A link vágólapra másolva!
Fotó: Gergál-Gombási Mónika
Fotó: Gergál-Gombási Mónika

A LIFE4OakForests projekt természetvédelmi erdőkezelési koncepcióját kidolgozó erdész és erdőökológus szakemberek egy olyan rendszert alakítottak ki, amelyben a haszonvételi jellegű fakitermelésnek alig van tere.

Úgynevezett természetvédelmi erdőkezelésről beszélhetünk, ugyanakkor szem előtt tartották azt, hogy az aktív természetvédelmi kezelési beavatkozások akár egyesével is átemelhetők, bevezethetők legyenek a fatermesztést fő célul kitűző erdőgazdálkodási gyakorlatba is.

 

 

Vers József tájegységvezető (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság)
Vers József tájegységvezető (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság)

Vers József tájegységvezető a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság bakonyszűcsi projektterületén mutatta be az ottani természetvédelmi kezelési beavatkozásokat, és számolt be a hét éve futó LIFE projekt tapasztalatairól. A projekt keretében kisebb erdőállomány-szerkezet javító beavatkozásokat végeztek, melyek célja a területen a homogén állományrészek megbontása, ezzel teret adva az újulatnak és a faállomány többkorúvá alakulásának. Ezt a célt álló és fekvő holtfát is létrehozó magastuskós fakivágásokkal és egyes faegyedek kérgének, háncsrészének eltávolításával – gyűrűzéssel – érik el. A beavatkozások az erdőállomány fafafajeloszlását figyelembe véve, zömében a legnagyobb elegyaránnyal jelenlévő csertölgyet érintik. Intenzitásuk elsősorban az állomány homogenitásától függ és körülbelül 10 százalék erélyű.

A területen a facsemeték fennmaradását vadhatás csökkentő kerítések telepítésével érik el. A kerítések telepítésüktől eltelt 4 év után meghozták az eredményt, a kerítéseken belül elkezdődött az újulati szint megerősödése, az erdő megújulása. Ezt kiegészítve telepítettek olyan elegyfajokat, mint a vadalma, vadkörte, házi berkenye, kislevelű hárs, korai- és hegyi juhar, melyek hiányoznak, vagy a részarányuk alacsony. Ezen elegyfajok jelenléte nem csak az erdő fafajainak sokszínűségét növeli, hanem élőhelykínálatát, és ellenálló képességét is javítja.

A bakonyszűcsi projektterület részét képezi még egy akácos terület is, melynek szerkezet-átalakítása szintén a projekt célkitűzése. A fafajcserés szerkezet-átalakítások jellemző gyakorlatától eltérően itt egy időben elnyújtott, területileg változó intenzitású átalakítási módszert valósítanak meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei. A spontán megjelenő, őshonos természetes fafajú újulati foltokra építve folyik az átalakítás. A természetes úton megjelenő újulat támogatását a felettük lévő akác állományok injektálásával végzik, mely a teljes akácállomány 20 százalékát érinti. A jövőbeli faállomány változatosságát cser és molyhos tölgy makkvetéssel, és szajkótálcákba kihelyezésével is növelik, valamint a vadhatás csökkentő kerítésekhez hasonlóan elegyfajok csemetéinek betelepítését is végzik. Bízunk benne, hogy az itt látott gyakorlati megoldásokat egyre sűrűbben fogjuk viszontlátni az erdőgazdálkodás mindennapi gyakorlatában. Erre volt példa a nap következő helyszíne, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészeténél kialakított Táborkerti örökerdő tömb. Az itt található középkorú elegyes bükkösök kezelésének célja a többszintes, többkorú, elegyes erdő kialakítása és része az erdei élőhelyek változatosságának (álló és fekvő holtfa, biotópfa, vizes élőhely) megóvása, és lehetőség szerint növelése is.

Az első nap a Natura 2000 területek pályázati lehetőségeivel, és a fenntartási tervekkel kapcsolatos előadásokkal zárult.

A második napi terepi program során az agártetői erdőgondnokság területén kaptunk betekintést abba, hogy milyen konszenzusokon alapulhat olyan együttműködés, mely a napi gyakorlatban a természetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítéséhez vezet az erdőgazdálkodásban. Erre példa a fahasználatok során az álló és fekvő holtfa kímélete, a biotópfák azonosítása és megőrzése, de a terület természeti értékeit összegyűjtő adatbázis alapján kialakított kíméleti területek és kíméleti időszakok praktikus és megalapozott alkalmazása is.

A jogszabályi és intézményi kereteken túl kiemelkedő fontosságú az emberi tényező, vagyis a helyben dolgozó szakemberek kooperatív és kiszámítható együttműködése. Ebben a jelenlévők, a Nyírségtől Zaláig tevékenykedő erdőgazdálkodók mind egyetértettek. A házigazda szerepét betöltő Bakonyerdő Zrt. és az általuk kezelt erdők természetvédelmi kezelője, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ugyancsak jó példával jár elöl a partnerségek építésében, amely nélkül az országnak e turisztikai szempontból magasan kiemelkedő térségében aligha lehetne hatékonyan tenni a természeti értékekért. Hogy a Koloska-völgyben vagy a Tihanyi-félszigeten, vagy a Balaton-felvidék más tájain még mindig összefüggő, őshonos fafajokból álló erdőkkel és gazdag élővilággal ismerkedhet a látogató, az ő együttes erőfeszítéseiknek is köszönhető.

 

Cikk kép