nagy természet pompás kertjében való kalandozásunknak; ha tovább tartott volna még e kedélyt verő, lehangoló haláluralom, megöl a szoba levegője, a vágyak növekvő ereje.

Április közepére kizöldül a határ, és a vadászember figyelme – mondhatni szabályszerűen – az őzbakok felé fordul. Ennek apropóján e havi lapszámunkban baklesőbe indultunk az ország területén, de jártunk farkasok nyomában is, és foglalkoztunk a mezei nyúl értékesítésének problémáival, valamint azt is megtudhatják, kiket neveztünk „hírhedt közlegényeknek”.

János, az uradalmi erdőkerülő mindent a nagyapjától tanult. Korán, még tipegő kisgyermekként elvesztette apját, akit egy megvadult bika taposott halálra…

Három éve történt, hogy bokatörésemből felgyógyulva, majdnem öt hónapos kényszerpihenő után megtettem az első „próbautat” egy, a lakóhelyemhez közel eső Duna-ártéri területen.

Az Országos Agarász Egyesület immáron 4. alkalommal rendezte meg Mihályfán az évadnyitó agarászatot és hagyományőrző vadászati napot március 26-án.

A Mezőberény Vadásztársaság Békés megyében, 9500 hektáron gazdálkodik. A jellemzően apróvadas terület erdősültsége 5 százalék alatti.

…Búcsúzni megyek… máskor még ilyenkor van a java, de ez a tavasz más…

Egy hete Korecz Márk, a Vadász-blog szerzője számolt be arról, hogy Spanyolországban hatalmas, több százezres tüntetés zajlott vadászok és gazdák részvételével.

Március 29-én, Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeum Vadászati Múzeumának parkjában lelt otthonra a világkiállítás jelképe, a Totem. Az alábbiakban Szőke Gábor Miklós, az agancsszobor készítőjének ünnepi beszédét közöljük.

Egyedül lenni az erdőben, amikor épp csend honol a fák alatt. Majd nyomokat követni, várni, egy kannal szembe találkozni. Zilahi Nándort ez az idill ihlette meg. A mindössze 12 éves nyírjákói lakos versben fogalmazta meg érzéseit magányos élményéről, melyet előszeretettel osztott meg velünk.

Megoldás egy régi problémára.

A vadászkocsizás iránti vágyakozást Studinka László ébresztette fel bennem „Téli barkácsolás Somogyországban” című írásával. Élményekben gazdag megtapasztalását pedig darányi vadászbarátomnak, Vertkovci Lászlónak köszönhetem, aki számára nincs téli vadászat kocsizás nélkül.

A tavaszi napsugár szerelmesen simogatja, csókolgatja a téli álmában megdermedt földet; a langymeleg napsugarakra lüktetni kezd a nagy természet élettere, mozgásba jön az őserő; erdő-mező fakó ábrázatáról rózsaszín ködök foszladoznak; az álomból ébredő nagy természetre a derült ég nefelejcskéksége mosolyog alá, és édesen csicsergő madárhanggal van tele a balzsamos levegő.

Egy rigó futott el a bokrok alatt. A csillagok barátságosan hunyorogtak, valami kis szellő rebbent, s a téli álmukból ébredező fák nagyot nyújtóztak a hajnali eső után.

2022. március 22-én, 90. éves korában eltávozott közülünk Deák István okleveles erdőmérnök, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. jogelődjének, az egykori Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság nyugalmazott igazgatója.

Erről is beszélt péntek délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országos Magyar Vadászkamara tisztújító közgyűlésén. Mint azt tegnap már megírtuk, Tatán, a Gottwald Hotelben tartott rendezvényen a 290 országos küldött közül 242 fő jelent meg, ami a vadászkamara történetének eddigi legmagasabb részvételi arányával megtartott közgyűlése. A miniszterelnök-helyettes mellett Zambó Péter, az Agrárminisztérium államtitkára is köszöntötte a küldötteket.

A Pilisi Parkerdő 61 ezer facsemetét ültetett el az Érd közelében lévő Beliczay-szigeten, hogy a 67 hektáros területen az eddig két fafajból álló sérülékeny erdőborítást stabil, változatos állományú puhafás ligeterdők váltsák fel - közölte a társaság szóvivője csütörtökön az MTI-vel.

Minden egyes fa hozzájárul az ország környezeti állapotának javításához. Az Agrárminisztérium (AM) ezért az egész országra kiterjedő fásítási mozgalmat hirdetett, ennek része a 10 ezer fő alatti lélekszámú települések számára elérhető Településfásítási Program - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos a Szendehelyen tartott faültetésen a minisztérium csütörtöki közleménye szerint.

Az elmúlt két este ugyanazon a „váltón” ment el a cvikk, mindkétszer hathúszkor… – nézek fel az erdő alja felé a hollótanyai lucerna tetejéről. Ma szándékosan korábban jöttem ki vagy negyedórányival; szét kellene nézni azon a rétegvonalon – hátha van egy használható kis tisztás?…

Bács-Kiskun megyében, Bócsán, a Bócsai Hubertus Vadásztársaság dúvadhajtást szervezett, hogy a területükön már évek óta „tanyát vert”, megtelepedett aranysakálokat gyéríthessék.

Minden évben, így idén is fokozott figyelmet szentel a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a rendre, vagyonbiztonságra, a vadfajok és a védett állatok nyugalmára vadászterületein, erdőterületein, kiemelten így van ez a gím- és dámbikák agancshullajtási időszakában.

Az őzbakos területeken az öreg bakok már-már le is tisztítottak. Idén több jogosulttól érkezett hír, hogy már februárban is láttak agancsát dörzsölő őzbakot.

Az Országos Magyar Vadászkamara Természetvédelmi és Erdészeti Szakbizottsága „Vizes élőhelyek szerepe a vadvilág megőrzésében – lehetőségek és kötelességek” címmel 2022. március 22-én egész napos szakmai konferenciát rendezett a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrumban.

…mondja a jól ismert népdal. Tudjuk, hogy a víz megléte elengedhetetlen a sikeres vadgazdálkodás számára, azonban az áradás pont annyi rombolást is jelent, mint amennyi áldást.

Országos aszály sújtja hazánkat. A természetes itatóhelyek beszűkülnek, s ekkor kell a vadgazdának az itatókat feltölteni.

Az előző év szeptemberében megrendezett „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás budapesti központi helyszínén egyik kiemelt cél volt, hogy biztosítsák a fogyatékkal élők csoportjainak magas színvonalú fogadását is. 

Dicséret illeti az erdészeket nemcsak az elmúlt hét év, hanem az elmúlt 100 esztendőben végzett munkájukért – mondta Áder János köztársasági elnök az Erdők nemzetközi napján.

Helytörténészként és vadászként nem csak a puskaforgatás, hanem szülőfalum, Bácskossuthfalva–Ómoravica vadászmúltja is mindig érdekelt. Ennek a munkának lett eredménye a Szenvedélyük a vadászat c. vadászmonográfia (2009). A kutatás számomra nem ért véget, ezzel azóta is folyamatosan foglalkozom. Ebből a kincsből szeretnék most egy kis ízelítőt bemutatni.

Milliós értékű szarvasbikák illegális elejtéséért emelt vádat az ügyészség öt férfi, köztük egy önkormányzati vezető és egy hivatásos vadász ellen – tájékoztatta a Somogy Megyei Főügyészség hétfőn az MTI-t.

A bárnai kürtöstalálkozót idén március 11-én, 2008 óta immáron 13. alkalommal rendezik meg a nógrádi Bárna-Vad Kft. pihenő- és vadászháza körül. A helybeliek mellett rendszeresen érkeznek vendégek az ország minden részéből.

Nehezen indult, nyögve folytatódott, és egyszerre csak vége lett, mintha elvágták volna.

Még teljesen sötét van, a tél végi éjszaka csípős tenyere simogatja az arcunkat. A tél még nem adta fel. A harcot már elbukta, de seregei még hadban állnak.

A rókák veszettség elleni vakcinázására idén tavasszal is sor kerül, ezért ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2022. március 26-án kezdődik hazánk déli és keleti megyéiben.

Március 26-án, Mihályfán, a Kultúrház és Sportpályán kerül sor – immár negyedik alkalommal –, az Országos Agarász Egyesület szervezésében az évadnyitó agarászatra és a hagyományőrző vadászati napra.

Kezembe került a vadászjegy váltásakor a 2021-es évkönyv. Érdekes dolgokat közölt az Országos Erdei Szalonka Monitoring Programról.

Öt évvel ezelőtt különleges szerencse ért, egy hófehér őzbak életciklusát tudtam nyomon követni hónapokon keresztül, és persze számos dolgot, meg is örökítettem.

A március 7–12. között zajló hagyományos, egyhetes, bentlakásos vadászkürtös-tanfolyammal megkezdődtek a tavaszi és nyári programok Martonfán.

Évértékelő sajtótájékoztatót tartott a SEFAG Zrt. vezetősége, az eseményen szó esett a 2022-es évi célokról, tervekről is.

Ha az embert magával ragadja egy új szenvedély, joggal remélheti, hogy meghatározó élményekben lesz része, főleg a kezdeti időszakban, amikor még minden ismeretlen. Ilyen számomra a vadászat és a vadgazdálkodási szakirány.

Nemrég írtam egy novellát „Újjászületés” címmel, mely írás a Nimród Vadászújság márciusi számában jelent meg, megidézve egy elmúlt tavaszt.

Ha a vadászat üvegén keresztül, de helytörténeti szempontból vizsgálunk meg egy adott helyszínt, akkor nagyon hamar szembesülünk vele, hogy a vadászok egészen sajátos módon tájékozódnak vadászterületükön.

„Oculi mei semper ad Dominum.” „Szemeim mindig az Úrra nézzenek!” A szentmise bevezető szavai a nagyböjt harmadik vasárnapján.

Dalmand kis zsáktelepülés Tolna megyében, Dombóvártól és Tamásitól közel azonos távolságra, mely valamikor a Magyar Királyi Ménesbirtok központja volt.

Olyan szürke mind. A most még szunyókáló fák. S a köztük húzódó dűlőn elhaladó járművek beletaposták a tölgy- és nyárleveleket a felszaggatott hollófekete földbe. Alszanak még, hihetnénk.

Országszerte fokozott tűzveszély alakult ki az erdőkben, így a mai naptól életbe lépett az országos tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, hazánkban ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Lezárult az Ős-Dráva Program csaknem 13 milliárd forintos vízgazdálkodási munkálatai a Baranyai Ormánságban és Somogy délkeleti részén – tájékoztatta Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az MTI-t.

Az elmúlt 12 évben az Agrárminisztérium a tíz magyar nemzeti park igazgatósággal együttműködésben soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat.

Széchenyi Zsigmond írja a magyar vadászok körében méltán legendássá vált, Ahogy elkezdődött… című kötetében az alábbi gondolatokat:

„Rájöttem – történelmet, különösen vadásztörténelmet tanulmányozva –, hogy a háború utáni vadirtás bezzeg nem újság! Hogy az mindig úgy volt. Amióta világ a világ. Helyesebben, amióta olyan a világ, hogy nem vadászhatunk benne mindnyájan. Ez az állapot pedig régen tart már, bátran mondhatjuk, emberemlékezet óta.

Tekintettel arra, hogy több mint egy hónapja nem mutatták ki a magas patogenitású madárinfluenza vírusát a hazai baromfiállományban, a Nébih elrendelte a még fennálló felügyeleti (megfigyelési) körzet feloldását.

Hazánk egyik „egzotikus” és legszebb, igazán mutatós madara a gyurgyalag (Merops apiaster), amelyet legutóbb 2013-ban az év madarának választottak. Nem veszélyeztetett faj, fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Népies neve igen széles skálán mozog (gyurgyóka, török fecske, piripió, földi rigó, méhmadár, méhész, putypuruty).

Március 8-án, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tarnaszentmiklósi gazdálkodási központjának átadásán Nagy István Agrárminiszter kiemelte: az elmúlt 10 évben Magyarország soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat.

Manapság egyre gyakoribb probléma, hogy az ember hirtelen felindulásból, pusztán külső tulajdonságok alapján választ kutyát, a fajta előzetes megismerése nélkül.

Az „Egy a Természettel” gondolatiságának, és az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás közvetített értékeinek népszerűsítése az eseménysorozat lezárulta után is aktívan folytatódik.

Március 8-tól látogatható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság legújabb attrakciója, a Bükki Csillagda csillagászati és természetismereti látogatóközpont, ahol többek között planetárium, interaktív kiállítás, naptávcső és VR-küldetések is várják a látogatókat.

Az elmúlt napok háborús eseményei hatására az egész országot megmozgató összefogás jött létre, hogy a magyarok is segíthessenek a bajba jutott, otthonukat a háború miatt elhagyni kényszerülő menekülteken.

A Tóthvargánéban a télen csináltunk egy kéthektárnyi vágást, gondoltam, rászánok egy estét ott a nagy cseresznye – hagyásfa – melletti nézelődésre. Igazi szép, tiszta tavaszi idő, tíz fok környéke; 18.25-kor egy korrogó Madár indul felém.

Az esztendő elején kötött együttműködési megállapodást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara és az Országos Magyar Vadászkamara fővárosi és Pest megyei területi szervezete, amelyben lefektették a közös munka kereteit.

Úgy bizony!... úgy lesz a’!... Megmondtam kendnek; oszt’ most már aszondom, érje is be vele. Böjtös vasárnapja lesz kendnek; koplal kend még húshagyó kedden is, ne féljen…

A kora tavaszi napok egyre később hajtották álomra fejüket. A madarak már hosszabban dalolták éneküket. Hó már csak mutatóban maradt.

Korán megérintett a szalonkavarázs – tízéves korom körül voltam először húzáson Bandi bátyámmal; akkor persze még csak botot markoltam…

…és sajnos nem a végéről. Az elmúlt napok eseményei különösen komoly nyomást jelentenek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, hiszen a magyar–ukrán országhatár három nagy és két kis átkelőhelye is van.

Sokat gondolkodtam már azon fotósként, hogy vajon melyik hónap vagy évszak a legkedvesebb számomra a fotózási lehetőségek, témák szempontjából.

Az állategészségügyi szolgálat és a baromfitartók elővigyázatos és szabálykövető intézkedései ellenére, a vadmadarak tavaszi vándorlása jelentős veszélyt jelent a hazai baromfiállományra.

A Német Vizsla Klub Magyarország február utolsó hétvégéjén kezdte meg a német vizslások idei idényét.

Március elejével beköszöntött a télbúcsúztató, tavaszváró időszak, ami egyben a szalonkamonitoring kezdetét is jelenti. Így mi más lehetne központi témája e havi lapszámunknak, mint az erdei szalonka.

Előző írásomban azon tépelődtem, hogy milyen felszerelés ideális a hosszú, kis szünetekkel megszakított 6-8 órás éjszakai cserkelésekre, amely vegyes terepen, tehát sűrű erdő és nyílt szántóföld váltakozó viszonyai között zajlik.

A háborús helyzet kapcsán az állami erdőgazdaságok az Országos Erdészeti Egyesület és az Erdészcsillag Alapítvány operatív segítségével közel 100 menekültnek ajánlott fel azonnali szálláslehetőséget ellátással a határközeli erdei iskolákban.

A faültetés hagyományosan a jövőbe vetett bizalom kifejeződése, „mi is fákat ültetünk, mert mindannyian bízunk a jövőben!” - hangoztatta az agrárminiszter március 1-én Kecskeméten.

Itt állok a széles-parlagi borókásban, a kedvenc helyemen. Körbenézek – annyi szép emlék, annyi minden kavarog bennem! Március elseje van…

Az elmúlt napok különös eredménye, hogy az egész ország összefogott, és egységesen igyekszik mindenki segíteni a magyar–ukrán határon kialakult helyzet enyhítésében.

Elérkeztünk az évnek abba az időszakába, amikor a legtöbb vad elkezdi világra hozni az utódait. Számos egyesület ment háziállatokat, ám ekkor indul be igazán a „gépezet” a vadmentők életében is.

Imrével életemben talán háromszor találkoztam. Az első alkalom már több mint egy évtizede volt, de még ma is jól fel tudom idézni annak a rövid félórának az emlékét.

Lankás domboldalban kocsival járható, széles cserkészút kanyarodik fel a tetőre. Kétoldalt fiatal vágás terül el, amelyből elvétve egy-egy elmaradt vén magfa emelkedik a törpe utódok fölé.

Nemrég egy társas vadászaton megismerkedtem egy, a hetvenes évei derekán járó vadásztárssal. 63 évesen kezdett vadászni, amikor a barátai elhívták hajtónak, és beleszeretett a hangulatba, aminek hatására rájött, hogy ezentúl ezzel szeretné tölteni a szabadidejét.

Éppen a vonaton ücsörgöm, mikor e sorokat írom. Kezdődik az egyetemen a tavaszi félév. Most szívesen utazom. No nem azért, mert annyira jó elmenni otthonról, hanem mert a téli szünet alkalmával szerzett élményeket élem újra és újra át.

A rekordok éve volt 2021 – a 25 éve fennálló Vadmadárkórház évértékelése 2021. kiemelkedő volt, a járvány és a 25 éves jubileum határozta meg a múlt évet.

Az ausztrál szarkák kutatásával foglalkozó tudóscsoportot is meglepte a madarak együttműködő viselkedése: az intelligens madarak segítettek egymásnak eltávolítani a rájuk erősített nyomkövető eszközöket.

Élesen hasít végig a felkelő nap első sugara a fagyos február végi reggelen a Bükk északi lankái között…

Németország erdőségeinek majdnem öt százaléka tűnt el 2018 januárja és 2021 áprilisa között műholdfelvételek tanúsága szerint – jelentette a Német Űrkutatási Központ (DLR).

Megközelítőleg 11 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon, ez jelentős csökkenés a tavalyi felmérés adataihoz képest - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) az MTI-vel.

Számos rendezvénnyel, például természetvédelmi konferenciával, tudományos előadásokkal, koncerttel, kiállítással és felújított emlékművének avatásával emlékeznek meg Kőszegen Chernel István ornitológus halálának századik évfordulójáról.

Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven át vizsgálták az erdei szalonkák vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói.

Mondom a tényeket: Ambrus Attila, azaz a „Viszkis rabló”, egykori jégkorongozóból lett bankrablóként vált ismertté azáltal, hogy a ʼ90-es években 30 alkalommal rabolt ki bankot, majd fazekasnak adta a fejét.

Nyesteket alkalmaznak „kidobóemberként” Skócia keleti partvidékén és az A9-es út mentén, hogy távol tartsák az északra vándorló szürkemókusokat – írta a The Guardian online kiadása.

Három pettyesszarvas-borjú született a Szegedi Vadasparkban, a fiatal állatokat a kevés zajt csapó látogatók akár közelről is megfigyelhetik - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Nagy az izgalom az izlandi vadászok körében. Minden egy közelgő lottósorsolás körül forog…

Az elmúlt időszakban sokan hangoztatták: februárban ezúttal SeHoVa! Vajon igazuk lett? Ez volt az elmúlt négy nap egyik legfelkapottabb kérdése. Legalábbis itt, a HUNGEXPO A pavilonjában...

A 28. FeHoVa sem nélkülözheti, hogy új puskákat, optikákat és kiegészítő eszközöket kínáljon a vadászok számára. Ebből szemezgettünk néhányat a teljeség igénye nélkül.

A 2022-es FeHoVa kiállításon a VKE Vadászkürt Egylet ezúttal is megrendezte a hagyományos gyermek- és ifjúsági vadászkürt-szólóversenyt.

A FeHoVa harmadik napján, szombaton rendezték meg a Vadászkürtös Fesztivált. A fesztivált Agyaki Gábor nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, hogy több mint 50 kürtös érkezett Budapestre.

Az előző évekhez hasonlóan idén is a Vadászszínpad adott otthont a Vadászati Kulturális Egyesület szervezésében, népes közönség előtt megrendezett X. FeHoVa-kupa szarvasbőgőversenynek, melyre 9 nevezés érkezett.

Négy alkotó ember, négy műfaj – mégis látható egység…

Békés Sándor Vadászetika című könyvét azért kell minden ifjú vadásznak elolvasnia, mert hozzásegít, hogy az ember igaz vadásszá váljék. Talán elsőre furcsa párhuzamnak hangzik, de az író Megváltó hajnalok című új kötetéről ugyanez mondható el.

Gyorgyevics Tamás Széchenyi Zsigmondról írt könyve vitán felül kötelező olvasmány. Közel 40 év kutatómunkájának az eredménye a Széchenyi Zsigmond élete című kötet: a most megjelent második kiadás ráadásul 40 oldallal bővebb, azaz új információkkal és képekkel is bővült.

Ugye, hogy minden vadászember jól ismeri ezt a mondást…?! Juhász Ferenc újabb vadásztörténetei a közös élményt a magas irodalom nyelvén idézik meg.

A képeken látható két szemrevaló puska a FeHoVa-n, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás és a Nimród Vadászújság közös standján van kiállítva.

Éppen ma 150 éves az első vadászati törvény: 1872. február 19-én hirdették ki, miután az akkor még kétkamarás magyar parlament alsó- és felsőháza egy nappal korábban elfogadta.

Péntek koradélután az „Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás kabalakutyájáról, Fátyolról készült nagyszabású film kapcsán zajlott beszélgetés a FeHoVa-n, a HUNGEXPO, A pavilon, Vadász színpadon.

A rohanó, modern világban az ember szeret minden természetben elöltött időt különleges élményekkel gazdagítani, ennek egy izgalmas lehetősége a hagyományos módszerekkel történő vadászat.

A vadászat és a halászat - az emberiség történelmét, fejlődését tekintve - egy tőről fakadó, létfenntartó tevékenység volt. Az élelem beszerzésének módját a történelmi időkben leginkább a földrajzi, élőhelyi sajátosságok határozták meg.

A vadászattal foglalkozó szakmai könyvekben, illetve irodalmi kötetekben szinte kimeríthetetlen tudásanyag gyűlt össze napjainkra. Az információ könnyen hozzáférhetővé vált – vagy mégsem?!

A FeHoVa 2022 rendezvényen közös standdal várja az érdeklődőket az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás és a Nimród Vadászújság.

A FeHoVa 2022 megnyitója alkalmából együttműködési megállapodást kötött a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (International Council for Game and Wildlife Conservation − CIC) és az Országos Jótékonysági Vadászat Közhasznú Nonprofit Kft. (OJV)

Csütörtök délelőtt ünnepélyes keretek között nyitotta kapuit a vadászok és horgászok legnagyobb éves seregszemléje és nemzetközi kereskedelmi kiállítása a HUNGEXPO A pavilonjában.

Egyik kedvenc természetfotós leskunyhómat úgy alakítottam ki, hogy lehetőség szerint minél több vadfajt le tudjak belőle fotózni. Csupán egy konkrét vadra várni sokszor unalmas is tud lenni. Ha több faj téli etetése történik, szinte nem telik el pillanat a leskunyhóban, amikor éppen nincs valami fotózható madár az objektív előtt.

El kell fogadnunk, hogy testfelépítésünk tekintetében mindnyájan mások vagyunk. Még két, teljesen hasonló magasságú ember esetében is elképzelhető, hogy az egyik kiváló eredményeket ér el például egy sörétes puskával apróvadvadászaton, míg a másik ugyanazzal a fegyverrel, csupán az arcformájának és ujjhosszának eltérései miatt, elmarad az eredményességben.

A klímaváltozás negatív hatásai elleni küzdelemben az erdők a legfontosabb eszközeink és lehetőségeink. Megóvásuk és természetességük, ökológiai egyensúlyuk fenntartása jövőnk kulcskérdése és alapvető kihívása.

Mozgalmas hétvége elé nézett a Magyar Véreb Egylet február 11–13. között. A múlt év novemberében rendezett nemzetközi fővizsga után, ismét a Kaszó-kupa elhódítása volt a cél.

Február 4-én, lakossági bejelentés alapján, a Kömlő és Tiszanána között lévő út mentén húzódó középfeszültségű légvezeték mellett egy elpusztult túzokot találtak. A madár az aznapi jó látási viszonyok ellenére délelőtt, repülés közben légvezetéknek ütközött és elpusztult. A vezeték a szárnyát vágta el.

A természet megörökítésének számos aspektusa van, mind közül a legvonzóbb talán a vad fényképezése. Na, de hogyan lássunk hozzá?

Vadam mellé térdelek, s egy lombos ágdarabbal elfedem a golyó ütötte sebet, amiből vér szivárog. Néhány pillanattal korábban a tüdő még kétségbeesetten zihált, a szív riadtan vergődött, s a lábak görcsösen futni akartak.

A medveveszélyt megelőző lelövési kvótát vezetne be a román környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium. Az erről szóló rendelettervezetet a tárca honlapján bocsátották közvitára.

Február volt, és tél a javából. Éjfélre járt az óra, amikor a gyorsvonat a hófúvásos éjszakában a kis délhoni vasútállomásra befutott.

Kezd a mindennapi életünk részévé válni, hogy hírt kapunk Erdélyből egy-egy újabb medvetámadásról. Néhány napon belül két hír is érkezett a témában.

Ismét Balázs István ózdi fegyverműves műhelyében járt a Nimród. Ezúttal egy régi, történelmi hadipuska vadászati célú átalakításának végigkísérése okán.

Talán számomra nincs is izgalmasabb dolog, amikor fácánhajtás kellős közepén megelevenedik az avar, és szinte az ember lába alól röppen fel egy erdei szalonka. Mindig lenyűgöz, ahogy – szögben lefelé mutató csőrrel – a fák között úgy elröpül ez a madár, hogy egy gallyat sem érint. Bezzeg a nagy robajjal feltörő bronzos kakasok!...

Vadállatok digitális zsetonjait árverezi el egy állatvédő szervezet, hogy pénzt gyűjtsön a dél-afrikai Djuma vadrezervátum számára

A jelenleg Magyarországon vadászható lúdalakú vízimadárfajok a tőkés réce, a nagy lilik, a nyári lúd, a vetési lúd, valamint a nálunk elvétve előforduló kanadai lúd és a nílusi lúd.

Műfészkek kihelyezésével, fecskebarát falfelújítással vagy fecskepelenkák felszerelésével is lehet készülni a tavasszal induló fecskevédelmi időszakra, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátokat - tájékoztatta az MME az MTI-t.

Károsíthatja a kutyák ürüléke és vizelete a természetvédelmi területeket és az ott élő vadvilágot – állapította meg egy új kutatás.

Izland – a világban még bálnavadászattal foglalkozó három ország egyike - 2024-től le akarja állítani a vadászatot a csökkentő kereslet miatt - tájékoztatott Svandís Svavarsdóttir halászati miniszter.

Még három hét, és itt a március! Huszonegy nap… – hangoskodnak a gondolataim, miközben sétálok a völgy felé… – Még huszonegy nap!

Azért is jó „szörfözni” az internet virtuális hullámain, mert mindennap tanulhat valami újat az ember. Ez, valljuk be, nem hátrány a közösségi média kommentcunamija közepette. Jómagam legutóbb a magyar vizslákkal kapcsolatban tanultam valamit: a vizslák állítólag Karen-kutyák.

A tél végi reggelt jelezte a lassan csöpögő jégcsapok hangja. A metsző szelet már csak a múlt suttogta. Fagyba zárt idő, ami kiszabadulni készül, magával hozva a végtelenség újabb lépését. A nap egyre korábban mutatta meg arcát a fénybe merítkező világnak. A madarak korábban énekelték dallamukat. A természet lassan új ruhát ölt.

Nagy Tibor olvasónktól kaptunk két beszámolót januári vadászatokról, amelyekre a Vajdaságban került sor.

Az eget sűrűn takarja be a felhők ólomszínű vastag rétege, a föld nedves, a levegő párás, ködös, kedvet, hangulatot ölő. Az ember ajkán hamar kiszalad a szó: utálatos idő!

A közösségi médiát böngészve, egy hangzatos szalagcímen akadt meg a tekintetem. „Halomra lőtték a vaddisznókat Somogyban” – olvasható a Sokszínű Vidék írásában, amelynek a törzsanyagát a portál a Sonline-tól vette át.

Január 31-én befejeződött a nevelt réce vadászati idénye, Varga Ferenc, a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke lapunknak értékelte az elmúlt idényt.

Hajnali utazást követően, egy kora reggeli cserkelésre indultam. Előző nap kevés havazást jeleztek az északi országrészben, ami inkább apró hódarának bizonyult, de bíztam benne, hogy lesznek olyan erdőrészek, ahol a fehér szín veszi át az uralmat.

Domboldalban, kopár kaszáló közepén állunk Józsi barátommal. Előttünk, a völgy túloldalán erdős hegyvonulat húzódik, a lábánál apránként már összeépülő falvakkal. A kaszáló szélén friss szántás csíkjai sorakoznak, a februári napsütésben fénylenek a hantok. Tegnap még a traktor járta, az eke mögött felhőnyi dolmányos varjúval. Láttuk akkor is...

A Ramsari Konvenció hazánkban a Ramsari Egyezményként vonult be a köztudatba. A nemzetközi szerződést megalapozó konferenciát 1971. február 2-án tartották az iráni Ramsarban.

2000. január 30-án éjszaka, a nagybányai bányák területéről, egy gátszakadás következtében, mintegy százezer köbméter cianid tartalmú szennyvíz ömlött előbb a Lápos, majd a Szamos folyóba, onnan pedig a szennyezés elérte a Tiszát.

Február lévén, mi más is lehetne központba helyezve, mint a dúvad, és közülük is a szárnyas kártevők kérdéskörét emeljük ki és elemezzük. Beszámolunk aktualitásokról, elkalauzoljuk Önöket Gemenc csodálatos vidékére, valamint a Gúthi Erdészetbe is. Tudósítunk a jótékonysági vadászatról, és természetesen vadászkutyás témákból sem lesz hiány e havi lapszámunkban.

Eredményes dámidényt zárt a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. A világhírű, a világon egyedülállóan kétszeres Edmond Blanc-díjas vadászterületen 120 bikát ejtettek el a vadászok a barcogás idején – a trófeák átlagtömege csaknem 4 kilogramm volt.

Érdemes odafigyelve megtervezni utunkat a közeljövőben mielőtt a természetbe indulunk, mert február 1-től az ország több állami erdőgazdaságánál is erdőlátogatási korlátozás lép érvénybe.

A legtöbb esetben a vadászok kiszorulása a vizes élőhelyek közvetlen közeléből magával hozta a libavadászatokkal kapcsolatos rejtőeszközök mellett a speciális lőszerek és kiegészítők iránti igényt is.

A viszaki patakon száraz lábbal gázolnak át a vadászok a nyugati oldalra. Hónapok óta nincs egy szemernyi víz sem benne. Hogy a vad hova jár ilyenkor inni, nem tudom… Ezen gondolkodom, miközben Péter és Misi Pajtival beáll a part mellé, hogy a kiszáradt nádat és a közeli bokrokat megzörgessék. A fiatal német vizsla játékos, el-elrohan az erdő felé, mígnem gazdája szigorú kiáltására be nem áll a hajtásba.

Az uradalmi erdőkerülőház a felső faluvégen volt. Onnan az erdő széle már alig volt negyedórányira. Arra hegynek kellett menni, vízmosásos, szakadékos úton, amelyet az őszi sarak meg a téli hóolvadások járhatatlanná tettek.

Pontosabban a csapdázás, altatás/kábítás, majd a kémiai likvidálás vagy egy jó helyre tett lövés és a gyors kimúlás között vajon mit válasszunk, ha olyan vadról beszélgetünk, amelyik betévedt vagy beköltözött valamelyik településre?

Állok a standon, utolsó hajtás, utolsó félóra. Szép nap volt ez a mai! Van még egy kis hó is, az idő gyönyörű, nem mellesleg disznó is akadt. A mai világban ez már becsülendő. Igaz, hogy én magam csak a többiek által elejtett vadat láttam, de az ember ne legyen telhetetlen.

Január vége, még mindig korán sötétedik, és megérkeztek a nagy mínuszok is. A leginkább olvasásra való idő. Meleg szobában rég elfeledett újságokat böngészni…

A hold már magasan van, mikor kilépek a hátsó kapun. Fáradt vagyok, de valami visz… Hajnali kettőkor indultam itthonról, libáztunk egy nagyon jót a Hortobágyon, sikerült is felvennem két szép cirkás hasú nagy liliket, éppen besötétedet, mire hazaértem, most meg már golyós puskával a hátamon indulok neki a holdvilágos erdőnek…

Nehéz helyzetben van az, aki a puskái mellett a feleségét is szereti. Mert akinek van puskája, az nyilván szereti azt, nem ismerek más példát. De a feleségekkel sokféle módon vannak az emberek.

Az ismételt pontos lövések leadása szempontjából a tusahát optimális magassága a pofadék arcformához igazodó alakjával együtt a puskák ágyazásának legkritikusabb elemei.

Ahogy ballagok befelé a vöröstölgyes és az égeres közötti úton, a szemem akaratlanul is az egyik berekfa törzsére téved. A kérgén még megtalálom a sebet, de a színe már sötét; aki nem tudja, hogy ott van, annak szinte láthatatlan. Két évvel ezelőtt történt…

Csikorgott a tél. A vékony, foltokban jéggé fagyott hó recsegve tört apró darabokra lépteim súlya alatt. Gőzölgő leheletem újra meg újra elhomályosította szemüvegemet, ahogy lassan haladva, meg-megálltam a fagyott vadnyomokkal keresztezett, göröngyös erdei úton.

„Szeretnénk a fiatalokat megszólítani, a jövő nemzedékét alkotásra motiválni! Szeretnénk felkutatni az ifjú tehetségeket, akiknek első lépésben segítő kezet nyújtunk a hiteles értékelésekkel, szakmai tanácsokkal, később pedig anyagi támogatást is biztosítunk pályájukhoz.”

Rendkívüli januári nap volt. Az elmúlt években ritkán volt hasonló, és ráadásul hétvégére esett, amikor a természetfotózás az elsődleges esemény számomra.

Somogy megye északkeleti részében, mintegy 5007 hektáron gazdálkodik a Sióvölgye Vadászegyesület. Területüket kettémetszi a Sió, amely 16 kilométeren keresztül összegyűjti még a Kis-Koppány-patak, a Hideg-völgyi-vízfolyás és Fenéki-bozót árokvizeit is.

Első alkalommal ejtettek el egy idény alatt több mint százezer hódpatkányt, más néven nutriát Németországban.

A Zemplénben minden évben szeptember 20–25. között várható a bőgés tetőfoka. 2021-ben sem volt ez másképp: ismét 21-e volt a legpergősebb nap.

Amikor hajtásról vagy terelővadászatról van szó, fel szokott merülni a kérdés, hogy tudunk-e eredményesebbek lenni, ha a megszokott puskatávcső helyett egy kifejezetten erre a célra tervezett optikai eszközt használunk.

Ólomszínű fellegek közül önti alá Tél apó a puha hópihéket. Tele lesz velük a barázda, a szekérnyom. Rátelepednek a fűszálakra, a száraz kórókra, és fehér ruhába öltöztetnek minden bokrot, fenyőt és cserfát, s fehérre festik a patakok medrében a fekete szikladarabokat. A hótakaró felfogja a vadászbakancs zaját – ág nem roppan, haraszt nem zörren. Még a puskalövés is tompábban hangzik, mint máskor. Lassan jut el a vadhoz is a hajtók neszezése, és lassabban indul meg a vad a hóesésben.

Még nem ment le a nap, de halvány vöröses fénye már meggyengült, és látni lehetett, hogy útjára indult a hold növekvő, sápadt karéja. A nap most messze volt, rövid országlását hamar felváltotta a hosszú téli éjszaka.

Napok óta felhőtlen volt az ég. A csillagok most nem a meleg nyári este altató, álmos pislogásával nézték a földi tájat. Kemény, tiszta csillogásuk irdatlan, dermesztő messzeségekből érkezett, és alattuk úgy úszott a hol növekvő, hol fogyó hold, mint az égi világ temetőcsőszének hideg fényű lámpása.

Sokunknak a vadászathoz elengedhetetlen „szerszám” a puska és alkalomadtán a rajta lévő célzóberendezés. Nem mindegy azonban, hogy milyen ez az „eszköz”. Amellett, hogy funkcióját ellátja, nem árt, ha pontosan illik vállgödrünkbe, pont jó a súlya, a betekintés távolsága, na és valljuk be: ha szép is.

Az Országgyűlés abból a célból, hogy a hivatásos és a sportvadászok önkormányzati elveken alapuló, köztestületi formában működő szakmai szervezete szervezze és intézze a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, továbbá elismerve a vadászok szakmai önkormányzathoz való jogát, a következő törvényt alkotja

Az Országgyűlés felismerve azt, hogy valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai életközösségnek pótolhatatlan része, tudatában annak, hogy a vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, s ezért - mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni, a természet védelme, a vadállomány ésszerű hasznosítása érdekében a következő törvényt alkotja

2021. elsősorban a világkiállítás éve volt, azonban számomra több szempontból is emlékezetes marad. Először is, ugyebár, ott a már imént említett rendezvényen való részvétel, aztán számos személyes jellegű dolog is megtörtént velem. Például felvettek egy Bükk-béli vadásztársaságba, sikeresen teljesítettem első egyetemi évemet, meglövettem az 50. őzbakom, 20 éves lettem, s kétszer kerültem testközelbe farkassal.

Itt ülök egy nagy tölgy tövében… Na, nem az volt a célom, hogy itt foglalom el a leshelyemet, főleg így, hóban nem nagy élmény a földön ücsörögni. De megleptek a szarvasok. Be akartam nézni ennek a hegynek az ormára, de félúton szembejöttek velem a keresettek, sőt jönnek most is… Szétszóródva, nyugodtan; kaparásszák elő az ősszel lehullott makkot a hó alól.

Hamarosan vége életem első vadászévének, amely rengeteg élménnyel gazdagított. Nemcsak a vadászatokra gondolok, hanem az azokra való felkészülésre: a puska, céltávcső, ruházat és egyéb eszközök kiválasztására és beszerzésére, a vadászati lehetőségek keresésére. Mind rendkívül tanulságos volt, ami egyben azt is jelenti, hogy sokat hibáztam, tévedtem közben. Erre az évre esett a vadászati világkiállítás is, ami számomra különleges hangsúlyt és jelentőséget adott hozzá az első vadászévemhez.

Január eleje van, sokan még az elmúlt ünnepnapok okozta „sebágyban” pihennek rá az új esztendő kihívásaira. Én mégis a Pilis lankáin gurulok autómmal a reggeli ködben. Munkába, mert a lapnak (s immáron a honlapnak) készülnie kell, nincs mese!

Erdély felé visz bennünket a vonat. Pihenni. Ez a „pihenés” abból áll, hogy reggeltől estig másszuk majd a hegyeket.

Egyelőre csak festegetjük a „hogy is lesz, mint is lesz”-t.

Debrecen táján ledőlünk azzal, hogy a kalauz keltsen fel bennünket érkezésünk előtt fél órával.

Az alkony fényei lassan beleomlanak az estébe. A dombok mögé siető téli nap kifakultan ereszkedik a fenyves sűrűsége mögé, halványodó sugaraival végigsimít a hó borította tájon, de aztán meghajtja fejét a közelgő éjszaka hatalma felett, s pihenni tér. A sötétségben csillagok ragyognak odafent, előbb csak pislákoló fénnyel hunyorítva le a földre, majd miután a nyugati égboltot végleg a hatalmába keríti az éj, már szikrázó csillogásukkal hivalkodnak a világ felett.

Amikor egy vadász, kiképző vagy laikus fajtatiszta kölyök vásárlására adja a fejét, fontos, hogy a céljának megfelelő típusú kutyát válasszon, de ami ennél is fontosabb, egy felelősségteljes, a fajtához minden tekintetben értő kutyatenyésztőt.

Az alábbi történt bár novemberben történt, de mivel akkor még nem működött a honlap, és mivel igen érdekes volt az eset, így most, a nimrod.hu indulásának hetében igyekszem pótolni az alábbi élménybeszámolót.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek, valamint az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvénynek számos rendelkezését módosította. Az alábbiakban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített összefoglalót közöljük.

Az elmúlt időszakban a mérgezések különösen nagy felháborodást váltottak ki a társadalomban, ezért az állatkínzások, a természetkárosítás visszaszorítása miatt 2022. január 1-től hatályba léptek a Büntető Törvénykönyv új módosításai.

Az állatkínzás kapcsán, aki méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozza, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, miközben a természetkárosítás törvényi tényállása is szélesedett.

Fázik a kezem a puskán. Ködös, semmirekellő idő van, valahol nulla fok körül. Igazából nem hideg, de sokkal rosszabbul viseli az ember, mint a mínusz tíz fokot szikrázó napsütésben. Bár most éppen már nem sütne a nap, valahol most vész el a délnyugati égbolt alján, én pedig az eget kémlelem a patakparti fűzfák mellől, a „srétest” markolászva. Pontosabban „kémleljük”, hisz velem van a párom, illetve mindennemű sörétes puskás vadászatom elengedhetetlen „kelléke”: Sándor, a vizslám is.

Nem kizárólag a kezdő vadászokat érinti a kérdés, hogy használt vagy új puskát vásároljunk. Nyilván azok szembesülnek a leggyakrabban ezzel a dilemmával, akik az első fegyver megvásárlása előtt állnak, de a későbbiek során is előfordulhat, hogy ezen töpreng a változtatásra készülő vadász.

Álmos decemberi hétvége volt, reggel. Tudják, a hétvégi reggeleknek az a tipikus esete, amikor nem esik jól kikászálódni az ágyból, amikor az ember még kicsit megmerülne az álmok tengerében, a jóleső sötétség mélységében. De nem volt mit tenni, fel kellett kelni – mert az elintézendő év végi teendők jó szokásuk szerint csak gyarapodtak –, s a nap visszavonhatatlanul megkezdődött.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979 óta indít szavazást az „Év madara” cím elnyeréséért, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, a választott faj általi szemléletformálás.  

Lassan duzzad a szemeteszsákok hasa, üres pezsgőspalackok, nemrég még éles hangon rikító papírtrombiták, fújásra duzzadó, piros „anyósnyelvek” torlódnak a gyomrában. Ünnep, évzáró, biztos eseményeket búcsúztató ünnep – szilveszter „rekvizitumai”!