Hírek

A vad berontott egy krakkói lakótelepen működő kozmetikai szalonba.

„Tudomásul kell venni, hogy a vadászat a gazdagok időtöltése”. Valóban így lenne?

Mindig izgalmas pillanatokat élek át, amikor az erdő csendjét megtöri az avarban való motoszkálás halk, majd egyre erősödő nesze.

A vadkárelhárító vadászat szükséges és elengedhetetlen kelléke a lámpa, amely sok más vadászati kiegészítőhöz hasonlóan komoly fejlődésen ment keresztül az utóbbi években.

Két kapitális vadkanagyarpár fekszik előttünk az asztalon. „Böcsületes darabok.”

Ha a derék sertevad elejtője, néhai idősebb Ács István köztünk lenne, nyilván azt mondaná: „böcsületes darabok”. De nem jól mondom, mert velünk van, hisz a trófea elválaszthatatlan a tulajdonosától. Érezni is lehet ezt az otthonában, az asztalánál ülve, a felesége, Olga asszony és fia, István társaságában.

Első aranysakálját nem hétköznapi körülmények között ejtette el Talabos Richárd, a Boldogi Vadásztársaság tagja: a ragadozó éppen egy malacot próbált zsákmányolni.

A vadföldek növelik a terület vadeltartó-képességét azáltal, hogy táplálkozó-, búvó- és szaporodási helyet szolgáltatnak a vadnak. Mindemellett jelentősen csökkenthető általuk a vadkár a mezőgazdasági területeken, illetve az erdőtelepítésekben.

A tavaszi virágzás pompájában tündökölt a napsugaras határ. A reggeli langyos szellő bűvös illatárral volt teli. Abban libegtek az ég kékje felé a dalos pacsirták.

Kijött a víz! Ez ott Vásárhelyen azt jelentette, hogy a két árvízvédelmi töltés sok kilométeres köze tengerré változott.

Egyre melegszik az idő, zöldellnek a fák és egyre tovább lesz világos. Ám ez az időszak számos veszélyt rejt a társállatok számára, mellyel a gazdik nincsenek tisztában.

Egy szlovákiai erdei turistaúton két férfire támat egy nőstény barna medve – számoltak be róla a szlovák tévécsatornák és portálok csütörtökön.

 Az alábbi vadásztörténetet Pohárnik János olvasónktól kaptuk.

Már sokszor akartam írni a témáról, amibe az egyik Facebook-csoportban botlottam május elején. Egy rövid poszt juttatta eszembe a kérdést, amely szerintem nagyon sok vadászt foglalkoztat:

Az országban az elkövetkező hónapokban több helyen is lesz lehetőség különböző versenyeken részt venni, melyeket ezúttal „csokorba” szedtünk.

A fenntartható vadászat fontosságát hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök–helyettes kedden a Zöldház néven ismert, több mint félmilliárd forintból felújított gúthi vadászház átadásán.

Májustól nyár végéig lehet számítani a tőrösdarazsak feltűnésére amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is.

Tavaly, a vizsgaidőszakom előtt és után, szinte minden hajnalomat és estémet vadfotózással töltöttem.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az évtizedek óta futó lakossági Madárbarát kert program sikerére alapozva pályázatot hirdet önkormányzatok részére Madárbarát település mintaprojektek megvalósítására.

A vadászszerencse olykor igen bőkezű tud lenni. Megtapasztalhatta ezt egy Veszprém megyei vadász is, akinek egy alkalommal három különböző vadfaj egyedét sikerült elejtenie.

Eseménydúsnak volt mondható a közelmúlt a „városi őzek” táján. Két helyszínen is mentettek őzeket Budapest területén.

Mára már nem csak az erdőt járó emberek – és hű társaik, a kutyák – találkoznak kullancsokkal, hanem a nagyvárosi kertekben, parkokban is mindennapos a kullancs jelenléte.

Ma van Torday Emil, Afrika-kutató, világjáró vadász halálának évfordulója. E nap alkalmából olvasható egy részlet Az Afrikai emlékek című könyvéből, 1924–ből.

A természet ébredése a mindössze 12 éves, nyírjákói Zilahi Nándort is megihlette. A tavasz beköszöntével tollat ragadott, hogy versben fogalmazza meg érzéseit, melyet újfent örömmel oszt meg vadászújságunk olvasóival is.

Némely vadfajok újbóli elszaporodása, sikertörténete az embernek, az átgondolt telepítésnek, a velük való gazdálkodásnak köszönhető. Ezek egyike a dám is.

Az erdő tele van virággal, a fák friss, üde lombsátrat feszítenek az avar fölé. Megújul az egész természet, s a vad, ami sokat szenvedett a tél ezernyi nyomorúságától, éhségtől, hidegtől, új erőre kap, megerősödik, nekiszépül.

A kocsis gyengéden megrántotta a kötőféket, amikor az istállóból kilépve, a sárga ló táncolni kezdett. Szabad kezével végigsimított a kanca orrán, ettől az állat kissé megnyugodott.

A napokban újabb segélyszállítmányt juttatott el az Országos Erdészeti Egyesület Kárpátaljára. A hárommillió forint értékű, mintegy két tonnányi szállítmányt a magyar állami és magánerdőgazdálkodók felajánlásából valósulhatott meg a Kárpátaljai Helyi Csoport koordinálásával, akik a rászorulókhoz történő kiszállításban is segítséget nyújtanak.

A meglévő természetes és a kihelyezett mesterséges fecskefészkek, –fészektelepek közelében minél több helyen sárgyűjtőhelyek létesítését javasolja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A világon mintegy 11 ezer madárfaj él, röptük és énekük a sok más állathoz képest könnyebbé teszi a kutatásukat, így a nagy állatcsoportok közül őket tanulmányozzák a legtöbbet.

A magyarság számára a szarvas szakrális lény, az örök megújulás, a Nap, később Krisztus szimbóluma: az égi hatalom által küldött mitikus vezérállat. E máig élő ősi szimbólum megőrzésének fontosságát támasztják alá azok a jeles vadászattörténeti események, amelyek a magyar földön esztendőről esztendőre ismétlődő szarvasbőgés idején estek meg az utóbbi csaknem másfél évszázad alatt.

A rendszerváltozás óta nem volt még olyan lendületű zöldítési program, mint a településfásítás, hiszen két év alatt, 2020–2022 között 1350 településen összesen 36 ezer sorfát ültettek el – mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára szerdán a Fejér megyei Óbarokon.

Magyarország kiemelt szerepet szán az erdőknek a klímaváltozás elleni fellépésben – mondta Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár Szöulban, a XV. Erdészeti Világkongresszus alkalmából az Agrárminisztérium szerdai közleménye szerint.

A májusi alkonyat a magaslesen talál. A madarak már hangolnak az esti koncertre, szól a kakukk, de a nap még messze jár a horizonttól…

Májusi lapszámunk nyitásához az áprilisban esett őzbakok közül „szemezgettünk”, és továbbra is érkezünk sorozataink új részeivel. Vadászatra jogosultakat kérdeztünk a vadkárról, valamint felmerült a tézis, ha nincs disznó, nincs vadkár. Mégis van? Napirenden maradtak az aktualitások is, a többi közt az, hogyan is működhet a vadgazdálkodás az ASP és a farkas jelenlétében.

Száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül, az Akadémikusok Gyűlése megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait a május 3–ai ülésén. Prof. Dr. Faragó Sándor, a Soproni Egyetem rektor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Levelező Tagja lett.

Az ember életében kevés dolog biztos. Az viszont vitathatatlan tény, hogy van egy darab biológiai anyukánk és egy darab apukánk még akkor is, ha nem ismerjük őket. Meghökkent ezen a mondaton? Ha igen, akkor ez a gondolatsor érdekelheti!

Minden évben kiemelt ügye mind a vadgazdálkodóknak, mind pedig a vadmentőknek a kirándulók és erdőjárók felvilágosítása, hogy miként cselekedjenek helyesen, ha „elkóborolt”, „árva”, magányos kölyökállatba botlanak.

A néhány napos állatot a látogatók is megleshetik, ha kellő türelemmel és csendben várakoznak a kifutó mellett – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI–t.

Létezik-e tökéletes vadászkés? Ez a kérdés igen gyakran felmerül bennem, amikor indulás előtt a vadászkéseim között válogatok.

Június közepéig lehet számítani a településeken embereket ijesztgető varjúkra, a szülők ilyenkor a fészket elhagyó, de még ügyetlen és gyakran nem teljesen röpképes fiókáikat védelmezik.

Horváth János vérebes gyerekkora óta a vadászat és kutyázás szerelmese, vérebekkel 25 éve foglalkozik. Megtalált nagyvadjainak száma 700 feletti. Eddigi pályájának egyik, ha nem a legrendkívülibb utánkeresését mesélte el lapunknak.

A természetben megtörtént események ritkán vagy talán soha nem ismétlődnek meg pont ugyanúgy. Így van ez a vadfotózásnál is.

Túlnőtte a nád a vizeket. A fakó torzsák hóna alól zöld pengék születtek ezerszámra.

Közel negyvenéves vadőri szolgálatom alatt sok bakot lövettem. Egy keveset magam is elejtettem. De közülük egyiket, míg élek, nem felejtem el.

Ritka zsákmánynak örülhetett Támár Zoltán, aki a fényképen látható nyestet hozta terítékre.

Tavasszal a vadkáros hirdetések szaporulatát is megfigyelhetjük. Némelyikük gyors átfutása után tovább is görgetünk. Viszont akadnak köztük olyanok is, amelyeket megéri végigolvasni, majd felkeresni a hirdetőt.

Kihalás fenyegeti a világ hüllőfajainak 21 százalékát egy átfogó új értékelés alapján.

Az erdei fülesbaglyok fészkelőállományának felmérésében kéri a lakosság segítségét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A tavasz eljövetelével nem csak a természetben indul meg a nyüzsgés. A vadászebet tartóknak sem kell szögre akasztaniuk a pórázt, hiszen az apróvadvadászatok kezdetéig számos eseményre kerül még sor.

A véletlen úgy hozta, hogy éppen akkor hajtottam be a Sárréti Egyetértés Vadásztársaság vadászházának udvarára, amikor valóságos villámcsődület támadt Hír Zsolt hivatásos vadász és egy őzbak kifőzésre előkészített agancsa körül.

Életének 57. évében elhunyt dr. Somos János.

Nemrég ismét Balázs Istvánnál, az Ezüstgolyó Fegyverjavító Műhely tulajdonosánál jártam. Immár sokadszor. Mégis eszembe jutott, hogy talán van ismét egy bemutatható munkája, így teketóriázás nélkül tárcsáztam. A vonal másik végén, rövid kicsengés után, jelentkezett is István.

Az Országos Agarász Egyesület (OAE) április 24-én rendezte meg tisztújító közgyűlését, melyen az a döntés született, hogy az egyesület jelenlegi elnökét, Keresztes Jánost Papp Gábor követi a tisztségben.

Indonézia Szumátra szigetén a súlyosan veszélyeztetett szumátrai tigrisek három egyede esett csapdába és pusztult el – jelentette hétfőn a helyi rendőrség.

A világ minden pontján a „dobd el” kultúra a jellemző, ami nem fenntartható – mondta Áder János köztársasági elnök a fenntarthatósági témahetet megnyitó tanórán hétfőn Budapesten.

Ebben a cikkünkben egy kevésbé ismert fajtáról lesz szó: az alpesi tacskókopóról.

A fajtán belül is egy adott egyedet, Szloboda István vadásztársát, Füredi-Bernát Stiklit mutatjuk be.

A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorulnak megmentésre, számukra az a legnagyobb segítség, ha a fiókát óvatosan megfogva a legközelebbi sűrű aljnövényzetbe, bokor alá tesszük le − hívja fel a figyelmet hétfői közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Magyarországon csak évente egyszer–egyszer előforduló színpompás citrombillegetőt (Motacilla citreola) figyeltek meg a hétvégén madarászok egy Szatymaz környéki bányatavon – közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád–Csongrád megyei csoportja hétfőn a közösségi oldalán.

Megkezdte az idei országos szúnyoggyérítési program végrehajtását a program koordinálásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Elsőként a Tisza–tónál és Szolnok térségében irtják a szakemberek a vérszívókat – tájékoztatta az OKF az MTI–t.

Reggel jó nagy eső volt, még most is párás a levegő. Szivárvány ível át a völgy felett, a háttérben a Mátra húzódik, előttem pedig, a parlag túloldalán, két barkás agancsú gímbika legel. Az lenne a legjobb, ha minden ráférne egy fotóra, de reménytelen a dolog, még a két vad is túl messze van egymástól, teleobjektívvel befoghatatlanok.

Hűvös, szeles, felhős áprilisi hajnal. Még csak három óra, s én odakint vagyok a barna vágásban, ahol alig-alig zsendül még néhány gyenge cserje.

Az alábbi levelet id. Csizmadia Sándor nevű olvasónk küldte, aki bizonyos Béla bácsi emlékére írta az alábbi történetet.  

Alsónadrágban, vállamon puskámmal és hátizsákommal ballagok álmosan házunk lépcsőjén. A garázsba tartok, mert ott várnak ruháim, a csizmám és a hajnali cserkeléshez szükséges minden felszerelésem.

A híres brit természettudós, David Attenborough a Föld bajnoka címet kapta az ENSZ Környezetvédelmi Programjától – számolt be róla a BBC hírportálja.

A különböző népcsoportok együttélése mindig magával hordozza, hogy eltanulnak egymástól idegen kifejezéseket, nyelvi sajátosságokat. Nincs ez másképp a vadászok szóhasználatban sem.

Műholdfelvételek és gépi tanulás segítségével készítettek világtérképet a fák lombkoronájának magasságáról a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) és a Zürichi Egyetem kutatói.

Az Őrségi Nemzeti Park huszadik születésnapja alkalmából újabb 20 hektárral bővült a park „szabadon” élő bölénycsordájának területe.

Több esetben lehetett már napjainkban is hallani, hogy a külterületen levő vadászati berendezéseket megrongálják, összetörik, felborítják. Lapunk a Tarnaőrsi Dózsa Vadásztársaságtól kapott most fényképeket.

A tavasz beköszöntével, a melegebb idő megérkeztével, a vadászkutyások is egyre nagyobb intenzitással jelennek meg a vadászterületen.

Idén már tizedik alkalommal valósul meg Magyarország legnagyobb és egyre népszerűbb hulladékgyűjtő eseménye, amelyre keddtől jelentkezhetnek az önkéntesek − jelentette be Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia− és klímapolitikáért felelős államtitkára a tárca keddi közleménye szerint. 

Szerkesztőségünk a Nimród Vadászújság Facebook-oldalán hirdetett agancstippversenyt 2022. április 1-jén, amelynek keretében egy őzbaktrófea tömegét saccolhatták meg v aállalkozó kedvű olvasóink.

Ruszinkovics Dániel és kutyái – Szuzi és Vándor – az idény első őzbak-utánkeresésükre indultak a Bélus Völgye Vadásztársaság területére.

A vadászidény kezdetén – bármely vadfajról is legyen szó –, a fiatal vadászok tervezgetnek, az idősek pedig emlékeznek. Mi most Siklóson tesszük ezt Magyar Lászlóval (87), aki 1968-ban váltotta ki első vadászjegyét, és élete őzbakját éppen tíz év múlva, 1978-ban ejtette el.

Mindannyian érezzük, érzékeljük, sőt tudjuk magunkról, hogy a vadászattal, a vadászat fő tárgyával kapcsolatban meglehetősen elfogultak vagyunk. Sokszor döntünk aktuális érzelmeink, hangulatunk és befolyásoltságunk alapján.

Terített asztal, ünnepi pompa – húsvéthétfő reggelén mi más is várhatna?

Az erdő még hidegen sóhajtott néha, s ez olyan volt, mintha valaki azt súgta volna: tél...

Ünnep van. Igyekszik mindenki a maga lelkiismerete szerint arra figyelni, amit szíve diktál. Ki templomba, ki utazásba, mások pedig sajnálatos magányba…

Megint szombat. Ez a nap azonban más volt, mint a többi. Nem a szokványos hétvégék egyike. Nem a megszokott szombatok ismerőssége. Ünnep.

Hogy mi történt két évezreddel korábban nagyszombaton Jeruzsálemben, a Szentírás nem ad tájékoztatást.

Vaddisznóhajtó versenyt rendezett a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub Mórahalmon, április 10-én.

Consummatum est – Jézus utolsó szava a kereszten. Viszont ez a mai nap, nagypéntek, nekünk, vadászoknak is ünnepet jelent: hivatalosan kezdetét veszi az őzbakidény.

Együttműködési megállapodást írt alá a Veszprém Megyei Kormányhivatal és az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Megyei Területi Szervezete a Somlótája Vadásztársaság nagyalásonyi székhelyén.

Romániában hatályossá egy új rendelet, mely a lakosság biztonsága és a károk elkerülése érdekében a medvék preventív elejtését is lehetővé teszi.

Éppen most kelt fel a nap. A nagy „narancstányér” csak átsejlik az alig kizöldült fák koronáján, fényével megfestve a szemközti hegyoldalt. Egy völgyben állok, rekettyebokrok mellett.

Móron, a Vajal Vadásztársaság területén Remete Csaba ejtette el a fényképen látható vaddisznókant.

Az idény kezdetéhez közeledve, vadászújságunk három természetfotósát kértük, egy-egy általuk kiválasztott kép kapcsán avassanak be bennünket a lefotózott bakok történetébe, a képek elkészítésének hátterébe.

A takarmányozás, de a vadtakarmányozás szempontjából is különösen értékesek, fontosak pillangósvirágú növényeink. Főleg az apróvadfajaink számára.

A hirtelen jött takarmánybőség miatt elő-előfordul, hogy az átmenet nélkül érkezett hirtelen takarmányváltás hasmenéses tüneteket okozhat az őznél.

Manapság már a lőszervásárlást is komoly kutatómunka előzi meg, és most nem arra kell gondolni, hogy milyen gyártmányú puskához milyen lőszert használjunk. A fő kérdés az lett, hogy mi az, ami beszerezhető.

Sajtóközleményt adott ki a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a farkasoknak tulajdonított támadások kapcsán. A témával – amely felettébb aktuális és sokakat érdekel – már lapunk is több esetben foglalkozott. Legutóbb áprilisi lapszámunkban közöltünk egy riportot a farkasok hazai helyzetéről.

Jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntett, nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett lopás bűntett, orvvadászat bűntett és közfeladati helyzettel visszaélés bűntett megalapozott gyanúja miatt a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. feljelentése alapján folytatott büntetőeljárást a Tamási Rendőrkapitányság egy 48 éves pári tartózkodási hellyel rendelkező és egy 52 éves nagykónyi lakossal szemben.

Azaz természetfeletti. Bár e szó hallatán talán sokak valamiféle hókuszpókuszra gondolnak, valójában ennél egyszerűbb a jelentése.

A vadgazdálkodásnak, olyan új kihívásokkal kell megküzdenie, mint az ultrasekély talajművelések.

Tavaszesti szürkületben a csend országában járok. Kékes homályban vész el a cserkészút, melynek két oldalán sűrű, fiatal vágás emelkedik és déli része lankásan ereszkedik a völgybe le.

Április havában új agancsa nő a gímszarvasnak. A fiatal bikák is elhányják agancsukat, s újat kapnak helyettük. Az új agancs lágy növésű, bőrrel van borítva, s a szarvas, mert sérüléstől félti fejdíszét, új vágásokban s cserjésekben tartózkodik.

A vadászfelszerelésem összeszedésében jól haladok, de kabátot még másfél év alatt sem sikerült beszereznem. Pontosabban, egyszer már eljutottam a vásárlásig, de visszavittem, mert járás közben hangosan nyikorgott...

Szerencsés pillanatokban érkeztek meg az első tavaszi esők, amelyek a lehűléssel, a lassú, szitáló, szinte az őszi áztató esőket idéző csapadékos napokban már mélyen beszívódtak a földbe.

Az izraeli Tel–avivi Egyetem kutatói szerint az elmúlt 70 évben a madarak testhossza és testtömege is megváltozott.

A Bükkben, idényen kívül, egy borzas, igen rossz kondícióban lévő gímszarvasborjút figyeltek meg.

A Bükk hegység délnyugati részén, a Laskó-patak völgyétől néhány száz méterre helyeztem el az egyik leskunyhómat, 400 méter magasságban a gerincen.

Az Északi-sarkvidék már régen nem érintetlen vidék, egy új tanulmány szerint műanyag-szennyezettsége a sűrűn lakott területekéhez hasonlít.

Száz éve nem élt olyan sok barnamedve a Pireneusokban, mint napjainkban – közölte a LoupO határokon átívelő medve- és farkasfigyelő projekt.

Ha két szóval kellene jellemeznem: száraz és hideg… Sajnos már január–februártól az volt a „szalonkás” berkekben a beszélgetések nyitómondata, hogy: „ha nem lesz csapadék márciusig, akkor igencsak foghíjas lesz…”

A Mohosi Jógazdák Földtulajdonosi Vadásztársaság március 23-án szakmai napot rendezett a környező vadászok, vadászatra jogosultak számára. A nap központi kérdése a tájegységen belül a nagyragadozók megjelenése, állandó jelenléte és a vadállományra gyakorolt hatása volt.

Rongyos, foszlik, szakad az új agancson a régi barka. Eljött az idő, országszerte tisztítanak az őzbakok.

Bihari Puhl Levente, alkotói nevén Levy, művészetének témájában és anyagában is egyaránt a természethez nyúl vissza, különleges megközelítéssel. A 65 éves képzőművész, festő munkáit már az elmúlt harminc évben, szerte az országban, számos kiállításon megcsodálhatta a nagyérdemű.

„Boldog az az ember, aki más tulajdonát tiszteletben tartja, aki a rábízott anyagi javaknak nem szolgája, hanem bölcs őrzője, gyarapítója és továbbajándékozója.”

Március végén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy rókában a magyar határtól alig több mint 20 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Batarcs (Batarci) településen.

A Törteli Rákóczi Vadásztársaság mintegy 4000 hektáron gazdálkodik, és területük rendkívül arid, száraz. Az elmúlt évben nagy arányú itatófejlesztést hajtottak végre, amelyet ma már a vad szívesen – és ami fontos, rendszeresen – látogat.

Minden hónapnak megvan a maga szépsége, de ha a természet engedne ilyen ostobaságot, én állandóan áprilisban élnék!

A napokban lapunk is hírt adott róla, hogy elhunyt Danka Dénes, aki bár nem volt vadász, de mégis vadászként tudott beszélgetni a természettel kapcsolatos témákról. A martonvásári bakkal kapcsolatos példaértékű munkájának emléket állítva közöljük a Nimródnak küldött utolsó cikkét.

Ha még sokáig tartott volna az a ködös, borongós, dermesztő téli világ, mely elzárja az eget s a messze járó nap csiklandó sugarát; mely szürke homállyal föd be mindent, mi arasznyi terünk határát túllépi; mely bilincsbe veri a fürkésző szem pillantásait, s határt szab a nagy természet pompás kertjében való kalandozásunknak; ha tovább tartott volna még e kedélyt verő, lehangoló haláluralom, megöl a szoba levegője, a vágyak növekvő ereje.

Április közepére kizöldül a határ, és a vadászember figyelme – mondhatni szabályszerűen – az őzbakok felé fordul. Ennek apropóján e havi lapszámunkban baklesőbe indultunk az ország területén, de jártunk farkasok nyomában is, és foglalkoztunk a mezei nyúl értékesítésének problémáival, valamint azt is megtudhatják, kiket neveztünk „hírhedt közlegényeknek”.

János, az uradalmi erdőkerülő mindent a nagyapjától tanult. Korán, még tipegő kisgyermekként elvesztette apját, akit egy megvadult bika taposott halálra…

Három éve történt, hogy bokatörésemből felgyógyulva, majdnem öt hónapos kényszerpihenő után megtettem az első „próbautat” egy, a lakóhelyemhez közel eső Duna-ártéri területen.

Az Országos Agarász Egyesület immáron 4. alkalommal rendezte meg Mihályfán az évadnyitó agarászatot és hagyományőrző vadászati napot március 26-án.

A Mezőberény Vadásztársaság Békés megyében, 9500 hektáron gazdálkodik. A jellemzően apróvadas terület erdősültsége 5 százalék alatti.

…Búcsúzni megyek… máskor még ilyenkor van a java, de ez a tavasz más…

Egy hete Korecz Márk, a Vadász-blog szerzője számolt be arról, hogy Spanyolországban hatalmas, több százezres tüntetés zajlott vadászok és gazdák részvételével.

Március 29-én, Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeum Vadászati Múzeumának parkjában lelt otthonra a világkiállítás jelképe, a Totem. Az alábbiakban Szőke Gábor Miklós, az agancsszobor készítőjének ünnepi beszédét közöljük.

Egyedül lenni az erdőben, amikor épp csend honol a fák alatt. Majd nyomokat követni, várni, egy kannal szembe találkozni. Zilahi Nándort ez az idill ihlette meg. A mindössze 12 éves nyírjákói lakos versben fogalmazta meg érzéseit magányos élményéről, melyet előszeretettel osztott meg velünk.

Megoldás egy régi problémára.

A vadászkocsizás iránti vágyakozást Studinka László ébresztette fel bennem „Téli barkácsolás Somogyországban” című írásával. Élményekben gazdag megtapasztalását pedig darányi vadászbarátomnak, Vertkovci Lászlónak köszönhetem, aki számára nincs téli vadászat kocsizás nélkül.

A tavaszi napsugár szerelmesen simogatja, csókolgatja a téli álmában megdermedt földet; a langymeleg napsugarakra lüktetni kezd a nagy természet élettere, mozgásba jön az őserő; erdő-mező fakó ábrázatáról rózsaszín ködök foszladoznak; az álomból ébredő nagy természetre a derült ég nefelejcskéksége mosolyog alá, és édesen csicsergő madárhanggal van tele a balzsamos levegő.

Egy rigó futott el a bokrok alatt. A csillagok barátságosan hunyorogtak, valami kis szellő rebbent, s a téli álmukból ébredező fák nagyot nyújtóztak a hajnali eső után.

2022. március 22-én, 90. éves korában eltávozott közülünk Deák István okleveles erdőmérnök, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. jogelődjének, az egykori Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság nyugalmazott igazgatója.

Erről is beszélt péntek délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országos Magyar Vadászkamara tisztújító közgyűlésén. Mint azt tegnap már megírtuk, Tatán, a Gottwald Hotelben tartott rendezvényen a 290 országos küldött közül 242 fő jelent meg, ami a vadászkamara történetének eddigi legmagasabb részvételi arányával megtartott közgyűlése. A miniszterelnök-helyettes mellett Zambó Péter, az Agrárminisztérium államtitkára is köszöntötte a küldötteket.

A Pilisi Parkerdő 61 ezer facsemetét ültetett el az Érd közelében lévő Beliczay-szigeten, hogy a 67 hektáros területen az eddig két fafajból álló sérülékeny erdőborítást stabil, változatos állományú puhafás ligeterdők váltsák fel - közölte a társaság szóvivője csütörtökön az MTI-vel.

Minden egyes fa hozzájárul az ország környezeti állapotának javításához. Az Agrárminisztérium (AM) ezért az egész országra kiterjedő fásítási mozgalmat hirdetett, ennek része a 10 ezer fő alatti lélekszámú települések számára elérhető Településfásítási Program - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos a Szendehelyen tartott faültetésen a minisztérium csütörtöki közleménye szerint.

Az elmúlt két este ugyanazon a „váltón” ment el a cvikk, mindkétszer hathúszkor… – nézek fel az erdő alja felé a hollótanyai lucerna tetejéről. Ma szándékosan korábban jöttem ki vagy negyedórányival; szét kellene nézni azon a rétegvonalon – hátha van egy használható kis tisztás?…

Bács-Kiskun megyében, Bócsán, a Bócsai Hubertus Vadásztársaság dúvadhajtást szervezett, hogy a területükön már évek óta „tanyát vert”, megtelepedett aranysakálokat gyéríthessék.

Minden évben, így idén is fokozott figyelmet szentel a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a rendre, vagyonbiztonságra, a vadfajok és a védett állatok nyugalmára vadászterületein, erdőterületein, kiemelten így van ez a gím- és dámbikák agancshullajtási időszakában.

Az őzbakos területeken az öreg bakok már-már le is tisztítottak. Idén több jogosulttól érkezett hír, hogy már februárban is láttak agancsát dörzsölő őzbakot.

Az Országos Magyar Vadászkamara Természetvédelmi és Erdészeti Szakbizottsága „Vizes élőhelyek szerepe a vadvilág megőrzésében – lehetőségek és kötelességek” címmel 2022. március 22-én egész napos szakmai konferenciát rendezett a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrumban.

…mondja a jól ismert népdal. Tudjuk, hogy a víz megléte elengedhetetlen a sikeres vadgazdálkodás számára, azonban az áradás pont annyi rombolást is jelent, mint amennyi áldást.

Országos aszály sújtja hazánkat. A természetes itatóhelyek beszűkülnek, s ekkor kell a vadgazdának az itatókat feltölteni.

Az előző év szeptemberében megrendezett „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás budapesti központi helyszínén egyik kiemelt cél volt, hogy biztosítsák a fogyatékkal élők csoportjainak magas színvonalú fogadását is. 

Dicséret illeti az erdészeket nemcsak az elmúlt hét év, hanem az elmúlt 100 esztendőben végzett munkájukért – mondta Áder János köztársasági elnök az Erdők nemzetközi napján.

Helytörténészként és vadászként nem csak a puskaforgatás, hanem szülőfalum, Bácskossuthfalva–Ómoravica vadászmúltja is mindig érdekelt. Ennek a munkának lett eredménye a Szenvedélyük a vadászat c. vadászmonográfia (2009). A kutatás számomra nem ért véget, ezzel azóta is folyamatosan foglalkozom. Ebből a kincsből szeretnék most egy kis ízelítőt bemutatni.

Milliós értékű szarvasbikák illegális elejtéséért emelt vádat az ügyészség öt férfi, köztük egy önkormányzati vezető és egy hivatásos vadász ellen – tájékoztatta a Somogy Megyei Főügyészség hétfőn az MTI-t.

A bárnai kürtöstalálkozót idén március 11-én, 2008 óta immáron 13. alkalommal rendezik meg a nógrádi Bárna-Vad Kft. pihenő- és vadászháza körül. A helybeliek mellett rendszeresen érkeznek vendégek az ország minden részéből.

Nehezen indult, nyögve folytatódott, és egyszerre csak vége lett, mintha elvágták volna.

Még teljesen sötét van, a tél végi éjszaka csípős tenyere simogatja az arcunkat. A tél még nem adta fel. A harcot már elbukta, de seregei még hadban állnak.

A rókák veszettség elleni vakcinázására idén tavasszal is sor kerül, ezért ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2022. március 26-án kezdődik hazánk déli és keleti megyéiben.

Március 26-án, Mihályfán, a Kultúrház és Sportpályán kerül sor – immár negyedik alkalommal –, az Országos Agarász Egyesület szervezésében az évadnyitó agarászatra és a hagyományőrző vadászati napra.

Kezembe került a vadászjegy váltásakor a 2021-es évkönyv. Érdekes dolgokat közölt az Országos Erdei Szalonka Monitoring Programról.

Öt évvel ezelőtt különleges szerencse ért, egy hófehér őzbak életciklusát tudtam nyomon követni hónapokon keresztül, és persze számos dolgot, meg is örökítettem.

A március 7–12. között zajló hagyományos, egyhetes, bentlakásos vadászkürtös-tanfolyammal megkezdődtek a tavaszi és nyári programok Martonfán.

Évértékelő sajtótájékoztatót tartott a SEFAG Zrt. vezetősége, az eseményen szó esett a 2022-es évi célokról, tervekről is.

Ha az embert magával ragadja egy új szenvedély, joggal remélheti, hogy meghatározó élményekben lesz része, főleg a kezdeti időszakban, amikor még minden ismeretlen. Ilyen számomra a vadászat és a vadgazdálkodási szakirány.

Nemrég írtam egy novellát „Újjászületés” címmel, mely írás a Nimród Vadászújság márciusi számában jelent meg, megidézve egy elmúlt tavaszt.

Ha a vadászat üvegén keresztül, de helytörténeti szempontból vizsgálunk meg egy adott helyszínt, akkor nagyon hamar szembesülünk vele, hogy a vadászok egészen sajátos módon tájékozódnak vadászterületükön.

„Oculi mei semper ad Dominum.” „Szemeim mindig az Úrra nézzenek!” A szentmise bevezető szavai a nagyböjt harmadik vasárnapján.

Dalmand kis zsáktelepülés Tolna megyében, Dombóvártól és Tamásitól közel azonos távolságra, mely valamikor a Magyar Királyi Ménesbirtok központja volt.

Olyan szürke mind. A most még szunyókáló fák. S a köztük húzódó dűlőn elhaladó járművek beletaposták a tölgy- és nyárleveleket a felszaggatott hollófekete földbe. Alszanak még, hihetnénk.

Országszerte fokozott tűzveszély alakult ki az erdőkben, így a mai naptól életbe lépett az országos tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, hazánkban ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Lezárult az Ős-Dráva Program csaknem 13 milliárd forintos vízgazdálkodási munkálatai a Baranyai Ormánságban és Somogy délkeleti részén – tájékoztatta Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az MTI-t.

Az elmúlt 12 évben az Agrárminisztérium a tíz magyar nemzeti park igazgatósággal együttműködésben soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat.

Széchenyi Zsigmond írja a magyar vadászok körében méltán legendássá vált, Ahogy elkezdődött… című kötetében az alábbi gondolatokat:

„Rájöttem – történelmet, különösen vadásztörténelmet tanulmányozva –, hogy a háború utáni vadirtás bezzeg nem újság! Hogy az mindig úgy volt. Amióta világ a világ. Helyesebben, amióta olyan a világ, hogy nem vadászhatunk benne mindnyájan. Ez az állapot pedig régen tart már, bátran mondhatjuk, emberemlékezet óta.

Tekintettel arra, hogy több mint egy hónapja nem mutatták ki a magas patogenitású madárinfluenza vírusát a hazai baromfiállományban, a Nébih elrendelte a még fennálló felügyeleti (megfigyelési) körzet feloldását.

Hazánk egyik „egzotikus” és legszebb, igazán mutatós madara a gyurgyalag (Merops apiaster), amelyet legutóbb 2013-ban az év madarának választottak. Nem veszélyeztetett faj, fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Népies neve igen széles skálán mozog (gyurgyóka, török fecske, piripió, földi rigó, méhmadár, méhész, putypuruty).

Március 8-án, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tarnaszentmiklósi gazdálkodási központjának átadásán Nagy István Agrárminiszter kiemelte: az elmúlt 10 évben Magyarország soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat.

Manapság egyre gyakoribb probléma, hogy az ember hirtelen felindulásból, pusztán külső tulajdonságok alapján választ kutyát, a fajta előzetes megismerése nélkül.

Az „Egy a Természettel” gondolatiságának, és az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás közvetített értékeinek népszerűsítése az eseménysorozat lezárulta után is aktívan folytatódik.

Március 8-tól látogatható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság legújabb attrakciója, a Bükki Csillagda csillagászati és természetismereti látogatóközpont, ahol többek között planetárium, interaktív kiállítás, naptávcső és VR-küldetések is várják a látogatókat.

Az elmúlt napok háborús eseményei hatására az egész országot megmozgató összefogás jött létre, hogy a magyarok is segíthessenek a bajba jutott, otthonukat a háború miatt elhagyni kényszerülő menekülteken.

A Tóthvargánéban a télen csináltunk egy kéthektárnyi vágást, gondoltam, rászánok egy estét ott a nagy cseresznye – hagyásfa – melletti nézelődésre. Igazi szép, tiszta tavaszi idő, tíz fok környéke; 18.25-kor egy korrogó Madár indul felém.

Az esztendő elején kötött együttműködési megállapodást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara és az Országos Magyar Vadászkamara fővárosi és Pest megyei területi szervezete, amelyben lefektették a közös munka kereteit.

Úgy bizony!... úgy lesz a’!... Megmondtam kendnek; oszt’ most már aszondom, érje is be vele. Böjtös vasárnapja lesz kendnek; koplal kend még húshagyó kedden is, ne féljen…

A kora tavaszi napok egyre később hajtották álomra fejüket. A madarak már hosszabban dalolták éneküket. Hó már csak mutatóban maradt.

Korán megérintett a szalonkavarázs – tízéves korom körül voltam először húzáson Bandi bátyámmal; akkor persze még csak botot markoltam…

…és sajnos nem a végéről. Az elmúlt napok eseményei különösen komoly nyomást jelentenek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, hiszen a magyar–ukrán országhatár három nagy és két kis átkelőhelye is van.

Sokat gondolkodtam már azon fotósként, hogy vajon melyik hónap vagy évszak a legkedvesebb számomra a fotózási lehetőségek, témák szempontjából.

Az állategészségügyi szolgálat és a baromfitartók elővigyázatos és szabálykövető intézkedései ellenére, a vadmadarak tavaszi vándorlása jelentős veszélyt jelent a hazai baromfiállományra.

A Német Vizsla Klub Magyarország február utolsó hétvégéjén kezdte meg a német vizslások idei idényét.

Március elejével beköszöntött a télbúcsúztató, tavaszváró időszak, ami egyben a szalonkamonitoring kezdetét is jelenti. Így mi más lehetne központi témája e havi lapszámunknak, mint az erdei szalonka.

Előző írásomban azon tépelődtem, hogy milyen felszerelés ideális a hosszú, kis szünetekkel megszakított 6-8 órás éjszakai cserkelésekre, amely vegyes terepen, tehát sűrű erdő és nyílt szántóföld váltakozó viszonyai között zajlik.

A háborús helyzet kapcsán az állami erdőgazdaságok az Országos Erdészeti Egyesület és az Erdészcsillag Alapítvány operatív segítségével közel 100 menekültnek ajánlott fel azonnali szálláslehetőséget ellátással a határközeli erdei iskolákban.

A faültetés hagyományosan a jövőbe vetett bizalom kifejeződése, „mi is fákat ültetünk, mert mindannyian bízunk a jövőben!” - hangoztatta az agrárminiszter március 1-én Kecskeméten.

Itt állok a széles-parlagi borókásban, a kedvenc helyemen. Körbenézek – annyi szép emlék, annyi minden kavarog bennem! Március elseje van…

Az elmúlt napok különös eredménye, hogy az egész ország összefogott, és egységesen igyekszik mindenki segíteni a magyar–ukrán határon kialakult helyzet enyhítésében.

Elérkeztünk az évnek abba az időszakába, amikor a legtöbb vad elkezdi világra hozni az utódait. Számos egyesület ment háziállatokat, ám ekkor indul be igazán a „gépezet” a vadmentők életében is.

Imrével életemben talán háromszor találkoztam. Az első alkalom már több mint egy évtizede volt, de még ma is jól fel tudom idézni annak a rövid félórának az emlékét.

Lankás domboldalban kocsival járható, széles cserkészút kanyarodik fel a tetőre. Kétoldalt fiatal vágás terül el, amelyből elvétve egy-egy elmaradt vén magfa emelkedik a törpe utódok fölé.

Nemrég egy társas vadászaton megismerkedtem egy, a hetvenes évei derekán járó vadásztárssal. 63 évesen kezdett vadászni, amikor a barátai elhívták hajtónak, és beleszeretett a hangulatba, aminek hatására rájött, hogy ezentúl ezzel szeretné tölteni a szabadidejét.

Éppen a vonaton ücsörgöm, mikor e sorokat írom. Kezdődik az egyetemen a tavaszi félév. Most szívesen utazom. No nem azért, mert annyira jó elmenni otthonról, hanem mert a téli szünet alkalmával szerzett élményeket élem újra és újra át.

A rekordok éve volt 2021 – a 25 éve fennálló Vadmadárkórház évértékelése 2021. kiemelkedő volt, a járvány és a 25 éves jubileum határozta meg a múlt évet.

Az ausztrál szarkák kutatásával foglalkozó tudóscsoportot is meglepte a madarak együttműködő viselkedése: az intelligens madarak segítettek egymásnak eltávolítani a rájuk erősített nyomkövető eszközöket.

Élesen hasít végig a felkelő nap első sugara a fagyos február végi reggelen a Bükk északi lankái között…

Németország erdőségeinek majdnem öt százaléka tűnt el 2018 januárja és 2021 áprilisa között műholdfelvételek tanúsága szerint – jelentette a Német Űrkutatási Központ (DLR).

Megközelítőleg 11 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon, ez jelentős csökkenés a tavalyi felmérés adataihoz képest - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) az MTI-vel.

Számos rendezvénnyel, például természetvédelmi konferenciával, tudományos előadásokkal, koncerttel, kiállítással és felújított emlékművének avatásával emlékeznek meg Kőszegen Chernel István ornitológus halálának századik évfordulójáról.

Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven át vizsgálták az erdei szalonkák vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói.

Mondom a tényeket: Ambrus Attila, azaz a „Viszkis rabló”, egykori jégkorongozóból lett bankrablóként vált ismertté azáltal, hogy a ʼ90-es években 30 alkalommal rabolt ki bankot, majd fazekasnak adta a fejét.

Nyesteket alkalmaznak „kidobóemberként” Skócia keleti partvidékén és az A9-es út mentén, hogy távol tartsák az északra vándorló szürkemókusokat – írta a The Guardian online kiadása.

Három pettyesszarvas-borjú született a Szegedi Vadasparkban, a fiatal állatokat a kevés zajt csapó látogatók akár közelről is megfigyelhetik - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Nagy az izgalom az izlandi vadászok körében. Minden egy közelgő lottósorsolás körül forog…

Az elmúlt időszakban sokan hangoztatták: februárban ezúttal SeHoVa! Vajon igazuk lett? Ez volt az elmúlt négy nap egyik legfelkapottabb kérdése. Legalábbis itt, a HUNGEXPO A pavilonjában...

A 28. FeHoVa sem nélkülözheti, hogy új puskákat, optikákat és kiegészítő eszközöket kínáljon a vadászok számára. Ebből szemezgettünk néhányat a teljeség igénye nélkül.

A 2022-es FeHoVa kiállításon a VKE Vadászkürt Egylet ezúttal is megrendezte a hagyományos gyermek- és ifjúsági vadászkürt-szólóversenyt.

A FeHoVa harmadik napján, szombaton rendezték meg a Vadászkürtös Fesztivált. A fesztivált Agyaki Gábor nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, hogy több mint 50 kürtös érkezett Budapestre.

Az előző évekhez hasonlóan idén is a Vadászszínpad adott otthont a Vadászati Kulturális Egyesület szervezésében, népes közönség előtt megrendezett X. FeHoVa-kupa szarvasbőgőversenynek, melyre 9 nevezés érkezett.

Négy alkotó ember, négy műfaj – mégis látható egység…

Békés Sándor Vadászetika című könyvét azért kell minden ifjú vadásznak elolvasnia, mert hozzásegít, hogy az ember igaz vadásszá váljék. Talán elsőre furcsa párhuzamnak hangzik, de az író Megváltó hajnalok című új kötetéről ugyanez mondható el.

Gyorgyevics Tamás Széchenyi Zsigmondról írt könyve vitán felül kötelező olvasmány. Közel 40 év kutatómunkájának az eredménye a Széchenyi Zsigmond élete című kötet: a most megjelent második kiadás ráadásul 40 oldallal bővebb, azaz új információkkal és képekkel is bővült.

Ugye, hogy minden vadászember jól ismeri ezt a mondást…?! Juhász Ferenc újabb vadásztörténetei a közös élményt a magas irodalom nyelvén idézik meg.

A képeken látható két szemrevaló puska a FeHoVa-n, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás és a Nimród Vadászújság közös standján van kiállítva.

Éppen ma 150 éves az első vadászati törvény: 1872. február 19-én hirdették ki, miután az akkor még kétkamarás magyar parlament alsó- és felsőháza egy nappal korábban elfogadta.

Péntek koradélután az „Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás kabalakutyájáról, Fátyolról készült nagyszabású film kapcsán zajlott beszélgetés a FeHoVa-n, a HUNGEXPO, A pavilon, Vadász színpadon.

A rohanó, modern világban az ember szeret minden természetben elöltött időt különleges élményekkel gazdagítani, ennek egy izgalmas lehetősége a hagyományos módszerekkel történő vadászat.

A vadászat és a halászat - az emberiség történelmét, fejlődését tekintve - egy tőről fakadó, létfenntartó tevékenység volt. Az élelem beszerzésének módját a történelmi időkben leginkább a földrajzi, élőhelyi sajátosságok határozták meg.

A vadászattal foglalkozó szakmai könyvekben, illetve irodalmi kötetekben szinte kimeríthetetlen tudásanyag gyűlt össze napjainkra. Az információ könnyen hozzáférhetővé vált – vagy mégsem?!

A FeHoVa 2022 rendezvényen közös standdal várja az érdeklődőket az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás és a Nimród Vadászújság.

A FeHoVa 2022 megnyitója alkalmából együttműködési megállapodást kötött a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (International Council for Game and Wildlife Conservation − CIC) és az Országos Jótékonysági Vadászat Közhasznú Nonprofit Kft. (OJV)

Csütörtök délelőtt ünnepélyes keretek között nyitotta kapuit a vadászok és horgászok legnagyobb éves seregszemléje és nemzetközi kereskedelmi kiállítása a HUNGEXPO A pavilonjában.

Egyik kedvenc természetfotós leskunyhómat úgy alakítottam ki, hogy lehetőség szerint minél több vadfajt le tudjak belőle fotózni. Csupán egy konkrét vadra várni sokszor unalmas is tud lenni. Ha több faj téli etetése történik, szinte nem telik el pillanat a leskunyhóban, amikor éppen nincs valami fotózható madár az objektív előtt.

El kell fogadnunk, hogy testfelépítésünk tekintetében mindnyájan mások vagyunk. Még két, teljesen hasonló magasságú ember esetében is elképzelhető, hogy az egyik kiváló eredményeket ér el például egy sörétes puskával apróvadvadászaton, míg a másik ugyanazzal a fegyverrel, csupán az arcformájának és ujjhosszának eltérései miatt, elmarad az eredményességben.

A klímaváltozás negatív hatásai elleni küzdelemben az erdők a legfontosabb eszközeink és lehetőségeink. Megóvásuk és természetességük, ökológiai egyensúlyuk fenntartása jövőnk kulcskérdése és alapvető kihívása.

Mozgalmas hétvége elé nézett a Magyar Véreb Egylet február 11–13. között. A múlt év novemberében rendezett nemzetközi fővizsga után, ismét a Kaszó-kupa elhódítása volt a cél.

Február 4-én, lakossági bejelentés alapján, a Kömlő és Tiszanána között lévő út mentén húzódó középfeszültségű légvezeték mellett egy elpusztult túzokot találtak. A madár az aznapi jó látási viszonyok ellenére délelőtt, repülés közben légvezetéknek ütközött és elpusztult. A vezeték a szárnyát vágta el.

A természet megörökítésének számos aspektusa van, mind közül a legvonzóbb talán a vad fényképezése. Na, de hogyan lássunk hozzá?

Vadam mellé térdelek, s egy lombos ágdarabbal elfedem a golyó ütötte sebet, amiből vér szivárog. Néhány pillanattal korábban a tüdő még kétségbeesetten zihált, a szív riadtan vergődött, s a lábak görcsösen futni akartak.

A medveveszélyt megelőző lelövési kvótát vezetne be a román környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium. Az erről szóló rendelettervezetet a tárca honlapján bocsátották közvitára.

Február volt, és tél a javából. Éjfélre járt az óra, amikor a gyorsvonat a hófúvásos éjszakában a kis délhoni vasútállomásra befutott.

Kezd a mindennapi életünk részévé válni, hogy hírt kapunk Erdélyből egy-egy újabb medvetámadásról. Néhány napon belül két hír is érkezett a témában.

Ismét Balázs István ózdi fegyverműves műhelyében járt a Nimród. Ezúttal egy régi, történelmi hadipuska vadászati célú átalakításának végigkísérése okán.

Talán számomra nincs is izgalmasabb dolog, amikor fácánhajtás kellős közepén megelevenedik az avar, és szinte az ember lába alól röppen fel egy erdei szalonka. Mindig lenyűgöz, ahogy – szögben lefelé mutató csőrrel – a fák között úgy elröpül ez a madár, hogy egy gallyat sem érint. Bezzeg a nagy robajjal feltörő bronzos kakasok!...

Vadállatok digitális zsetonjait árverezi el egy állatvédő szervezet, hogy pénzt gyűjtsön a dél-afrikai Djuma vadrezervátum számára

A jelenleg Magyarországon vadászható lúdalakú vízimadárfajok a tőkés réce, a nagy lilik, a nyári lúd, a vetési lúd, valamint a nálunk elvétve előforduló kanadai lúd és a nílusi lúd.

Műfészkek kihelyezésével, fecskebarát falfelújítással vagy fecskepelenkák felszerelésével is lehet készülni a tavasszal induló fecskevédelmi időszakra, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátokat - tájékoztatta az MME az MTI-t.

Károsíthatja a kutyák ürüléke és vizelete a természetvédelmi területeket és az ott élő vadvilágot – állapította meg egy új kutatás.

Izland – a világban még bálnavadászattal foglalkozó három ország egyike - 2024-től le akarja állítani a vadászatot a csökkentő kereslet miatt - tájékoztatott Svandís Svavarsdóttir halászati miniszter.

Még három hét, és itt a március! Huszonegy nap… – hangoskodnak a gondolataim, miközben sétálok a völgy felé… – Még huszonegy nap!

Azért is jó „szörfözni” az internet virtuális hullámain, mert mindennap tanulhat valami újat az ember. Ez, valljuk be, nem hátrány a közösségi média kommentcunamija közepette. Jómagam legutóbb a magyar vizslákkal kapcsolatban tanultam valamit: a vizslák állítólag Karen-kutyák.

A tél végi reggelt jelezte a lassan csöpögő jégcsapok hangja. A metsző szelet már csak a múlt suttogta. Fagyba zárt idő, ami kiszabadulni készül, magával hozva a végtelenség újabb lépését. A nap egyre korábban mutatta meg arcát a fénybe merítkező világnak. A madarak korábban énekelték dallamukat. A természet lassan új ruhát ölt.

Nagy Tibor olvasónktól kaptunk két beszámolót januári vadászatokról, amelyekre a Vajdaságban került sor.

Az eget sűrűn takarja be a felhők ólomszínű vastag rétege, a föld nedves, a levegő párás, ködös, kedvet, hangulatot ölő. Az ember ajkán hamar kiszalad a szó: utálatos idő!

A közösségi médiát böngészve, egy hangzatos szalagcímen akadt meg a tekintetem. „Halomra lőtték a vaddisznókat Somogyban” – olvasható a Sokszínű Vidék írásában, amelynek a törzsanyagát a portál a Sonline-tól vette át.

Január 31-én befejeződött a nevelt réce vadászati idénye, Varga Ferenc, a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke lapunknak értékelte az elmúlt idényt.

Hajnali utazást követően, egy kora reggeli cserkelésre indultam. Előző nap kevés havazást jeleztek az északi országrészben, ami inkább apró hódarának bizonyult, de bíztam benne, hogy lesznek olyan erdőrészek, ahol a fehér szín veszi át az uralmat.

Domboldalban, kopár kaszáló közepén állunk Józsi barátommal. Előttünk, a völgy túloldalán erdős hegyvonulat húzódik, a lábánál apránként már összeépülő falvakkal. A kaszáló szélén friss szántás csíkjai sorakoznak, a februári napsütésben fénylenek a hantok. Tegnap még a traktor járta, az eke mögött felhőnyi dolmányos varjúval. Láttuk akkor is...

A Ramsari Konvenció hazánkban a Ramsari Egyezményként vonult be a köztudatba. A nemzetközi szerződést megalapozó konferenciát 1971. február 2-án tartották az iráni Ramsarban.

2000. január 30-án éjszaka, a nagybányai bányák területéről, egy gátszakadás következtében, mintegy százezer köbméter cianid tartalmú szennyvíz ömlött előbb a Lápos, majd a Szamos folyóba, onnan pedig a szennyezés elérte a Tiszát.

Február lévén, mi más is lehetne központba helyezve, mint a dúvad, és közülük is a szárnyas kártevők kérdéskörét emeljük ki és elemezzük. Beszámolunk aktualitásokról, elkalauzoljuk Önöket Gemenc csodálatos vidékére, valamint a Gúthi Erdészetbe is. Tudósítunk a jótékonysági vadászatról, és természetesen vadászkutyás témákból sem lesz hiány e havi lapszámunkban.

Eredményes dámidényt zárt a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. A világhírű, a világon egyedülállóan kétszeres Edmond Blanc-díjas vadászterületen 120 bikát ejtettek el a vadászok a barcogás idején – a trófeák átlagtömege csaknem 4 kilogramm volt.

Érdemes odafigyelve megtervezni utunkat a közeljövőben mielőtt a természetbe indulunk, mert február 1-től az ország több állami erdőgazdaságánál is erdőlátogatási korlátozás lép érvénybe.

A legtöbb esetben a vadászok kiszorulása a vizes élőhelyek közvetlen közeléből magával hozta a libavadászatokkal kapcsolatos rejtőeszközök mellett a speciális lőszerek és kiegészítők iránti igényt is.

A viszaki patakon száraz lábbal gázolnak át a vadászok a nyugati oldalra. Hónapok óta nincs egy szemernyi víz sem benne. Hogy a vad hova jár ilyenkor inni, nem tudom… Ezen gondolkodom, miközben Péter és Misi Pajtival beáll a part mellé, hogy a kiszáradt nádat és a közeli bokrokat megzörgessék. A fiatal német vizsla játékos, el-elrohan az erdő felé, mígnem gazdája szigorú kiáltására be nem áll a hajtásba.

Az uradalmi erdőkerülőház a felső faluvégen volt. Onnan az erdő széle már alig volt negyedórányira. Arra hegynek kellett menni, vízmosásos, szakadékos úton, amelyet az őszi sarak meg a téli hóolvadások járhatatlanná tettek.

Pontosabban a csapdázás, altatás/kábítás, majd a kémiai likvidálás vagy egy jó helyre tett lövés és a gyors kimúlás között vajon mit válasszunk, ha olyan vadról beszélgetünk, amelyik betévedt vagy beköltözött valamelyik településre?

Állok a standon, utolsó hajtás, utolsó félóra. Szép nap volt ez a mai! Van még egy kis hó is, az idő gyönyörű, nem mellesleg disznó is akadt. A mai világban ez már becsülendő. Igaz, hogy én magam csak a többiek által elejtett vadat láttam, de az ember ne legyen telhetetlen.

Január vége, még mindig korán sötétedik, és megérkeztek a nagy mínuszok is. A leginkább olvasásra való idő. Meleg szobában rég elfeledett újságokat böngészni…

A hold már magasan van, mikor kilépek a hátsó kapun. Fáradt vagyok, de valami visz… Hajnali kettőkor indultam itthonról, libáztunk egy nagyon jót a Hortobágyon, sikerült is felvennem két szép cirkás hasú nagy liliket, éppen besötétedet, mire hazaértem, most meg már golyós puskával a hátamon indulok neki a holdvilágos erdőnek…

Nehéz helyzetben van az, aki a puskái mellett a feleségét is szereti. Mert akinek van puskája, az nyilván szereti azt, nem ismerek más példát. De a feleségekkel sokféle módon vannak az emberek.

Az ismételt pontos lövések leadása szempontjából a tusahát optimális magassága a pofadék arcformához igazodó alakjával együtt a puskák ágyazásának legkritikusabb elemei.

Ahogy ballagok befelé a vöröstölgyes és az égeres közötti úton, a szemem akaratlanul is az egyik berekfa törzsére téved. A kérgén még megtalálom a sebet, de a színe már sötét; aki nem tudja, hogy ott van, annak szinte láthatatlan. Két évvel ezelőtt történt…

Csikorgott a tél. A vékony, foltokban jéggé fagyott hó recsegve tört apró darabokra lépteim súlya alatt. Gőzölgő leheletem újra meg újra elhomályosította szemüvegemet, ahogy lassan haladva, meg-megálltam a fagyott vadnyomokkal keresztezett, göröngyös erdei úton.

„Szeretnénk a fiatalokat megszólítani, a jövő nemzedékét alkotásra motiválni! Szeretnénk felkutatni az ifjú tehetségeket, akiknek első lépésben segítő kezet nyújtunk a hiteles értékelésekkel, szakmai tanácsokkal, később pedig anyagi támogatást is biztosítunk pályájukhoz.”

Rendkívüli januári nap volt. Az elmúlt években ritkán volt hasonló, és ráadásul hétvégére esett, amikor a természetfotózás az elsődleges esemény számomra.

Somogy megye északkeleti részében, mintegy 5007 hektáron gazdálkodik a Sióvölgye Vadászegyesület. Területüket kettémetszi a Sió, amely 16 kilométeren keresztül összegyűjti még a Kis-Koppány-patak, a Hideg-völgyi-vízfolyás és Fenéki-bozót árokvizeit is.

Első alkalommal ejtettek el egy idény alatt több mint százezer hódpatkányt, más néven nutriát Németországban.

A Zemplénben minden évben szeptember 20–25. között várható a bőgés tetőfoka. 2021-ben sem volt ez másképp: ismét 21-e volt a legpergősebb nap.

Amikor hajtásról vagy terelővadászatról van szó, fel szokott merülni a kérdés, hogy tudunk-e eredményesebbek lenni, ha a megszokott puskatávcső helyett egy kifejezetten erre a célra tervezett optikai eszközt használunk.

Ólomszínű fellegek közül önti alá Tél apó a puha hópihéket. Tele lesz velük a barázda, a szekérnyom. Rátelepednek a fűszálakra, a száraz kórókra, és fehér ruhába öltöztetnek minden bokrot, fenyőt és cserfát, s fehérre festik a patakok medrében a fekete szikladarabokat. A hótakaró felfogja a vadászbakancs zaját – ág nem roppan, haraszt nem zörren. Még a puskalövés is tompábban hangzik, mint máskor. Lassan jut el a vadhoz is a hajtók neszezése, és lassabban indul meg a vad a hóesésben.

Még nem ment le a nap, de halvány vöröses fénye már meggyengült, és látni lehetett, hogy útjára indult a hold növekvő, sápadt karéja. A nap most messze volt, rövid országlását hamar felváltotta a hosszú téli éjszaka.

Napok óta felhőtlen volt az ég. A csillagok most nem a meleg nyári este altató, álmos pislogásával nézték a földi tájat. Kemény, tiszta csillogásuk irdatlan, dermesztő messzeségekből érkezett, és alattuk úgy úszott a hol növekvő, hol fogyó hold, mint az égi világ temetőcsőszének hideg fényű lámpása.

Sokunknak a vadászathoz elengedhetetlen „szerszám” a puska és alkalomadtán a rajta lévő célzóberendezés. Nem mindegy azonban, hogy milyen ez az „eszköz”. Amellett, hogy funkcióját ellátja, nem árt, ha pontosan illik vállgödrünkbe, pont jó a súlya, a betekintés távolsága, na és valljuk be: ha szép is.

Az Országgyűlés abból a célból, hogy a hivatásos és a sportvadászok önkormányzati elveken alapuló, köztestületi formában működő szakmai szervezete szervezze és intézze a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, továbbá elismerve a vadászok szakmai önkormányzathoz való jogát, a következő törvényt alkotja

Az Országgyűlés felismerve azt, hogy valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai életközösségnek pótolhatatlan része, tudatában annak, hogy a vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, s ezért - mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni, a természet védelme, a vadállomány ésszerű hasznosítása érdekében a következő törvényt alkotja

2021. elsősorban a világkiállítás éve volt, azonban számomra több szempontból is emlékezetes marad. Először is, ugyebár, ott a már imént említett rendezvényen való részvétel, aztán számos személyes jellegű dolog is megtörtént velem. Például felvettek egy Bükk-béli vadásztársaságba, sikeresen teljesítettem első egyetemi évemet, meglövettem az 50. őzbakom, 20 éves lettem, s kétszer kerültem testközelbe farkassal.

Itt ülök egy nagy tölgy tövében… Na, nem az volt a célom, hogy itt foglalom el a leshelyemet, főleg így, hóban nem nagy élmény a földön ücsörögni. De megleptek a szarvasok. Be akartam nézni ennek a hegynek az ormára, de félúton szembejöttek velem a keresettek, sőt jönnek most is… Szétszóródva, nyugodtan; kaparásszák elő az ősszel lehullott makkot a hó alól.

Hamarosan vége életem első vadászévének, amely rengeteg élménnyel gazdagított. Nemcsak a vadászatokra gondolok, hanem az azokra való felkészülésre: a puska, céltávcső, ruházat és egyéb eszközök kiválasztására és beszerzésére, a vadászati lehetőségek keresésére. Mind rendkívül tanulságos volt, ami egyben azt is jelenti, hogy sokat hibáztam, tévedtem közben. Erre az évre esett a vadászati világkiállítás is, ami számomra különleges hangsúlyt és jelentőséget adott hozzá az első vadászévemhez.

Január eleje van, sokan még az elmúlt ünnepnapok okozta „sebágyban” pihennek rá az új esztendő kihívásaira. Én mégis a Pilis lankáin gurulok autómmal a reggeli ködben. Munkába, mert a lapnak (s immáron a honlapnak) készülnie kell, nincs mese!

Erdély felé visz bennünket a vonat. Pihenni. Ez a „pihenés” abból áll, hogy reggeltől estig másszuk majd a hegyeket.

Egyelőre csak festegetjük a „hogy is lesz, mint is lesz”-t.

Debrecen táján ledőlünk azzal, hogy a kalauz keltsen fel bennünket érkezésünk előtt fél órával.

Az alkony fényei lassan beleomlanak az estébe. A dombok mögé siető téli nap kifakultan ereszkedik a fenyves sűrűsége mögé, halványodó sugaraival végigsimít a hó borította tájon, de aztán meghajtja fejét a közelgő éjszaka hatalma felett, s pihenni tér. A sötétségben csillagok ragyognak odafent, előbb csak pislákoló fénnyel hunyorítva le a földre, majd miután a nyugati égboltot végleg a hatalmába keríti az éj, már szikrázó csillogásukkal hivalkodnak a világ felett.

Amikor egy vadász, kiképző vagy laikus fajtatiszta kölyök vásárlására adja a fejét, fontos, hogy a céljának megfelelő típusú kutyát válasszon, de ami ennél is fontosabb, egy felelősségteljes, a fajtához minden tekintetben értő kutyatenyésztőt.

Az alábbi történt bár novemberben történt, de mivel akkor még nem működött a honlap, és mivel igen érdekes volt az eset, így most, a nimrod.hu indulásának hetében igyekszem pótolni az alábbi élménybeszámolót.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek, valamint az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvénynek számos rendelkezését módosította. Az alábbiakban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített összefoglalót közöljük.

Az elmúlt időszakban a mérgezések különösen nagy felháborodást váltottak ki a társadalomban, ezért az állatkínzások, a természetkárosítás visszaszorítása miatt 2022. január 1-től hatályba léptek a Büntető Törvénykönyv új módosításai.

Az állatkínzás kapcsán, aki méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozza, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, miközben a természetkárosítás törvényi tényállása is szélesedett.

Fázik a kezem a puskán. Ködös, semmirekellő idő van, valahol nulla fok körül. Igazából nem hideg, de sokkal rosszabbul viseli az ember, mint a mínusz tíz fokot szikrázó napsütésben. Bár most éppen már nem sütne a nap, valahol most vész el a délnyugati égbolt alján, én pedig az eget kémlelem a patakparti fűzfák mellől, a „srétest” markolászva. Pontosabban „kémleljük”, hisz velem van a párom, illetve mindennemű sörétes puskás vadászatom elengedhetetlen „kelléke”: Sándor, a vizslám is.

Nem kizárólag a kezdő vadászokat érinti a kérdés, hogy használt vagy új puskát vásároljunk. Nyilván azok szembesülnek a leggyakrabban ezzel a dilemmával, akik az első fegyver megvásárlása előtt állnak, de a későbbiek során is előfordulhat, hogy ezen töpreng a változtatásra készülő vadász.

Álmos decemberi hétvége volt, reggel. Tudják, a hétvégi reggeleknek az a tipikus esete, amikor nem esik jól kikászálódni az ágyból, amikor az ember még kicsit megmerülne az álmok tengerében, a jóleső sötétség mélységében. De nem volt mit tenni, fel kellett kelni – mert az elintézendő év végi teendők jó szokásuk szerint csak gyarapodtak –, s a nap visszavonhatatlanul megkezdődött.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979 óta indít szavazást az „Év madara” cím elnyeréséért, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, a választott faj általi szemléletformálás.  

Lassan duzzad a szemeteszsákok hasa, üres pezsgőspalackok, nemrég még éles hangon rikító papírtrombiták, fújásra duzzadó, piros „anyósnyelvek” torlódnak a gyomrában. Ünnep, évzáró, biztos eseményeket búcsúztató ünnep – szilveszter „rekvizitumai”!

Van egy vadászbarátom, aki minden szilveszter estét odakint tölt az erdőn, lehetőleg egy magaslesen, puskával a keze ügyébe. Vadászik, a pezsgődurrogtatást pedig meghagyja másoknak. És milyen jól teszi, hiszen tartalmas kikapcsolódásnak, egyben az óévet búcsúztatók előli elvonulásnak nehéz jobb módot találni.