Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér vármegyei Területi Szervezete április 2-ára szervezte meg a hivatásos vadászok éves kötelező képzését Csákváron.
A vadászkamara hivatásos vadász alelnöke, Haas Béla nevével jegyzett meghívóban kijelölt témákra érkező jelentős számú résztvevővel megtelt a Publo Panzió konferencia nagyterme.
Élénk érdeklődés kísérte az Országos Magyar Vadászati Védegylet támogatásával megalakult Országos Drón Szakbizottság (ODSZB) tagja, dr. Bleier Norbert tájegységi hivatásos vadász előadását, aki a szakbizottság feladatai közé emelte a technológia széleskörű megismertetését, az oktatás szervezését, az információs rendszer kidolgozását.
A pilóta nélküli légjárművek (UAV/UAS), hétköznapi néven drónok vadgazdálkodás szolgálatába állítása mellett érvelt, és az etikai vonatkozásaira is kitért. A módszer mellett szól a technika könnyű kezelhetősége, a vizsgálati terep zavarásmentessége, a munkafolyamat pontossága, gyorsasága, jól dokumentálhatósága. Kiválóan alkalmas vadállomány megfigyelésére, létszámbecslésre, vagyonvédelemre; őzgida- és fészekalj mentésnél, vadkárfelmérésnél, mezőgazdasági területek monitorozásánál, agrártechnológiai problémák feltárásánál, állandó és időszakos kerítések ellenőrzésénél. A becsült adatok egyike szerint, Magyarországon évente 3000–3500 őzgidát kaszálnak el, továbbá megszámlálhatatlan, hogy hány földön fészkelő madár és fészekalj pusztul el, ugyanis a jelenlegi agrotechnikai eszközök alkalmatlanok a megelőzésre. Svájcban, Németországban és Ausztriában már megfelelő jogszabályi háttérrel történik a mentés – a civilekkel közösen!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tanácsadója, Právetz András az afrikai sertéspesti (ASP) járvány aktuális hazai helyzetét elemezte a szomszédos országok viszonylatából kiindulva. Romániában, Szerbiában és Horvátországban a vírus mind a házi sertés, mind pedig a vaddisznó állományokban jelen van. A Börzsöny hegységben történt idei (2025. január 23-i) kitörés határon átnyúló fertőzésgóchoz tartozik. Minden vármegyében az egy éven belüli pozitív esetek korrelációt mutatnak a határon túli esetekkel, ez alól kivétel az Északkelet-Dunántúli Régió, a 2024–25-ös vadászati év 757 esetszámával. Komárom-Esztergom vármegyében ötszörös növekedést, Pest vármegyében háromszoros emelkedést mutatnak a statisztikák az előző vadászati idényre. Az idei első negyedéves számok további növekedést jeleznek.
– Az ASP járvány lehetséges földrajzi továbbterjedése Fejér vármegyét kiemelten érinti. A kockázati tényezők között találjuk az M1-es autópályán történő átjutást, a dunai terjedést és a behurcolást: a Duna és az M1-es autópálya által határolt területen belül a vírus terjedésének nincs semmilyen természetes vagy mesterséges akadálya. Nem lankadhat a figyelem az ASP ellen folyó védekezésben. Kedvezőtlen forgatókönyv esetén felkészülhetünk rá, hogy a járvány átterjed és változó intenzitással, illetve változó földrajzi elterjedéssel, hosszú ideig a térségben marad – nyomatékosította az előadó.
A szakmai nap megkerülhetetlen témájául szolgált a Magyarországra ötven esztendő elteltével, múlt hónapban újból megjelent, ragadós száj- és körömfájás betegség. Az előadások után feltett kérdésekre nem maradtak el a válaszok, az együttműködés jegyében, javaslatokat fogalmaztak meg mind a drónos szolgáltatási jegyzék szükségességére, mind pedig az állategészségügyi kockázatok mérséklésének módszereire. A korábbi és új vármegyei vadászkamarai titkár, Pechtol Lajos és Weidinger István pályázati tájékoztatójával és a 2025. esztendő eseménynaptárának ismertetésével ért véget a Fejér vármegyei hivatásos vadászok programja.
