Hírek

A Soproni Egyetem hallgatói gyakorlati foglalkozás keretében vadlúd állományfelmérésen vettek részt.

Ezúttal Somogy vármegyében mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

2024 második negyedévében is Európa legjobbjai közé tartoztunk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.

 Minden korábbinál nagyobb előnyöket kapnak azon termelők, akik az ökológiai gazdálkodást választják.

Részlet Széchenyi Zsigmond Ünnepnapok című kötetéből. 

Studinka László Egy vadász kalandozásai című kötetének bevezetője.

Az idén 543 település érintett az Agrárminisztérium (AM) által négy éve indított Településfásítási programban, amelynek keretében összesen 10 ezer fát ültettek, illetve ültetnek el országszerte 2024-ben.

44 gím- és dámtrófeát mutattak be.

Aki vadász – és nem csak puskás ember –, az tiszteli, szereti, sőt csodálja a vadat

Újabb, a klímaváltozás megértését támogató, innovatív tudományos eredmények elérését tűzte célul az az együttműködési megállapodás, amelyet a Soproni Egyetem írt alá a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetével (HUN-REN FI) az erdészeti, a föld és űrtudományok területén végzett kutatások összehangolására.

A négy évszakos Balatont ábrázoló legjobb fotókat keresik.

JESZ - 2024. november - 2025. február

A Pilisi Parkerdő Zrt-hez érkezett vásárlói bejelentés alapján jártak el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján újabb tizenhat vonuló partimadárfajt soroltak át magasabb fenyegetettségi kategóriába, mert egyes állományaik nagyjából kétharmadukra zsugorodtak, miközben a becslések szerint a madárfajok hatvan százalékának csökken a világállománya.

A Bács-Kiskun vármegyében robbanásszerűen terjedő magas patogenitású madárinfluenza járvány indokolta, hogy e vármegyében és Csongrád-Csanád vármegyében is nagy arányban bővítsék a védő- és a megfigyelési körzeteket.

November 20-ig lehet szavazni az Év fája tematikus honlapon a jelöltekre, ahol figyelemmel kísérhető a szavazás állása is.

Olvasói levél, készült Zanócz Antal vadász úr tiszteletére, számára.

Békés Sándor, lapunk főmunkatársának novellája.

Az agrárszakképzés megújítása nemcsak az oktatást segíti, hanem az ország gerincét adó vidéki Magyarország megerősítését is szolgálja – jelentette ki dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára a Déli Agrárszakképzési Centrum és a Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium épületenergetikai fejlesztésének átadásán. A beruházás csaknem egymilliárd forintból valósult meg.

A madárgyűrűzés alkalmazása csak nemzetközi összefogással lehetséges, amely mind a határon túli együttműködés, mind a tudományos eredmények révén segíti a vonuló madarak védelmét.

Módosították a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről és a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló Kormányrendeletet

Új esélyek az erdészeti szakmában.

Természeti tőkénk, bolygónk élőhelyeinek, fajainak megóvása stratégiai kérdés, ennek érdekében fogadták el a 16. Biodiverzitás Csúcstalálkozó résztvevői (COP16) a Békében a természettel nyilatkozatot - közölte Nagy István agrárminiszter. Kolumbia után a következő csúcstalálkozót Örményországban fogják megrendezni.

2025-től a Közös Agrárpolitika feltételességi szabályrendszere új Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírással bővül, a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelmét, ezzel pedig a vízvisszatartás és a talaj szervesszén-tartalmának megőrzését szolgáló HMKÁ 2-vel.

Az élővilág védelmének szükségessége, nem csupán etikai, hanem gazdasági szempontból is kiemelten fontos.

Novemberi lapszámunkban központi témánk a vadászkutya, annak többféle aspektusa. Emellett az idényből kifolyólag továbbra is foglalkozunk a dámmal, az utóbőgéssel, de napirenden van a hangtompító, a főúri vadászatok és a gasztronómia is.

Részlet Fekete István Rózsakunyhó című kötetéből.

Részlet gróf Károlyi Lajos Egy élet a vadászatért című kötetéből.

Az elmúlt tizenöt évben Magyarország példátlan mértékű természetvédelmi beruházásokat hajtott végre a biológiai sokféleség védelmének érdekében.

A csalók ezúttal a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. (NEFAG) nevében kibocsátott szállítólevelek alapján próbáltak előre utalással pénzt szerezni.

Az őszi szünetben Magyarország nemzeti parkjai színes és változatos programokkal várják a természetkedvelőket az ország különböző pontjain.

A Magyar Véreb Egylet és az ÉSZAKERDŐ Zrt. november 16-án és 17-én versenyjellegű véreb fővizsgát rendez a Zemplén-hegységben, illetve szűkebb környezetében.

Minden év elején elkezdődik a Vas vármegyei vérebes tanfolyam, ahol a fiatal vérebeket, és tanulni vágyó gazdáikat várják a szervezők. A tanfolyam végén, októberben számolnak be az egész évben tanultakról.

Brandenburgban nagy valószínűséggel farkas ölt meg egy jagdterriert, egy sérült gímszarvast keresése közben.

Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítették fel a Hortobágyon, az elmúlt hétvégén.

Október 23-án rendezte az Országos Magyar Vadászkamara Heves vármegyei Területi Szervezete és a Magyarországi Drótszőrű Magyarvizsla Tenyésztők Egyesülete a VI. Zádor Oszkár Emlékversenyt a Heves vármegyei Boldogon.

A Föld legnagyobb országának háromnegyedét teszi ki Szibéria, ahol, ha az európai őzbak méreteihez szokott szemünk elé kerül egy szibériai rokon, azt hihetjük, hogy az óriások földjén járunk. Augusztus végén kezdődik a vadászati idénye, de aki a késő novemberi időszakot választja, annak még jávor bikára is lehet kilátása.

Részlet Csathó Kálmán Vadászzsákmány című kötetéből.

Részlet Studinka László Örök vadászmezők című kötetéből.

Az ágazati képzőközpontokban elindított okostanterem program célja, hogy a duális képzésben résztvevő diákok számára korszerű, interaktív tanulási környezetet biztosítson.

A gombaszezon kezdetével megnövekedtek a gombafogyasztás utáni megbetegedések is, jelenleg a gombamérgezési események száma a tízszeresére emelkedett az átlagos eseményszámhoz képest.

A Pilisi Parkerdő szeptember végén rendezett projektnyitó eseményen mutatta be a „Biodiverse City LIFE” című, a Fővárosi Önkormányzattal közös pályázati projekt keretében megvalósuló óbudai és nagytétényi, biodiverzitás-növelő természetvédelmi programjait.

Az ENSZ 196 tagországának részvételével, a kolumbiai Caliban vette kezdetét a 16. Biológiai Sokféleség Csúcstalálkozó, amelynek során Magyarország, mint az EU Tanácsának soros elnöke koordinálja és képviseli az uniós tagállamokat.

A festői szépségű Nógrád-Cserháti Vadgazdálkodási tájegység (202) vadászatra jogosultja, a Sasbérc Vadásztársaság az idei évben is megrendezte hagyományos trófeaszemléjét.

A mai naptól (október 24.) vált hatályossá a több ponton is módosuló, a fegyvertartás részletszabályait kibontó 253/2004. Kormányrendelet. A pozitív változtatásokat dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke kezdeményezte idén tavasszal.

A 303. Illancs-bácskai Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza, táji vezetője, Kammermann Péter készített fényképes összefoglalót az idei bőgésben terítékre került abnormális-torz gímbikák bírálat utáni fotóiból.

Csodás élményeket tartogathat, ha apa és gyermeke együtt vadászhatnak, és ősszel, szarvasbikára, bőgés idején pedig ez igazi különlegesség.

Balczó Bertalan – a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol a Vadonleső Program fennállásának tizenötödik évfordulóját is ünnepelték – ismertette, hogy a Vadonleső Program elsődleges célja másfél évtized alatt nem változott.

Összeurópai érdek a zöldvagyon fenntartása, gyarapítása, ehhez pedig elengedhetetlen a szakmai szervezetek közötti párbeszéd és a jó gyakorlatok megismerése – mondta Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár, Budapesten, az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Európai Erdészeti Együttműködés fórumán.

Részlet Maderspach Viktor Medve! című kötetéből.

Részlet Schell József Megint ősz lesz című kötetéből.

Zajlik a barcogás, gyülekeznek a megcsodálandó trófeák. Ebben a hangulatban idézzük most fel egy tavalyi cikkünket, amelyben bepillantást nyerhetünk a dámvad megfontolt bölcsességébe, ahogy a hölgyekre bízza a választást.

Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét követően, Csongrád-Csanád vármegyében is madárinfluenza jelenlétét azonosította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

Hazánk továbbra is elkötelezett a biológiai sokféleség megőrzése mellett, ezzel a szemlélettel képviseli hazánk az uniót az ENSZ Biodiverzitás csúcstalálkozóján.

A biológiai sokféleség megóvása mellett kiemelten fontos a bolygónk több mint 4 milliárd évnyi múltjáról tanúbizonyságot adó kőzetek, ásványok, felszíni és felszín alatti vizek megóvása is.

Vasárnap az Index szemlézte a Daily Mail cikkét, amely szerint Hollandiában komoly gondot és rendszeres konfliktusokat okoznak az elszaporodó szürke farkasok.

A Nyugat-Cserhát Vadásztársaság 18. alkalommal rendezett gím trófeaszemlét a cserháthalápi Bodó-völgyben.

Egy estély a kastélyban címmel jelent meg Bauer Barbara új könyve, amely 12 novella mellett 12 receptet is tartalmaz.

Részlet Sterbetz István Őszi vizeken című kötetéből.

Októberi részlet Széchenyi Zsigmond Alaszkában vadásztam című kötetéből.

Az erdők egyrészt megoldást jelentenek a klímaváltozás ellen, másrészt azonban elszenvedik annak hatásait.

A sepsiszentgyörgyi VADON Egyesület 11. alkalommal hirdette meg TransNatura Nemzetközi Természetfotó pályázatát.

A XXVIII. Erdők Hetéhez kapcsolódva az Agárminisztérium Erdőrendezési Főosztálya elérhetővé tette a nagyközönség számára a Magyarország erdészeti tájai című teljes könyvsorozatot elektronikus formában.

Még nem is ért véget a gímszarvasok násza, még zengett az esti erdő a bikák mély torokhangjától, mikor a dámokat is elérte a hevület szele és felhangzott egy-egy barcogó hangfoszlány.

Eredményesen védekezett hazánk az afrikai sertéspestis ellen: a betegség megjelenése óta eltelt több mint hat évben sikerült megvédeni a sertéságazatot a járványtól. A gazdák figyelme azonban továbbra sem csökkenhet, a járványvédelmi intézkedések szigorú betartására a továbbiakban is nagy szükség van – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Ha valaki az osztopáni vasútállomás felől Somogyfajsz irányába hajt az úton, az enyhe emelkedőn szinte észre sem veszi a kis útelágazást, amelyből a Viszakpusztára vezető út észak felé kanyarodik.

A 2024-es év vadászkamarai területi szervezetünk életében számos kiváló programot, vadásznapot, szakmai rendezvényt hozott, amire minden bizonnyal október 5-én sikerült feltenni az idei képzeletbeli koronát.

A Zala vármegyei Kynológiai Egyesület 2 x CAC nemzeti kutyakiállítást rendezett Zalaegerszegen október 5-én és 6-án. 

A Vadászati Kulturális Egyesület (VKE) október 5-én tartotta meg a keszthelyi Vadászati Múzeumban a „Vadászati Kultúra Ünnepe” elnevezésű rendezvényét.

A Nimród Vadászújság jótékonysági gyűjtést szervez a Heim Pál Gyermekkórház azon betegei számára, akik az év végi ünnepeket a kórház falai között töltik.

Részlet Fekete István Rózsakunyhó című kötetéből.

Lapunk főmunkatársa, Békés Sándor novellája.

Hétfőn vette kezdetét az Állatvédelmi Témahét, amelyhez több mint 307 ezer gyerek és közel 2400 oktatási és gyermekvédelmi intézmény csatlakozott. Ez az alkalom arra is jó, hogy a házi kedvencek mellett a vadon élő állatokhoz fűződő viszonyunkat is átgondoljuk. Például azt, hogy az irántuk érzett vonzalommal és a védelmükben tett lépésekkel ne ártsunk nekik.

A magas patogenitású madárinfluenza vírus H5N1 altípusát mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Hajdú-Bihar és Fejér vármegyében elhullott nyári ludakból.

 Akárhová nézek az interneten, közösségi oldalakon, gímbikák tömegét látom. Nincs is ezzel semmi baj, viszont legnemesebb vadunk számára jobban kijárna a tisztelet a teríték fotókat illetően is.

Igazán nehéz és viszontagságos gímbika vadászati főidőszakot tudhatnak maguk mögött az aszályos nyár miatt is a 303. számú Illancs-bácskai vadgazdálkodási tájegység jogosultjai.

Az elmúlt évek során bevezetett és következetesen végrehajtott járványvédelmi intézkedések eredményeként ismételten lehetőség nyílt egyes területeken az afrikai sertéspestis (ASP) kockázati besorolás mérséklésére.

Az idei bőgésről, dámról, barcogásról, szakmai kérdésekről, múltról, művészetről… és még sok másról.

1997 óta rendezik meg évről évre az Erdők Hete programsorozatot, melynek célja, hogy a Magyarország területének egyötödét borító erdőállomány páratlan gazdagságát, közjóléti és a nemzeti vagyonban betöltött szerepét megismertesse a szélesebb nagyközönséggel.

Az erdőket egyrészt sújtja a klímaváltozás, másrészt kulcsszerepük van a hatásainak megfékezésében és egy fenntartható civilizáció megteremtésében.

Napra pontos részlet Széchenyi Zsigmond Ünnepnapok című kötetéből.

Részlet Csathó Kálmán Vadászzsákmány című kötetéből.

Az Európai Unió vadászati főigazgatói négy napot töltenek Magyarországon. Az évente megrendezésre kerülő informális ülés helyszíne ezúttal Vásárosnamény.

A 2024-es esztendő második felében Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsának elnökségi feladatait. Ennek kötelékében hazánkban került sor – szeptember 24–27. között – az uniós vadászati főigazgatók informális találkozójára, amelynek az ország keleti szegletének „vadászati fővárosa”, Vásárosnamény, azon belül pedig a Hunor Hotel adott otthont.

Elkészült Magyarország erdőségeinek aktuális térképe a Soproni Egyetemen az Agrárminisztérium koordinálásával.

Falka Napok természetismereti fesztivál Répáshután

Szeptember 24-én tartották – a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében – a Sterbetz István születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezett konferenciát Szarvason, a Körösvölgyi Állatpark látogatóközpontjában.

Országszerte várják az érdeklődőket: kisgyerekes családokat, időseket, baráti társaságokat, óvodákat, iskolákat, egy könnyű madármegfigyelő kirándulásra, és sok helyen bemutató madárgyűrűzésre!

Többnapos elméleti és gyakorlati kihívássorozatot követően, szeptember 20-án ünnepélyes zárórendezvénnyel befejeződött a 2024. évi Ifjú Kócsagőr Program.

Az idei versenynek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park adott otthon. A tizenegyedik éve meghirdetett vetélkedőn az ország legjobb ifjú kócsagőrei, a hazai nemzeti parki igazgatóságok területi győztesei mérték össze rátermettségüket, szakmai ismereteiket. A rendezvény fődíját és a kapcsolódó jutalmakat Szabados Anna nyerte el, akit Szilágyi Attila, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre készített fel.

Ülök a szobában és nézek kifelé az ablakon. Az istálló cserepeiről komótosan csurog le az eső, cseppjei a betonon koppannak, folynak, összekapcsolódnak, rohannak tovább, keresik társaikat és egyesülnek velük, majd közös erővel tartanak a tó irányába.

Részlet Nadler Herbert Vadásznapok, vadászévek című kötetéből.

Részlet Studinka László Egy marék vadászemlék című kötetéből.

Magyarország elkötelezett az erdő alapú gazdaság fejlesztésében, amely számos lehetőséget rejt magában az Európai Unió globális versenyképességének megerősítése területén.

Az elmúlt napok előrejelzései alapján rendkívüli árhullám vonul végig hazánkban. Az árvíz elleni védekezésbe a Pilisi Parkerdő szakemberei is bekapcsolódtak, hogy a katasztrófavédelemmel és az önkormányzatokkal karöltve tudjanak segítséget nyújtani a veszélyhelyzet során.

Az Ifjú Kócsagőr Program 2024 területi győztesei a háromnapos országos döntőn mérik össze tudásukat, amelynek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság biztosít méltó helyszínt szeptember 18. és 20. között.

Az idei év őszén is folytatódik a rókák veszettség elleni immunizálása, valamint ezzel párhuzamosan az ebzárlat és a legeltetési tilalom bevezetése sem marad el az érintett térségekben.

Megkezdődtek az árvízvédelmi munkálatok: mentik a vadállományt, leáll az erdei vasút, elmaradnak az ökoturisztikai programok.

Szeptember 14-ig 15 bika esett Kaszón, magyar, német, osztrák, cseh és szlovák vendégek ejtették el az agancsosokat.

Nemzetközi konferencián mutatták be eredményeiket a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet kutatói Prágában. 

Nagy sikerrel nyílt meg Szigeti Edit természetfotó kiállítása Csurgón, a Csokonai Közösségi Házban.

Ilyen különleges monográfiát még nem láttam: könyv született a szarvakról és agancsokról!

Szarvasbőgés. Ahányan vagyunk vadászok, annyiféle érzelem jut e szó hallatán eszünkbe, annyiféle különböző érzés lesz úrrá lelkünkön. A Somogyi-dombság festői környezetében található ....

Részlet Sterbetz István Őszi vizeken című kötetéből.

A versenyképesség javításának egyik eszköze lehet Európában az erdőgazdálkodás, amely a klímaváltozás miatt azonban jelentős kihívások előtt is áll.

Napjainkban egyre nagyobb figyelem hárul a biztonságos élelmiszer-ellátásra. Ebben kiemelt szerepük van az állatorvosoknak, mind az állatok egészségének védelmében, mind pedig a fertőző betegségek elleni küzdelemben vagy a vágásra szánt állatok húsának vizsgálatában.

A bőgés derekán járunk, szeptemberi hegyvidéki bikavadászatról szól az alábbi történet…

Idén lett 70 éves a Rezét elnevezésű gőzös, amelyet a Gemenci Erdei Vasút Napján, szeptember 22-én ünnepelnek meg.

10 milliárd forint keretösszegű helyreállítási pályázat segíti azokat a gazdálkodókat, akiknek erdőtűz, aszály vagy valamilyen biológiai károsító pusztította el az erdőállományát.

Fáy Aladár nevét és munkásságát ma már kevesen ismerik. Ám mivel alkotói tevékenységét kettévágta a második világháború, azt követő meghurcoltatás és a börtönévek, ezen nem is csodálkozhatunk.

Részlet Széchenyi Zsigmond Ünnepnapok című kötetéből.

A VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. 17. alkalommal, szeptember első szombatján rendezte meg a Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivált, a Soponyai Ökoturisztikai Centrumban.

Az erdők a belföldi turizmus kiemelkedően fontos helyszínének számítanak, rekreációs szolgáltatásuk minden magyar állampolgár számára igénybevehető értéket jelent.

Mai nap folyamán a Homokmégyi Dózsa Vadásztársaság területén jártam, idei évre befejezve a gímbikák bőgés előtti befigyelését.

De jó lett volna!...

Ennek ellenére sikeresek voltak az őzbak vadászatok a Dunaföldvári Vadásztársaságnál.

Napra pontosan egy évvel ezelőtt is szarvasbőgési befigyelésre indultam Jánoshalmára, tájegységünk egyik legnagyobb területtel rendelkező vadászatra jogosultjához.  

Ismételten nagy sikerrel zajlott le a Szent Hubertus nap a szlovákiai Szentantalon, melyen a hagyományokhoz híven idén is képviseltették magukat az Országos Agarász Egyesület (OAE) tagjai.

Az este során a Fajsz-Miske Egyesült Vadásztársaság vadászterületén eredtünk a gímbikák nyomába Lajter Róberttel, a társaság tagjával. 

„Nem az a fontos, hogy hol vadászik az ember, hanem hogy kikkel…” Csathó Kálmán axiómája gyakran jut eszembe, de most nincs okom panaszra, mert napok óta kiemelkedő személyiségekkel „vadászom” együtt – igaz, fotelban ülve, könyvekkel körülvéve…

Szeptember. Gímszarvas. Bőgés. Vadászat. Hagyomány. Fotózás. Interjúk. Felszerelés. Gasztronómia. Mi más kellhet még?!

A meteorológiai nyár utolsó napján a Nemesnádudvari Nimród Vadásztársaság vadászterületén jártam.

Részlet Széchenyi Zsigmond Ünnepnapok című kötetéből.

A mai napon Lakos László volt a kísérőm a Kiskunhalas város közigazgatási határban tevékenykedő Bogárzópuszta Vadásztársaság területén. 

A csütörtöki napon Zilinszki Martinnal, a KEFAG Zrt. Császártöltési Erdészetének hivatásos vadászával indultunk hajnali cserkelésre terepjáróval.

A fakó-vörös ceglédi kanna a zóki berek zöld gyepén dobálta magát. Május volt, délután, verőfény....

Tizenkét ösvény: vadászat a Bükkben

Az előző este esett eső pozitív hatásaiban bízva, kellemesen hűvös időben keltünk útra hajnalban Haidinger Györggyel, a Gemenc Zrt. hajósi erdészetvezetőjével a Zöldhegyi vadászkerületbe. 

Az idei esztendő mérföldkő a hazai állatkertek életében. Nemrég adtunk hírt a veszprémi állatkert macskaféle-komplexumáról, és most a Nyíregyházi Állatpark két új, roppant érdekes létesítményéről is beszámolhatunk.

A keddi nap hajnalán a gímbikák befigyelését Greksa Zsolttal, a Hajósi vadásztársaság hivatásos vadászával kezdtem az úgynevezett homoki területrészen a töltési határ mentén.

Beszélgetés Domonkos Tamás szőcsényi szakemberrel.

53 éve, 1971. augusztus 27-én nyitotta meg kapuit az I. Vadászati Világkiállítás Budapesten.

A vasárnap hajnalt és estét Hohn Szilveszterrel, a Császártöltési Hubertusz Vadásztársaság elnökével hallgatóztuk végig a kiváló vadászterületükön.

Nem csak a dobogós helyeken, hanem közvetlenül utánuk, az élbolyban is sok magyar versenyző ért el előkelő helyezést, így elmondhatjuk, hogy hazánk felzárkózott azon nemzetekhez, amelyeknél a koronglövészetnek komoly hagyományai vannak.

A szombat hajnalt és estét a Sükösdi Kékhegyi Vadásztársaság hivatásos vadászával, Makó Péterrel jártam végig, a homoki területrészeken.

Valahogy észrevétlenül jött az ősz. A nyár melege makacsul ragaszkodott meghódított állásaihoz, és nem vette tudomásul az idő múlását, a naptár lapjainak pergését és a megsárgult levelek hullását.

Az idei Országos Vadásznap is a nyár egyik legmelegebb napján zajlott, de ez sem vetette vissza a nagyérdemű és a vadászok közösségének érdeklődését.

A péntek hajnalt és estét a Dunafalvi Jóbarátok Vadásztársaság területén töltöttem, Lajos Krisztián hivatásos vadásszal.

A LIFE4OakForests projekt természetvédelmi erdőkezelési koncepcióját kidolgozó erdész és erdőökológus szakemberek egy olyan rendszert alakítottak ki, amelyben a haszonvételi jellegű fakitermelésnek alig van tere.

Szarvasbőgési befigyelés 2024

Kevés olyan állatfaj él a Földön, amelyről annyira ellentmondásos vélemények terjedtek volna el, mint a farkas.

Ezzel a címmel jelent meg Balogh Márta, a Petesmalmi Vidrapark vezetőjének új könyve, mely egy kis vidra egy évét meséli el.

Egy barátság-őzbak története

Idén nyáron is több ezer gyermek ismerkedhetett meg a természet szépségeivel, az erdei ökoszisztémával, az erdők csodálatos világával.

Részlet Bársony István Magyar természeti és vadászati képek című könyvéből.

Napra pontosan 89 éves részlet Széchenyi Zsigmond Alaszkában vadásztam című kötetéből.

A korongvadászok nemzetközi megmérettetésére 35 ország több mint 700 sportolója nevezett 6 kategóriában. A világbajnokságot a Vérteserdő Zrt. és a Magyarországi Vadászlövészek Egylete (MVE) rendezi a Csákberény melletti lőtéren.

A Zala vármegyében tevékenykedő Rabi Attila vérebvezető legtöbbször szarvas és vaddisznó nyomában jár, de az üzekedés időszaka sem eseménytelen.

Az Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezete (OMVK ZVMTSZ) magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgát szervezett Zalaegerszegen.

Csákány Vivien versenybíró számol be olvasóinknak a FITASC nemzetközi korongvadász szövetség által rendezett 46. világbajnokságról, amelyet idén első alkalommal tartottak meg az Egyesült Államokban.

Nagy sikernek örvendett a Magyar Solymászatért Alapítvány szervezésében megvalósult gyermektábor.

Egy védett vadmacska története

Részlet Schell József Megint ősz lesz című kötetéből.

Részlet Sterbetz István Őszi vizeken című kötetéből.

Az idei, azaz pontosabban a jövő évi nyertes a böjti réce lett.

Fotós kollégánknak, Simon Győzőnek ezúttal szerencséje volt.

Tipikusan nyáron előforduló, vadászkutyákra veszélyes nyavalyák

A tókákban visszatartott víz megőrzéséért sokat tesznek

Ez a nap azt az időpontot jelzi, amikorra az emberiség azévi fogyasztása meghaladja a Föld egy év alatt regenerálódni képes erőforrásait.

A Nagykőrösi Hangács Vadásztársaságnál jártunk és az idei idény eredményeiről faggattuk a helyi vadászokat.

Részlet Fekete István Rózsakunyhó című kötetéből.

Részlet Kittenberger Kálmán A Kilimandzsárótól Nagymarosig című kötetéből.

A Komárom-Esztergom vármegyében, Csolnok környékén gazdálkodó Gete Vadásztársaság területén már tapasztalhatók az őzek üzekedésének kezdeti jelei. Ebből az alkalomból kérdeztük meg Kohl József hivatásos vadászt, hogy hol tartanak az idei őzbakterv megvalósításában.

Tombol a nyár, itt az őzek üzekedésének ideje és ezzel együtt folytatjuk – az aktualitások mellett – futó sorozatainkat is.

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. hatodik alkalommal fogadja a Zempléni-hegység erdeit felfedezni kívánó fiatalokat és kísérőiket az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Erdei Vándortábor Programban.

A tábor helyszíne a Páll Endre Ifjúsági Oktatóközpont, amelynek a Kaposvár melletti Zaranyi erdő ad otthont.

A tábor lényege és szellemisége a természet szeretetére és annak megismerésére épül.

Szerencsés elejtője, Masek Péter osztotta meg a Nimród Vadászújsággal a nem mindennapi – a buzsáki Cseralja Vadásztársaság területén elejtett – agancsos vadászatának történetét.

Véget ért az erdei tábor a Sziágyi Erdei Iskolában Lábodon, melyet 14. alkalommal hirdettek meg a szervezők.

Őszintén kérdezem magamtól is, nem csak Önöktől, hogy meddig kell tűrnünk a tartalmatlan és mélységes tudatlanságra építkező uszítást a vadászat ellen? 

A Soproni Egyetem továbbra is az ország egyik legvonzóbb, vidéki felsőoktatási intézménye.

Két öreg indián ül egymással szemben. Az egyik egy nagy tekintélyű országos testület nyugalmazatott elnöke, a másik egy kivénhedt újságíró.

Részlet gróf Károlyi Lajos Egy élet a vadászatért című kötetéből.

Mezővédő erdősávok létesítésével kapcsolatban pilot projektet indít az Agrárminisztérium.

Július 26-án ideiglenes menetrend szerint indul újra a Gemenci Állami Erdei Vasút.

Magyarország elkötelezett az érzékeny erdei ökoszisztémák megőrzésében és hosszú távú fenntartásában.

Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter azonban felhívta az emberek figyelmét arra, hogy a medvelesek sem a medvéknek, sem a román államnak nem használnak, hiszen a lakosság közelébe szoktatják a nagyvadat.

Olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleményében.

Egy ugandai folyóban, amely hemzseg a krokodiloktól és vízilovaktól, egy háromlábú hím oroszlán másfél kilométert úszott testvérével.

Az elefántbikát egy spanyolországi állatkertből szállították ide.

Fiatal farkas tűnt fel egy vadkamera által készített felvételeken az osztrák–magyar határ közelében – derül ki az burgenland.orf.at és a vaol.hu tudósításából.

A cím megtévesztő lehet, mert nem egy történeti áttekintésnek adunk most teret, hanem a jelenről lesz szó, és azon belül is arról, hogy a vadászatra jogosultak és a vadásztársaságok tagjai hogyan viszonyulnak a környezetükben élő és tevékenykedő vadászkutyatartókhoz.

Július 25-ig ön is szavazhat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján.

1853. július 23-án, 171 éve született Lakatos Károly, a millennium Magyarországának nevezetes tudósa, ornitológusa és vadásza.

Mára már az ország 86 százalékán megtalálhatóak.

Részlet Kittenberger A Kilimandzsárótól Nagymarosig című kötetéből.

Tizenöt éves gimnazista koromban, midőn otthon vakációzva heteket töltöttem a havasokon legelő marhacsordánknál, egy forró júliusi napon az ispánunk felhajtatott három darab importált pinzgaui tenyészállatot, melyeknek az lett volna rendeltetésük, hogy fajtehenészetünk törzsét alkossák. Ezeket az igen értékes egyedeket nem is engedtük a csordával legelni...

Véget ért az országjáró konferenciasorozat.

Az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád-Csanád vármegyei Területi Szervezete július első két hetében tartotta meg a szatymazi Vadász és Természetvédő gyermektábor két turnusát.

Egy emlékezetes vadászat Farkas Dénessel

Július 15-én megnyitotta kapuit a Pilikáni madár- és liliputi világ a Zala vármegyei Cserszegtomajon.

A dr. Nagy Endre Vadásztársaság és Klub július 13-án emlékezett meg névadójáról Balatonedericsen.

Első alkalommal rendeztek nyári napközis tábort Izabella majorban. A farm egy festői kis somogyi település, Csurgónagymarton területén helyezkedik el. 

Részlet Nadler Herbert Vadásznapok, vadászévek című kötetéből

Részlet Studinka László Minden nap vadásznap című kötetéből.

30 évvel ezelőtt hunyt el Nagy Endre

A fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás kiemelkedő szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben, a biológiai sokféleség megtartásában.

Az elmúlt napok magas átlaghőmérséklete miatt jelentősen megnövekedett az erdőtüzek kockázata, ezért a hatóságok július 9-től Budapesten és Pest vármegyében is kihirdetik a tűzveszélyes időszakot.

Késő délután értem a mezőgazdasági táblához, ahol már vagy egy éve nem jártam. 

Az év hivatásos vadásza – Tomecz Nándor járt szerkesztőségünkben.

A vadászok többsége nem igazán szereti, vagy talán inkább nem szerette az állatkerteket…

Részlet Fekete István páratlan kötetéből.

Túlélésükhöz radioaktív izotóp lehet a kulcs

Lábadozok.

Gyász…

Idén zajlik a 8. nemzetközi, egyben 15. hazai országos fehérgólya-felmérés a Magyara Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásával.

Hidvégi Béla és alapítványa a Nagyszénási Kulturális Központtal közös szervezésben nyílt napot tartott június 29-én szombaton, a világvadász gyűjteményében.

Bátyó végleg elment…

A X. Békés Vármegyei Golyós Vadász-Lövész Versenyről

Rajzokat, karikatúrákat, vers- és dalillusztrációkat várnak a vadmacskáról.

Legújabb lapszámunkkal ezúttal átlépjük országunk határait, Amerikától Afrikáig kalauzoljuk olvasóinkat.

Részlet Kittenberger Kálmán Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában című kötetéből

Hajnalban, amikor megjelentek az első fények a keleti égbolton, szürke felhőket hozott a délnyugati szél.

De vajon milyen tényezők befolyásolhatják a trófea minőségét? Szabó Tamás, a Csongrád-Csanád vármegyei Csanyteleki Vadásztársaság elnöke osztotta meg több évtizedes tapasztalatait.  

25 éve ezen a napon hunyt el Szabolcs József vadászati szakíró

A 4200 hektárt kezelő, Zala vármegyei Válickavölgye Vadásztársaság fő nagyvadfaja a gímszarvas és a vaddisznó, de az őzgazdálkodásukra is nagy hangsúlyt fektetnek.

2024. június 25-én, kedd délután tartott a Honvédelmi Minisztérium (HM) területvédelmi tartalékos kampányrendezvényt a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeum dísztermében.

Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a felázott erdőtalaj még nem száradt meg, így a fakidőlések kockázata még nem szűnt meg.

„Pillanatok a természetből” címmel nyílt természetfotó kiállítása Fabóné Bíró Ágnesnek és Fabó Ferencnek Balatongyörökön, a Bertha Bulcsu Művelődési Házban.

2024-ben az Erdei Vándortábor Programnak köszönhetően több mint 5000 felső tagozatos és középiskolás diák ismerheti meg a hazai erdők varázslatos világát és a környező települések történelmét.

Részlet Madersapch Viktor Páreng-Retyezát című könyvéből

Részlet Széchenyi Zsigmond Ünnepnapok című kötetéből

A konstrukció az idei esztendőben immár a harmadik versenyképes és fenntartható erdőgazdálkodást segítő új támogatási pályázat.

Június 20-án, a tikkasztó hőség ellenére is összegyűltek a helyi vadászok a Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és a Nimród Vadászújság közös szakmai rendezvényére, melyet ezúttal a festői szépségű fehérvárcsurgói Károlyi-kastély lovardaépületében rendeztek meg.

Tegnap délután egy számomra ritkán látogatott területen próbálkoztam fotózni.

Állatvédelmi képzéssorozat indult jogalkalmazóknak a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány jóvoltából. Cél az állatvédelmi eljárások hatékonyságának, gördülékenységének erősítése Magyarországon.

Hogy hogyan lehet értékelni az eddigieket, és mire számíthatunk az őznász idején, arról Szabó Tamást, a Csongrád-Csanád vármegyei Csanyteleki Vadásztársaság elnökét kérdeztük.

Június elején egy különleges formájú és színű, igen koros őzbak esett a Fejér vármegyei Váli-völgyben, amelyet a 82 éves dr. Bertóti Béla állatorvos ejtett el, aki a híres vadgazdálkodási szakember, dr. Bertóti István fia.

A világméretű kampány célja évről évre az, hogy tudatosítsa felelősségünket a szárazföld pusztulásában, valamint, hogy felhívja a figyelmet a nemzetközi összefogás szükségességére, a szárazság globális hatásaira.

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. a Bükki, valamint az Aggteleki Nemzeti Park illetékes szakembereivel közös terepi jelölési tréningeket szervezett a Bükk, a Zemplén és a Gömör erdeiben.

Részlet Csathó Kálmán Vadászzsákmány című kötetéből.

Az E.ON nagyfeszültségű hálózatán a Dunántúlon és Pest vármegyében több mint száz biztonságos műfészek üzemel már és várja a ragadozómadarakat.

A napok óta tartó meleget délutánra valóságos hőség váltja fel. Estefelé ugyan megmozdul a szél, de az csak a kaszálatlan rétek magas füvét hajlogatja, enyhülést nem hoz.

Május elején ifj. Kőhalmy Tamás műtermében jártunk, amelyről részletesen júniusi lapszámunkban írtunk, jelen cikkünk azt kiegészítve mutatja be, milyen út is vezetett idáig a festőművész életében.

A mezőgazdasági kaszálási munkák során fokozottan ügyelni kell az őzgidák és az egyéb vadászható, valamint védett faj védelmére – hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) keddi közös közleményében.

A SEFAG Zrt. és a Somogy Megyei Erdész és Természetvédő Egyesület idén is nagy sikerrel rendezte meg Nyárköszöntő Futóversenyét a Zselici Csillagparkban június 8-án.

Szorosabbra fűzi szakmai kapcsolatait a Budakeszi Vadaspark Nonprofit Kft. és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.: a most aláírt együttműködési megállapodásukban kiemelt figyelmet fordítanak a fajvédelmi feladatokra, a természeti nevelésre és a társadalmi szemléletformálásra.

A könyvkiadók manapság csak csekély számú vadászkönyvvel örvendeztetik meg az olvasóikat. Ezen persze ne csodálkozzunk, hiszen a könyveket nem elég megjelentetni, el is kell(ene) adni őket.

A júniusi melegben csak késő délután érkeztem egy erdős területre, hogy cserkeljek, majd estére egy tisztás szélére beálcázva kiüljek a bokrok alá leskelődni. Nos a tisztásra nem jutottam el.

2024 májusában véget ért Nimród Vadászújság első saját kiállítása, a Nimród 111 Fotókiállítás vándorútja.

Részlet Nadler Herbert Vadásznapok, vadászévek című kötetéből

Részlet Studinka László Egy marék vadászemlék című könyvéből

Leáll a gemenci erdei vasút, a túraútvonalak egy része is járhatatlan a dunai árhullám miatt

...egy hajnali cserkeléskor szarvast vagy őzet szerettünk volna fotózni a virágzó facélia, vagy más néven mézontófű virágai között.

Bizonyára mindenki járt már úgy, hogy egy jól sikerült, eredményes vadásznap után, a teríték mellett levett kalappal, a zsarátnok pattogása mellett hallgatta a vadászat összegzését, a dicsérő, elismerő szavakat. És mégis hiányzott valami: a hangulat ünnepiességét, magasztosságát megkoronázó, a vadászathoz, az elejtéshez fűződő érzéseinket meghatványozó, a vadásznapot keretbe ölelő kürtszó.

A tiszavirágzás a nyár egyik leglátványosabb és legkülönlegesebb természeti jelensége a Tiszán és mellékfolyóin. Mára egész Európában egyedülálló módon csak Magyarországon figyelhető meg, éppen ezért kedvelt turisztikai látványosság a természetkedvelők számára.

A Pest vármegyei, 4700 hektárt kezelő Ráckevei Vadásztársaság vármegyei szinten meglehetősen jó őzállománnyal rendelkezik. Az őzbak vadászatok kapcsán Pálinkás Istvánt, a társaság hivatásos vadászát kérdeztük az idei év tapasztalatairól.

A Közép-Bács-Kiskuni tájegységben (304) kihelyezett őzbak trófeabírálatot tartottak a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály, Földművelésügyi Osztály területi vadászati hatóságának kormánytisztviselői.

Itt a nyár, s ezzel együtt a vadkárbecslés, vadkárelhárítás témaköre, de emellett foglalkozunk a nagy agancsok titkával, a klímaváltozással, és még sok minden mással is…

Részlet Studinka László Minden nap vadásznap című kötetéből

Az év kiemelt vadászati eseményei közé nőtte ki magát a Szalonka Szeminárium, amelyet idén 11. alkalommal tartottak meg a szervezők.

Részlet Fekete István Rózsakunyhó című kötetéből

Köszönet az agrároktatásban dolgozó tanároknak, akik nevelnek, példát adnak, útmutatást nyújtanak, identitást formálnak és közösséget építenek, amiért nem lehetünk elég hálásak - közölte Nagy István tárcavezető a pedagógusnap alkalmából tartott elismerés átadási ünnepségen, csütörtökön az Agrárminisztériumban.

Az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Szervezete május 30-án tartotta a Hivatásos Vadász Vármegyei Válogató Versenyét.

Az Állatorvostudományi Egyetem adott otthont a tizenhetedik Nimród Fórumnak, melyet lapunk az Országos Magyar Vadászkamara Fővárosi és Pest vármegyei Területi Szervezetével közösen valósított meg.

Több más országhoz hasonlóan, hazánkban is kimutatták emlősállatból a magas patogenitású madárinfluenza vírusát. 

Jakabovics Viktória Balassagyarmaton született 2000 márciusában. A természet közelsége és az állatok szeretete egész gyermekkorát végig kísérte, és mindezek a mai napig az élete fontos részét képezik. Mezőgazdász családból származik, ám az ifjú alkotó édesapja révén korán kapcsolatba került a vadászattal is, így művei fő témái a háziállatok mellett a különböző vadfajok.

Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne látnék a közösségi médiumokban szebbnél szebb bakportrékat, májusi naplementés, vagy harmatos hajnali fotókat.

Nagy érdeklődés övezte a Somogy Megyei Erdész és Természetvédő Egyesület által, a SEFAG Zrt. partnerségével - immár második alkalommal - megrendezett családi napot Ropolyban, május 25-én. 

Rendhagyó Nimród Fórumra került sor május 25-én, a sepsiszentgyörgyi SepsiBook könyvvásár keretein belül, ahol lapunk saját standdal is részt vett. A vásárnak otthont adó Sepsi Aréna konferenciatermében találkoztak a helyi vadászok, hogy a Magyarországon már több mint egy éve futó Nimród Fórum konferenciasorozat keretében tanácskozzanak a székelyföldi vadgazdálkodás és vadászat, valamint annak kultúrája kapcsán. A konferencia megvalósításában ezúttal a Vadon Egyesület volt lapunk segítségére.

Nógrád vármegye hivatásos vadászai gyűltek össze szakmai továbbképzésre az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád vármegyei Területi Szervezetének szervezésében, május 23-án, Bárnán, a Bárna-Vad Vadászházban.

Az erdők szolgáltatásai minden magyar embert megilletnek, éppen ezért egységben kell szemlélni az erdővel kapcsolatba kerülő minden ágazatot. Fontos, hogy a teljes értékláncot lefedő erdő alapú gazdaságról és iparról beszéljünk – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a Soproni Egyetem Faipari Ágazati Egyeztető Fórumán, kedden.

Boros Andrea, Prihoda Judit és Valaczkai Erzsébet kiállítása Keszthelyen.

A vadászati hagyományok ápolásának és tiszteletének jegyében szólt a vadászkürt a pünkösdi hétvége bevezetőjeként Mátraszőlősőn. Az eseményről Zám Zalán, a Nógrád Vadászati Kultúrájáért Közhasznú Alapítvány (NVKKA) elnöke tájékoztatta lapunkat.

Ha egy üzlet beindul: tegnap is Csathó Kálmántól idéztünk egy részletet a Vadászzsákmány című könyvéből, és ma is ezt tesszük. A mait azért, mert van benne minden, ami manapság is aktuális: vadkárelhárítás, orvvadászat és pletykálkodás, amit állítólag csak az asszonynép szeret, de amikor néhány vadász összeverődik…

Az alábbi részletet Csathó Kálmán Vadászzsákmány című könyvéből idézzük. Ez a 84 éve először kiadott történet játszódhatna a napjainkban is, akár írhatta volna valamely kortárs vadászírónk, de a közlése ma már bajos dolog, mert az interneten gyülekező inkvizítori társaság nem igazán tűri az őszinteséget.

2012. május 18-án hunyt el Sterbetz István ornitológus, természetvédő, a Magyar Madártani Intézet munkatársa, majd igazgatója, aki egyúttal vadász is volt.

Az Ausztriában található Waidhofenben járt egy vadászkürtös versenyen a Pipacs Vadászkürt Együttes, amely kapcsán Csontos Csabával, az együttes elnökével beszélgettünk.

A közel egyhetes vérebes és kürtös programokra került sor Martonfán és Gemencen a május első teljes hetében. 

Május 9-én zajlott az Év Erdésze Verseny területi előválogatója a SEFAG Zrt.-nél. A Társaság 8 erdészetétől összesen 18 erdész kolléga érkezett, hogy megmérettesse magát, s szakmai tudását.

Kevesen tudják, hogy egykor az üregi nyulat és a házi nyulat egyaránt tengeri nyúlnak nevezték. Ezért kerülhette el a vadászirodalom lajstromba szedőinek figyelmét a Tengeri nyulak tenyésztése című, 1875-ben megjelent könyvecske.

És ha már tegnap Bársony Istvánnal tartottunk az 1899-ben kiadott könyvének egy részletében a tavaszi természetbe, akkor most folytassuk a sort bő három évtizeddel később, 1934-ben Fekete Istvánnal, a Rózsakunyhó című kötetéből vett részettel.

A legismertebb természeti-vadászati „szófestőnk” Fekete István, akinek a könyvein milliók nőttek fel és olvassák felnőttként is. De tulajdonképpen szinte mindegyik vadászírónkról elmondhatjuk ezt a jelzőt, hiszen amikor olvassuk őket, akkor képzeletünkben ott vagyunk velük, látjuk a természeti képeket, amelyeket megosztanak velünk. Alább Bársony István Magyar természeti és vadászati képek című, 1899-ben megjelent, majd többször kiadott könyvéből idézünk egy részletet.

Május 10-e a szívférgesség napja Magyarországon, amely kór leginkább a vadászkutyákra veszélyes munkahelyi ártalom.

Áprilisban adták át a Varázslatos Magyarország pályázat legjobb természetfotósainak elismeréseit. A Magyar Nemzeti Múzeumban tartott rendezvény ranglistáján lapunk két fotósaa is szerepel a legjobb 20 között.

A vetés szélén álltam egy bokorcsoportban, mikor a távolban, több száz méterre megpillantottam az őzeket.

Hajnalban már a májusi erdőt jártam. Biztosan másnak is feltűnt már, hogy a május sokkal pezsgőbb, mozgalmasabb, mint bármely más hónap az erdőn.

Az alábbi írás részlet Maderspach Viktor: Páreng-Retyezát című kötetéből.

Alább egy részletet közlünk Csathó Kálmán Vadászzsákmány című könyvéből, amelyben a szerző nevéhez az „írta és vadászta” megjelölés társult. Üzenet ez a szöveg a belvárosi állatvédőknek, de azoknak a vadászoknak is, akikesetleg kinevetik, vagy érthetetlennek tartják a kiváló író és vadász itt olvasható dilemmáját. Nekik nem biztos, hogy puskát kéne fogniuk.

Hetek óta képzelegtem, milyen élményt nyújt majd nekem a sors a kétszázadik őzbakom elejtéséhez. Szeretek minden téren előre gondolkodni, a munkában is gyakran évekre előre tervezek; ettől érzem magam nyugodtnak.

 Május elsején ünnepelte megalakulásának 150. évfordulóját a Karcagi Nagykun Vadásztársaság, amely alkalomból ünnepi köszöntőt mondott Kovács Zoltán, lapunk főszerkesztője is.

Három éve jelent meg lapunk hasábjain az alábbi írás, amely a vaddisznóval való gazdálkodás árnyalatait igyekszik bemutatni.

 Májusi lapszámunk nyitásához az áprilisban esett őzbakok közül „szemezgettünk”, de érkezünk sorozataink új részeivel, valamint a figyelem továbbra is az erős agancsokon van…

Szemétszedési akció Marispusztán!

A Tisza árterében hűvös áprilisi szél vagdalkozik, porzik tőle a nemrég vetett kukoricaföld, hajlong az ámorcserje bozót, rázzák a levelüket a magas nyárfák.

Virágzó gyümölcsfák erdein át, lila, bódító illatú orgonasövények mellett utaztunk H. barátommal a hatvanas évek végső esztendeinek valamelyikén, május első napjának délelőttjén a Tiszántúlra, Békésbe, őzbakvadászatra.

Tizenhatodik alkalommal gyűltek össze a helyi vadászok a Nimród Vadászújság és az Országos Magyar Vadászkamara közös rendezvényén, ezúttal Debrecenben.

Az 54. világméretű és 34. magyar Föld napját tartották meg világszerte, melynek kiemelt témája idén a műanyag. Ezen vezérfonal mentén került megrendezésre immáron hatodik alkalommal a természetfotó kiállítás Baja főterén, a Szentháromság téren, amely igazán különleges helyszínek számít csodálatos panorámájával.

A „Természet képeskönyve” címmel nyílt időszaki kiállítása a Vadászati Kulturális Egyesület (VKE) Természetfotó körének Kaposváron, az Erdők Házában.

„Ellesett pillanatok” címmel nyílt természetfotó kiállítása Szabó-Simon Bernadettnek Nagykanizsán.

A Budakeszi Vadaspark 2024-ben is megszervezi Vackor és Berkenye elnevezésű napközis táborait, ahol általános iskolás diákok a természetben, az állatvilággal ismerkedve gyűjthetnek felejthetetlen nyári élményeket.

Ne vigyük haza a madárfiókákat és más állatkölyköket, őzgidákat, nyúl-, nyest- és mókuskölyköket, vadmalacokat! - kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Erdei Vándortábor Program a Föld napján hirdette ki az először megrendezett Erdei Vándor Nagykövet Award győzteseit.

Az eső és a meleg időjárás megtette hatását, a lucerna több mint fél méter magas április közepén. Hirtelen nyúltak meg és lombosodtak be a szárak. Egy héttel korábban még az őzek feje kilátszott, ha feküdtek, most pedig a haragoszöld tenger jótékonyan elnyeli őket.

Most zajlik a tavaszi vetés, és van, ahol már lelkesen látogatja a vad a termőföldeket, ami komoly károkat és bosszúságot jelent gazdának és vadászatra jogosultnak egyaránt. Most vessünk egy pillantást vissza az időbe, olvassunk bele Studinka László 1977-ben megjelent könyvébe, hogy mit ír a vadkárról a vaddisznóval kapcsolatban.

Mivel nemrég emlékeztünk meg a Nimród hasábjain Páll Endréről, vadászati közéletünk remek személyiségéről, ezért leemeltem a könyvespolcomról a „Legjobb vadászni” című könyvét, hogy ajánlót írjak róla. Ahogy kinyitottam, egyből megakadt a szemem a „Négylábú orrvadászok” című fejezeten.

Már a télen találkoztam vele, amikor az agancsa még éppen kinőtt a homlokából, ráismertem vastag nyakára, erős alkatára.

Tavaly közölte lapunk az alábbi cikket, amely az őzbak vadászati idényére való felkészülésről és a nagy bakok „titkáról” szól.

A jó természetfotós egy a természettel…

A Nimród Vadászújság szerkesztősége immár harmadik alkalommal írja ki a Sólyom-díj pályázatot, amely nevében Láng Rudolfnak, a legendás publicistának, Kittenberger jobbkezének, a magyar vadászok lelkiismeretének állít emléket.

Idén már április 13-án megkezdődik az őzbak vadászati idénye, a vadászatra jogosultakat arról kérdeztük, mikor tervezik az év első bakjait terítékre hozni, illetve miként tekintenek az előttük álló időszakra.

Az Agrárminisztérium hatáskörébe tartozó 2023/2024 évi szakmai tanulmányi versenyek elődöntője a MATE gödöllői campusán, 2024. január 30. és február 2. között zajlott le.

Hidvégi Béláról, lapunk szerkesztőbizottságának tagjáról jelent meg cikk a Safari Club International magazin januári/február lapszámában, amelynek fordítását alább teljes terjedelmében közöljük.

Igazi áprilisi időjárás volt. Hol az eső esett, hol a szél fújt, hol kibukkant a nap a felhők mögül, hol pedig ezek egyszerre mutatkoztak, költőien szeszélyes arcát mutatva a tavasznak.

A vadászat is, mint annyi más ősi időkből fennmaradt és folyamatosan modernizálódó tevékenységünk, tele van ellentmondásokkal, amelyekre a feloldást nem egyetlen határozott döntés, hanem az idő adja meg.

Az Országos Agarász Egyesület (OAE) 6. alkalommal rendezte meg az „Évadnyitó agarászat, hagyományőrző vadászati napot és szakmai konferenciát” a Zala vármegyei Mihályfán.

Néhány nap választ el minket az őzbakidénytől. Készüljünk rá Varga Csaba alábbi írásával, amelyet Wass Albert A titokzatos őzbak című elbeszélése ihletett, annak hatására idéződött fel benne a saját titokzatos őzbakja. Csaba írása pedig sokunkban idéz fel hasonló találkozásokat a nemes vaddal.

2014. április 6-án a vadásztársadalom, a vadászati közélet és a vadászsajtó szegényebb lett egy mindig tenni akaró, a közösségért, a vadászati kultúráért és a vadállományért tevékenyen dolgozó vadásztárssal, egy generációt meghatározó kulcsszereplővel, Cseke Sándorral, akit sokan Csekő Sándorként ismertek.

A Duna-Dráva Nemzeti Park sokszínű élőhelyét az azt övező két nagy folyó víztömege határozza meg. A folyók által körülhatárolt terület változatos élővilága és egyedi természeti értékei mellett a nemzeti park igazgatóság munkatárasainak természetmegőrző és ismeretterjesztő munkásságát mutatja be a Mezőgazdasági Múzeum csütörtökön megnyílt kiállítása Budapesten.

A 2024-es FeHoVa alkalmával szerkesztőségünk egy játékot hirdetett, mely során egy nagykoponyás őzbaktrófeának a kiskoponyára korrigált bírálati tömegét kellett megtippelni. Milyen tanulsága lehet ennek a közelgő őzbakidény kapcsán?

Mint néhány napja beszámoltunk róla, március 27-én, a Nimród Fórum Somogy vármegyei állomásán – rendhagyó módon – az alkalom teljes egészében Somogyország vadászati büszkeségéről, Páll Endréről és életművéről szólt. Ezúttal teljes terjedelmében közöljük dr. Kemenszky Péter, a vadászkamara Somogy vármegyei Területi Szervezete titkárának ünnepi előadását.

Botswana elnöke azzal fenyegette meg Németországot, hogy húszezer elefántot küld az európai országnak. Az afrikai ország államfőjét ugyanis felbőszítette, hogy Berlin bírálta az elefántok vadászatát és a trófeák exportját. Az államfő szerint országa csupán az elefánt állományát szabályozza.

Április közepére kizöldül a határ, és a vadászember figyelme, így a Nimród Vadászújság témái is az őzbakok felé fordulnak.

Mint néhány napja beszámoltunk róla, március 27-én, a Nimród Fórum Somogy vármegyei állomásán - rendhagyó módon - az alkalom teljes egészében Somogyország vadászati büszkeségéről, Páll Endréről és életművéről szólt. Ezúttal teljes terjedelmében közöljük lapunk főmunkatársa, Békés Sándor ünnepi előadását.

Fábián Ferenc erdőmérnök, a szadai Pazsaki Vadász szálkásszőrű tacskó kennel tulajdonosa a tenyésztési munkát 3 éve kezdte meg, de már szép eredményeket tudhat maga mögött. Az ifjú tenyésztővel beszélgettünk.

Tudom, ellentmondásos lehet a cím, de aki már próbálkozott vadfácánra cserkelni, az tudja miről beszélek. Száz méterről kiszúrja a legkisebb emberi mozdulatot is és gyalogkakukk tempóban eliramlik a sűrűbe. Hangsúlyozom, hogy vad fácánról beszélek, nem a nevelt fácánokról, mert ez utóbbi sokkal megengedőbb az emberrel szemben.

Az alábbi történet abból az időszakból származó emlék, amikor még lehetett szalonkára vadászni Magyarországon.

Sokkal eredményesebben tudok fényképezni vadon élő állatokat, ha az adott egyedet vagy egyedeket hosszabb ideig tudom nyomon követni. A téli és koratavaszi időszakban például egy-egy őzcsapatot szoktam hetekig vagy hónapokig figyelni, többször visszatérve hozzájuk.

Nem lehetséges természetgazdálkodás vadászat nélkül, sem az agrárium, sem az erdészet, sem a természetvédelem tekintetében. Az ember nem lehetne a természet nélkül, de "filozófiai értelemben" a természet az emberre irányul. Ezért a természetet hasznosítani kell az ember javára - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen kedden Hatvanban.

A Nimród Fórum ezúttal Kaposváron, Somogy vármegye „fővárosában” fogadta az érdeklődőket. Lapunk országjárásának eddigi tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy ezúttal egy rendhagyó eseményt élvezhettünk, amelyhez rendhagyó tudósítás dukál.

Sokszor megesik, hogy a veszélyeztetett állatfajok egyedszámának csökkenésével egyszerűen a „vadászokat” (mint gyűjtőnév), vádolja a laikus véleménynyilvánítás.

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.

A vadászati és horgásztai vásár kellemes és sikeres találkozóra hívja önöket Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Horvátország találkozópontjára. 

A SEFAG Zrt. az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából elismeréseket adományozott munkatársainak Kaposváron az Erdők Házában.

Egy nagyvad társas vadászaton vettem részt, ahol filmet készítettem és fotóztam az eseményeket.

A természet szigorú törvényének paragrafusait az idő írja, igaz ez vadra és vadászra egyaránt. Aki ezt képes elfogadni, az nem csak szigorúnak, hanem szépnek is látja mindezt.

Március 21-én, A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései 2024 című konferencián jártunk az Állatorvostudományi Egyetemen.

Nem lehetséges természetgazdálkodás vadászat nélkül, sem az agrárium, sem az erdészet, sem a természetvédelem tekintetében.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere maga is vadász, de puska nélkül is szívesen túrázik az erdőben, mert vallja, hogy a vadászat jóval több a vad elejtésénél. Ezért nem véletlen, hogy a Zalai Teríték - Vadpörkölt és Borfesztivál című rendezvény mára a város leglátogatottabb eseményévé vált.

Három éve tavasszal, a vadászati világkiállítás készületeinek lázában született az alábbi történeti kitekintés, amely a magyar vadászat ősi eredetét hivatott érzékeltetni.

Az erdei szalonka szempontjából az ideális puska az, amely ugyanolyan finom, kecses és fürge, mint maga a kis, szeszélyes madár. A fiatal erdők és a bokros szegélyek határán a változatos környezet sajátos viselkedésre készteti az erdők királynőjét.

Olvasás közben érzi az ember a csípős március esti szelet, látja maga előtt Pali bácsit és hallja a hangját, ahogy régmúlt időkből előkotor egy-egy történetet. Ő is az a vadász, aki nem csinál gondot abból, hogy a hibázásairól meséljen.

Az alábbi cikk 3 éve jelent meg lapunkban Irodalmi kaland a Kittenberger-féle Nimródok hasábjain (III. rész) címmel. Ma, az ünnep és a megemlékezések hangulatához jól illik a Nimród dicső múltját is felidézni, amely kijelölte az utat és magas mércét állított az utókornak.

Összesen 30 ezer általános iskolás gyermeknek tartanak országszerte 500 köznevelési intézményben tematikus foglalkozásokat az állami és magán erdészeti társaságok erdőpedagógusai – ismertette Zambó Péter, az Agrárminisztérium államtitkára egy, az „Iskolában az Erdő” programban résztvevő helyszínen, csütörtökön, Budakeszin.

N. Nozdroviczky Lajos Vadászemlékeim című könyve egy csokorba gyűjti össze az író történelmi Magyarországon átélt vadászélményeit.

Egykor talán túlságosan drámainak tűnhetett volna ez a címadás, de napjainkban már nemigen éri el azt a bizonyos ingerküszöböt. Nézzük, ezúttal min lehet csámcsogni!

A trófeabírálat rendszeréről a vadásztársadalomban kevés szó esik, annak ellenére, hogy a bíráló szakemberek meglehetősen komoly hátteret igénylő, értékes munkát végeznek, ennek egyik sarkalatos pontja a trófea fotózása.

Idézzük fel egy tavaly márciusban közölt cikkünket, amelyben a hazai vadászkutyás témakört igyekeztünk gazdagítani. Ezzel nem csak az elveszőben lévő kutyafajták megmentését szeretnénk segíteni, hanem a technikai fejlődés és az életmódunk változásai miatt szintén háttérbe szoruló vadászati hagyományainkra is felhívjuk a figyelmet.

Télbúcsúztató élmények, amelyek méltó módon zárják a vadászévet, hogy bizakodva tekintsünk a következő felé.

Három éve márciusban közöltük az alábbi írást, amelyet nem is érteni, hanem inkább érezni érdemes. A szalonkavarázs megérzése rávezet minket a vadászat, a hagyományaink, a természet rendje iránti tisztelet és alázat megérzésére. Ha rávezet…

Tavaly írtam a Nimród tartalmi megítéléséről egy véleménycikket Mit adott nekünk a Nimród? címmel, majd beszélgettem a témáról az év utolsó Rókamáj podcastjében kollégáimmal, de nem hangsúlyoztam elégé a talán számomra legfontosabbat: a Nimród publicisztikát. Most megteszem.

Rendhagyó – és remélhetőleg hagyományteremtő – esemény zajlott Tolna vármegyében 2024. február 15-e és 28-a éjfél között. A vármegyében első alkalommal került megrendezésre „dúvadhét”, melynek kifejezett célja volt, hogy felhívja a vármegyei vadásztársadalom figyelmét a dúvadgyérítés fontosságára és vadgazdálkodási jelentőségére.

A „Hátizsákban az erdő” módszertani gyűjteménnyel az Országos Erdészeti Egyesület a legfiatalabb generáció számára is a természet csodáira, az élmény útján történő ismeretátadás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet.

Tavaly adtuk közre lapunk internetes oldalán az alábbi beszámolót, amely az erdei szalonka monitoring programjában résztvevő magyar vadászok találkozójáról szólt. Most, hogy újra itt a tavaszi húzás ideje, idézzük fel az elmúlt év rendezvényét.

Nem mindenki kedveli a mezei nyúl húsát markáns ízvilága miatt, számukra alternatívát jelenthet a belőle készült kolbász.

A szalonkavarázs egy súlyos, a tudomány jelen állása szerint gyógyíthatatlan betegség, így az elszenvedőinek csak a csendes beletörődést tudjuk ajánlani. A gyógyulásban az alábbi, 2 évvel ezelőtt megjelent írás sem fog segíteni, de egy próbát talán megér…

Bizonyára sokunknak megvolt az az élmény, hogy a hivatásos vadász kísérőnk, aki 30-40 év mindennapi vadászatával a háta mögött beszél hozzánk az éppen akkor együtt átélt szituációról, olyan óvatosan, lamentálva tesz megállapításokat, hogy egy laikus azt hihetné, még csak most kezdi a szakmát.

Március lévén legújabb lapszámunk központi témája mi más is lehetne, mint az erdei szalonka, de persze folytatjuk cikksorozatainkat és beszámolunk az elmúlt időszak kiállításairól, versenyeiről is.

A 2004-ben alapított szálkásszőrű tacskó kennel tulajdonosa, Horváth Roland – a SEFAG Zrt. Zselici Erdészetének kerületvezető erdészeként – a tacskóknak legtöbbször társas nagyvadvadászatokon veszi hasznát. Tenyésztői munkája mellett több mint két évtizedes tapasztalatairól is beszélt a Nimród Vadászújságnak.

A Somogy vármegyei Tuskósi Vadászegyesület és a Földtulajdonosok és Természetbarátok Látrány Vadászegyesülete immáron negyedik alkalommal szervezett közös ragadozógyérítési programot.

1867-ben egy, akkoriban merőben szokatlan könyvet vehettek kezükbe az érdeklődők; a Természetbarátok és Vadászok évkönyvének első (és egyben utolsó) kötetét. A szerzők között szerepelt korának talán legnagyobb vadásza, Ujfalvi Sándor, a világutazó Xántus János és a híres etnográfus- felfedező Vámbéry Ármin. A könyvet pedig gróf Lázár Kálmán szerkesztette, aki éppen 150 esztendeje, 1874. február 27-én hunyt el.

Nem a harmadik szomszéd Kovácsék Attila nevű fiára gondolunk és nem is a vadásztársaság elnökének unokaöcsére, hanem a hun királyra, a földkerekség ijedelmére, Isten ostorára. Úgy tessenek ezután vadkárban vagy hajtásban rá lövést leadni, hogy a hazánkban élő vaddisznó a Sus scrofa attila alfajnak nevezendő.

Sokan, sokféleképpen próbálták már megfogni a vadászat lényegét, azt koherens formában szavakba önteni, ezáltal pedig a világ tudomására hozni összefoglalóan – ami gyakorlatilag lehetetlen – mindazt, ami a vadűzéssel kapcsolatos szenvedélyük alapját képezi. Alább is egy ilyen irodalmi publicisztikát olvashatunk, amelyben foglaltakkal sok esetben nem ért egyet a Nimród Vadászújság szerkesztősége, azonban az alkotói szabadságot és a szabad véleménynyilvánítást figyelembe véve, egy másfajta nézőpontnak is teret engedünk vele.

Miért vadászunk? Erre a kérdésre sokan keressük a kívülállók számára is érthető választ. Azokat az érzéseket és gondolatokat, amelyek bennünk megfogalmazódnak, nagyon nehéz átadni annak, aki nem éli át mindezt. Varga Csaba vadászíró tökéletesen teljesíti a feladatot.

Nagy hangsúlyt fektetnek a Zalaerdő Zrt.-nél a vadföldek kezelésére és újdonságokat is kipróbálnak a vad kiegészítő takarmányozása, illetve a mezőgazdasági termelőknek okozott vadkár mérséklése érdekében.

„Számomra nagyobb izgalmat jelent, mintha vadásznám” – mondta el lapunknak Nagy Gábor, a Zalaerdő Zrt. Bánokszentgyörgyi Erdészetének kerületvezető vadásza, aki évek óta foglalkozik a szalonka megfigyelésével és gyűrűzésével.

A repülésbiztonság érdekében, már az év elején szükségessé vált a mezei nyulak befogása a kecskeméti Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár kifutópályája körüli gyepterületen.

Jelentős és egyre nagyobb problémát jelentenek az ukrán-magyar határ melletti települések lakói és a térség vadgazdálkodói számára az ukrán területekről érkező aranysakálok, melyek nagy számban veszettséggel fertőzöttek.

„A nagy vadász, a hírneves zoológus, Kittenberger Kálmán mellszobrát, amelyet R. Kiss Lenke készített, ma avatják fel Veszprémben, az állatkert bejárata előtt.” - olvasható az Esti Hírlap 1978. IX. 28-i számában.

   Kecskeméten zajlott a Nimród Fórum tizennegyedik állomása.

Véget ért az V. Alpokaljai - Rába-menti - Kemenesháti Dúvadgyérítési hét, a részletekről Kenesei István, az Országos Magyar Vadászkamara Vas vármegyei Területi Szervezetének (OMVK VMTSZ) titkára beszélt a Nimród Vadászújságnak.

12. alkalommal szervezte meg a Vadászati Kulturális Egyesület a FeHoVa Szarvasbőgő Kupát, amelyen 7 magyar és 3 szlovák versenyző indult el.

Varga Csaba vadászírót ezúttal egy fácánhajtásra kísérjük el, ahol fürgeröptű vadfácánok aranyozzák be az élményt.

Február 8-án, csütörtök délelőtt zajlott a 30. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás ünnepélyes megnyitója, amelyen dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes immár hagyományos módon számolt be az elmúlt időszak vadászati és vadgazdálkodási változásairól.

Itt hallgatható meg dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökének az idei FeHoVa szakkiállítás megnyitóján elmondott beszéde. 

Vadgazdálkodókat és olyan szakembereket kérdeztünk a vadkárról, akik amellett, hogy vadászok, mezőgazdasági termelők is.

2024. február 8-tól 11-ig közös standdal jelenik meg a Nyugat-Dunántúl két vadgazdálkodói oldalról is meghatározó szereplője a 30. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállításon.

Egy hesseni vadász január 26-án vesztette életét egy zergevadászat alkalmával, a felső-bajorországi Reichenhall közelében – adta hírül a Deutsche Jagdzeitung.

A Német Vizsla Klub Magyarország (NVKM) február 3-án Szent Hubertus Versenyt rendezett az FCI VII. fajtacsoportjába tartozó fajták részére.

Legújabb lapszámunk központi témája ezúttal a trófea, legyen szó a bírálatról, a hullajtott agancsról, az anyagiakról, az alátétekről vagy preparátumokról, és még sok másról…

Az alábbi olvasói levél egyszerre megható, tanulságos és tiszteletre méltó. Megható, hogy a szereplők nyolcvan évesen is hódolnak a szenvedélyüknek, tanulságos a helyzet, amibe keveredtek és tiszteletre méltó, hogy elmesélik mindezt a vadásztársaknak.

A Nimródban írtunk már tárgyilagos cikkeket a nagyiváni üregi nyúl és libavadászatokról, de milyen más élmény ezekről olvasni, ha Varga Csaba vadászíró meséli el az élményeit.

A lövészetre is igaz, ami az életünk minden más területére, hogy minél többet tud valaki róla, annál jobban érti, hogy tanulnia és gyakorolnia kell. A vadászoknak ez fontos etikai kérdés is, hiszen a jó lőtudással a vad szenvedését és sok pénzt spórolhatunk meg.

…a foglalkozás elérte a célját – mondta kollégám égnek emelt karokkal a minap délután, miután elolvasta a Telex legfrissebb cikkét a magyar Farkasember, Horkai Zoltán orrvadászok által elpusztított szarvasai kapcsán.

Három éve ilyenkor jelent meg a Nimródban az alábbi írás, amelyből tisztán kiderül, hogy a vadászterületen élő hivatásos vadász jószágát dézsmálni rendkívül illetlen és életveszélyes vállalkozás.

A hideg, párás őszi-téli vadászatok számával hatványozottan nő a jelentősége a sörétes és golyós puskák karbantartásának.

1869-ben Nagy-Ölvedy Károly egy remek könyvecskével örvendeztette meg az érdeklődő vadászokat.  A fácán tenyésztés ugyan terjedelmét tekintve nem nagy, mindössze 76 kis méretű oldalon látott napvilágot, ám még a mai olvasó is talál benne számos hasznos információt.

Az alábbi történetben Pap Miklós János olvasónk, az egyik legkedvesebb vadászélményét osztja meg velünk.

Tovább folytatódik szakmai rendezvénysorozatunk idén is, ezúttal a Tisza-parti városban gyűltek össze a vármegye vadászai.

Képzeletünkben álljunk oda kicsit Varga Csaba vadászíró mellé egy hajtá…, akarom mondani: társas nagyvadvadászat idejére.

Lapunk több cikkben foglalkozott a hazánkban megtelepedett és Európa számos országában elszaporodó szürke farkas témájával, a körülötte kialakuló konfliktusokkal és vitákkal, teret adva a különböző álláspontoknak.

„Agarak a ceruza hegyéről” címmel nyílt meg Tóth Zoltán magyar agár tenyésztő kiállítása Zalaegerszegen, az Apáczai Csere János Művelődési Központ Galériájában, január 23-án.

A házi cirmos közeli rokonát, a vadmacskát választotta 2024-ben az év emlősének a Vadonleső program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével.

Három éve jelent meg lapunk hasábjain az alábbi különleges írás, amelyben most, az idény vége felé közeledve lelhetjük újra örömünket.

Friss hóban követni a nyomokat, pazar vadászélmény.

A mai napig nem tudjuk, inkább csak sejtjük, milyen vadászkutyái lehettek az ősmagyaroknak. Az azonban bizonyos, hogy a népvándorlás során és közvetlenül utána e fajták száma kiegészült, egyesek eltűntek, esetleg kereszteződtek.

Megint egy történetet olvashatnak Varga Csabától, amely igazolja a mondást: az út a fontos, nem a cél.

100 éve született Sterbetz István ornitológus, természetvédelmi szakember, a Magyar Madártani Intézet egykori munkatársa és igazgatója.

Tavaly januári lapszámukban, a Rózsaszín lelátó című rovatunkban az alábbi írással indult útjára a Széchenyi 125 emlékév, amelyet követően rengeteg cikk jelent meg a neves vadászati ikonunkról. Az emlékév ugyan elmúlt, de a legenda nem, ahogy ennek az írásnak az üzenete sem múlik el soha.

Állatok segítik a katasztrófavédelem munkáját, amely testület évente több száz esetben segít bajba jutott állatokon.

Az ország számos területén jelent meg és ugrásszerűen nőtt az aranysakál állománya. Ezeken a helyszíneken több nagyvadfaj (dám, őz) egyedszáma drasztikus módon csappant meg, így a sakál megjelenése erős indulatokat váltott ki a vadászokból. A Pilisi Parkerdő Zrt. mégis arra törekszik, hogy ez a ragadozó gazdagítsa a faunát a területein.

A nyolcvanas években a Nimród Könyvespolc rovatában néha idegennyelvű könyveket is bemutattak. Jobbára persze a baráti országok terméséből szemezgettek, de olykor azért egy-két nyugati könyv is terítékre került.

Folytatjuk azt a témát, amelyben a Szombathelyre betévedő, vagy már ott nevelkedett vaddisznók gyérítése kapcsán kezdtünk el egy előző cikkünkben, illetve a Pécsett kialakult helyzetre is kitérünk.

Nézőpont kérdése, hogy egy ilyen vadászélményt a szerencsés, vagy a szerencsétlen kategóriába soroljuk. Ha a hónap 13. napja péntekre esik, válasszuk az utóbbit, hogy a babona fennmaradjon.

Nyirkos, hideg és borús időben a legtöbb embernek nincs kedve elhagyni a meleg otthont. De van, akinek ilyenkor is dolga akad a természetben, mert a szenvedélye szinte bármilyen időben okot talál arra, hogy elinduljon.

Páll Endre vadászíró életműve a Somogy Vármegyei Közgyűlés által adományozott Örökségünk - Somogyország Kincse kitüntető címet érdemelte ki, az elismerést Somogy vármegye napján, a vármegyeháza dísztermében adták át.

Tavaly december elején jutott szerkesztőségünk tudomására, hogy pénzbehajtó céget alapít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a vadkárügyek átvállalására. A témával több cikkben is foglalkoztunk, és most alább közöljük a hozzánk eljuttatott, december 29-én megjelent közleményt.

Néhány hete már arra biztattam a Nimród olvasóit, hogy látogassanak el valamelyik magyar állatkertbe, vagy ha tehetik, többe is. Cikkemben bemutattam néhány olyan állatot – orrszarvút, elefántot, antilopot – amelyeket érdemes „személyesen” is megismerni. Most a hegyivadászok kedvenceivel folytatom a sort.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) lett az év madara 2024-ben – tette közzé a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A faj másodjára nyerte el a kitüntető címet.

A Magyarországi Erdélyi Kopó Klub önálló egyesületként 2001 óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy kereteket biztosítson a minőségi kutyatenyésztésnek, illetve lehetőségeket teremtsen a kopóvezetők számára, hogy kutyájuk az eredeti feladatának megfelelő munkát végezhesse.

Az előző napok szeles időjárása kitisztította az égboltot és Budapest szikrázó téli napsütésben fürdött. Olyan tipikus csalogató időjárás volt, ami azt sugdossa a fotós fülébe, hogy gyerünk, irány az erdő-mező! A fények tuti jók lesznek!

Hosszú az út a felkészüléstől a terítékig. Erről szólt a tavaly januári lapszámunkban megjelent alábbi írás is, amelyet Szigeti Edit kollégánk készített.

Pintér Norbert kollégánk alábbi írása azt a mondást juttatja eszünkbe, hogy a vadász és a puskája olyan, mint a kertész és az általa használt metszőolló. A gondosan, nagy szeretettel fenntartott egyensúlyt a természet meghálálja.

Újabb Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei településen mutatták ki a madárinfluenzát.

Bő két éve egyre nagyobb gondot jelentenek a Szombathelyen felbukkanó vaddisznók, amelyek károkat okoznak és a lakókban félelmet keltenek. Az önkormányzat és az Aranypatak Vadásztársaság együttműködése biztosíthatja újra a nyugalmat.

Közhely, hogy Magyarország vadászati nagyhatalom, de gondolták volna, hogy ez a Decathlon berkein belül is így van? Bizony, hazánk az egész világot figyelembe véve az 5. legnagyobb forgalmú piacot jelenti a Decathlon vadász márkája, a Solognac számára.

Tavaly tavasszal lapunk Ha van tó, lesz béka is címmel beszámolt arról az örvendetes hírről, hogy Zala vármegyében megélénkült a vadászkutyás közélet, köszönhetően a vadászkamara területi szervezetének, azon belül pedig a kinológiai szakbizottság munkájának.

Az újév beköszöntével számos új témával készülünk, de folytatjuk meglévő cikksorozatainkat is. Január lévén legújabb lapszámunkban központi témánk a nagyvad társasvadászat, ezt „járjuk körbe” minden oldalról.

Mivel kezdhetnénk mással az újévet, mint Békés Sándor főmunkatársunk régebbi írásával, amelyben egy kiveszőben lévő vadászkapcsolatról ír.

Búcsúzzunk az óévtől olyan szavakkal, amelyekben mindannyiunk vágyait megfogalmazzuk.

Nem csak a 2023. év ér véget hamarosan, hanem ezzel a 125 éve született Széchenyi Zsigmond emlékéve is. Az elmúlt 12 hónap témához kötődő eseményeiről számol be Gyorgyevics Tamás Széchenyi-kutató, lapunk főmunkatársa.

Az Országos Agarász Egyesület (OAE) december közepén tartotta évértékelő közgyűlését Berzencén. A Nimród Vadászújságnak Keresztes János, az OAE elnöke foglalta össze az idei esztendő történéseit.

Vásároltam egy vadászkönyvet, a postaköltség azonban jóval meghaladta (volna) azt az összeget, amit magáért a darabért kértek, ugyanis Amerikában leltem rá egy példányra. Ezért, akkor épp Washington DC-ben élő vadászbarátomat kértem meg, hozza el nekem ezt a tenyérben elférő kis könyvet, a tengeren túlról.

Az alábbi írás a pandémia sűrűjében született, amikor fenekestül felfordult az életünk, és amelyben Juhász Ferenc kollégánk bepillantást enged az olvasóinknak a hegyvidéki hajtások kipróbált praktikáiba.

Az eső napok óta szinte megállás nélkül esik. A több hónapnyi csapadékot már nem tudja befogadni az anyaföld, mélyebb rétegei is telítődnek, a felszínen pedig meggyűlnek az árkok, az utakon a kerekek által hagyott csapák, és a termőföldek gödrei, lapjai.

2020. decemberében írta az alábbi szöveget Agyaki Gábor, lapunk főmunkatársa, amikor még nem tudtuk, hogy mekkora siker lesz a világkiállítás. Ma már tudjuk, de az írás alapüzenete most is alktuális.

Szenteste az otthonokban kigyulladnak a fények, a természet ajándéka ott illatozik minden nappaliban, hogy tyúkanyóként őrizze a becsomagolt ajándékokat.

Karácsonykor elcsendesül az erdő, nem űzi senki a vadat, a vadász pedig ilyenkor nem puskát, hanem szerszámokat ragad, hogy gondoskodjon a természet apró jószágairól.

Vészesen közeledve az ünnephez, ezúttal újra közöljük Kispál Luca kollégánk 2021-ben futó Múltidéző sorozatának utolsó, decemberi írását.

A Pilisi Parkerdő saját erdőfelújítások és erdőtelepítések, valamint megbízásos munkák során 2023-ban 2,5 millió facsemete ültetésével erősítette és gyarapította Budapest, illetve tágabb környékének legfontosabb klímavédelmi és rekreációs zöld infrastruktúráját, az erdőket.

Az Európai Bizottság a farkasok nemzetközi státuszát szigorúan védettről védettre módosítaná a megnövekedett populációkra vonatkozó új adatok alapján - közölte szerdán a brüsszeli testület.

Dolgozószobámban, melyet könyveim és trófeáim sajátos harmóniája ural, egy különösnek mondható szúrófegyver is helyet kapott, üvegezett vitrinbe zárva.  Vendégeim szeme meg is akad rajta. Van, aki kardnak nézi, van, aki tőrnek, és nyilván olyanok is akadnak, akik a házigazda rejtett „vérengző” mivoltára asszociálnak a láttán.

Aligha kétséges, hogy a falra akasztott impozáns trófeák, preparátumok, vagy éppen a vadász- és természetkönyvek, filmek sokat elárulnak egy-egy kontinens élővilágáról. De nem eleget. Sőt, még egy kurta vadászút sem teszi lehetővé, hogy komolyabban bepillantást nyerjünk egy-egy terület állatvilágába.

1953-ban alapított 13 Torontóban élő magyar vadásztársaságot, az óhazából kértek alapszabályt a működéshez, a saját vadászterületük pedig Kanada vadonjában, a lakhelyüktől 250 kilométerre található.

Szigeti Edit természetfotós, lapunk munkatársa kérdezte veterán kollégáját a közös szenvedélyükről, Kaszón bemutatott kiállításáról és a közel fél évszad alatt készített egymillió képéből kiválogatott fotóalbumáról.

Az idén 125 éve született Széchenyi Zsigmond emlékéve a végéhez közeledik. A Nimród Vadászújság a nyomtatott lapszámaiban és az internetes felületein cikkeket és fotókat közölt róla egész éveben. Íme az év utolsó lapszámában megjelent cikkünk.

Időtlen idők óta hangosak telente a magyar erdők a hajtók kiáltozásaitól, még megsaccolni sem tudjuk, hogy hány ilyen vadászat volt eddig, mégis minden történet egyedi, más, mint a többi. Ahogy Varga Csaba alábbi írása is az.

A 2023-as év utolsó Nimród Fórumának helyszíne ezúttal Csongrád-Csanád vármegye, azon belül is Ópusztaszer volt.

A Farkasréti Temetőben 1983. december 15-én helyezték örök nyugalomra Dr. Fodor Tamás vadászt, vadgazdát, zoológust, aki nem utolsó sorban a Nimród egyik megújítója is volt.

Orosz György természetfotós kollégánk igen szerény az alábbi történetben, hiszen tudjuk, hogy a lábunk alatt recsegő-ropogó hóban nehéz sikeresen cserkelni. Neki sikerült.

A vadgazdálkodók életében évről évre kardinális kérdés a vadkár mértéke. A vadkár összege és eloszlása nagyon változó, van, ahol nem viseli meg jelentősen a költségvetést, máshol a működést is veszélybe sodorhatja.

Pintér Norbert alábbi írását tavaly is közöltük az ünnepek előtt, és most sem hagyjuk ki. Az üzenete nem szorul magyarázatra, mert mindenkinek azt jelenti a történet, amit érez az olvasása közben.

Mintaterületünkön, a Sellyei Pagony Vadásztársaságnál december 19-én rendezik az első társas nagyvadvadászatot, melynek előkészületeiről és kulisszáiról beszélgettünk a vadásztársaság elnökével, Góg Gáborral.

Az idén 125 éve született Széchenyi Zsigmond mesél nekünk a magyar természetvédelem emblematikus madaráról, mindezt abból az időből, amikor nagyon sok élt nálunk.

Manapság a tarvadvadászat méltatlan megítélés alá került, a feladat döntő hányada a hivatásos vadászokra hárul, akik kénytelenek iparszerűen teljesíteni az éves tervet. Pedig lehetne olyan is, mint Varga Csaba az alábbi története, amely sokunk vadászszívét megdobogtatja.

A tavalyi év egyik cikksorozata volt a Nimród Vadászújságban, amikor Kókai Márton szerkesztő kollégánk szögre akasztotta a klaviatúrát, hogy kipróbáljon néhány vadászattal kapcsolatos mestereséget. Ezúttal a sorozat záró részét olvashatják.

Magyarország ugyan vadászati nagyhatalom, ezért a világ minden tájáról érkeznek ide vadászok, a hazai vadhúsfogyasztás mégis elkeserítően csekély. Pedig rendkívül egészséges táplálék, és az elkészítése sem követel különleges tudást.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara november 29-én megjelent, vadkárral kapcsolatos közleménye miatt megkerestük Győrffy Balázst, a NAK elnökét, és feltettük a témában felmerült kérdéseinket. Alább a kamara válaszát olvashatják, amelyet változtatás nélkül adunk közre. A későbbiekben közöljük majd szerkesztőségünk és szakértőink véleményét.

A változásokkal kapcsolatban arról kérdeztünk három vadgazdálkodót, hogy mit gondolnak a módosításokról és tudnak-e élni az ebből fakadó lehetőségekkel?

December 4-én mutatta be a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. dr. Kőhalmy Tamás Tizenkét holdtölte című könyvének 2. kiadását, amely ezúttal az író fia, ifj. Kőhalmy Tamás képeivel lett illusztrálva.

Mostani írásomnak azért választottam ezt a rövid címet, mert egy házaspár vadászútjaiba tekinthetünk bele. Nem ritka, hogy férjet és feleséget a vadásszenvedély is összeköt, különös esszenciát kölcsönözve szerelmi szövetségüknek.

A Vadvilág kriminalisztikája elnevezésű konferencián jártunk az Állatorvostudományi Egyetemen. A rendezvény azok közé tartozik, amelyekről a tudósító nehezen számol be, mert legszívesebben minden előadást teljes terjedelmében közölne. 

Az idén 125 éve született Széchenyi Zsigmond vadásznaplójából ismerjük, hogy mikor, hol, mire vadászott. Eddig azonban kevesebb figyelmet kapott, hogy a galamblövészetet, mint versenysportot is szorgalmasan űzte.

Kezdődik a kapitális kolbászok főidénye, amelyhez kedvcsinálóként érdemes elolvasni Varga Csaba írását.

A nagy havazás ellenére is szép számmal jelentek meg a Heves vármegyei vadászok a november 30-án, Egerben megrendezett Nimród Fórumon.

Eltelt egy év, ennek utolsó lapszámát ezúttal is az ünnepre hangolódás köré építettük, és kívánunk egyúttal szerkesztőségünk nevében békés karácsonyi ünnepeket és vadászsikerekben gazdag új esztendőt olvasóinknak!

Ma már nem igényel komoly előkészületet egy külföldi vadászat megvalósítása. Még a komplikált afrikai utak is könnyen elérhetőek, igazából csak a pénztárca szab határt legszebb vadászálmaink kiteljesedésének. Azonban a századfordulón, az 1900-as évek elején ez nagy vállalkozás volt.

A nagyvad sebzések jelentős része az alacsonyan becsapódó lövedékektől származik. Ez a helyes lőtávolság megállapításának hibájából ered

Az agrárminiszter segítségét kéri az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) a nagyvadállomány bel- és külterületi elszaporodása, valamint a varjak túlszaporodása miatt - közölte a szövetség társelnöke hétfőn az MTI-vel.      

Lelőttek egy nőstény medvét a nyugat-szlovéniai Karszt-vidéken, miután rátámadt egy vadászra, aki megsérült a támadásban - közölte hétfőn a koperi rendőrség.

Az időjárás kedvezett a madárinfluenza terjedésének a vadon élő madarak körében. A betegnek látszó és elhullott példányokat kerülni kell - közölte az MTI-vel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Az adott célnak megfelelő sörétes lőszer választása elkerülhetetlen, ha éppen az első vadászatunkra készülünk, netán notórius kísérletezők vagyunk, vagy egyszerűen kifogytunk a korábbi, jól bevált patronunkból, amely többé már nem beszerezhető.

Ha muflonkosról van szó, sokaknak elsőként az októberi-novemberi cserkelések jutnak eszébe, ám a kos vadászatára már egész évben van mód…

Az alábbi olvasmány az idén 125 éve született Széchenyi Zsigmond Ahogy elkezdődött… című könyvének utolsó fejezete. Ez a hitvallás bizony keserű élményt jelent a ma vadászának, de mégis érdemes újra és újra elolvasni, mert pont a keserűség az, ami reményt adhat egy jobb jövőképre.

Varga Csaba alábbi novellája megeleveníti a téli erdő szépségét, az orrpirosító hideget, a léptek alatt csikorgó hó hangját és azt a hangulatot is, amely sokunk rémálma.

A Nimród októberi lapszámában jelent meg 50. alkalommal BoRi publicisztikai rovata, a Rózsaszín lelátó. Az „a vadvilágról...” címmel közölt írás egy új sajtóterméket köszönt a magyar vadászati kultúra világában.

Az Európai Bizottság szerdán olyan erdőmegfigyelő rendszer kiépítésére tett javaslatot, amely műholdak segítségével követhetné nyomon az olyan kockázati tényezőket, mint az éghajlatváltozás okozta erdőtüzek vagy az illegális fakitermelés.

Rendkívüli jelentőségű az egyedülálló vizes élőhelyeink helyreállítása.

A népszavazás centenáriumi évében, 2021-ben indult útjára a Soproni Egyetem és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. közös programja, amelynek keretében minden évben annyi új fát ültetnek el a Soproni Parkerdőben, ahány hallgató az adott évben megkezdi tanulmányait a Soproni Egyetemen.

Kiderült, ki érdemelte ki idén a Tusk Wildlife Ranger Award-ot, azt a díjat, amelyet azok a vadőrök kaphatnak meg, akik nap, mint nap veszélybe sodorják életüket Afrika vadvilágának védelme érdekében. Az elismerést vélhetően Vilmos walesi herceg adja majd át, aki tevékenyen vett részt a megalapításában.

Ezúttal nem a sorrendről, a vad elhelyezési módjáról szeretnék írni, hanem arról, hogy a felkészültségünkkel és viselkedésünkkel hogyan tehetjük szebbé a vadászatot és a terítéket.

Közös ügyünk az állatvédelem elnevezéssel parlamenti csoportot hoztak létre - közölte az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos hétfőn az MTI-vel.

Rendhagyó könyvajánló, amely a precízen vezetett vadásznaplók tulajdonosainak szól leginkább.

A paraszti létforma mindennapjai, a hit, a történelem, a néphagyományok, a földmívesség és az erdő, a vadászat témáit jeleníti meg alkotásaiban a nagykanizsai Wegroszta Zoltán fafaragó népi iparművész.

Van vadász, aki nem emlékszik az első vaddisznójára? Talán csak azok ilyenek, akik még nem lőttek disznót. A 125 éve született Széchenyi Zsigmond haláláig emlékezett rá, és vele emlékezünk mind, akik olvastuk az alábbi történetet.

Az Észak-magyarországi-középhegységben már bőven van medve, a vele való találkozás nem számít ritkaságnak. Varga Csaba alábbi írása olyan, mint egy festmény, amely egyszerre ábrázolja az ádáz küzdelmet és a természet tiszta szépségét.

Jelentős, egymillió lejt (75,7 millió forintot) meghaladó kárt okoztak idén a medvék Kovászna megyében - közölte csütörtökön az Agerpres beszámolója szerint Gheorghe Neagu, a székelyföldi megye környezetvédelmi ügynökségének vezetője.

2018 és 2023 októbere között több mint 10 ezer közúti baleset történt Svédország északi részén, amelyekben legalább egy rénszarvas is érintett volt. A helyi számi képviselet a vad fokozott védelmét szorgalmazza.

Novemberben megkezdődött a vad kiegészítő takarmányozása, és már készülnek a téli hajtásokra a sellyei „mintaterületünkön”.

Idehaza – Európa más részeihez hasonlóan – kifejezetten szenzitív téma a „farkaskérdés”. Főként igaz ez a megállapítás az úgynevezett M237 kódszámú, „svájci farkas” utáni időkben. De vajon mi a helyzet a nagyvilágban? A The Guardian legutóbbi cikkében a kaliforniai helyzetet elemezte.

A vadászok számára az éjszakai vadászat kihívásokkal teli és izgalmas tevékenység, azonban sötétedés után a vadászathoz megfelelő felszerelés is szükséges. A legalkalmasabb fejlámpa kiválasztása kulcsfontossággal bír.

A ködben és nedves avaron csendben cserkelő természetfotós egészen közel tud kerülni a vadhoz. Pont, ahogy az alábbi fotóteríték mutatja. A képeket Orosz György kollégánk lőtte.

Együttműködési megállapodást írt alá a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Budakeszi Vadasparkot működtető Budakeszi Vadaspark Közhasznú Nonprofit Kft. Az együttműködési megállapodás célja a Budakeszi Vadaspark szakmai munkájának, elsősorban fajvédelmi programjainak hatékony támogatása.

Hetedik alkalommal rendezte meg a közelmúltban az idei bőgésben elejtett gímbikák trófeaszemléjét alsószölnöki vadászházának udvarán a Hármashatár Vadásztársaság.

Lord Sebastian Coe szerint pozitív környezeti és társadalmi örökséget hagyott maga után az augusztusi budapesti atlétikai világbajnokság.

Ma már többféle vadföldre szánt vetőmagkeverék közül választhatnak a vadgazdálkodók, a kínálat egyre bővül. Van, aki készen vásárolja a keveréket, más maga állítja össze. Két zalai vadgazdálkodót kérdeztünk meg a témában.

Ezekben a napokban már egyre többen kacsingatnak a sörétes puskájuk és az ég felé, mert a tőkés réce és a vadliba vadászata iránti vonzás ilyenkor már nagyon erős. A 125 éve született Széchenyi Zsigmond így írta le az első élményeit velük kapcsolatban.

Talán nincs is olyan vadász, akinek ne lenne vágya egy olyan reggeli vadászat, amelyet Varga Csaba kollégánk az alábbi történetben elmesél nekünk.

Csütörtök délelőtt tartotta összevont gím-dám trófeaszemléjét a Gyulaj Zrt., amelyen kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhettek a nagyszámú érdeklődő előtt.

Harmadik alkalommal adták át a gróf Széchenyi Zsigmond-emlékérmeket, a kitüntetettek között szerepel Bodrogi Gyula, Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint lapunk munkatársa, dr. Koncz István is. 

A vadászati jogszabályok módosításáról tartottak szakmai tájékoztatást az Alsó-tiszamenti (305. számú) vadgazdálkodási tájegységben.

Egy új – dél-afrikai – tanulmány megállapításai alapján az emberi hangok sokkal nagyobb félelmet keltenek a vadon élő emlősökben, mint az oroszlánok üvöltése.

Tizenkettedik alkalommal került megrendezésre a KEFAG Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészet kelebiai vadászterületének és mélykúti vadaskertjének trófeáiból kiállítás a Sáskalaposi Sportpálya mellett.

Tizedik alkalommal rendezett trófeaszemlét a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. Nyíradony-Gúthpusztán, a Zöldház előtt láthatták az érdeklődők az őszi vadászati idényben terítékre került dám és gímszarvas trófeákat.

Zala vármegyében az elmúlt évhez képest a vadászati hatóság tovább emelte a gímszarvasra előírt elejtési irányszámokat, mivel a vadászatra jogosultak által benyújtott jelentések alapján tovább emelkedett a vadlétszám.

Pálffy Pál szenvedélyes vadász volt és kiváló író. Ezen felül a vadgazdálkodásban elért eredményei is kiemelkedőek. Állandó szakírója volt a Vadászlapnak, azonban a II. világháború után emigrációba kényszerült.

Az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém vármegyei Területi Szervezete 9. alkalommal rendezte meg vármegyei trófeaszemléjét Huszárokelőpusztán, ahova az esős idő ellenére sokan kilátogattak.

Október 26-29. között sikeresen lezajlott a IV. Nemzetközi Vadászkürtös Találkozó, melynek ezúttal a vajdasági Topolya adott otthont. A részletekről Héjja Krisztián, a Kiskunsági Vadászkürt Együttes vezetője számolt be a Nimród Vadászújságnak.

A hód bizonyos területeken komoly természet- és árvízvédelmi, valamint mező- és erdősgazdálkodási veszélyt jelent.

Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulóján, az idei Sólyom-díjat a zsűri által legjobbnak ítélt, Széchenyivel készített képzeletbeli interjú kapta. Parti Zsolt győztes pályaművét olvashatják, amellyel kiérdemelte a Boros Zoltán grafikus kollégánk által rajzolt Sólyom-díjat.

Mintaterületünk gazdálkodásának szemléltetése miatt érdemes szaldót húznunk a vadkár elleni védekezés eredményeiről.

Novemberi lapszámunkban mi más is lehetne központi témánk, mint az apróvad. Emellett továbbra is foglalkozunk a bikákkal, de napirenden vannak az aktuális jogszabályi kérdések, a szaravslétszám, és persze a Széchenyi 125 emlékév is.

A vadkár sok helyen okoz konfliktust a mezőgazdasági termelő és a vadászatra jogosult között. A jogi szabályozásban pozitív változások történtek, ezért ahol a szereplők hozzáállása is pozitív, elkerülhetők a pereskedések.

Október végén tartotta trófeaszemléjét a pápai Nádler Herbert Vadászati Egyesület. A rendezvényen a gímbikák trófeái mellett az idei őzbakok hazánkban maradt, arra érdemes példányait is megtekinthették az érdeklődők.

Október 27-én került megrendezésre a Hubertus hétvége keretein belül „A szarvasfélék agancstőmegbetegedésének aktuális kutatási eredményei” című szakami konferencia a Nógrád vármegyében található Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyen.

Soha nem látott nagyságú gímtrófea Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

Október 28-án tartották a VI. Kelet-Cserháti Trófeaszemlét a Nógrád vármegyei Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelyen. A szemle megvalósulását a Nógrád Vadászati Kultúrájáért Közhasznú Alapítvány támogatta.

A 2021-es vadászati világkiállítás óta a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdálkodók Szövetsége az „Őszi gím- és dámszarvas trófeamustrá”-t hagyományteremtő jelleggel, a társadalmi szerepvállalás erősítése jegyében szervezi meg.

Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulójához nem csak az agancsos nemes vad illik, hiszen neki mindegyik nagyon fontos volt.

Kukoricatenger címmel írta meg Varga Csaba kollégánk az alábbi tipikus őszi vadászhangulatot.

Október 27-én Vas vármegyébe látogatott lapunk és az Országos Magyar Vadászkamara szakmai rendezvénysorozata.

Pillanatkép, amely betekintést nyújt a gazdálkodók és a vadászok együttélésének mindennapi nehézségeibe.

Varga Csaba kollégánk, vadászíró az alábbi történetben olyan élményeknek és a velük járó érzéseknek ad hangot, amelyek minden vadász vállát húzzák. Miközben olvastam, a saját kísérteteim is megelevenedtek a képzeletemben.

Hangtompítókkal kapcsolatos szakmai napot tartott a Blaser Group Kft. október 24-én, a WB Shooting Centerben. A nap során három előadásra és lőmozis tesztelésre is sor került.

A Daruvonulás a hortobágyi puszta egyik legnagyobb őszi látványossága. Október elejétől november közepéig mintegy 250 ezer egyed fordul meg a térségben – mondta Nagy István agrárminiszter, a közösségi médiában feltöltött videójában.

Október közepén, a Magyarországgal határos horvátországi Eszék-Baranya megyében is igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét házisertés-állományokban.

Ugye, nem kell senkinek bemutatni a Brian élete című zseniális film címben megidézett jelenetét, amelyben a Mit adtak nekünk a rómaiak? kérdésre csak gyűlnek és gyűlnek a válaszok. Ez a jelenet adta egy cikk ötletét, amely végül nem készült el.

Az idei év jogszabályváltozásaiban néhány vadászati idény módosulása is szerepel. A mai naptól a következő időpontokat kell betartani:

2023. szeptember 30-án Montenegróban, Bar városában és a környékbeli vadászterületeken rendezték meg a Vaddisznóhajtó Kutyák Első Európa Kupáját.

A 103-as számú Békési vadgazdálkodási tájegység vadászatra jogosultjait Steigervald Tamás, a gyulai Szabadka Vadásztársaság elnöke látta vendégül az általa üzemeltetett Tanyamúzeumban.

Kittenberger Kálmán utolsó ismert fényképét már közölte a Nimród, amikor dr. Koncz István, lapunk főmunkatársa írt róla cikket a januári lapszámunkban. A kép egy évvel a gyűjteménye pusztulása után, és néhány héttel a halála előtt készült.

Gondolatok a 125 éve született Széchenyi Zsigmond 217 gímszarvasa kapcsán.

Az alábbi késő őszi történet igazolja, hogy bőgés után is lehet felejthetetlen élmény gímszarvasbikára vadászni.

Nem véletlenül népszerű vadászati célpont a Bakony. A szépséges táj és a sokat ígérő vadállomány mellett szakmájukhoz értő, felkészült vadászok várják a vendégeket, akik felejthetetlen élményekkel térhetnek haza.

Október 11-én, Budakeszin zajlott le a Pilisi Parkerdő Zrt. éves trófeaszemléje, amelynek főüzenete: a Parkerdőben a vadgazdálkodás elsődleges célja az erdei ökoszisztéma védelme, az erdők természetes tűrőképességének megfelelő vadsűrűség fenntartása mellett.

Erre kérdésre kértünk rövid, figyelemfelkeltő választ prof. dr. Heltai Miklóstól, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatójától.

Zajlik a barcogás, gyülekeznek a megcsodálandó trófeák. Ebben a hangulatban idézzük most fel egy tavalyi cikkünket, amelyben bepillantást nyerhetünk a dámvad megfontolt bölcsességébe, ahogy a hölgyekre bízza a választást.

Kazahsztánban ismét engedélyezik a valaha veszélyeztetett fajnak számító tatárantilopok vadászatát.

Megérkezett az őszi időjárás, hideg, csípős reggelekre ébredünk. Ebből az alkalomból a Nimród Vadászújság Rózsaszín lelátó című rovatának egy tavalyi írásával üdvözöljük az előttünk álló hetek, hónapok vadászélményeit.

Zilai János posztumusz díjat, Boros Zoltán emléklapot kapott a rangos ünnepen.

Most, amikor egymást váltják az agancsos idények, hajlamosak vagyunk elfelejtkezni az olyan nagyszerű vadászatokat ígérő vadunkról, mint a mezei nyúl. Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulóján, ezúttal az első nyúl történetét ajánljuk olvasóinknak.

Az agyszerkezet fontossága a vadászatban alcímmel jelent meg tavaly lapunkban Simonyi Ottó főmunkatársunk, lövészeti szakértőnk cikke arról, hogy profi lövészként mit tart fontosnak a vadászpuskája kapcsán.

22. alkalommal rendezte meg trófeaszemléjét a Zalaerdő Zrt. Szentpéterföldén.

Az alábbi szavakkal búcsúzott néhány éve az akkori bőgéstől Juhász Ferenc kollégánk, megfogalmazva a területét és a vadállományt jól ismerő és szeretve védelmező vadász érzéseit, gondolatait.

Véleményem szerint, ha a hazai vadászat méregdrága sporttá, azaz luxuscikké silányul, akkor annak káros természeti és társadalmi hatásai lesznek.

Nemzetközi együttműködésben készült tananyag a vadászati turizmus fenntarthatósági és gazdasági lehetőségeinek oktatásához a Soproni Egyetemen.

Beszélgetés a dámvadászatról Palánki Gáborral, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Tamási Erdészetének vezetőjével.

Október 6–8. között rendezték meg idén a vadászkürtösök Európa-bajnokságát a németországi Suhlban, ahol a Vadászkamara Kürtegyüttes bizonyult a legjobbnak a B hangolású vadászkürtös csapatok kategóriájában.

Az Országos Magyar Vadászkamara és Országos Magyar Vadászati Védegylet közös közleménye a sajtóban és a nyilvánosság más felületein megjelenő téves, indulatkeltő információkkal kapcsolatban.

Az Országos Vizsla Főverseny Alföldi Regionális Válogatóját az OMVK Fővárosi és Pest Vármegyei Területi szervezete rendezte Alsónémediben a Kóhalma Vadásztársaság területén.

Nagy érdeklődés övezte a Bakonyerdő Zrt. – 18. alkalommal megrendezett – sárosfői trófeaszemléjét, melyen 119 trófeát mutattak be, köztük egy muflonkosét.

A 2018-ban alakult társaság 5556 hektáron gazdálkodik, vadászterülete Somogy vármegye délnyugati részén található, ahol jelentős a mezőgazdasági területek aránya.

Lapunk júliusi számának publicisztikai rovatában, a Rózsaszín lelátó 47. részében foglalkozott a szerző Széchényi Zsigmond emlékezetével kapcsolatos kérdésekkel, amelyre érkezett olvasói reakció, amit az augusztusi lapszámban közöltünk. Íme mindkettő.

Véget ért az őzbak vadászati idénye. Somogy vármegye vadászati szakügyintézőjét, Bognár Tamást kérdeztük az eddigi tapasztalatokról.

Tájegységi trófeaszemlét rendezett a Nemesnádudvari Nimród Vadásztársaság.

90 milliárd forint összértékben, több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota.

Tíz éve hunyt el Páll Endre, a jeles vadász, a tudós vadgazda és sikeres vadászíró.

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. ismét megrendezte már hagyományos, szarvasbőgés-hallgató vonatozását.

13 részes tévémagazinműsorral indult és a közösségi média csatornákon olyan beszélgetésekkel folytatódik az Erdőmánia, amelyek az erdők jelene és jövője szempontjából legfontosabb témákról szólnak.

Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. által építtetett Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ (RÖNK) kapta a legtöbb voksot az Aktív Magyarország közönségszavazásán, így ez lett az Év Turistaháza 2023-ban.

Az akácfa sarjak majdnem összeérnek előttem, amikor a hídon áthajtva az erdőbe fordulok. Az október meleg, kabátomat csak a zsák zsinórjába fűzöm, és úgy akasztom fel a puskát a vállamra, a másik oldalra pedig a távcső szíjába bújok bele.

Pap Melinda, az MTI tudósítója jelenti: Tánczos Barna szenátor, korábbi román környezetvédelmi miniszter kedden előterjesztette a bukaresti parlamentben azt a jogszabálytervezetet, amely törvényben rögzítené a barnamedve-vadászatra vonatkozó megelőzési és beavatkozási kvótákat.

Erdélyi kopó megnevezéssel emlékérmét bocsát forgalomba az állatok világnapján, szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a négy éve indított magyar pásztor- és vadászkutyafajták sorozat részeként.

Kapitális őzbak esett a Somogy vármegyei Korpadombi Vadásztársaság területén, szeptember 27-én. A részleteket a társaság vadászmestere, egyben a kísérő, Kapronczai Tamás osztotta meg a Nimród Vadászújsággal.

Nemes kezdeményezéssel fordul a Nimród olvasóihoz az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). Vadászok és erdészek összefogásaként, adományaikból megvalósulhat Tollner György szobra a Vadászok Panteonjában.

A Dr. Egyed István Alapítvány pályázati felhívást tesz közzé a 2023-2024. évben elnyerhető „Dr. Egyed István díj” (emlékplakett és pénzjutalom – 150 000 Ft) elnyerésére.

Számtalan kulturális, az épített örökséghez, régészethez és hagyományokhoz kapcsolódó feladat van, amit az állami természetvédelem lát el – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Kadarka Kör által szervezett szüreti rendezvényen, pénteken, a Jókai-kertben.

A dunántúli régióban 10 kutya és vezetője indult a megmérettetésen, közülük 8-an jutottak be a főverseny döntőjébe.

A címben szereplő kérdés napjainkban több esetben elhangzik szakmai berkeken belül. A megválaszolására dr. Varga Gyulát, a SEFAG Zrt. Vadgazdálkodási osztályának vezetőjét kértük, aki kendőzetlen őszinteséggel beszélt a múltról, a jelenről és a kérdéses jövőről.

Országszerte több mint száz programmal várják az erdészetek a fák világa iránt érdeklődőket 2023. október 2-8. között, a hagyományos Erdők Hetén.

Hagyományteremtő céllal indult az első Balaton Vadgasztro Fesztivál Csopakon.

Legújabb lapszámunkban az idei bőgésről, a dámagancsfejlődésről, a dámvadászatról, szakmai kérdésekről, vadkárról, múltról, jelenről, művészetről és még sok másról esik szó.

Az alábbi nterjú Birck Eszterrel, a 125 éve született Széchenyi Zsigmond nevelt lányával készült.

Szeptemberi hegyvidéki bikavadászatról szól az alábbi történet, amellyel lassan búcsúztathatjuk az idei szarvasbőgést.

Szeptember 28-án Békéscsabára érkezett a Nimród Fórum szakmai rendezvénysorozat, melynek kilencedik állomását a Békés Vármegyei Kormányhivatal Beliczey-termében rendezték meg.

Bognár Tamást, Somogy vármegye vadászati szakügyintézőjét kérdeztük a vármegyei tapasztalatokról, illetve a szeptember 28-án, a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészeténél tartott kihelyezett bírálatról.

Hamarosan vége az idei szarvasbőgésnek. Az alábbi történet néhány éve, az akkori főidény elején játszódik, amelyben a magyar vadászati hagyományaink egyik legjellemzőbb és legszebb gyakorlatát osztja meg velünk a szerző.

A sajóvelezdi élelmiszerbolt, minden vadászatunk kezdő- és befejezőpontja olyan, mint otthon a pákozdi Sport Presszó, ahova sokszor betérünk átbeszélni a közös fácán- és lesvadászatok történéseit.

Az első Balaton Vadgasztro Fesztivált szeptember 30-án rendezik Csopakon, a Csopaki Üdölőfalu és Kempingben.

A napokban a Safari Club International publikált egy beszédes grafikát, amelyen látványosan mutatja be, valójában milyen számokkal kell(ene) kalkulálni az Egyesült Királyságban sokakat érintő törvényjavaslatról.

Hazánk területének egyharmada természetközeli állapotban maradt fent.

Ellenberger András, a 8500 hektáron gazdálkodó, Somogy vármegyei Kossuth Vadásztársaság vadászmestere értékelte az idei szarvasbőgés időszakát.

A Duna-Dráva Nemzeti Park versenyzője nyerte el az Ifjú Kócsagőr Program fődíját.

A rókák veszettség elleni őszi immunizálása 2023. szeptember 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben, ezzel párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom is lesz az érintett térségekben.

Lantos Zoltán Lászlót, a Somogy vármegyei Rinya Menti Vadásztársaság és a Dráva Völgye Vadásztársaság vadászmesterét kérdeztük az idei szarvasbőgés tapasztalatairól.

Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából, ezúttal lapunk júliusi számából idézzük vissza az alábbi cikket, amely A vadászathoz kapcsolódó emlékhelyek nyomában című sorozat VII. részeként jelent meg.

Olvasónktól kaptuk az alábbi történetet, amely egy alpesi zergevadászat részletes leírását nyújtja számunkra.

A szürke farkashoz hasonlóan a barnamedve védett státuszának a felülvizsgálatát kéri az Európai Bizottságtól Antal Árpád, az erdélyi Sepsiszentgyörgy polgármestere Ursula von der Leyen elnöknek címzett nyílt levelében.

A nádasdladányi kastélyt övező vadaskertbe a XIX. század végén, Nádasdy gróf fehérfarkú, vagy más néven virginiai szarvasokat (Odocoileus virginianus) telepített, ahol a szarvasok olyannyira elszaporodtak, hogy vadásztak is rájuk.

Néhány Zala vármegyei vadászatra jogosultat kérdeztünk meg, hogy az árváltozások hogyan érintik őket.

Naponta pörögnek az interneten a terítékre került szebbnél szebb bikákról készült képek, de a rövid kisérőszövegekből maximum néhány adatot tudhatunk meg róluk. Elnézve ezeket, gyakran hiányzik a vadászat története, mert hiszen az a lényeg…

Szeptember harmadik hétvégéjén újabb bikák kerültek terítékre „mintaterületünkön”.

Az idei bőgés sűrűjében járunk, lapunk internetes felületein ezrekkel együtt csodáljuk a hazai vadászterületek eredményeit. A vadászati világkiállítás évében közöltük az alábbi cikket, amely csodálatunk kulturális hátteréről ad képet.

A neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfrodulójára, ezúttal a közéleti szerepvállalásáról szóló cikkel emlékezünk.

Iskolák közvetlen közelében lőttek ki egy medvét Csíkszeredában péntek reggel.

Bőgés idején, miközben megunhatatlanul, naponta csodálkozunk rá a frissen terítékre került bikák képeire, jó érzés a korábbi évek főidényeiből történeteket olvasni.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma veszettséget állapított meg egy kutyával verekedő rókánál Szabolcs-Szatmár Bereg vármegyében. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Rabi Attila vérebvezető közreműködésével az idényben ez idáig hat bika került terítékre, ezek mindegyike Zala vármegyében.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője a vita során elmondott felszólalásában hangsúlyozta, az elmúlt években jelentősen megnőtt az európai nagyragadozó-állomány, a túlszaporodás és a teljes vadászati tilalom súlyos problémákat okoz.

Az idei főidénykezdet az elmúlt húsz év egyik legnehezebbje a Sellyei Pagony Vadásztársaság szakemberei szerint.

Szeptember 16-án 10 órakor nyílik meg Pörbölyön, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjában A mi világunk 2023 című természetfotó kiállítás, amelyet a Mezőföld Természetfotó Egyesület tagjai állítottak össze.

Az Agrárminisztériumban hétfő délelőtt tartott sajtórendezvényen tudta meg szerkesztőségünk, hogy a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány csaknem 95 millió forinttal támogatja az állatvédelem fejlesztését.

Rendőrökből álló csapat nyerte Zalaegerszegen a jótékonysági főzőversenyt, amelynek a bevételét idén a helyi idősek otthona kapta.

Az inváziós fajok behurcolása és terjedése világszerte a biodiverzitás csökkenésének egyik legfőbb okozója.

Gemenc méltán világhírű vadászterület, de ilyen eredmények még ott is csak ötévente fordulnak elő. Például 2000 és 2010 között 2 terítékre került bika agancstömege haladta meg a 13 kilogrammot.

A vad- és erdőgazdálkodás még 400 éves tradíciók birtokában sem könnyű feladat, mert a változó környezet újabb és újabb kihívásokat produkál.

Péntek délután adták ár Hatvanban, a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeumban Fekete István emlékszobáját.

A házi macskák ma a legnépszerűbb társként tartott állatok, a legtöbb felmérés szerint a háztartásokban élő cirmosok száma meghaladja a kutyákét. És akkor még nem beszéltünk a sok millió gazdátlan, kóbor- és félig kóbor macskáról.

A nyilasok bebörtönözték, menekült a kommunisták elől, vadászati világkiállítást szervezett, hatott az afrikai vadgazdálkodásra, vadászati múzeumot alapított. Hol nincstelen világcsavargó, hol pedig nemzetközi hírű szaktekintély volt.

Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója, valamint a szomszédban tomboló háború kapcsán ajánljuk figyelmükbe a híres vadászírónk, vadászati ikonunk alábbi írását.

Egyetemi tanulmányaim során sokszor merült fel bennem a kérdés, hogy lakóhelyem közelében milyen állapotban lehet az élővilág, milyen problémákkal nézhetnek szembe a helyi vadgazdálkodók.

Az alábbi írás „Pillanatképek a tavalyi szarvasbőgésből, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből” alcímmel jelent meg 2019 szeptemberében. Reméljük, hogy az idei főidényről is készülnek majd emlékezetes írások.

A történetem tavaly kezdődött, mikor sikerült terítékre hoznom életem első gímbikáját a Somló Vad Kft. területén.

Medvét gázoltak egy romániai autópályán.

Már augusztusban izgalommal figyeltem, hogy mennyi gímszarvas tarvad van egy-egy területen, merre járnak bikák, vajon hová fognak beállni, hol lesznek a legjobb bőgőhelyek?