Tipikusan nyáron előforduló, vadászkutyákra veszélyes nyavalyák
Négylábú vadásztársaink épsége kardinális – az év minden napján aktuális – kérdés, s mivel mi vagyunk értük felelősek, ezért kellő hangsúlyt kell fektessünk az esetleges egészségügyi problémák megelőzésére.
A nyári időszak különösen sok állategészségügyi kihívással állít szembe minket, amelyek kapcsán a vizsláim orvosát, dr. Fehérvári Dórát faggattam, aki kisállatgyógyász-szakállatorvosként praktizál Pilisvörösváron.
Egy csípés az egész…
Szinte nincs olyan zöldterület idehaza, ahol ne találkozhatnánk kullanccsal. A nyári tréningek, vagy munka során kifejezetten érdemes figyeljünk rájuk, hiszen mind a Lyme-kór, mind a babéziózis reális veszélyeket rejt kutyáinkra nézve.
– Ha a kullancs már megszívta magát és elérte a borsónyi méretet, akkor fogjuk meg a fejéhez közel és egy határozott mozdulattal rántsuk ki – magyarázza dr. Fehérvári Dóra, aki hozzáteszi: a közhiedelemmel ellentétben nem számít megnyomjuk-e a kullancsot, vagy a testét melyik irányba tekerjük, a gyorsaság viszont fontos. Akkor sincs különösebb probléma, ha bennmarad a feje. Ha nagyon pici a kullancs, tehát gombostűfej méretű, vagy kisebb, akkor alig egynapos vérszívóról beszélhetünk, ezeket nagyon nehéz kihúzni – pláne, ha rossz helyen másztak a kutyára –, ilyen esetekben javasolt, hogy az állatorvostól kérjünk kullancsírtó tablettát, amely nyolc órán belül elpusztítja az élősködőt.
A doktornő kiemeli, hogy a terepi munka után a kutya átnézését is érdemes átgondoltan végezni. A kert helyett csempézett padlózaton vizsgáljuk meg az ebet, söpörjük le a szőrét, vagy fésüljük át sűrű fogú fésűvel. Ebben az esetben a padlózaton könnyen észrevehetjük a kullancsot, amely az állatba való belebújás előtt órákig kapaszkodhat annak kültakaróján. A kutyák testi adottságai és viselkedése miatt fordítsunk különös figyelmet a fejre – főként a szemek és az orr területére –, a comb belső részére vagy a genitáliák környékére. A törzsön és a lábon ritkábban fordulnak elő kullancscsípések, mint az említett helyeken.
– Az emberek esetében gyakran szóba kerülő, céltábla szerű gyulladás – a Lyme-kór jele – a kutyáknál, már csak a szőrzetük miatt is nehezen észlelhető. Csak a kutya hasán lehet jól látni, viszont relatíve ritkán fordul elő. A betegség nehezen észrevehető ízületi gyulladással, visszatérő lázzal, vagy hőemelkedéssel jár – fejti ki dr. Fehérvári Dóra, aki szerint a kór diagnosztizálása sok fejtörést okozhat. Azoknál a kutyáknál merül fel elsődleges gyanúként, ahol nem használnak semmiféle megelőző praktikát. A jellemzően bágyadt kutyáktól ilyenkor vért kell venni, és ha az eredmény a laborvizsgálat után gyanús, akkor ugyanabból a mintából érdemes speciális vérvizsgálatot kérni. Ha beigazolódik a gyanú, akkor több heti antibiotikumos kezelés áll előttünk, plusz későbbi kontrollvizsgálatok.
A kullancs kapcsán a másik problémás betegség a babéziózis, ami heveny tünetekkel járhat, jellemzően gyors lefolyású, kezelés nélkül elhullással végződhet. Előfordulhat 41 fokos láz, erős levertség. Pár hétig is elhúzódhat, ilyenkor a kutya kevesebbet eszik és mozog, kifehéredhet az ínye, vizelete barnás színt ölthet. A diagnózishoz ezúttal is érdemes a vérvizsgálatot igénybe venni, de még az eredmény megérkezése előtt érdemes beadatni a babesiosis kezelésére alkalmas injekciós gyógyszert, mivel a kór máj- és veseelégtelenséget, vagy hasnyálmirigygyulladást okozhat. A babézia kapcsán számolnunk kell infúziós kezelésekkel és kontroll-laborvizsgálatokkal is.
Szívügyek
A kullancs mellett a másik egyre többet emlegetett veszély a szívférgesség, de vajon miként kerülhetjük el?
– Tablettával és csepegtetéssel is megelőzhetjük a bajt, s immár idehaza is használható a nyolc hónapnyi védelmet nyújtó oltás, amely az áprilistól novemberig tartó kritikus időszakban nyújt védelmet a kutyák számára – magyarázza a doktornő, aki a betegség kapcsán elmondja: a szívférgesség egy mediterrán kór, tizenöt éve nem nagyon volt még gyakori idehaza, de az időjárás melegedésével exponenciálisan megnőtt a kórt terjesztő szúnyogok száma. A megelőzés mellett érdemes április környékén teszteltetni a kutyákat, ugyanis így kiszűrhető, hogy az előző fél évben történt-e fertőzés.
Nagyon alattomos betegségről van szó, amely jellemzően csak akkor okoz tüneteket, ha már súlyos szívelégtelenséget, vagy tüdőmegbetegedést idézett elő, tehát kellően tönkretette a kutyát. Ha a teszt pozitív eredményt mutat, akkor a fertőződés súlyosságát kell megállapítani. Szívultrahangra, háromirányú mellkasröntgenre és PCR-vérvizsgálatra is szükség van. Ha csak néhány féreg bújik meg kutyánkban, akkor nincs szükség kórházi kezelésre, ha viszont már szívelváltozásról, szívelégtelenségről beszélünk, akkor ezt nem ússzuk meg. Lényegében az ilyenkor beadott injekciók miatt az elpusztult férgek tüdőembóliát, trombózist okozhatnak, amelyek életveszélyes helyzetet idéznek elő. Mindemellett rettentő fájdalmas eljárásról van szó, amelyet altatásban kell elvégezni. Lehetőség van vénakatéteren keresztül a kifejlett szívférgek műtéti eltávolítására, de dr. Fehérvári Dóra szerint a legfontosabb, hogy az említett módszerekkel előzzük meg a problémát!
Az alattomos toklász
Nem kell ahhoz vadászterületen a kutyával dolgozni, hogy a toklász bajt okozzon!
– Rövidszőrű kutyák esetében – mint például a magyar vizslák – érdemes átnézni az ujjak környékét, a közöttük lévő hézagokat, s ha találunk friss toklászt, akkor azt egyesével szedjük ki. Ha hosszabb a kutyánk szőre, akkor keféljük rendszeresen – akár napi szinten is – a szőrét, hogy kijöjjenek belőle a fűmagok, a lábujjak közül pedig vágjuk ki a szőrt, hogy hézagok jól láthatóak legyenek – magyarázza a doktornő, aki mindjárt át is tér a fülbe ment toklász témájára. – Ilyenkor nagyon gyorsan mutatja a tüneteket a kutya, amelyek lehetnek például fejrázás vagy nyöszörgés. A baj okát kívülről nem látni, mihamarabb érdemes orvoshoz fordulni. Bárhová is megy a toklász, ahonnan nem tudjuk kiszedni – fül, szem, láb – az állatorvosnak bódítania kell az ebet, nehogy az a mozdulatai révén még rosszabb helyzetet idézzen elő.
Nyári bajok
Kifejezetten a meleg nyári hetekben fordulhat elő a hőguta, ami egy agyi ödémával és légzési nehézséggel járó hőtorlódás, s ráadásul könnyen életveszélyessé is válhat. A kutya ilyenkor alig bír felkelni, nagyon liheg, elkékülhet a nyelve, sőt még hányhat is. A lábait érdemes elsősorban hideg vízzel locsolni és mielőbb állatorvoshoz vinni. Dr. Fehérvári Dóra a nyári tréningek kapcsán azt javasolja, hogy azokra inkább a reggeli órákban érdemes időt szánni, hiszen ilyenkor még a föld hűvösebb, este hiába nem olyan melegek a nap sugarai, a talaj már átmelegedett.
Ugyancsak szintén nyári baj a rovarcsípés, abból is az az eset, amikor a kutya lenyeli, vagy felszippantja az orrába azt, ennek következtében garat-gége gyulladás is kialakulhat, ami életveszélyes, allegriás tüneteket okozhat. A csípések kapcsán a szúrós növényeket sem érdemes lebecsülni, amelyek összeszurkálhatják a kutya lágyrészeit. Ezekben az esetekben több tenyérnyi felületen apró, gennyes hólyagok alakulhatnak ki, amely egy-két állatorvosi vizittel könnyen orvosolható.
(Lapzárta után történt, hogy a feleségem az idősebb vizslánk orrában kullancsot talált… Azt hiszem ennél aktuálisabbak nem is lehetnének ezek a sorok!)
(A cikk megjelent a Nimród Vadászújság 2023./8. lapszámában.)