Sebzések kapcsán megfogalmazott tanácsok, adózási kérdések és némi művészettörténet is napirendre került Zalában.
A rekkenő hőség sem tántorította el a helyi vadászokat attól, hogy ellátogassanak a zalaegerszegi Kvártélyházba, ahol az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Zala vármegyei Területi Szervezete és a Nimród Vadászújság közös konferenciájára került sor augusztus 24-én, a délutáni órákban.
Bors Richárd, a Nimród Vadászújság főszerkesztő-helyettesének rövid köszöntője után dr. Kovács Zoltán főszerkesztő mondott beszédet. Kiemelte, hogy a Nimród Fórum konferenciasorozat küldetése egyszerre nemes és hétköznapi, egyszerre kívánja tovább vinni az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás örökségét, illetve napirendre tenni a vadászat és vadgazdálkodás „hétköznapi” eseményeit, adott esetben problémáit. Elmondta, hogy a mindennapokról beszélnünk kell, hiszen annak hatása van a jövőre nézve, példaként hozta fel a törvényváltozást, amely lehetővé tette, hogy 18 évnél fiatalabbak is vadászanak.
A főszerkesztőt követően Zalaegerszeg megyei jogú város polgármestere, Balaicz Zoltán is köszöntötte a résztvevőket.
Úgy véli, a Nimród Fórum méltó felvezető eseménye a szombaton megrendezendő Zalai Vadászati Évadnyitónak, illetve a szeptember 8–10. közötti Vadpörkölt és Borfesztiválnak. Zalában a vármegye erdősültsége és a vadállomány minősége miatt kiemelt szerepe van az erdőgazdálkodásnak, illetve a vadászatnak és a vadászati turizmusnak, ezért nem véletlen, hogy a város legfontosabb fesztiváljának tematikája részben a vadhoz kötődik.
A köszöntők sorát dr. Nádor László, az OMVK Zala vármegyei Területi Szervezetének elnöke zárta, aki a zalai vadászok nevében köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy az élőhely, a vadgazdálkodás és a vadászati kultúra tekintetében az elsők között vannak a vármegyék sorában, amelyet jól mutat, hogy az előző idény során elbírált 2523 gímbika trófea 40 százaléka érmes lett. Mielőtt megnyitotta volna a rendezvényt, az elnök köszönetét fejezte ki a Nimród Vadászújságnak a Nimród Fórum kezdeményezéséért, Zalaegerszeg város Önkormányzatának a rendezvény megvalósításában nyújtott segítségéért és a zalai vadgazdálkodóknak, a világhírű vadállomány szakszerű kezeléséért.
A beszédeket követően az előadásoké lett a főszerep. Elsőként Pukánszki Zoltán, a Magyar Véreb Egylet tenyésztésvezetője állt a pulpitushoz. Gyakorlatias előadásában hasznos tanácsokat fogalmazott meg a vadászatra jogosultak és hivatásos vadászok számára annak kapcsán, hogy miként segíthetik egy esetleges sebzés esetén az utánkeresőket, hogy a lehető legnagyobb eséllyel terítékre kerüljön a vad. Kiemelte: ha megtörtént a sebzés, akkor 50 százalékban múlik a vad fellelése a lövés utáni döntéseken, ugyanakkor a legjobb vérebesek is maximum 60–65 százalékos találati aránnyal bírnak, az összes indítást figyelembe véve. A sebzéseket okozó tényezők között említette a nem megfelelő lőtávot, hiszen 200 méter fölött bizonyíthatóan nő a valószínűsége a sebzéseknek. A gyakran felmerülő kérdés kapcsán, hogy milyen kaliberrel vadásszunk szarvasbikára, azt emelte ki, hogy a jó kaliber nem a jó, hanem a rossz lövésekhez kell! Röviden: minél nagyobb, annál jobb. Bőgő bikára a .30-06 alatti kalibereket, illetve külön a .300 Win. Mag.-ot nem javasolja, mint a legtöbb utánkeresést okozó kalibertípust. Továbbá a 10 gramm alatti tömegű lövedékeket sem ajánlja. Pukánszki Zoltán szerint a sebzések másik meghatározója a lövés pillanatában becsukott szem. Ez nemcsak a rossz lövés leadása miatt fontos tényező, hanem a lövés után a vad újra észlelése is nehézkessé válik miatta. Az erre hajlamos vadászoknak a fülvédő használatát ajánlotta. Meglátása szerint a lőtt vad meneküléséből is sok következtetést lehet levonni a kísérő vadásznak, ekkor a vad test-, láb-, illetve fejtartását kell figyelni, illetve azt, hogy a csapattal menekül, vagy kiválik abból. A rálövés helye kapcsán kiemelte, nem fontos a pontos helyet megjelölni, viszont a lövés irányának megjelölése annál inkább. Ha a megfelelő idő kivárása után a rálövés helyére megyünk, a legfontosabb a lőjelek alapos vizsgálata és a megfelelő következtetések levonása. Az előadás végén képeken is megmutatta az elmondottakat, melyeket több mint 1500 utánkeresés alkalmával készített.
Következő előadóként Molnár Balázs közgazdászt és vadgazdálkodási szakmérnököt hallgathatták meg a résztvevők. Előadásában a vadászatra jogosultak adózási helyzetét és annak problémáit feszegette. Véleménye szerint nagyon sok kérdés merült fel a vadászatra jogosultak bevételei elszámolása kapcsán Zalában, főleg az áfa miatt. Az elszámolási dilemmát az adja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gyakorlatában (állásfoglalásában) az elmúlt években a vadászati tevékenységet egy speciális ingatlanhasznosításnak (mivel a vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan része) tekintik, ami az áfatörvény értelmében áfamentes, ezért a vadászati tevékenység is tárgyi adómentes. Meglátása szerint a vadászati lehetőségek értékesítésének áfamentessége miatt a jogosultaknak a jövőben sokkal nagyobb bevételszerzési lehetősége adódhat, ha –főleg a vadásztársaságok – az ingatlan bérbeadásra vonatkozóan nem kérik külön, hogy „áfásak legyenek”. Az előadó javaslata az, hogy a vadászati tevékenység adómentességét törvényben lenne szükséges rögzíteni, ezzel elejét venni a további vitáknak az adóhatósággal.
A szakmai témák után a kultúra került a középpontba Kőhalmy Tamás festőművész, címzetes egyetemi docens, lapunk munkatársa jóvoltából. Művészettörténeti témájú prezentációjában a vadászati ábrázolások gazdag történelmébe kalauzolta el a konferencia nézőközönségét. A Neandervölgyi embertől kezdve részletesen bemutatta a különböző korok és társadalmak vadászattal kapcsolatos közösségi, kulturális tevékenységeit, a vadászati ábrázolásokkal bíró leleteket. Előadásában külön kitért a „vadász-vadóvó szentekre”, úgymint Szent Egyed, Szent Euszták és Szent Hubertusz, illetve a hozzájuk köthető emlékekre. Az előadása végén Szent Imrét, Szent István király fiát emelte ki, mint akinek a magyar vadászati kultúrában nagyobb szerephez kellene jutnia, mivel vadászember volt és vadászat közben lelte halálát.
A Nimród Fórum legközelebb az ország másik végébe, Békéscsabára látogat el szeptember 28-án. Szeretettel várjuk az érdeklődőket Békés vármegyében is!