Novemberi lapszámunkban központi témánk az apróvad. Emellett az idényből kifolyólag továbbra is foglalkozunk a dámmal, a muflonnal, de napirenden van a madárvédelem, a sertéspestis és a farkas kérdésköre is.
A barcogás sűrűjében címmel, egy fotóriporttal indítjuk lapszámunkat a világhírű gyulaji erdőből.
Miként indult a barcogás időszaka? Szigeti Edit erdőgazdasági helyzetjelentést ad cikkében az idei „lapátokról”.
Vészhelyzetben a fogoly?! Prof. dr. Faragó Sándor akadémikus e havi cikkében az említett pusztai madárfaj élőhelyváltását és aranykorát járta körül.
A témában – honnan is kerül a vadászterületekre a vöröslábú fogoly, s hogyan kell belőle jó madarat „csinálni” –, Perjési Nándor, a Perjési és Társa Kft. ügyvezetője volt segítségünkre.
„Fácánozás” tekintetében egy jó gyakorlatot is bemutatunk, a legendás Abádszalókon jártunk.
Az örvös galamb és a balkáni gerle vadászatával kapcsolatban pedig Papp Istvánnak, a Szigetszentmiklósi Gazdák Vadásztársaság elnökének gondolatait adjuk közzé.
Apróvadas rovatunkban prof. dr. Sugár László vadvilágunk egyik fontos, sérülékeny tagjáról, az őshonos mezei nyúlról, illetve annak betegségeiről ír részletesen.
Az alkalmazkodás mestereiről, azaz az üregi nyúlról pedig a Pest megyei Örkény-Tábor Vadásztársaság vadászmesterével beszélgettünk, hiszen a területen él az egyik törzspopulációja.
Pintér Norbert tollából pedig arról olvashatnak, milyen a libavadászat a pusztán. Hiszen az eurázsiai tundrák vidékén fészkelő vadludak ősszel felkerekednek, hogy nálunk vészeljék át a telet, aztán koratavasszal visszaindulnak északi költőhelyeik felé.
Rovatunkból nem maradhat ki a régmúlt idők vadászmadara, a szárcsa sem.
Több alkalommal szóltunk már arról, hogy a vadászat kutya nélkül kevésbé eredményes, a sebzett vad szenvedésének megváltása mennyire fontos, amelyet mind a vadásziasság, mind pedig az általános jóérzés is megkövetel. A vadászkutyák szerepe a szárnyas vízivad vadászata során talán a leginkább szembetűnő.
Novemberi számunkban portréinterjút is olvashatnak Pomázi Ágoston kinológussal, akinek pályafutása bizony nem az apróvadhoz köthető kutyafajtával, hanem egy utcán talált foxterrierrel indult.
Egy univerzális vadfaj címmel Szigeti Edit oszt meg aktuális gondolatokat a muflonkos – már egészéves – vadászatáról.
Így mi más is lehetne vadászati kisokos lexikonunk következő szereplője, mint csigás vadunk, maga az európai muflon.
Éltető hagyományaink sorozatunk 18. részében a november elseji halottak napja kapcsán ír Békés Sándor az emlékezésről, tiszteletről, a múlt megbecsüléséről, hiszen a kegyeleti kultúra a vadászati kultúrának szerves része.
Összesen 16 határozat és új útmutatás elfogadásával zárult szeptember végén Budapesten az afrikai–eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) nyolcadik találkozója (MOP8), amelyet a tavaly, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként elmaradt rendezvény pótlásaként rendeztek meg a magyar fővárosban. Legfrissebb lapszámunkban ennek összefoglalóját is megtalálják.
Ehhez kapcsolódva készült e havi interjúnk Jacques Trouvilliez-vel, az AEWA főtitkárával.
Vadgazdálkodási rovatunkban az ASP hatásai és a vaddisznó helyettesítésének lehetőségei kerültek „terítékre” vadászati és vadgazdálkodási szempontból.
Tények a hazánkban élő farkasokról címmel a Bükki, illetve az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kollégáinak cikkét közöljük, a témában való párbeszéd fontosságának, és a másik oldal meghallgatásának hangsúlyozásaként.
Lapunk szerkesztője e hónapban is szögre akasztotta a klaviatúrát egy nap erejéig, ezúttal azért, hogy belelásson a vadászkönyvek titkos életébe, azaz vadászkönyvkiadóként próbálta ki magát.
Az augusztusi Rókamáj Podcastunk egyik adásában – ahol katonaszemmel néztük a vadászpuskákat és lőszereket – sok mindent érintettünk, de pár dologról nem esett szó. E havi cikkünkben pótoljuk a hiányt és az elhangzottakat is említjük, azok kedvéért, akik nem az internetet bújják naphosszat. Elsőként a puskákról lesz szó!
Lőjünk 180 méter fölé? Vagy mégsem? Vadászias lőtávolság megítélésében nagy eltéréseket tapasztalunk, melyről Simonyi Ottó értekezik lapunk hasábjain.
Felszerelés rovatunkból ezúttal a sörétválasztás sem maradhatott ki, aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az adott célnak megfelelő sörétes lőszer választása elkerülhetetlen, akkor is, ha éppen az első vadászatunkra készülünk, vagy ha egyszerűen kifogytunk a korábbi, jól bevált patronunkból, amely többé már nem beszerezhető.
Lapunkban bemutatásra kerül a TETRAO Cervus Orange UNI bakancs is.
Novemberi lapszámunk portréja a vadászat ügyének „közkatonájáról”, Bod Lajosról, egykori Somogy megyei fővadászról készült.
Természetfotósainkat bemutató sorozatunk következő részében Gschwindt Márk kollégánkkal beszélgettünk a fotózás fortélyairól.
Irodalmi rovatunkban dr. Molnár Tamás Muflonvarázs című írásával hangolódunk a közelgő télre.
A magyar vadászat történelméből bemutatásra kerülő trófeák következője az 1970-es gyulaji világrekord dám.
Napjainkban már ritkán beszélhetünk művész dinasztiákról. Fellapoztuk tehát a történelem képletes könyvének XIX. századi oldalait, azon belül is a Markó család festőiről szóló lapokat.
Október 14-én tartották meg a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum dísztermében a múzeum névadóját bemutató kiállítás újrarendezésének és bővítésének megnyitóját, melyről lapunkban is említést teszünk.
Borajánlónkban e havi tételünk a mindössze 1000 palackkal készült Kovács Nimród 2018-as 777 Pinot Noirja, mely elegáns burgundi világfajta igazi otthonra talált a pincészet Grand Superior minősítésű birtokán.