Májusi lapszámunk nyitásához az áprilisban esett őzbakok közül „szemezgettünk”, és továbbra is érkezünk sorozataink új részeivel. Vadászatra jogosultakat kérdeztünk a vadkárról, valamint felmerült a tézis, ha nincs disznó, nincs vadkár. Mégis van? Napirenden maradtak az aktualitások is, a többi közt az, hogyan is működhet a vadgazdálkodás az ASP és a farkas jelenlétében.
Most már a friss vetés és a zöldülő táblák is terített asztalként csalogatják a vadat, és a vadgazda figyelme a szeptemberi bőgésig szükségszerűen a vadkárelhárítás felé fordul, hiszen a magas terményárak soha nem látott kihívások elé állítják a vadászatra jogosultakat. Itt a vadkárral való foglalkozás ideje!
Négy-öt éve, az afrikai sertéspestis (ASP) közeledtével sokak szájából elhangzott, hogy: „Nem baj, ha kipusztul a disznó; legalább nem lesz vadkár!” Valóban így lett?
E havi riportunk Deszken készült, egy kora tavaszi őzbakvadászaton jártunk.
Hazai erdőgazdaságainkat bemutató sorozatunk következő részében a közel 100 éves múltra visszatekintő Északerdő Erdőgazdasági Zrt.-vel ismerkedhet meg közelebbről az olvasó.
A nagyragadozók kérdése immár hónapok óta állandó téma lapunk hasábjain. Májusi lapszámunkban az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya nagyragadozókkal foglalkozó munkacsoportjának eddigi eredményeiről számolunk be.
A hónapban Fodermayer Vilmossal, az Országos Magyar Vadászkamara leköszönő hivatásos vadász alelnökével, a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettesével készült interjúnkat is olvashatják.
Vadászkutyás rovatunk következő részében arra is választ kaphatnak: melyik kutyában van meg az X, illetve hogyan legyünk jobb gazdák.
Az „Egy a Természettel” nemzetközi vadászati és vadgazdálkodási konferencián elhangzottakat tárgyaló sorozatunk következő részében Jarkko Nurminak, a finn Vadmegőrzési Hivatal Fenntartható Vadgazdálkodás részlege igazgatójának az előadása ad betekintést abba, milyen a helyzet Finnországban.
Éltető hagyományaink 13. részében az öreg és fiatal, a tapasztalt és kezdő vadászok együttélésének és együttműködésének témáját jártuk körbe.
A szentek népszerűsége és ismertsége az idők folyamán jelentős változásokon ment keresztül. Egy kissé elfeledett, ám egykor hatalmas népszerűségnek örvendő vadóvó szentről emlékezünk meg.
Szerkesztőnk ebben a hónapban is szögre akasztotta a klaviatúrát, ezúttal azért, hogy vadászfestőnek „szegődjön” egy nap erejéig.
Portré szalonkákkal címmel dr. Bende Attila vadgazdamérnökkel, okleveles erdőmérnökkel, egyetemi tanársegéddel beszélgettünk a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán.
Gyöngyösi Gábor, a Buday Shoes Kft. ügyvezetője már több évtizede áll ügyfelei rendelkezésére a Margit körúton. Májusi lapszámunkban egy róla készült portrét is olvashatnak, Gladiátor és vadász címmel.
A lapunk természetfotósait bemutató sorozat következő részében a március 15-én állami kitüntetésben részesült Mesterházi Józseffel ismerkedhetnek meg jobban olvasóink.
E hónapban sem marad el irodalmi fejezetünk, továbbá újra írunk a gyótai bikáról is, a magyar vadászat történetéből bemutatandó trófeák következőjeként.
Fényforrásra a vadászoknak is sokszor van szükségük: felszerelés rovatunkban ezúttal erről, vagyis a lámpákról és a hozzájuk kapcsolódó alapfogalmakról lesz szó.
Még tíz évvel ezelőtt is elképzelhetetlen volt, hogy egyszer majd több szintetikus tust vagy éppen „lyukas” tust adnak el a vadászboltokban a klasszikus, fából készült verzióknál. Napjainkra azonban ez a trend megváltozni látszik, így e havi lapszámunkban néhány fontos kérdést jártunk körül a témával kapcsolatban.
Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeum Vadászati Múzeumának parkjában lelt otthonra a világkiállítás jelképe, a Totem. Lapunkban Szőke Gábor Miklósnak, az agancsszobor készítőjének ünnepi beszédét is közöljük.
Májusi borajánlónk témája pedig a furmint lesz, és honnan máshonnan, mint Tokajból.