Ma már többféle vadföldre szánt vetőmagkeverék közül választhatnak a vadgazdálkodók, a kínálat egyre bővül. Van, aki készen vásárolja a keveréket, más maga állítja össze. Két zalai vadgazdálkodót kérdeztünk meg a témában.
Nyírő Sándortól, a zalamerenyei Kisbalaton Vadásztársaság vadászmesterétől megtudtuk, mintegy 10 hektáron vetnek vadtakarmányt. Előszeretettel használják az olajretek-fehérmustár keveréket, amit elsősorban a gímszarvas kedvel. Ahogy fogalmazott, ez szinte „húzza” a szarvast, az egyik ilyen területen tavalyelőtt szeptemberben 8 bikát sikerült lövetnie. A szarvas szereti a cirkot is, ezért azt szintén rendszeresen vetnek. A kukoricával elsősorban a vaddisznónak kedveznek, olyan területekre vetik, ahol a közelben nincs kukoricaföld, illetve használják téli takarmányozáshoz is. A vadászmester tavasszal az egyik területükre zabos lucernát vetne, mert amikor az előbbi tejesedik, vonzza a disznót, csakúgy, mint a szója. Jók a tapasztalatai a pohánka, mézontófű, bíborhere keverékkel, amit kiegészített még repcével. Hozzátette, hogy az a baj, ha száraz időjárás lesz, a vadföldeken elszaporodik a parlagfű, amit nehéz kiirtani. A vadlegelő néven kapható keverék nem vált be náluk, úgy tapasztalta, hogy nem annyira érdeklődött iránta a vad, mint az említett vetések iránt.
Zágon András, a Csirkevölgy Vadásztársaság elnöke kérdésünkre azt mondta: 2017 óta élnek a vadászkamara által nyújtott pályázati támogatás lehetőségével, mely révén a többi közt évelő növények (pillangósok) vetésével létesíthetők vadlegelők. Évről-évre pályáznak és általában nyernek is, aminek köszönhetően folyamatosan vetik be a területeiket pillangós keverékkel. Ez 8-10 féle növényfajból áll, például herefélékből, illetve a pillangósokon kívül még perjékből. Ezek hihetetlen módon vonzzák a szöcskéket, amit szívesen fogyaszt például az apróvad, különösen előnyös a fácáncsibéknek fejlődésük kezdeti időszakában. Kedvező továbbá a mezei nyúl számára, amely szívesen fogyasztja a friss, ízletes hajtásokat. Mint elmondta, minden használható, akár félhektáros földterületet is igyekeznek hasznosítani azzal a gondolattal, hogy ha a vad több ilyet talál az erdőben, akkor talán kevésbé megy ki és tesz kárt a mezőgazdasági kultúrákban. Ezeken a területeken nem vadásznak, hagyják nyugodtan táplálkozni a vadat.