Siheder gímbikák esete a nyugalom megzavarására alkalmas vaddisznócsaláddal.
Ez a májusi fotózásom is jól indult. Délután értem csak ki a területre és egy völgyben fekvő rét volt az úticélom. Úgy terveztem, hogy a szél járásától függően valamelyik szélén beülök az aljnövényzetbe és ha kivált valami, akkor onnan cserkelek majd rá. Már a rétre vezető út is jóval hosszabb lett, mint vártam. Egy helyen találkoztam kisrókákkal, akik kiszaladtak elém az ösvényre, ahol bukfencezve birkóztak egymással. Érdekes volt a helyszín, mert a közelben nem ismertem korábban kotorékot, ugyanakkor látványosan visszarohantak egy sűrű kökény és galagonya foltba, mikor rájuk fújta a szagomat a szél. Tovább haladva őzeket fotóztam napfényből festett arany kontúrokkal egy nyiladékon. A szél miatt egy nagyobb kerülővel, de végül elértem a rétre. Megérte a kerülő, ugyanis már kint feküdtek szarvasok, ráadásul pont azon a részen, ahol a kerülő nélkül kiléptem volna az erdőből. A szelem tehát jó volt és a nap is még éppen besütött a fák koronája felett. Sok időm azonban már nem maradt, ha a jó fényeket ki akartam használni, ezért hátizsákomat leraktam és a fényképezőgépemmel a kezemben kúszni kezdtem a fekvő szarvasok irányába. Úgy becsültem, hogy nagyjából 80 métert kell lefaragnom a köztünk lévő távolságból ahhoz, hogy fotózni tudjam őket. A májusra magasra nőtt réti növényzetben megfelelő takarásom volt, csak az itt-ott megbújó, bonsai méretű kökény és vadrózsa bokrok okoztak némi fájdalmat csúszkálásom során. A távot megtettem és egy sűrű fűcsomó mögül óvatosan kiemeltem a fejemet. Fiatal bikák feküdtek előttem, tizenegyen. Szép háttérrel, jó fényekben öröm volt a fotózás. Egyszer csak az erdőből kiszalad a rétre egy csapat vadmalac és önfeledt viháncolásba kezdtek. A magas növényzet és a malackák alacsony mivolta miatt félig takarásban voltak előlem, de jól láttam, hogy némelyek nekiláttak turkálni, mások bunyóztak, kergetőztek. Aztán elértek a szarvasokhoz, akiket láthatóan zavart a kicsik harsánysága. Mikor a koca is kilépett az erdőből, a szarvasok felálltak, majd elindultak az erdő felé. Véleményük a tekintetükre volt írva.
