Egyetemi tanulmányaim során sokszor merült fel bennem a kérdés, hogy lakóhelyem közelében milyen állapotban lehet az élővilág, milyen problémákkal nézhetnek szembe a helyi vadgazdálkodók.
Az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályán töltöm mérnöki gyakorlatomat, így volt szerencsém részt venni Kammermann Péter tájegységi fővadász, táji vezető által szervezett kerekasztal beszélgetésen, Jánoshalmán, az illancsi gímszarvas-gazdálkodással kapcsolatosan.
Augusztus 23-án, egy forró nyári napon, a 303-as tájegységben élő gímszarvasokat érintő szakmai kérdésekről és tapasztalatokról hallhattam a környező vadásztársaságok elnökeitől, vadászmestereitől. Elöljáróban a rendezvénynek helyet adó Jánoshalmi Vt. vadászmestere, Csernák Roland mutatta be röviden a vadásztársaságot és gazdálkodási eredményeiket. Ezek után más tájegységek tájegységi fővadászai és helyi vadgazdálkodási szakember tartottak előadásokat.
Először Lakatos István a szarvasfélék agancstő megbetegedéséről és a takarmányozás összefüggéseiről tartott részletes előadást, amelyben szemléltette a probléma jelenlétét és komolyságát különböző gím- és dámagancsokkal.
Ezt követte egy barátságos hangvételű „Én így csinálom!” című interaktív beszélgetés, melyet Karhesz János vadászmester vezetett a Varjaserdő Vt. területén történő gímgazdálkodásról.
Az előadásokat dr. Bleier Norbert tájegységi fővadász, táji vezető zárta „Az adatgyűjtés jelentősége a szarvasgazdálkodásban a gemenci gímszarvas példáján keresztül” című bemutatójával, amely során hangsúlyozta a folyamatos monitoring fontosságát a vadgazdálkodásban. Kiemelte még, hogy milyen további szempontokat érdemes figyelembe venni és mely külső személyek bevonása – akár egy természetfotósé is – segíthet egy-egy megfigyelés során.
Az előadások közben és végén a meghívottak feltehették kérdéseiket, beszéltek tapasztalataikról, valamint tanácsokkal és különböző ötletekkel látták el egymást. A szakmai gyűlésen lehetőség volt arra, hogy a gímszarvas gazdálkodást érintően, akár a mikotoxinok által okozott egészségügyi problémákat, akár az adatok begyűjtésének és megosztásának lehetőségeit megvitassák.
Kammermann Péter zárszavában elmondta, hogy ezekkel a rendezvényekkel a tájegységi fővadászok segíteni szeretnék a vadászatra jogosultak szakmai tapasztalatszerzését, és a jövőben is tartani kívánják a programoknak ezen sorrendjét: azaz nyár végén egy szarvasgazdálkodást tájegységi szinten elősegítő kerekasztal beszélgetésre kerül sor, majd október elején tájegységi szintű trófea bemutató következik, végül áprilisban hullott agancs szemlével zárulna a sorozat, mint ahogy az az elmúlt években is történt.
