Hű volt a nevéhez az Országos Magyar Vadászkamara vadgazdálkodás időszerű kérdéseivel foglalkozó konferenciája.
A hagyományosan az Országos Vadásznap előtti napon megrendezett konferenciát a vadászkamara Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottsága szervezi, mely az idén a tatabányai Tulipános Ház különösen szép épületében kapott helyet. A téma nem is lehetett volna aktuálisabb, hiszen a legutóbbi két jogszabályváltozás alakalmával legálissá tett, ám a végrehajtási rendelet hiányában még – széles körben – nem alkalmazható eszközökről szólt a rendezvény. Az érdeklődés is jól kifejezte a téma időszerűségét, gyakorlatilag megtelt az egykori tiszti kaszinó díszterme.
Az esemény Bajdik Péter, az OMVK főtitkárának köszöntőjével vette kezdetét. Kifejtette: fontos foglalkozni az új eszközökkel, mert a vadászat és vadgazdálkodás kettős, egymástól egyre jobban elválasztandó rendszerében az utóbbi számos olyan társadalmi, gazdasági vagy éppen környezeti változásokkal néz szembe, melyek régi eszközökkel nem kezelhetőek ma már megfelelően.
Első előadóként Kovács Ferencet, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetőjét hallgathatták meg az érdeklődők a modern technikai eszközök jogi szabályozásának rejtelmei kapcsán. Mint ahogy azt kifejtette: az éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközöket kizárólag a jelenleg is éjszaka vadászható fajokra lehet majd alkalmazni, a jogalkotónak nem áll szándékában jelenleg azt más vadfajokra kiterjeszteni. Emellett a sportvadászok esetében a vadászatra jogosult által megkért engedélyre lesz szükség ezek használatához, illetve az aranysakál és borz miatt pedig külön engedélyt is meg kell kérnie a területnek a hatóságtól. Fontos információként osztotta meg, hogy a várva várt végrehajtási rendelet módosítása – jelenlegi tervek szerint – szeptember közepére jelenhet meg. A főosztályvezető azt is megosztotta a jelenlevőkkel, hogy elektronikus akusztikai eszköz kizárólag róka és aranysakál esetében lesz alkalmazható (utóbbi esetében itt is külön engedély szükséges). Hangsúlyozta, hogy a megnövekedett állományhasznosítási feladatok ellenére nem szabad megfeledkeznie a vadászoknak a vadászetikáról.
Főosztályvezető urat követően Szabián Norbert, a Polgári Kézilőfegyver és Lőszervizsgáló Kft. műszaki igazgatója tartott áttekintő előadást a hangtompítókkal kapcsolatos tudnivalókról. Az eszköztípus fizikai tulajdonságain túl beszélt az előnyeiről és hátrányairól is. Kifejtette, hogy a lövéskor a kiáramló gáznyomás és hőmérsékleti hatások, valamint a fegyver hátrarúgásának csillapításában is van szerepe ennek az eszköznek, ugyanakkor a vízgőz lecsapódása miatt kulcsfontosságú a hangtompítók fokozott karbantartása. A szakember elmondta, hogy ezek az eszközök maximálisan 35 decibellel tudják lecsökkenteni a lövészajt. Hangsúlyozta, hogy gyakorlatilag lehetetlen úgy ellátni egy fegyvert hangtompítóval, hogy ne változtassa meg a találati pont helyét, ezért mindenképp szükséges a felszerelés után újra lőtérre látogatni.
Kristóf József, a Spektiv.hu tulajdonosa az éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközökről adott elő. A különböző típusú analóg és digitális éjjellátók és hőkamerák tulajdonságainak ismertetése után kiemelte, hogy az elő- és mögététekkel szemben sokkal kevésbé kompromisszumos megoldást jelent az éjjeli céltávcső. A leggyakoribb hőkamera előtétek esetén ugyanúgy fontos a fegyver újra belövése, hiszen ezen eszközök körülbelül 70 százaléka esetén mindenképp megváltozik a találati pont, akár nagymértékű eltérést eredményezve. Továbbá az előtétek megváltoztatják a fegyver súlypontját, többlet terhelést jelentenek mind a távcsőre, mind a szerelékre.
Következőként Gálos Csaba, a Regölyi „Kapos-Koppány” Vadásztársaság hivatásos vadásza lépett a pulpitushoz. A szakember életét a vadászatban egyfajta kettősség jellemzi, mivel egyrészt gyakorló hivatásos vadászként már van tapasztalata az éjjellátó céloptikák használatában a vadgazdálkodási feladatai ellátása kapcsán, ugyanakkor „sportvadászként”, az élményt keresve íjjal, elöltöltős fegyverrel, illetve nyílt irányzékú, kengyelkulcsos puskával űzi a vadat, nem keveri a két cél esetében az eszközöket. E kettősség kapcsán fogalmazta meg, hogy sohasem az eszköz minősíti az embert, hanem az ember az eszközt. Határozott véleménye szerint az éjjellátók használatának nem lehetnek célfajai a szarvasféléink, még vadkárelhárítás miatt sem.
Horváth Mihály, a SEFAG Zrt. Lábodi Vadászerdészet igazgatója az elektromos vadhívók használatáról tartott előadást, különös tekintettel a ragadozógazdálkodásra. Elsősorban az aranysakállal kapcsolatban fogalmazta meg tapasztalatait, hiszen az elmúlt 7 évben közel 2000 egyedet ejtett el e vadfajból. Úgy véli, hogy a sakál a szürke farkas intelligenciájával bíró, 10-15 kg-os „csupa izom” ragadozó, amely igazoltan veszélyt jelent a legtöbb haszonvad szaporulatára. Becslése szerint egyes nagysűrűségű területek esetében a sakál állománysűrűsége elérheti 70-80 egyed/1000 hektárt is. A vadhívók előnyei kapcsán kiemelte, hogy távolról működtethető, szemben a hagyományos vadhívó sípokkal, amely használatakor a vadászt keresi a ragadozó, mint a hang forrását, nem pedig a 100-120 méterre elhelyezett eszközt. Másik előnye – mely egyben hátránya is –, hogy nem kell gyakorolni a használatát. Így viszont megvan a veszélye, hogy túl sokan fognak használni egy adott területen elektronikus vadhívót, akkor viszont hamar kitanulják a ragadozók a hangokat, melynek következtében látványosan visszaesik az eszköz hatékonysága.
Utolsó előadóként Jakus Lászlót, a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetének vadgazdálkodási ágazatvezetőjét hallgathatták meg az érdeklődők, aki a HAMS vadászterület irányítási rendszerének működését mutatta be. Amellett, hogy beírókönyvként is használható (mely persze nem váltja ki a papíralapú egyéni és társas vadászati naplókat), többek között arra is alkalmas, hogy hasznosítási tervet hozzon benne létre a vadászatra jogosult, elkészítse – nyomtatható formában – az év végi jelentéseket, a krotáliákat nyilvántartsa, vadhúsnyilvántartást vezessenek benne, trófeák nyilvántartása QR kódos azonosítással, illetve további statisztikai adatok is képezhetők benne.
Zárásként Kasuba András, az OMVK Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának elnöke értékelte az elhangzottakat. Megállapította, hogy az ismertetett technikai eszközökre mind az aranysakál állományszabályozásában, mind az afrikai sertéspestis megfékezésében szükség van, és a megfelelő szinten és megfelelő módon való alkalmazásuk mindenképp előre viszi a vadgazdálkodásunkat.