A közelmúltban értesültünk a szlovák határnál (Kisbajcs) a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) megjelenéséről. Ilyen járvány hazánkban már több mint 50 éve nem fordult elő.
Gazdasági jelentősége rendkívüli. Mivel a csülkös vadfajok is fogékonyak, fontos a kérdés áttekintése a kellő tájékoztatás érdekében. Ebből a szempontból ismertetjük most a járványt,
Az RSzKF rendkívül ragályos és gyorsan terjedő vírusos betegség. Főként a „hasított körmű” állatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti. Megjelenésének minden esetben súlyos gazdasági következményei vannak.
A betegség lappangási ideje általában 2-7 nap, de ritkán akár 3 hét is lehet. Fő tünetei a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken.
Emberre nagyon ritkán terjed át és ekkor is csak enyhe lefolyású. Terjesztheti azonban a lábbelijére, ruházatára, hajára tapadt fertőző anyaggal, vagy tünetmentes fertőzöttség esetén akár kilégzéssel is.
Csülkös vadjaink – így a szarvasfélék, a muflon és a vaddisznó - is fogékonyak. A betegség azonban ezeknél – ritka kivételektől eltekintve – jóval enyhébb lefolyású.
Vadra vonatkozó hazai megfigyelésekről, tapasztalatokról nincs tudomásunk. Találtunk viszont ilyen tárgyú közlést a Nagy-Britanniában előfordult korábbi járvánnyal kapcsolatban. A szabadban történteken kívül mesterséges fertőzési kísérleteket is végeztek. A fontosabb tapasztalatok az alábbiakban foglalhatók össze.
A csülkös vadfajok közül főként az őz érzékeny rá. A súlyosan megbetegedett vad alig mozog, az ember közeledése szinte bénító hatással van rá! Ugyanakkor a háziállatoktól eltérően a beteg őzön ritkán látható jellegzetes tünet, mint a sántaság vagy a fokozott nyálzás. Sok esetben már csak a tetem kerül a szemünk elé. A boncolás során megfigyelhető elváltozások viszont megegyeznek a háziállatoknál tapasztaltakkal. Kis hólyagok, emelkedett, elszíneződött bőrterületek vagy fekélyek, sebek a következő helyeken: száj, nyelv, íny, ajkak belső felülete, valamint a lábon a csülkök peremén, és közöttük, valamint a sarokgumón. Az elülső és a hátsó csülköket is vizsgálni kell. Leggyakoribban az agancstőnél (a koszorú alatt) találhatunk elváltozást, úgy mint vörös fekélyek vagy hólyagok jelenlétét és a csülkök szélén.
Járvány idején szükséges korlátozások
A korlátozásokat nem ismertetjük, mivel ezeket az illetékes hatóság írja elő. Itt csupán a vadászattal kapcsolatos kérdésekre térünk ki.
A nagyvad hajtó- és terelő vadászatát szüneteltetni kell. Ugyanez érvényes az élő szarvasok befogására és szállítására is. Fontos kiemelni az előző mondatot, a nagyvad bármiféle zaklatásának a mellőzését. Ez a közvetlen stresszhatás mellett az vad kisebb-nagyobb távolságra történő – átmeneti vagy tartós – helyváltoztatását idézi elő, ami fertőzött egyedek előfordulása esetén a járvány terjedését segítheti elő. Ilyen elgondolás, javaslat pedig sajnos felmerült a napokban.
Bár az emberi megbetegedés elég ritka és nem súlyos kimenetelű, a tetemek kezelése során be kell tartani a védőintézkedéseket: gumikesztyű, a felszerelés fertőtlenítése, kézmosás stb. Ezek elengedhetetlenek a betegség terjedésének korlátozásában is. A járműveket és a lábbeliket tisztán kell tartani és szükség esetén fertőtleníteni.