A megnövekedett hasznosítási számok eredményeképpen mára erősen lecsökkent a vaddisznó állománya. A 12 800 hektáron gazdálkodó Zalavölgyi Vadásztársaságnál is felére apadt a sertevad egyedszáma.
Hogyan befolyásolja ez a vadásztársaság jövőbeni terveit? A társaság fővadásza, Kozma József beszélt az előttük álló kihívásokról, mennyiben változik a koncepció a lecsökkent vaddisznóállomány tükrében és mik a kilátások a jövőre nézve.
A társaság nagyértékű vadja a gímszarvas, mely jelen pillanatban is rendkívül jó minőségben van jelen, ez biztos alapot jelent, most és a jövőben is erre terveznek építeni.
A vaddisznóhajtásra a vendégek részéről ugyan volna igény, de a szakember elmondása szerint az ASP-re vonatkozó hatósági intézkedésektől függetlenül sem tarthatják magas szinten a vaddisznó állományát a vadkár miatt.
- Vadgazdaként el kell ismernem, hogy a vaddisznó a területen rendkívül káros, hiszen nagyértékű takarmányt, tehát a tejes búzát, a napraforgót, a kukoricát fogyasztja - mondja a fővadász.
- Emellett azt is el kell ismerni, hogy a vadászata rendkívüli élményt nyújt, szinte minden magyar vadász kedvence. Nálunk azonban nem rentábilis a vadásztatása, ezen ugyan most változtat az állami kártalanítás összege, de erre hosszú távon nem alapozhatunk - folytatja Kozma József.
- Egy vadásztársasági helyzetben, ahol a lehetőségeink miatt csak korlátozott számú vendéget tudunk fogadni a társas vaddisznóvadászatra (egyéni vadászaton nem értékesítünk vaddisznót), nem igen éri meg, hiszen a sertevad bevétele sem a vadhús miatt, sem a vadászat miatt nem jelentős. Kétségtelen, hogy nagyon nagy élmény, ha egy alkalommal 3 vaddisznót hozhatok terítékre, de ennek ma bizony komoly ára van - fejti ki a fővadász.
Az összterületük több mint fele mezőgazdasági művelés alatt áll, ezért a tavalyelőtti vadászati évben rendkívül magas volt a kifizetett vadkár, és annak kétharmada a vaddisznó miatt keletkezett. Az állomány erőteljes apasztásának köszönhetően a társaság által fizetendő vadkár a következő évben több mint egyharmadával csökkent.
- Igaz, hogy most kevesebb a vaddisznó, de ha jól gazdálkodunk a szarvassal, az ebből adódó esetleges bevételkiesés kompenzálható. Most úgy látjuk, hogy az elmúlt 10 évnek - a hatóság által előírt nőivarú egyedek magas hasznosításának - meg lett az eredménye (a bikák számához képest kétszer annyi nőivarú egyedet hasznosítottunk, azaz 60 bika mellett 120 tarvadat), a gímszarvas állományának vonatkozásában elérünk egy olyan szintet, amellyel még képesek vagyunk gazdálkodni és eltudjuk viselni az általa okozott vadkárt. A tehénállomány nálunk mára egy kezelhető szintre ért - mondja a szakember.
A gímszarvas létszámát bizonyos mértékben még mindig csökkenteniük szükséges, de ezt már nem a tarvad egyedszámának nagymértékű apasztásával tervezik, hanem a következő vadászati évben a fiatal korosztályú bikák fokozott hasznosítását irányozzák elő.
- Így a szarvas létszáma a jövőben elegendő lesz arra, hogy a nőivarú egyedekkel gazdálkodni tudjunk, az állomány minősége ne romoljon és a bőgés is eredményes lehessen, tehát egy optimális mértékre lecsökkentett szarvas állomány a vaddisznótól függetlenül képes lesz eltartani önmagát és a vadásztársaság működését - összegzi mondandóját a fővadász.