A rohanó, modern világban az ember szeret minden természetben elöltött időt különleges élményekkel gazdagítani, ennek egy izgalmas lehetősége a hagyományos módszerekkel történő vadászat.
A FeHoVa hagyományos vadászati módokat bemutató standján három történelmi vadászati móddal ismerkedhet meg a látogató, az előltöltős puskákkal való vadászattal, illetve sportlövészettel, a vadászíjászattal és agarászattal.
És hogy mit tudhat meg a laikus látogató ezen a standon?
A többi között azt, hogy jelenleg az előltöltős fegyverrel, illetve az íjjal való vadászat teljesen legális Magyarországon a megfelelő engedélyek birtokában.
Az vadászíjakat két kategóriába osztjuk: az egyik a csigás íj, a másik pedig a reflexíj. Előbbivel inkább nagyvadra, míg utóbbival akár apróvadra is vadászhatunk. A vadászati törvény értelmében az íj húzó erejének 50 font felettinek kell lennie az etikus vadászat megvalósítása érdekében. Egyéni vadászat esetében a vadat közelebbre kell cserkelni, mint puskás vadászat esetében, sokszor a vadászkísérő is nyitott az íjászvizsgára, hogy minél több segítséget tudjon nyújtani. Éppen ezért a legtöbb esetben a meglévő lesek sem alkalmasak íjas vadászathoz, saját maguk készítenek megfelelő leseket, búvóhelyeket a megfelelő távolságokba az etetőtől. A társas vadászatokon a vadászíjászok közelebb haladnak egymáshoz, és lassabban. A nyilas sebzések a hiedelmekkel ellentétben nem gyakoribbak, mint a tűzfegyverek esetében: ha az íj hegye, valamint a „rálövési” távolság megfelelő. A vadászíjász mindig megfontolja a lövés előtti pillanatokat. Az állami vadászvizsgán túl kiegészítő elméleti, illetve gyakorlati vizsgát kell a vadásznak tennie. Magyarországon a számszeríj használata biztonsági okokból tilos.
Csak úgy, mint a vadászíjaszok esetében, az előltöltős hagyományőrző vadászok is rengeteget gyakorolnak az „éles” bevetés előtt. A puskák már ránézésre is igencsak bonyolult lakatszerkezetekkel rendelkeznek, és a valóságban is sok tanulást igényel a megtöltésük, tisztításuk és pontos használatuk. Ugyanazok a szabályok érvényesek a klasszikus puskásokra, mint a modern lőfegyverrel érkezőkre. Az etikus lőtávolság és a precíz használat ismeretében a vadászat pont ugyanolyan sikeres, mint a modern vadászpuskák esetében. A fegyver elsütésének a hanghatása és látványa sokak számára magával ragadó. E hagyományok őrzésével több lövészklub is foglalkozik, de szívesen látják a kezdőket is. A puskákat a műtárgyak szerelmesei is megvásárolhatják, engedély ehhez nem szükséges, ám akár lőtéren való használatukba helyezéséhez is előltöltős lövészvizsgát kell tennünk.
A magyar agár hungarikum, védett ősi magyar kutyafajta. A lelkiismeretes tenyésztők mára kivívták az agár vadászvizsgához való jogát. Az agár megfelelő nevelés mellett engedelmes vadásztársa az embernek, amely természetéhez tartozik, hogy az állat mindig a gazdájának vadászik és nem saját magának. Az agár 50-70km/h sebességgel üldözi a nyulat, illeve a duvadat, de amennyiben a préda takarásba kerül azonnal felhagy az üldözéssel.
Manapság a magyar agár szelekciójához nem tartozik hozzá a vadászati alkalmassági vizsga, ami veszélyezteti a fajta képességeit. Kiegészítő vizsgával rendelkező felvezető, vizsgázott ebbel sem tud legálisan agarászni itthon, 1948 óta. A hiedelmekkel ellentétben a jól nevelt agár nem veszélyes más állatokra, egészséges idegrendszerű kiváló családi kutya. A fajtaklubok küzdenek az agár hagyományos funkciójának visszaállíásáért.
