Bizonyára mindenki járt már úgy, hogy egy jól sikerült, eredményes vadásznap után, a teríték mellett levett kalappal, a zsarátnok pattogása mellett hallgatta a vadászat összegzését, a dicsérő, elismerő szavakat. És mégis hiányzott valami: a hangulat ünnepiességét, magasztosságát megkoronázó, a vadászathoz, az elejtéshez fűződő érzéseinket meghatványozó, a vadásznapot keretbe ölelő kürtszó.
A vadászkürtölés rövid történeti összefoglalása
Amióta ember népesíti be földünket, valamilyen formában életünk részét képezi a vadászat. Az ősember gyűjtögető-vadászó életmódja a megélhetést, a fajfenntartást szolgálta, és már az őskorban is a társadalom egy különleges, megbecsült rétegét képezték a vadászok, hiszen az ő sikerük, vagy éppen sikertelenségük döntötte el, hogy a törzs fennmarad, vagy elpusztul.
Modern korunkra a vadászat átalakult. Egyrészt a technikai fejlődéssel a vadászat élet-halál harc jellege megváltozott, ami maga után vonzotta a vadászat alapvető céljának, az élelemszerzésnek a megváltozását is. Egyre inkább a trófeaszerzés, a kalandvágy, a vadászattal járó eufórikus érzések vették át a korábbi, nagyon is célorientált szerepet. Persze ettől még a vadászat az átalakult környezetben is híven tükrözi az ősi zsákmányszerző ösztön megnyilvánulását, ám az évszázadok során a vadászat egyre inkább ünneppé vált, melyhez megfelelő „körítést” is alkottak...
Mint a legtöbb társas tevékenység, a vadászat is megköveteli a résztvevők közötti kommunikációt. A vizuális kommunikáció nagyon sok esetben nem kielégítő, ezért az ember már az ősidőktől kezdve felismerte a hangok általi kommunikáció jelentőségét. Mivel azonban az emberi hang még hangos kiáltásokkal sem bizonyul elég erősnek, hamar rájöttek, hogy azt valamilyen módon fel kell erősíteni. Már egy egyszerű csőbe belekiáltva is jelentős hangerő-növekedést érhetünk el, a beszédhangoknál azonban az egyszerűen szájjal rezgésbe hozott levegő még hatékonyabban felerősíthető. Innen már voltaképp csak idő és emberi lelemény kérdése volt, hogy a különböző hangkeltő eszközök megszülessenek. Először különféle kifaragott fatörzseket, állati szarvakat, kagylókat alkalmaztak, és sok esetben még ma is megtalálhatóak ezek a leleményes megoldások, gondoljunk csak a szarvashíváskor alkalmazott „bőgőkürtökre”, amelyek az egyszerű műanyag porszívócsőtől a szürke marha szarván keresztül a tritoncsigáig terjedő leleményes megoldású eszközök lehetnek.
A különféle szarvkürtök jelentősége kiemelkedő a kürtölés történetében, gondoljunk csak bele, hogy maga a kürt elnevezésére használt szó a legtöbb európai nyelven (németül, angolul: horn, franciául: cor, olaszul: corno) szarvat jelent.
A magyar mondavilágban is találunk igencsak híres szarvkürtöt: a Bécsi Képes Krónika (II. 33.) szerint az augsburgi ütközet után (955) Lehel és Bulcsú hadnagyokat Konrád császár elé vezették. A magyar vezérek kijelentették, hogy az isten őket a népek ostorául rendelte, s hogy nemzetük léte a többi népek üldözéséhez van kötve. "Válasszatok, a halálnak mely nemével akartok meghalni?" – szól a császár. Lehel válaszol: „Előbb hozzák ide kürtömet, ha megfúttam, majd felelek." Elhozzák neki kürtjét, Lehel pedig a császárhoz közeledvén, amint kürtölni készült, azt mondják, oly erősen vágta homlokon a császárt kürtjével, hogy Konrád ettől az egy ütéstől szörnyethalt. "Előttem mégy és szolgám leszel a másvilágon" – szólt Lehel. „Mert a szittyák hite, hogy akiket életökben megöltek, azok lesznek a másvilágon az ő rabjaik. Mindjárt megfogták és Regensburgban felakasztották őket." Sajnos a monda történelmileg hibás; a leírás szerint Lehel 955-ben öli meg Konrádot, azonban I. Konrád már 918-ban meghalt, II. Konrád pedig 1027-ben lett császár. Ettől persze a történet hősi eposzunk része marad... A kürt szintén egy elefántcsont kürt, díszes faragással. Valószínűleg a XII. században készült, korábban úgy tartották, hogy Kijevben, esetleg Magyarországon. Ma a dél-itáliai eredetet tartják a legvalószínűbbnek. A kürt ma is a jász összetartozás legfőbb szimbóluma, csak igen jeles alkalmak esetén veszik ki szentélyéből.
A különféle hangkeltők tehát a kezdetekben kifejezetten a kommunikációt, a vadászat irányítását szolgálták, később azonban – a vadászkürtök elterjedésével – a vadászatok zenei hátterét, ünnepélyességét is megadták.
A kohászat, a fémfeldolgozás fejlődésével az ókori görögök, rómaiak már réz csöveket, kürtöket készítettek, amelyeket főként hadászati területen használtak.
Ezek a csaknem ember méretű hangszerek nagyon hasznos segédeszközöknek bizonyultak a harcászati események irányítása során.
Az egyik legérdekesebb jelzőkürt-lelet, a Dániában, mocsaras területen fellelt 3 pár „Brudevaelte Lur”.
A Lur egy bronzból készült forrasztott natúr hangszer, melynek hangja leginkább a basszusharsona hangjához hasonlítható. A lelet olyan jó állapotban volt, hogy megtisztítás után játszani lehetett rajta.
A hangszerek 1,5-2,2 méter hosszú csővel rendelkeznek (páronként lettek elkészítve), készítésük ideje i.e. 800-700 körülre tehető.
Az említett, a teljesség igénye nélkül felsorolt hangszerek után napjainkra leginkább a rézből készült hangszerek terjedtek el. A XVI. századtól többféle ötvözetből (bronz, réz, ezüst) készítik a hangszereket, melyek akkoriban még natúr hangolású hangszerek voltak. Nagyjából a XVII. század végétől, XVIII. század elejétől kezd szétválni a kürt, mint jelzőhangszer (vadászkürt, natúr kürt) és a zenekari kürt. Az igazi forradalmi változást a zenekari kürtök tekintetében a billentyűk megjelenése hozta el. A leírások (G. B. Bierey, Breslau) a szász Heinrich Stölzelt (1777–1844) nevezik meg a kromatikus kürt feltalálójának, mely megindította a mai modern hangszerek kialakulását.
A vadászkürt, mint hangszer – különféle kürtformák
Napjainkra a kürtök vadászati szerepe rendkívüli módon megnőtt. Ahhoz, hogy megértsük egy vadászkürtös csapat felépítését, hangzását, tisztában kell lennünk a manapság leginkább elterjedt hangszerekkel is.
Fürst-Pless kürt, hercegkürt, postakürt
A Fürst-Pless kürt nevét (1880) XI. Hans Heinrich Pless hercegéről, I. Vilmos és II. Vilmos császárok fővadászmesteréről kapta, aki jelentősen hozzájárult elterjedéséhez. A kürt elődje a vadászati felhasználásra a német fegyveres erők vadász- és lövész egységein keresztül jutott el, amelyek kör alakú jelzőkürtöt használtak, hogy így elkülönüljenek a gyalogságtól. „b” hangolású, úgynevezett transzponáló hangszer (ami a kottában „C” az a megszólaltatott hang alapján „b”), legtöbbször zöld, vagy barna bőrborítással.
A legismertebb jelzőkürtök egyike, postakürtnek is nevezik, a Magyar Posta címerét is díszíti. Egyszerűbb változatai nem hangolhatóak, ezek kizárólag szóló hangszerként állják meg a helyüket. Trombita, vagy szárnykürt fúvókával használható. Hangolható változataik egymáshoz hangolhatóvá és ezáltal zenekari játékra alkalmassá teszik őket. Sok hangszeren a tradíció miatt egy Fürst-Pless emblémát is elhelyeznek, ezt tévedésből sokan úgy vélik, hogy a gyártó címere. Több gyártó is forgalmazhat Fürst-Pless kürtöt!
Zsebkürt, Taschenhorn
A Fürst-Pless kürt „kistestvére”. Az elnevezés nem szabad, hogy megtévesszen bárkit is, kis mérete ellenére ez a hangszer ugyanúgy képes megszólaltatni a vadászszignálokat, mint a nagyobb kürtök. Kis mérete miatt rendkívül jó szolgálatot tesz a terepen dolgozó vadászok, vérebvezetők körében, hisz egy sikeres vadászat végén könnyedén előkerülhet a hátizsákból, vagy ahogy a neve is sugallja akár egy zsebből is. Kis mérete egyúttal azonban nehezebb fújástechnikát is jelent, semmiképp sem kezdőknek való hangszer. Többnyire nem hangolható, de nincs is rá szükség, egy erdei tisztáson, egy szarvas ravatala mellett megszólaló zsebkürt könnyeket tud csalni az amúgy is meghatódott elejtő szemébe!
Parforce kürt
A parforce kürtök építésükben hasonlóak a Pless kürtökhöz, azonban méretük jóval nagyobb annál. Szintén hangolható a hangszer és ugyanúgy bőr borítja, mint a Pless kürtöket.
A parforce kürtök képezik egy natúr vadászkürt zenekar mély, basszus szólamait, de egy parforce kürtön is ugyanúgy el lehet fújni egy vadászszignált, mint a kisebb kürtökön.
Es-kürt
Az Es-kürtöket nevezik a vadászkürtök királynőjének. Ugyanúgy natúr „b” hangolású kürtnek számít, mint a fent említett többi kürt, de ennél a kürtnél találhatunk egy úgynevezett váltó billentyűt, amely a hangszert Es-re váltja. Jellemzően ezek a hangszerek finomabban, fenségesebb hangzással szólalnak meg, igazi öröm egy vadászembernek, de akár egy nem vadászó civilnek is a hangszer hangjának hallgatása. Méretüknél fogva a parforce kürtök és az Es-kürtök kevéssé alkalmasak a terepen való használatra, őket inkább vadászkürt zenekarok előadásain hallgathatjuk.
Ventiles Fürst-Pless kürt
A ventillel, azaz billentyűvel rendelkező kürtök hasonlóan „b” hangolásúak, mint a ventil nélküli kürtök, de itt a fentiek miatt jóval több hangot tud az előadó megszólaltatni. Ezek a kürtök gyakorlatilag megfelelnek egy kürt formájú trombitának. Léteznek olyan szignálok, előadási darabok, amelyek megkövetelik egy zenekartól, hogy rendelkezzen ilyen kialakítású hangszerrel is. Példának okáért a Magyar Vadászhimnusz egy olyan szignál, amelyet kromatikus hangszerre, azaz ventilkürtre komponáltak. Ezáltal sajnos a „csak” natúr kürtön játszani képes előadó nem tudja elfújni a darabot.
Trompe de chasse
A francia területen használatos vadászkürt az úgynevezett trompe de chasse egy „D” hangolású natúr rézfúvós hangszer. Teljes csőhossza 4,54 méter, és körülbelül három oktáv tartományt fog be, a D-vel kezdve. A vadászkürtök eme típusa számos sajátossággal különbözik a többi európai parforce kürttől. A legfontosabb különbség az alaphangolás mellett a kürt igencsak keskeny fúvókája, amely összetéveszthetetlen hangot kölcsönöz számára. A hangszert megszólaltató kürtösök díszes lovas egyenruhában a közönségnek háttal állva adják elő a darabokat, így az egész előadásmód sokkal direktebb, a zengő, extrém vibrato fúvástechnika miatt pedig nagyon jellegzetes.
Alphorn
Csupán a teljesség kedvéért teszünk említést a főleg a svájci, a bajor, az osztrák és a francia Alpokban, alpesi területeken használatos fából készült jelzőkürtről. Eredetileg pásztorok által használt jelzőkürt bolt, manapság hangszerként tekintenek rá. Hossza kb. 4m, mély, öblös hangja a tölcsérfúvókán megszólaltatva messzire hallik.
Egy vadászkürt együttes összetétele
Amíg a területen, teríték mellett teljesen elfogadott, sőt kifejezetten magasztos a szóló kürtös jelenléte, addig a különböző ünnepségeken, megemlékezéseken, vadászbálokon, hova tovább vadászkürt versenyeken szinte kizárólag csapatok vesznek részt. Amikor natúr vadászkürt csapatról beszélünk, akkor tulajdonképpen 2 hangszer különböző variációkban összeállított csapatáról van szó. Egy vadászkürt együttes számára komponált előadási darabok fő hangzásvilágát a Fürst-Pless, illetve a parforce kürtök adják. Szinte minden vadászkürt szignálnak és az előadási daraboknak különösen, több szólamra komponált partitúrája van. A Pless kürtök adják a magas szólamokat, míg a parforce kürtök a mély basszus szólamokhoz ideálisak. Általában egy többszólamú darab minimum 2 Pless és 2 parforce kürt számára íródik, azaz egy vadászkürt csapat minimálisan 4 főből kell álljon. El kell azonban mondanunk, hogy az előadási darabok túlnyomó többsége ennél több szólamból áll, legalább 3-3 szólamban képviseltetik magukat a kürtösök. Ezért ideális esetben minimálisan 6 kürtös az, aki minden darabot meg tud szólaltatni.
A fenti összetételű csapatokat vegyes natúr kürt csapatnak nevezzük. Ezen kívül léteznek tiszta Pless és tiszta parforce kürtegyüttesek is. Nagyobb versenyeken, nemzetközi rendezvényeken a szervezők és a résztvevők igényeihez igazodva előfordul, hogy egyéb kategóriákban is indulhatnak csapatok. Ilyen például az Es-kürtök csapata, amelynek megszólalása libabőrös borzongást képes előidézni a hallgatóságban.
Vadászkürt szignálok
A natúr vadászkürtre komponált zenei műveket több csoportba oszthatjuk. Az egyik alapvető csoport az úgynevezett általános kürtjelek csoportja, ide tartoznak például az ébresztő, a köszöntő, az evéshez hívás, a vadászat vége-hallali szignálok. A másik nagy csoportot az úgynevezett vadászatot irányító küldjelek képezik. Ebbe a csoportba rövid, főként egyszólamú, könnyen megtanulható és egy szóló kürtös által a területen vadászat közben könnyen felfújható szignálok tartoznak. Nem csoda, hiszen ezeknek a szignáloknak a mobiltelefon és a walkie-talkie megjelenése előtt valóban az volt a funkciója, hogy a vadászatot – főként a társas vadászatokat – irányítsa. Ezekkel a kürtjelekkel lehetett jelzést adni a bokrok, fák takarásában levő, szemmel nem látható vadásztársaknak, hajtóknak, éppen ezért olyan szignálok tartoznak ebbe a csoportba, mint például a segélyhívás, hangosan hajtani, halkan hajtani, állj, hajtók vissza, kutyások hívása, vadászok gyülekezője.
Egy további csoportja a vadászati kürtjeleknek, melyeket talán a legtöbben ismernek, a terítékszignálok. A terítékszignál az a szignál, amelyet az adott nagyvad, vagy apróvad elejtése után azok méltón elkészített terítéke mellett a kürtös, mint végtisztességet a vad számára elfúj. Ma már a legtöbb vadfaj számára létezik terítékszignál. Ezek a szignálok, különösen az európai nagyvadfajok terítékszignálja német eredetű, tradicionális vadász szignálok. Példaként álljon itt a terítéken a gímszarvas szignál kottája:
A vadászkürt szignálok további igen jelentős csoportját képezik az úgynevezett előadási darabok, vadászindulók, fanfárok. Jellemzően ezek a darabok minimum huszonnégy ütem hosszúságúak, legalább 4 szólamra, de leggyakrabban 6 szólamra íródnak, gazdag hangzásvilágú, ünnepségeken, megemlékezéseken, versenyeken bemutatásra kerülő zenei darabok. Élvezhető előadásukhoz gyakorlott, összeszokott kürtöscsapatra van szükség.
A vadászkürt szignálok sorában végül, de nem utolsó sorban meg kell, hogy említsük a natúr kürtre írt Hubertusz miséket. Nagy büszkesége a magyar vadászkürtös kultúrának, hogy 2006-ban Kircsi László megkomponálta az első magyar natúr kürtre íródott Hubertusz misét, melyet 2006. augusztus 26-án, a szőcsénypusztai Országos Vadásznapon mutatott be a Baranya vadászkürt együttes.
Vadászkürtölés Magyarországon – a kezdetek
A magyarországi vadászkürtölés a történelmi közös kapaszkodópontoknak megfelelően főként a német vadászkultúrára épül. A vadászatok lebonyolításának menete, a különböző vadászati események protokolláris rendje, a terítékkészítés módja mind-mind a német hagyományokat tükrözi. Nem volt ez másként a vadászkürtölés esetében sem: átvettük a német terítékszignálokat, de valahogy a vadászkürtös hagyományok meggyökeresedése mégis igen döcögősen indult. Elmondható, hogy már a tizenkilencedik században is volt vadászkürtös Magyarországon. Festetics Leó: A herceg Esterházy család fővadászatai Ozorán című könyvében megemlékezik a vadászkürtösökről, bizonyos Prinster testvérekről. Nem szabad kihagyni egy vadászkürtös megemlékezésből id. és ifj. Fuchs Antal hivatásos vadászokat, akik ismert vérebvezetők és vadászkürtösök voltak. A II. világháború azonban, valamint az azzal járó politikai átrendeződés jelentősen megváltoztatta a vadászati kulturális hagyományokat is. A mai napig találhatunk az ötvenes, hatvanas, de akár még a nyolcvanas évekből is olyan felvételeket, fényképeket, amelyeken szedett-vedett ruházatban svájci sapkás, fekete gumicsizmás, munkásőr nadrágos, katonakabátos, a rendezettség és a hagyománytisztelet legkisebb jelét sem mutató emberek láthatók. Természetesen nem lehet állítani, hogy az akkor vadászók kevésbé lettek volna igaz, tiszta szívű vadászok, mint az előttük élők vagy az utánuk következők. Egyszerűen más volt a környezet. A vadászkürtölés ennek megfelelően a világháború után szinte eltűnt Magyarországról, egy-egy elvétve fellelhető kürtös számított csak kivételnek, kürtös csapat pedig abszolút nem volt. Ez az állapot egészen a nyolcvanas évekig fennmaradt, amikor is Sellyén a vadászkürtölés iránt érdeklődő pár ifjú, kutyás, ízig-vérig vadászokat össze nem hozott az élet. E kis társaság tagjai – Buzgó József, Jung Jenő, Rakovics Róbert, Agyaki Gábor –, mind aktív vérebvezetők is voltak. A közös érdeklődési kör, a közös életmód összekovácsolta, barátokká tette őket, akik kezdetben csak a maguk örömére kezdték el a közös vadászkürtölést. Mivel a vadászkürt abban az időben abszolút kuriózumnak számított, ezért nem kell csodálkoznunk azon, hogy a vadászkürtölés révén az ifjú kürtösök számára gyakorlatilag megnőtt, kitárult a világ. A szerző Agyaki Gáborral folytatott számos beszélgetése során is folyamatosan és hangsúlyosan megerősítést nyert, hogy a vadászkürt nem csak egy hangszer, egy kulturális elem, eszköz, hanem egyfajta kulcs, iránytű, amely megnyitja a kapukat a vadászok számára. A Baranya megyei vadászkürtös élet egyre csak fejlődött, kibontakozott, mígnem 1994-ben megalakult az első vegyes natúr vadászkürtös csapat: a Baranya Vadászkürt Együttes. Ez volt az első olyan formáció Magyarországon, amely csapatban, natúr kürtön adott elő vadászkürtjeleket, terítékszignálokat. Külön kiemelendő, hogy akkoriban nem voltak profi zenészek a vadászkürtös csapatokban, így a Baranya Vadászkürt Együttest is hivatásos vadászok és sportvadászok, majd később ezek baráti köre, családtagjai alkották. A Baranya Vadászkürt Együttes a kilencvenes évek derekától egészen napjainkig folyamatos fejlődésen ment át, amely köszönhető annak is, hogy a csapat alapítója és vezetője, Agyaki Gábor óriási hangsúlyt helyezett és helyez a mai napig az utánpótlás kérdésére. A baranyai kürtegyüttes után, az igényt látva sorra alakultak Magyarországon a vegyes natúr vadászkürt együttesek. Meg kell említsük ezen csapatok sorában a Borsodi Vadászkürt Együttest, a Vadászkamara Kürtegyüttest, illetve a Pipacs Vadászkürt Együttest. Kiemelkedő eseménye a vadászkürtös életnek, hogy a Vadászati Kulturális Egyesület égisze alatt, annak keretében 2006. március 17-én a mecseki Kövestetőn, Baranya megyében megalakult a Magyar Vadászkürt Egylet. Az egylet céltudatos alapítóinak köszönhetően határozott célokat fogalmazott meg, melyek a mai napig érvényesek és amelynek megőrzésén a mai prosperáló vadászkürt együttesek szintén munkálkodnak. Az egylet célja a vadászati kultúra ápolása, a vadászkürtös hagyományok terjesztése és azok megőrzése. További célok a natúr vadászkürtölés megismertetése, új kürtösök toborzása. A Magyar Vadászkürt Egylet a Vadászati Kulturális Egyesületen belül egy önálló egységet képez, tagsága a magyar natúr vadászkürtösök köre. Kifejezett célja az egyesületnek, hogy a magyar szerzők által komponált vadászszignálok egyre nagyobb számban kerüljenek fel a vadászkürtös csapatok repertoárjába. Ebből a szempontból kimagasló munkát végez a Vadászkamara Kürtegyüttes, amelynek tagjai sorra komponálnak szebbnél szebb előadási darabokat. A magyar vadászkürtös élet tehát, hála a kürtegylet alapítói lelkesedésének egyre bővül. Kiemelt szellemi hagyatéka a Vadászkürt Egyletnek a vadászkürtösök megjelenésére, viselkedésére írt illemszabályai:
A vadászkürtösök 18 pontja
1. A kürtös mindig ápoltan és az alkalomhoz illően jelenjen meg.
2. Vadászaton az öltözködésben mindig az időjáráshoz kell alkalmazkodni. Itt a kürt mellett egyetlen elengedhetetlen tartozék van, ez pedig a kalap. A vadászkürtös a vadászaton vagy a terítéknél soha nem kürtölhet hajadonfőtt.
3. Soha nem késhet, mindig mások előtt, pontosan kell megjelenni. Roppant kínos az a szituáció, amikor a reggeli köszöntőnél vagy az esti terítéknél, a kürtösökre várnak a vendégek.
4. Ha részt vesz a vadászaton, esetleg segít a rendezésben, felállás előtt mindenképpen ellenőrizze ruházatát. Az esetleges szennyeződésektől (vér, sár stb.) a ruházatot meg kell tisztítania.
5. A kürtös a vadászaton központi szerepet kap, emiatt sokszor fényképezik, videózzák. A fénykép sokszorosan adja vissza az esetleges hibákat, például: ferdén áll a kalap, nincs begombolva az ing vagy a kabát, a nyakkendő nincs megigazítva, a kürt helytelen tartása...
6. A kürt valamikor hírközlő eszköz volt. Ebben a szerepkörben ma már egy sokkal modernebb eszköz váltotta fel, és ez nem más, mint a mobiltelefon. A felállás előtt mindenképpen ellenőrizzék, hogy a telefonjukat kikapcsolták-e és erre figyelmeztették-e kürtös társaikat is. A mobiltelefon a vadászkürtösök időzített bombája, ezért időben kell hatástalanítani.
7. A ruházat legyen alkalomhoz illő, vadászias. A terepen minden elfogadott, a lényeg az, hogy alkalmazkodjon a normákhoz, de ne is legyen túl feltűnő, hivalkodó.
8. A teremben és különböző rangosabb rendezvényeken törekedjünk a vadászöltöny használatára, ha több kürtös van, akkor az egységes viseletre.
9. Míg a terepen elengedhetetlen a kalap viselete, addig teremben ez nem kötelező̋.
10. A kürtös felállása úgynevezett kis terpeszben történik. Ez azt jelenti, hogy a két láb vállszélességig nyitva, a kürt a jobb kézben a kürtővel a jobb combra fektetve. A bal kéz csípőre téve.
11. Ez az állás a kürtös felállása. Ebből a helyzetből csupán akkor mozdulhat, ha az éppen aktuális szignált kell fújnia. Ilyenkor egy lendületes mozdulattal a szájához emeli a kürtöt és elfújja a megadott melódiát. A bal kéz közben folyamatosan a csípőn van. A szignál végeztével újból a jobb combra helyezi a kürtöt, és az ünnepség vagy a beszédek alatt végig ebben a pozícióban áll.
12. Terítéknél, idegen területen mindig kérjük ki a rendezők véleményét a kürtölést illetően. A felállás előtt diszkréten mondjuk el azokat a szabályokat, amik a terítéknél a kürtös szempontjából fontosak. Például a szignálok sorrendjét, a pontos felállást. Ha a kürtösök a rendezők soraiból kerülnek ki, akkor a rendezők jobb oldalára álljanak, ha a vendégek közül, akkor a vendégek jobb oldalán foglalják el helyüket.
13. Ünnepségeken a rendezőkkel a legapróbb részletekig mindent meg kell beszélni. Ilyen helyen általában sok a civil néző, akik először látnak ilyet, ezért rendkívül fontos az első benyomás. Az ünnepségen a szereplők között legyenek megbeszélve azok az apró jelek, amelyek a pontos kezdést és a befejezést irányítják.
14. A jó vadászkürtössel szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény, a jó állóképesség. A feszes kürtös állásban sokszor több órán át kell rezzenéstelen arccal állni. A hosszú ünnepségek, a Szent Hubertus misék bizony sokszor megkövetelik a kürtösöktől ezt a nem mindennapi feladatot. Elengedhetetlen az önfegyelem és az erős állóképesség.
15. A kürtös legyen szerény, és a vadászatokon soha ne törekedjen a központi szerep betöltésére, ne akarjon a rendezők vagy a főszereplők szerepkörében feltűnni.
16. A kürtös nem hírvivő. Előfordulhat ugyanis, hogy egy-egy téli hétvégén több vadászterületen is kürtölnie kell. Nem megengedhető az, hogy a kürtös a vadászatokról, azokon esetlegesen észlelt hibákról vagy hiányosságokról a szakértő és a bennfentes hangján beszéljen. Ilyen téren mindenképp diszkrétnek és visszafogottnak kell lennie.
17. A vadászkürtös magát sohasem "ajánlja". A jó vadászkürtöst a területgazdák amúgy is a tenyerükön hordozzák. Nincs szükség arra, hogy érdemeiket magasztalva beajánlják magukat egy-egy kiváló vadászterületre.
18. A vadászkürtös legyen méltó́ képviselője, követe a magyar vadászati kultúrának, tisztelje és ápolja a hagyományokat, legyen toleráns más értékekkel szemben. Vállaljon vezető szerepet, és legyen irányítója a magyar vadászati kultúrának, amelyet képvisel. Segítse a vadászokat abban a munkában, amit évtizedek, évszázadok óta végeznek a magyar vadállomány, vadászati kultúra fenntartásáért.
Vadászkürtölés Magyarországon – mai helyzetkép
A vadászkürtölés jelenkori helyzete Magyarországon még mindig a táguló, bővülő, utat kereső képét mutatja. A kétezres évek elejétől a prominens magyar vadászkürt csapatok nem csak hazai, de nemzetközi megmérettetéseken is sikerrel szerepeltek. A Baranya Vadászkürt Együttes hosszú éveken keresztül francia, osztrák nemzetközi versenyeken bizonyította tudását. Később ugyanígy nemzetközi versenyeken nagyon nagy sikereket ért el a Vadászkamara Kürtegyüttes is. Hangsúlyozandó, hogy a Magyar Vadászkürt Egylet kiemelt feladatának tekinti a már működő csapatok tudásának szinten tartását, bővítését. Ennek érdekében éves rendszerességgel Nemzeti Vadászkürtversenyek kerülnek megrendezésre, amelyen a legtöbb csapat lehetőségei és képességei szerint igyekszik is elindulni. A jelenlegi vadászkürt csapatok igen nagy lelkesedéssel és aktivitással vesznek részt a magyar vadászkürtös életben. A 2023. évi X. Nemzeti Vadászkürtversenyen például, melyet a dégi Festetics kastélyban rendezett a néhány éve alakult Balaton Vadászkürt Együttes, 7 csapat vett részt. Ennek a versenynek egy különlegessége volt, hogy a Nimród Vadászújság szerkesztősége pályázatot hirdetett a saját vadászkürt szignálja megírására. Szinte minden csapat komponált egy saját Nimród szignált melyet a versenyen nagy sikerrel be is mutattak. A vadászújság szerkesztősége végül a Kiskunsági Vadászkürt Együttes szignálját választotta a zsűri javaslatának megfelelően. A jelenlegi vadászkürtös csapatok színvonalára jellemző, hogy ezen a versenyen valamennyi csapat magasan teljesítette az arany minősítéshez szükséges pontszámot. A verseny végeredménye alapján az idei Vadászkürtös Európa-bajnokságon az 1. helyezett Vadászkamara Kürtegyüttes és a 2. helyezett Baranya Vadászkürt Együttes képviselte hazánkat. (Előbbi végül kategóriájának Európa-bajnoki címét is elhódította – a szerk.) Látható tehát, hogy a kürtös élet hihetetlen mértékben és aktívan működik Magyarországon, a csapatok az ország szinte teljes területét lefedik. Egy-egy országos rendezvény, FeHoVa kiállítás alkalmával az egymással jó barátságban levő kürtösök meleg szívvel köszöntik egymást.
Mai korunk hozta el azt a változást minden csapat életében, hogy a korábbi baráti társaságok hivatalosan működő civil szervezetekké alakuljanak. Jelenleg az egyesületi működési forma látszik biztosítani azt, hogy a vadászkürt csapatok megfelelő mértékben szolgálhassák a megalakulásukkor lefektetett és a Vadászkürt Egylet alap céljaival teljesen egybevágó szándékaikat. Természetesen azáltal, hogy a kürtös csapatok száma növekszik, egyfajta terheléscsökkenés is bekövetkezett, hiszen ma már egy baranyai csapatnak nem szükséges Siófokra vagy az Alföldre utaznia, hiszen ott is megtalálható egy működő, színvonalas kürtös csapat. Ez a csapatok terhelését csökkenti és mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy fókuszpontok alakuljanak ki az ország egész területén. Ha megnézzük Magyarország térképét, akkor északnyugaton a Soproni Lővér Vadászkürtösök, Komárom Esztergom vármegyében a Vérteserdő Zrt. Kürtegyüttes, Budapesten és vonzáskörzetében a Vadászkamara Kürtegyüttes, az Alföldön a Kiskunsági Vadászkürt Együttes, Pest vármegye déli részén a Pipacs Vadászkürt Együttes, délnyugaton a Baranya Vadászkürt Együttes, Siófok tágabb vonzáskörzetében pedig a Balaton Vadászkürt Együttes tevékenykedik. Látható, hogy még mindig van hova fejlődni, hiszen a keleti, északkeleti országrész alulreprezentált vadászkürtösök tekintetében. Vannak viszonylag újonnan alakult kürtös csapatok, amelyek sajnálatos módon nem érzik szükségét annak, hogy a vadászkürt egylet részeként működjenek. Ez persze nem azt jelenti, hogy velük nem ápolnak a kürtös csapatok jó viszonyt, de mindenképpen egy jel arra nézve, hogy a kürtösök összetartásán folyamatosan dolgozni kell.
A csapatok összetétele: jelenleg elmondható, hogy a kezdetekhez képest, amikor is kizárólag hivatásos vadászok, sportvadászok alkották a Vadászkürt Együtteseket, a csapatok összetétele némiképp megváltozott. Szinte minden csapatban fellelhető legalább 1-2 olyan profi hivatásos zenész, akik természetesen a zenei hangzás emeléséhez, az előadásmód színvonalának javításához is hozzájárulnak. Örök dilemma, hogy egy vadászkürt együttesben zenészek vagy vadászok szerepelhessenek. Osztrák példát tekintve, náluk egy versenyen csak olyan kürtös indulhat, aki rendelkezik vadászjeggyel. A hazai vadászkürtölés talán még nem áll olyan jó helyzetben, hogy ilyen szigorú szabályokat kelljen hoznunk. Jelenleg a zenészek kifejezetten segítik a csapatokat, arra is nem egy példát láttunk, hogy egy zenész a vadászkürt együtteshez csatlakozása után hamarosan vadásszá váljon.
Financiális helyzet: a Vadászkürt Egylet és a modern kori vadászkürtölés elindulása óta a vadászkürtösök mindig rengeteget utaztak, időt energiát nem kímélve vettek részt a vadászatok ünnepélyes hangulatának megteremtésében. Ez a mobilitás legtöbbször saját anyagi források áldozatos igénybevételével történt. Természetes, hogy a vadászkürt együttesek nagyon szoros kapcsolatot ápoljanak a működési területükhöz közeli erdészetekkel, vadászkamarákkal. Enélkül a támogatói rendszer nélkül, főleg, ha a jelenlegi robbanásszerű üzemanyagár emelkedést és általában a költségek emelkedését vesszük, szinte lehetetlen volna egy kürtös csapat élete. Nagyon fontos, hogy ez a támogató kapcsolat mind a mindennapi működések során, mind pedig az eseti támogatásokban, például versenyek megrendezése során megnyilvánuljon.
Vadászkürtölés Magyarországon – jövőkép, célok, trendek
Míg a háború utáni időszakot a nyolcvanas évek végéig egyfajta vákuum jellemezte, addig a múlt század kilencvenes éveitől kezdve folyamatos, sőt egyre erősödő az igény a vadászati témájú események vadászkürtös kísérésére. Öröm azt látni, aktív kürtösként érezni, hogy ma már az ország túlnyomó részén elképzelhetetlen, hogy egy teríték, egy vadásznap, vadászbál, hovatovább egy elhunyt vadászbarát temetése kürtszó kísérete nélkül történjen. Vannak még megmosolyogtató furcsaságok egy-egy esemény kapcsán, de jól látható, hogy az emberek megszerették, és megismerték a vadászkürtölést. Húsz éve még mindennapos esemény volt olyan mondatokat hallani, mint a „gyere öcsém, trombitáld el a róka a dögönt”, mára ez teljesen megváltozott. A hivatásos vadászok, ha nem is kürtölnek, de ismerik a vadászszignálokat, a területen menet közben fütyörészik a dallamokat. A vadásziskolák, vadászati szakképzőhelyek felvették tanrendjükbe a vadászkürt elméleti és gyakorlati oktatását. Ez a fejlődés üdvös, de természetesen felelősséget is jelent a kürtösök számára: ma már mondhatjuk, hogy értő, vájtfülű hallgató mindig van egy előadáson, tehát az előadóknak sokkal jobban felkészültnek kell lenniük, mint korábban. Mára már a közönség is kezdi megtanulni, hogy egy teríték melletti kürtszó után nem illik tapsolni... a dolgok tehát szépen alakulnak.
A Magyar Vadászkürt Egylet elnöke az alapítástól egészen 2022 őszéig Agyaki Gábor volt, aki karizmatikus elhivatottságával, fáradhatatlan tenni akarásával, és megfelelő intelligenciával igazgatta a vadászkürtös életet. 2022 őszétől helyét az elnöki poszton Csontos Csaba vette át, aki már korábban is jelentős szerepet töltött be a magyar vadászkürtös életben. Az egylet legújabb célkitűzései már az új, a vadászkürtöléssel szemben támasztott megnövekedett elvárásokat igyekeznek szolgálni.
Örök dilemma a vadászkürtöléssel kapcsolatban az utánpótlás kérdése. Aki már került közel egy ilyen csapathoz, jól tudja, hogy a pillanatnyi egyéni szituációk milyen jelentős mértékben képesek egy csapat életére, működésére hatni. Egy előrelátó csapatvezetőnek folyamatosan gondoskodni kell arról, hogy legyenek kürtösei, azok több szólamban is helyt tudjanak állni. Egy vadászkürt együttesben többnyire amatőrök játszanak, akik a mindennapi munkájuk mellett, kvázi hobbiból, szenvedélyből teszik a dolgukat, viszont éppen ezért a kürtös csapatok rendkívül erős fluktuációnak vannak kitéve. A csapatok ezt felismerték és különböző módokon igyekeznek fenntartani a friss személyi összetételt. Vannak csapatok, amelyek az egészen kicsiktől, kisiskolás kortól kezdve rendszeresen nevelik, tanítják, képzik az ifjú kürtösöket. A felnővő tehetséges generációból ezért rendre kikerülnek olyan ifjak, akik azután a felnőtt csapatban is tökéletesen helyt tudnak állni. A Baranya Vadászkürt Együttes és újabban a Pipacs Vadászkürt Együttes ezt az utat járja sikerrel. Másik módszer, hogy a csapatok rendszeresen kürtös tanfolyamokat tartanak, ahol aztán a jelentkező érdeklődők közül kerülhetnek ki újabb kürtösök.
A vadászkürt egylet egyik kifejezett célja lehetőséget, segítséget nyújtani azoknak a kürt iránt érdeklődőknek, akik nem kaptak megfelelő, vagy éppen rendszeres képzést. Tervezzük egy országos szintű konzultációs, gyakorlati jellegű próbarendszer bevezetését, ahol az egyes csapatok bázisához közeli helyeken havi rendszerességgel tudnánk segíteni a kürttudásukon javítani vágyóknak.
Az évenkénti rendszeres versenyek szintén nagyon fontosak a csapatok számára, ezek adják az inspirációt, biztosítják a rendszeres együtt gyakorlást, megkövetelik a fejlődést.
Mint korábban már szó esett róla, létrejött néhány kürtöscsapat, akik az egyleten kívül keresik az érvényesülési lehetőségeket. Véleményem szerint ezzel sincs különösebb probléma, nem kötelező mindenkinek követnie a vadászkürtös társadalom írott és íratlan szabályait. Ám az egylet nem titkoltan egy igényes, „elit klub” szeretne lenni, ahova bekerülni nem alanyi jogon lehet, hanem az évek alatt a vadászkürtölésért tett munkával, kürtös- és vadászati kultúrában való jártassággal.
A fentiekből is látható, hogy bizony van teendő és marad is tennivaló a jövőre nézve is! De talán pont ezért olyan szép mesterség a vadászkürtölés, hiszen összetett, elhivatott, kulturált, önmérsékletet mutató embert kíván.
És ezért mindig és mindenütt:
Szóljon a Vadászkürt!
A szerző a Magyar Vadászkürt Egylet titkára, a Balaton Vadászkürt Együttes vezetője
Jelen tanulmány az Egyed István Alapítvány számára készült.
Idézett forrásmunkák
1. [Online] [Hivatkozva: 2023. 09 10.] https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Alphorn_player_in_Wallis.jpg/2560px-Alphorn_player_in_Wallis.jpg.
2. Stief, Reinhold. Die deutschen Jagdsignale. München: BLV Verlagsgesellschaft, 2005. ISBN 3-405-11939-1.
3. Magyar Vadászkürt Egylet. Szóljon a vadászkürt. Nyíregyháza: Vadászlap Kft., 2006. ISBN 978-963-1959-2.
4. [Online] 2023. 09. 09. https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fwww.darkknightarmoury.com%2Fproduct%2Froman-horn-cornu%2F&psig=AOvVaw0Kefy-9wt6z5wpWXLNa3D8&ust=1694365058818000&source=images&cd=vfe&opi=89978449&ved=0CA4QjRxqFwoTCNDM8fH_nYEDFQAAAAAdAAAAABAf.
5. [Online] 2023. 09. 09. https://lyricalimpressions.files.wordpress.com/2014/06/rome_hbo_image__3___medium_.jpg.
6. Wikipedia. Wikipedia. [Online] https://de.wikipedia.org/wiki/Datei:Bronse-Lurer-Danmark.png.
7. Hornstortenelem. [Online] [Hivatkozva: 2023. 09. 09.] http://users.atw.hu/hornstortenelem/kepek/olifant.jpg.
8. Jászmúzeum. Jaszmuzeum.hu. [Online] [Hivatkozva: 2023. 09. 09.] https://jaszmuzeum.hu/sites/default/files/styles/large/public/lehel_kurt_honlapra.jpg?itok=Vea1R3hT.
9. index. index.hu. [Online] [Hivatkozva: 2023. 09. 09.] https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4010/40105/401059/40105925_071468bb3566996bfa432d9a48cbc27d_wm.jpg.
10. radio-ethnodoc. [Online] [Hivatkozva: 2023. 09. 09.] https://raddo-ethnodoc.com/archive/277455.
11. Thomann. Thomann.de. [Online] [Hivatkozva: 2023. 09. 09.] https://thumbs.static-thomann.de/thumb/padthumb600x600/pics/bdb/_13/139750/15997599_800.jpg.
12. Thomann. Thomann.de. [Online] [Hivatkozva: 2023. 09. 09.] https://thumbs.static-thomann.de/thumb/padthumb600x600/pics/bdb/_13/139748/16002678_800.jpg.
13. Thomann. Thomann.de. [Online] [Hivatkozva: 2023. 09. 09.] https://thumbs.static-thomann.de/thumb/padthumb600x600/pics/bdb/_13/139757/15993534_800.jpg.
14. Thomann. Thomann.de. [Online] [Hivatkozva: 2023. 09. 09.] https://thumbs.static-thomann.de/thumb/padthumb600x600/pics/bdb/_15/157383/13947541_800.jpg.
15. Thomann. Thomann.de. [Online] [Hivatkozva: 2023. 09. 09.] https://thumbs.static-thomann.de/thumb/padthumb600x600/pics/bdb/_42/426714/15828375_800.jpg.
16. Utazasokamultba.blog.hu. [Online] [Hivatkozva: 2023. 09. 10.] https://m.blog.hu/ut/utazasokamultban/image/hu_b1_505051_00055.jpg.
17. [Online] [Hivatkozva: 2023. 09. 10.] ttps://focusonbelgium.be/sites/default/files/styles/big_article_image/public/cor_de_chasse.jpg?itok=QlIky8R0.