A Komádi Bihar Népe Vadásztársaságnál is már nagyban folynak a munkálatok, mielőtt megérkezne az idei fácánállomány.
– Biharban úgy járja mondás: a gazda szeme hizlalja a jószágot. Nincs ez másképpen a fácán esetében sem. Azonban mielőtt betelepítenénk a fácánokat, odabent már sokkal több munka vár a vadgazdára, mint amire egyébként fel lehet készülni. Minden esztendő hoz valami újat, amit a 30–40 év alatt egyszer sem láttunk – fogad Varga Balázs, a Komádi Bihar Népe Vadásztársaság vadászmestere.
– A legjobb időben vagyunk, mert most a legszebb, így kell kinéznie egy röpdének. Szépen látszik a hivatásos vadászoknak a keze nyoma is, és azt hozzá kell tenni: a vadőr házaspárunk sokat tesz azért, hogy most a 0,6 hektárt lefedő röpde így nézzen ki.
Minden év hoz valami újat. Az elmúlt esztendőkben mi számolhattunk be elsőként a Nimród Vadászújságban arról, hogy a napraforgó invazív gyomnövénye, a selyemmályva (Abutilon theophrasti) magja súlyosan mérgező a fácánra, és most is, a tavasszal gyomlálni kellett a vadőröknek, amellyel együtt a csattanó maszlagot (Datura stramonium) is kihúztuk és kivittük a hálón kívülre.
A tyúkok tavaszi kibocsátása után, ahogy a talaj megengedi, kisgéppel feltörjük a volier földjét. Aztán ahogy lehet, bevetjük kukoricával, cirokkal, meg ami nem káros gyom él odabent, azzal együtt szépen hagyjuk, hogy feljöjjön. A két mérgező gyomnövényt kiszedjük, mert azok miatt az előző években százas nagyságrendben pusztult a madár. A benti munkák valójában ezzel kezdődnek.
Komádiban a fácánt ahhoz szoktatjuk, hogy jöjjön be a féltető alá, és keresse meg az árnyékba kihelyezett vizet. A takarmányt is itt leli meg, aztán a madarak mehetnek barangolni, megkeresni a saját helyüket. Mikor megérkeznek, akkora már minden itatónak, etetőnek tisztának kell lennie. Alaposan, magas nyomású mosókkal tisztítjuk, hipóval fertőtlenítünk.
A féltető alá ebben az évben durva szemű homokot szórtunk fel, amiben a fácán apró kavicsot is talál, de az még nem sóder. Ez nálunk bevált. A legnagyobb forgalmú helyeket klórmésszel fertőtlenítjük, a falakat sima, egyszerű mésszel festjük le. A volierbe ezeken felül egy hordó fahamut is ki szoktunk szórni. A hamuban nagyon szívesen vesz porfürdőt a madár, és a lúgos hamu, a tollak közé jutva, jótékony hatású. Ha elő is fordulna valami élősködő, azt természetes úton, a madarak fürdőzésükkel elpusztítják. Ha úgy vesszük, „bio” megelőző védekezést is foganatosítottunk.
Mikor megérkezik a madár, már a takarmányok döntő többségét betároltuk. Saját kútról itatunk, így biztos, hogy nem kap klóros vizet az állomány. Az első időszakban csak azt a tápot kapja, amit héthetes koráig kapott a nevelőben, majd fokozatosan kezdjük kivezetni, és keverjük a saját területen megtermelt búzával és árpával. Ezek ugyan vadföldekről letermelt termények, de árutermelésre rendezkedtünk be, és nem lábon, hanem betakarítva, készletezve visszük vissza területre és persze a volierbe.
Napraforgót is termelünk, de annak egy részét értékesítjük, abból pedig szemes tengerit (kukoricát) vásárolunk. Így, ahogy lehet, megkezdjük a napraforgóval és a kukoricával való etetést is.
Éves szinten 3000 madarat nevelünk, amelyből 2200 madarat vadásztatunk vendégeinkkel, míg a tagság mintegy 800 madarat vadászhat le, illetőleg ebben a számban szerepel a tavaszig tartott fácántyúk is.
Sokszor éri a vád a vadászokat, hogy a madár szelíd, és kihelyezése után nem marad meg a területen, továbbá nem fél az embertől. Akik itt vannak a befogások alkalmával, ők a megmondhatói annak, hogy a fácán hamar kitanulja a fortélyt, és a befogóba igen nehezen lehet beterelni őket. Arra is emlékszik, hogy ki eteti, és arra is, hogy ki hajtja... A fácánkeltetősök egyébként törekednek arra, hogy jó röpkészségű vadmadarat adjanak a társaságoknak.
A napi munkák során nagyon kell arra figyelni, hogy amennyiben bárhol, valami miatt elpusztulna egy madár, azt azonnal, késedelem nélkül összegyűjtsük. Az itatókat a napi feltöltés előtt kefével kell kitakarítania az ügyeletesnek, de a volierért Edelényi Barbara hivatásos vadász munkatársunk felel.
A napi munkákról naplót kell vezetni, benne minden rendkívüli eseményt rögzíteni kell.
A fácántartás legfontosabb feladatai összegezve, ahogy Varga Balázs vadászmester közel 40 éve végzi:
„1. Érkezéskor a madárnak fedett tollazattal kell bírnia, élénk, érdeklődő, embertől kissé félénk madár a legjobb betelepítéskor.
2. A hullatékot folyamatosan monitorozzuk, sokat elárul a madarak egészségi állapotáról.
3. Mindennap naponta kétszer-háromszor a madarak között kell lenni.
4. Az elpusztult madarakat be kell gyűjteni, és figyelni kell, hogy csipkedik-e egymást. Ha ezt idejében nem vesszük észre, az első faroktollakat elveszítjük.
5. A villanypásztort napi szinten, reggel-este ellenőrizni kell.
6. A rendellenes viselkedést fel kell jegyezni, tátogás esetén feltételezhető a légcsőféreg jelenléte, amit az itatóba helyezett gyógyszerrel megbízhatóan lehet kezelni.
7. Folyamatosan tiszta, hideg víznek kell lennie a madár előtt.
8. A megszokott takarmányt csak fokozatosan, keverve lehet kivezetni.
9. Kihelyezéskor szelíden, de gyorsan, a madarat nem törve, a lehető legkisebb stressz mellett, a leggyorsabban kell a területre kiszállítani.
10. A beszakadt, sérült hálót haladéktalanul meg kell javítani, a beszabadult héját, karvalyt sürgősen ki kell hajtani.
A madarak, ha jól érzik magukat, napközben keresgélnek, járkálnak a volierben. Rendszeresen felkeresik az itatókat és az etetőket, élénkek. Egy idő után figyelnek a levegőben mozgó madarakra. Jelzik a dúvadat, kutyát, macskát, amelyet persze a jó fülű vadőr rögtön meghall.
Az évek hosszú sora alatt a jó vadőr összenő a vaddal. Tudja már a hangokból, hogy a volierben minden rendben van-e. Ülőgallyakat, rudakat helyezünk be, amelyre szívesen, már nyár közepén felgallyaz a madár. Halljunk este, ahogy megelevenedik a röpde, és a fácánkakasok csakhamar kakatolva helyezkednek el.
Éjjel a fácán éber. Alszik ugyan, de figyeli az éjszakai hangokat, neszeket, s ha baj van, jelez. Ezért is örülök annak, hogy a szolgálati lakás a vadászterületen helyezkedik el, és szerencsére itt vannak a röpdéink is. A társaság eredményei, összefogása mellett azonban sikerünk a jól képzett és lelkiismeretes vadőreink munkáján nyugszik.