Az idei esztendő mérföldkő a hazai állatkertek életében. Nemrég adtunk hírt a veszprémi állatkert macskaféle-komplexumáról, és most a Nyíregyházi Állatpark két új, roppant érdekes létesítményéről is beszámolhatunk.
Monumentális, kontinensünkön egyedülálló bemutató a Jégvilág, amely két hektáron a sarkvidékek állatait mutatja be. A belső terekben – egyebek mellett – sziklaugró és királypingvineket láthat a közönség, mégpedig az állatok számára hűtött környezetben, 0°C alatti hőmérsékleten. A madarak – hogy még otthonosabban érezzék magukat – mesterséges havat és jeget is érezhetnek a talpuk alatt. Az épület egyik fő eleme a jegesmedve tenyészközpont, ahol jelenleg három jegesmedve lakik. Az egyik, hatalmas kifutójukat üvegtető borítja. A medvék itt kellemes, 10°C körüli hőmérsékleten élnek, még a legnagyobb kánikulában is. Ám, ha eljön a számukra jó idő, és lecsökken a kinti hőmérséklet, akkor az üvegtető szétnyílik, és az állatok a szabad ég alá kerülnek. Egy jegesmedve most a tágas, de nem hűtött külső kifutóban tanyázik (ugyanis a két hímet nem lehet együtt tartani), de a hőség csöppet sem nagyon zavarja, ugyanis nagyokat fürdik, és bármikor visszavonulhat barlangjába – amelyet számára kellemes klímájúra hűtenek.
Érdekesség a klímakamra, ahol fagypont körüli hőmérsékleten tárul elénk az inuituk mindennapi élete; a gyűrűsfókák vadászat és a jégkunyhók körüli világ – sőt, még a sarki fényben is gyönyörködhetünk! Nyáron persze ilyenkor kicsit vacog a közönség, de megéri! Hatalmas akváriumokban a hideg vizű tengerek halaiból és gerinctelen állataiból kapunk ízelítőt.
Külön figyelmet érdemelnek a sarkvidékek lakóit bemutató interaktív eszközök és a lényegre törő szemléltető táblák.
A sarkvidék nem ér véget az épületen belül, lévén annak tőszomszédságában, ha nem is csak sarki, de mindenképpen hidegebb területekről származó állatok kifutói és röpdéi sorakoznak. Látható itt az Egyesült Államok címermadara, a fehérfejű rétisas, a hatalmas, ázsiai óriás rétisas (mindkét faj hazánkban csak Nyíregyházán él). Remekül szaporodnak a pumák; a hím mellett a tavalyi kölykök láthatók, míg a nőstény az idei utódokkal lakik együtt. A hóbagoly és mandzsu daru is színesíti a gyűjteményt, de megtalálhatók itt sarki ludak, sarki rókák, Humboldt-pingvinek és hatalmasra növő patagóniai oroszlánfókák is. A Jégvilág bemutatásának végére hagytam kedvenceimet, a sarki farkasokat. Összesen három, nagy méretű fás-bokros kifutóban élnek. Megfigyelésüket betekintő ablakok és mesterséges, üvegtetejű „farkasodú” is segíti.
Az állatpark egy másik szegletében búvik meg egy természetes tó, melyet eddig csak részlegesen lehetett kihasználni. Ugyanis az itt élő flamingókat éjszakára be kellett zárni házukba; ha ez nem történik meg, a hosszú lábú madarak áldozatul eshettek volna a rókáknak. Mostanra az egész tó és környezete egy hatalmas röpde része lett. Épült egy hosszú műsziklafal költőüregekkel a ritka tarvarjúk számára, homokos partszakasz a mintegy hetven egyedet számláló, három fajhoz tartozó flamingócsapatnak, most készül egy kis mocsár a trópusi bíbiceknek. Rajtuk kívül még láthatók fütyülőludak, bütykös fényrécék, skarlát íbiszek és afrikai kanalasgémek is. A látogatók a röpdén belül, egy cölöpökön álló ösvényről is megszemlélhetik a tollas különlegességeket.
