Afrikai és eurázsiai nemzetek találkoznak Budapesten, hogy lépéseket tegyenek a vándorló madarak hatékonyabb védelme érdekében
Szeptember 27.-én kezdődött az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás részes feleinek nyolcadik találkozója (AEWA MOP8) Budapesten, Magyarországon.
Az AEWA MOP8 fontos döntéshozói fórum lesz az elkövetkező hónapokban megrendezendő biodiverzitással kapcsolatos találkozósorozat előtt, melynek csúcspontját a Kína és Kanada által az év végén közösen vendégül látandó ENSZ Biodiverzitási Konferencia (CBD COP15) fogja jelenteni.
Az AEWA-találkozó eredetileg 2021. októberében került volna megrendezésre az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként, azonban akkor azt el kellett halasztani.
– Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás a maga 1,6 millió résztvevőjével a 21. századi Magyarország legnagyobb és legsikeresebb programsorozata volt. Természeti értékeink és környezetünk védelme kiemelt prioritással bír Magyarország számára, ezt bizonyítja, hogy a releváns természetvédelmi egyezményekhez mindig rövid időn belül csatlakoztunk. A Magyar Kormány kulcsfontosságú témaként tekint erre a tárgykörre, ezért üdvözli az AEWA konferencia budapesti megrendezését, amely történelmi mérföldkő is egyben. Ez az első alkalom ugyanis, hogy hazánk kezdeményezésére Magyarországon ülnek össze a felek természetvédelmi egyezmény kapcsán. A konferenciára több mint 60 ország, 200 szakemberét várjuk – mondja dr. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
Az AEWA-találkozó az elmúlt évek legnagyobb, afrikai és eurázsiai vándorló vízimadarakkal foglalkozó nemzetközi konferenciája. Az eseményen 52 nemzeti delegáció vesz részt az AEWA aláírói országai, illetve az Európai Unió képviseletében. Számos, a megállapodáshoz jelenleg csatlakozó nem aláírói állam megfigyelő küldöttségei is jelen lesznek, csakúgy, mint különböző civil szervezetek képviselői és az afrikai-eurázsiai vándorlási útvonal vízimadárszakértői.
A négynapos találkozó lehetőséget biztosít a kormányok számára, hogy áttekintsék az ENSZ által támogatott egyezmény végrehajtása érdekében tett közös erőfeszítéseiket, valamint megállapodjanak olyan jövőbeni intézkedésekről, melyek célja az AEWA-ban meghatározott 255 vízimadárfaj védelmi helyzetének további javítása. Az egyezmény által védett madárfajok, mint például a pelikánfélék, a darufélék, a gólyafélék, a récefélék, a gázlómadarak és más vízimadarak hatalmas gazdasági, társadalmi, kulturális és rekreációs értékkel bírnak a vándorlási útvonaluk mentén élő emberek milliói számára – húst és tojást biztosítanak a megélhetéshez, illetve támogatják a madármegfigyelési és vadászati tevékenységet stb. Azonban a vándorló vízimadarak számos veszéllyel szembesülnek, ideértve az élőhelyük zsugorodását és pusztulását, az illegális vadászatot és mérgezést – különösen az ólomlövedék általi mérgezést – illetve a környezetszennyezést és a klímaváltozást. Védelmük csak az AEWA jogi keretei közötti és az annak alapján kidolgozott gyakorlati útmutatás szerinti nemzetközi együttműködés révén érhető el.
A találkozón bemutatásra kerülő legújabb védelmi státuszjelentés szerint az AEWA vízimadár-populációinak mintegy 43 százaléka esetében hosszú távú hanyatlás figyelhető meg, 33 AEWA-fajt pedig a kihalás veszélye fenyegeti globálisan.
– A világ hármas planetáris válsággal szembesül – a klímaváltozás válságával, a természet és biodiverzitás csökkenésének válságával, valamint a környezetszennyezés- és a hulladékválsággal. E válságok mindegyike akadályozza a vándorlási útvonalak védelmét, és ezért a fenntartható finanszírozás, a jogszabályok betartása és az AEWA megerősített végrehajtása kulcsfontosságú – mondta Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója az AEWA MOP8 megnyitó beszédében.
A magyar fővárosban megrendezésre kerülő találkozó központi témája: A vándorló madarak útvonalainak hathatósabb védelme a változó világban, illetve az egyezmény alá tartozó vándorló vízimadarak jövőbeni védelmével és fenntartható hasznosításával kapcsolatos számos más téma is szerepelni fog a találkozó programjában.
– Az AEWA MOP8 témája rámutat, hogy az afrikai és eurázsiai országok képviselőinek fokozniuk kell erőfeszítéseiket, és arra kell felhasználniuk az e fontos találkozó által nyújtott lehetőséget, hogy olyan közös döntéseket hozzanak, melyek biztosítják a megállapodás hathatósabb végrehajtását és betartását – mondja Jacques Trouvilliez, az AEWA ügyvezető titkára.
Az AEWA megteremti a nemzetközileg koordinált természetvédelmi intézkedések jogi alapját, azok végrehajtását pedig egy stratégiai terv és egy célzott Afrikai intézkedési terv segíti elő. Mindkét terv célja, hogy azok végrehajtása hozzájáruljon az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és globális biodiverzitási céljainak megvalósításához.
– Az AEWA továbbra is fontos eszköz az országok számára abban, hogy előre tudjanak lépni a fenntartható fejlődési célok, valamint a 2020 utáni globális biodiverzitási keretrendszer céljai terén, melyeket a tagállamok ez év végén fognak véglegesíteni – mondja Inger Andersen.
A magyarországi találkozó három külön jelentést fog megvizsgálni: Az AEWA miként járul hozzá az Aichi Célok 2011 – 2020-hoz?, Lehetőségek az AEWA számára a 2020 utáni globális biodiverzitási keretrendszer támogatása terén illetve azt a jelentést, mely meghatározza, hogy az AEWA miként szolgálhatja a fenntartható fejlődési célok teljesítését.
A MOP8 találkozón a küldöttek szintén áttekintik A vízimadarak tekintetében kidolgozott klímaváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő intézkedésekre vonatkozó kiegészítő útmutatást, mely a már meglévő AEWA útmutatáson alapul és új, gyakorlati segítséget nyújt arra vonatkozóan, hogy az országok miként tervezhetik meg jobban a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő intézkedéseiket a legmodernebb eszközök segítségével.
Az MOP8 találkozón az AEWA aláírói összesen 16 határozatot fognak áttekinteni és elfogadni többek között a következő témákban:
· Egyes fajokra vonatkozó intézkedési és gazdálkodási tervek,
· Az AEWA vándorlási útvonalhálózat felmérése és ellenőrzése,
· A vízimadár-mortalitás okai kezelésének szinergiái,
· A vízimadarak védelmével kapcsolatos alaptudás fejlesztése,
· Ökoturizmus,
· Az AEWA miként járul hozzá a globális biodiverzitási célok múltjához és jövőjéhez, valamint
Az AEWA küldöttei számos más jelentést is áttekintenek, mint például a 8. AEWA védelmi státuszjelentést (CSR), az AEWA Nemzeti jelentések elemzését, valamint az AEWA Afrikai intézkedési terv végrehajtását és az AEWA stratégiai terv végrehajtásával kapcsolatos helyzetjelentést.
A találkozó utolsó napján díjátadási ünnepségre kerül sor (szeptember 30-án 9.00 és 10.00 óra között, közép-európai idő), melynek során átadásra kerülnek az AEWA Vízimadárvédelmi díjak a kiválasztott személynek, illetve egy olyan intézménynek, mely jelentős mértékben hozzájárult a vízimadarak hosszú távú védelméhez és fenntartható hasznosításához az afrikai-eurázsiai térségben. Egy további díj pedig egy másik intézmény munkásságát ismeri el Migratory Species Champion Plus-ként (Vándorfajok bajnoka plusz) olyan kezdeményezések támogatása terén, melyek elősegítik a vándorló vízimadarak védelmét.
Összesen 15 kísérő rendezvény kerül megrendezésre a legkülönbözőbb témákban a találkozó harmadik napján (szeptember 29). A kísérő rendezvényeken, a konferencia megnyitóján, valamint a díjátadási ünnepségen az utolsó napon a média képviselői is részt vehetnek.