A vad- és erdőgazdálkodás még 400 éves tradíciók birtokában sem könnyű feladat, mert a változó környezet újabb és újabb kihívásokat produkál.
A lakompaki Esterházy-kastélyban (esterhazy.at/hu) került megrendezésre június végén a WOODTECH Zrt. vadászati szemináriuma. A PANNATURA (az Esterházy-birtokok menedzsmentszervezete, pannatura.at) munkatársai előadást tartottak a közel 22.500 hektár erdő, 6.500 hektár mezőgazdasági terület, valamint további 11.000 hektár vizes élőhely (a Fertő-tó osztrák részének 65%-a Esterházy-tulajdon) tulajdonosi kezeléséről és kiemelten a vadgazdálkodásról. A szemináriumon az Erdő- és Vadgazdálkodási Ökonómia PhD Kutatócsoport doktoranduszai is részt vettek, az előadás után lehetőség nyílt kötetlen beszélgetésre, szakmai eszmecserére is. Alább néhány érdekes témakör a rendezvényről.
A PANNATURA által önállóan kialakított vadászterületek mérete 120 hektár és 18.000 hektár között változik. Ezen területek egy részét saját üzemi vadászterületként kezelik saját személyzettel, egy jelentős részét bérvadászati szerződésekkel hasznosítják (ehhez a vadászati hatóságnak nem kell az engedélye), és egy részét bérleménybe adják önálló vadgazdálkodóknak. Mind a három hasznosításban kiemelt szempont az élőhelyek mellett a kiváló vadgazdálkodási és vadászati infrastruktúra fenntartása és fejlesztése. Az élőhelyfejlesztési stratégia biotóp-koncepciók alapján történik, amiben összehangolásra kerülnek az egyes ágazatok és a kapcsolódó szereplők érdekei. Az Esterházy-birtok a legnagyobb osztrák biominősítésű gazdaság is egyben, ami egy különleges és példamutató státuszt jelent.
Az Esterházy erdőterületeken a sarjgazdálkodás nagyon jelentős, összesen 300 hektáros erdőrezervátumot jelöltek ki, ahol nem végeznek fakitermelést, de hosszútávú kutatásokat folytatnak. A vágáskor a klímaváltozás miatt egyes állományoknál lefelé módosult, mivel az öreg állományok fokozottan ki vannak téve a mortalitásnak, és helyükre új, ellenállóbb fajokkal/származásokkal erdősítenek. Érdekesség, hogy amit a magyar erdészeti szaknyelv idegenhonos fajnak hív, azt a német szaknyelv vendégfajnak nevezi, jóval támogatóbban állnak hozzájuk, sőt ültetésüket ösztönzik, hiszen a klímaváltozás hatásait számos vendégfaj sokkal jobban fogja tolerálni. A teljes területen az erdőgazdálkodási menedzsmentet 19 fős szakmai csapat végzi.
A vizes élőhelyeken, a Fertő Ausztriához tartozó oldalán, egy 900 hektáros védelmi terület kivételével (mely a nyugati parti nádasban van) mindenhol vadásznak. A vízivadat elektromos csónakokból, jellemzően kutyával vadásszák, de a nádasok mentén a nyúl és fácán, valamint őz, vaddisznó és még a mitikus nádi gímszarvas is elejtésre kerül.
A szeminárium résztvevői megismerkedtek az Esterházy család és a vadászkastély múltjával is. A kastélyban az állandó kiállítás bemutatja az Esterházy hercegek 400 éves vadászati tradícióját a „Természet nyomában” címmel, és a gazdag vadászpuska-gyűjteményt is.