A természet ébredése a mindössze 12 éves, nyírjákói Zilahi Nándort is megihlette. A tavasz beköszöntével tollat ragadott, hogy versben fogalmazza meg érzéseit, melyet újfent örömmel oszt meg vadászújságunk olvasóival is.
Süt a nagy nap – szép szelíden.
Zsong az élet erdőn-réten.
Barátságos méhseregek
Gyűjtik szorgosan a mézet.
Szarvasfélék legelésznek,
Jól kizöldültek a füvek.
S fácánok csipegetnek,
Eszegetik a rügyeket.
Egyszóval: csak megy az élet.
Jó madarak énekelnek.
Nincsen helye a rossz télnek,
Bús cinegecsicsergésnek!
Majd azonban nagy szél támad,
Ága reszket minden fának.
Földön hangyák szaladgálnak –
Lehet, hogy itt az áradat.
Észak felől jön a felhő,
Elsötétül a legelő,
Biztos esni fog az eső,
De még arra van kis idő.
Hallani a dörgedelmet,
Őzek gyorsan felfigyelnek.
Vastagszik a sötét felleg,
Emberek is megijednek.
Nagy vihar van készülőben,
Susog a nádas a berekben.
Nádirigó száll sebesen,
Tojások lapulnak fészkében.
Megduzzad a sötét felleg,
Nem bírja a nehéz terhet:
Hamar áztat ungot-berket,
Elered a sötét felleg.
Lehullnak az első cseppek,
Megreszketnek a levelek:
Rájuk hullanak elsőnek
A szomorú esőcseppek.
Az eső most erősödik.
Miden árokban víz folyik.
A kanális is megtelik,
Szépen lassan csak kiömlik.
Sistergő villámok csapkodnak,
Mibe bármi belehalhat.
Vigyázzatok, őzek, vadak,
Nehogy belétek csapjanak!
Óvakodni kell ilyenkor,
A föld most ég és pokol.
Nagy erők haragja tombol,
Sajnos lesz az, kit lerombol.
A vihar még mindig heves,
De már nem sokáig ilyes.
Még az ürgelyuk is vizes,
Ebben nem vagyok kételyes.
Szakadozni kezd a felleg,
Többet nem ad esővizet.
Az erős szél megpihenhet,
Nem kell szolgálni felleget.
Az erős vihar csendesedik,
Ágak tánca is csillapszik,
Dörgedelmek elcsitulnak,
Villámok sem mutatkoznak.
Előbújik a fényes nap,
A vízcseppek, mint a csillag,
Fényözönben úgy ragyognak.
Felszárítja őket a nap.
Az állatok megmozdulnak,
Ázottan indulnak útnak.
A madarak előbújnak,
Újra hallatják hangjukat.
Nem mindenki oly szerencsés,
Hogy túlélte az esőzést.
Nádirigó-tojás kevés,
Három sajnos mind odavész.
De az élet megy most tovább.
A nap benne örömöt lát,
S megalkotja édes álmát:
a szép színes szivárványát.
(2022)
Ha önnek is van egy jó története, írása, amelyet megosztana másokkal is, akkor ne habozzon, küldje el szerkesztőségünk részére az info@nimrod.hu címre!