Az alsónémedi Kóhalma Vadásztársaság május 31-én tartotta – a már hagyományos – Kopjafa emléknapját, amelynek keretében idén mezei iskolát is avattak.
Az „intézmény” megvalósulásáról és annak első oktatási napjáról Szabó Lászlóval, a társaság hivatásos vadászával beszélgettünk.
– A család, és a névadó unokájának méltató szavai mellett avattuk fel az új, id. Macsek Lajos Mezei Iskolát, amelyet innentől egy feliratozott cseresznyefa emlékoszlop is jelez, a kopjafánktól mintegy 50 méterre. Ennek működéséről Pető Zoltán, az Országos Magyar Vadászkamar Pest vármegyei Területi Szervezetének elnöke szólt pár szót – kezdte Szabó László.
– A vadásztársaság berkein belül mindannyian nagy várakozásokkal voltunk eziránt, mert ugyan én évek óta fogadok gyermekcsoportokat és tartok nekik meseszerű, beszélgetős, interaktívvá tett játékos előadást a vadászattal, a természetvédelemmel kapcsolatban, egyáltalán a környezetünkben élő vadfajokkal kapcsolatban – tette hozzá.
Így ezt mostantól egy kicsit szervezettebb keretek közé téve megnyitották a mezei iskolát, ami június 2-án meg is kezdte a működését.
– A hétfői programot úgy kezdtük, hogy Zsámbékról 52-en érkeztek hozzánk. A buszsofőr nem vállalta az aszfalttól a vadászházig húzódó 1,5 kilométeres földút megtételét, ezért egy személyszállításra kialakított, régi katonai teherautóval beautóztunk velük. Egy rövid bemutatkozást követően – amelyben beszéltem a Kóhalma Vadásztársaságról, idősebb Macsek Lajosról –, következtek a programok.
Elsőként Tóth Gábor állatbemutatója zajlott, egér, patkány, görény, borz, róka, kutya „szereplésével”, majd 4 csoportban lovas kocsikázás következett a területen, és amíg ez tartott, a szervezők kifeszítettek egy madárhálót, amellyel sikerült is befogni egy vörösbegy fiókát, illetve egy kifejlett egyedet is.
– Ott közösen a gyermekekkel meggyűrűztük, így ennek gyakorlati hasznával is megismerkedhettek és azt mondhatom, rendkívüli módon tetszett nekik. Egy emlősállat bemutatóval is készültünk nekik, különböző prémekkel és preparátumokkal, de létrehoztunk egy erdei játszóteret, azt is birtokba vehették.
A szervezők a vadászház közelében található vadgazdálkodási berendezések (etető, sózó, szénarács) bemutatásával is színesítették a napi programot, rávilágítva ezzel is, hogy a vadászat nem csak az „oktalan gyilkolászásról” szól, hanem sokkal inkább a vad gondozásáról, az okszerű gazdálkodásról.
– Ezekkel remélhetőleg kicsit közelebb tudjuk vinni a gyerekeket mindehhez, így ha felnőnek, akkor pozitív szemlélettel tudnak a vadászathoz és a vadászokhoz fordulni. Ennek talán első lépése, hogy a nap végén úgy búcsúztunk el a résztvevőktől, hogy jövőre is szeretnének visszatérni a mezei iskolába – összegezte Szabó László.
