Február 8-án, csütörtök délelőtt zajlott a 30. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás ünnepélyes megnyitója, amelyen dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes immár hagyományos módon számolt be az elmúlt időszak vadászati és vadgazdálkodási változásairól.
Miután Ganczer Gábor, a HUNGEXPO vezérigazgatója köszöntötte a meghívott vendégeket és az érdeklődőket, dr. Semjén Zsolt lépett a pulpitusra, hogy mint említette, immár hagyományos módon beszámoljon a vadászatot és vadgazdálkodást érintő változásokról, illetve azokról a tervekről, amelyek megvalósítására a közeljövőben számítani lehet. Kitért a vad-autó ütközés témájára, amelyben a bizonytalan bírói ítélkezés miatt volt fontos egyértelműsíteni a jogszabály szövegét, hogy nem felróható a vadászatra jogosultnak, ha a vad a természetes táplálkozási és szaporodási szokásai miatt keveredik az útra. Ezzel összefüggésben azt is fontos volt jogszabályban rögzíteni, hogy az autópályák és más kerítéssel védett utak esetében a kerítés és az úttest közötti rész nem vadászterület, így az ott tartózkodó és esetleg balesetet okozó vad az autópálya üzemeltetőjének a felelősségi körébe tartozik. Ezután rátért a véleménye szerint legkritikusabb területre, a vadkár kérdésére. Mint elmondta, fontos lépés volt visszatérni ahhoz a gyakorlathoz, hogy a vadkár ügye a települési jegyző hatáskörébe tartozik és nem lehet úgy vadkárügyet kezelni, hogy a vadászatra jogosultnak ne legyen tudomása arról az első pillanattól kezdve. Az eljárásokban életszerű határidőket állapítottak meg, így a vadkár bejelentésére 5 nap áll a gazda rendelkezésére, míg a kereset benyújtására 30 nap, a korábbi 5 év helyett. A vadkár bejelentése és a kereset benyújtása között pedig 30 napja van a feleknek a peren kívüli megállapodásra. Ezeknek az életszerű határidőknek a megállapításával immár nem húzódnak el az eljárások, illetve sokkal reálisabban lehet megállapítani a tényleges vadkár tényét és mértékét. Új vadkárprotokoll került bevezetésre, amely egységesíti az eljárásokat, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen dolgoztak ki a társszervezetek. Szóba került még a hangtompítók és éjjellátó eszközök használatának lehetővé tétele is, valamint az ifjúsági vadászat bevezetése. A hangtompító használata mellett a vad és a lakosság zavarásának csökkentése, illetve a vadász egészségének védelme szóltak érvként. Az éjjellátók engedélyezése kapcsán felvetődtek vadászetikai kérdések, de mint elmondta, az éjjellátók nem vadászati, hanem állategészségügyi és állományszabályozási szempontból fontosak. Példaként említette a vaddisznókat fertőző afrikai sertéspestist, illetve a túlszaporodott ragadozók gyérítését. Szóba kerültek még a trófeabírálatok változásai, valamint a külföldi vadászok engedélyének adminisztrációs könnyítése, illetve a határon túl élő vagy külföldön dolgozó, Magyarországon bejelentett lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok részére kiadható vadászjegy lehetősége is. Azt a régebbi változást, hogy csak adásvétel esetén kell a vadászfegyvert műszaki vizsgára vinni, most kiegészítette az, hogy öröklés és egyenes ági ajándékozás esetén sem kell a puskát vizsgáztatni.
Az eredmények felsorolása után, a jelen kihívásaira térve a vadkár kérdése került elő újra. Nevezetesen az a közelmúltban történt esemény, amely Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének nyilatkozata kapcsán borzolta a kedélyeket. Semjén Zsolt úgy fogalmazott, a sajtóban terjedt el tévesen, hogy az agrárkamara behajtó céget akar létrehozni, és ebből lett a probléma, pedig ez nem lehetséges, hiszen évente mindössze néhány tíz bírósági vadkárügy van, olyanról pedig nem tudunk, hogy valamely vadászatra jogosult nem fizetett az ítélet ellenére. Nem is lehetséges ilyen eset, hiszen a vadkáralap és a vadkárért való jótállás alapfeltétele a vadászati engedélynek. Azt alapvetésként fontosnak tartotta leszögezni, hogy a vad erdőn és mezőn otthon van, ez a természetes. A vadkár 10 százalékát pedig a gazdának tűrnie kell, illetve a vadkár elhárításában együtt kell működnie a vadászatra jogosulttal, csak ebben az esetben illeti meg a 10 százalék feletti kár megtérítése. Azt vitathatatlannak ítéli meg, hogy a nagyvadállomány túlszaporodott. Viszont azt is megemlítette, hogy míg a gímszarvas állománya nőtt, addig a vaddisznóé drasztikusan csökkent az afrikai sertéspestis és a miatta hozott hatósági intézkedések következtében. Hozzátette, hogy a nagyvadállomány növekedése sem az egész országra jellemző, hanem bizonyos helyszíneken tapasztalható. A problémát bonyolítja, hogy vannak gazdák, akik úgynevezett „vadkárvetést” alkalmaznak, azaz például az erdő széléig vetik a kukoricát, így védhetetlen a tábla, majd a kártérítésből remélnek bevételt. Az is problémát okoz, amikor beszántják az árkokat, utakat, kivágják az erdősávokat, így nem csak a vadkár elleni védekezést nehezítik, hanem a védett állatok természetes búvóhelyeit és táplálékforrásait is rongálják. A vitás kérdések felsorolása után örömmel számol be arról, hogy előző nap a miniszterelnöki hivatalban megbeszélését tartottak az agrárkamara, a vadászkamara, a vadászati védegylet, a MAGOSZ és az Agrárminisztérium képviselőinek részvételével, amely alkalommal a természetes partnerségi viszony helyreállt, közös cselekvésben állapodtak meg. Ennek megfelelően megállapították, hogy nem céljuk a bírósági perek generálása, hanem ellenkezőleg, a perek elkerülése, a felek együttműködésének ösztönzése a cél. Semjén Zsolt beszámolt arról, hogy nagyon fontos megállapodást kötöttek, amely szerint mindkét kamara kijelöli a jogászait és szakértőit, akik megvizsgálják a konkrét ügyeket. Ez szerinte felfogható egyfajta békéltető testületnek is. A vadállomány létszámának megállapításban pedig szintet kell emelni, mert nem fiktív becslésekre, hanem tudományos adatokra érdemes támaszkodni, így a gödöllői és a soproni egyetemek részvételével és a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával ki kell dolgozni a vadlétszám megállapításának módszertanát.
(A miniszterelnöki hivatalban történt egyeztetésről a megnyitó után, a NAK által rendezett konferencián is volt szó, ahol Győrffy Balász elnök elnézést kért mindazoktól, akiket a bejelentése felháborított, megbotránkoztatott.)
Ezután Nagy István agrárminiszter köszöntötte a vendégeket, aki a jubileumi alkalommal megemlékezett a kiállítás kezdeti időszakáról, az elmúlt harminc év történéseiről. Ezt követően a vadgazdálkodási ágazat terén tett lépéseket sorolta, mint például a tájegységi fővadászok rendszerének létrehozása, amelyben 52 tájegységben tevékenykednek felkészült, gyakorlott szakemberek. Szintén jelentős lépésnek tartja az Országos Vadgazdálkodási Tanács, illetve a területi vadgazdálkodási tanácsok újraalakítását. Elmondta, hogy a tanácsoktól számtalan javaslat érkezett, amelyek egy részét már megvalósították, mások pedig kidolgozás alatt vannak. Pozitív változás a vadászok adminisztrációs terheinek enyhítése, a vadászjegy megújítása, amely már online módon is érvényesíthető. Az adminisztrációs terhek további csökkentése érdekében a terveik között szerepel az elektronikus beírókönyv bevezetése. A nagyvadállomány növekedésével kapcsolatban megjegyezte, hogy meggyőződése szerint kisebb létszámú, de jobb minőségű állományra kell törekedni. Ezek után felhívta a figyelmet a vad-, mező- és erdőgazdálkodás jelentőségére, a természeti kincseink megőrzésében játszott szerepükre. A hazai erdőgazdálkodással kapcsolatban megjegyezte, hogy az erdők területének növelése és állapotának javítása céljából, 2027-ig mintegy 310 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre. Köszöntője végén a miniszter átadta Ganczer Gábor vezérigazgatónak a 30. FeHoVa alkalmából a jubileumi díszoklevelet.
Kovács Zoltán államtitkár, a Nimród Vadászújság főszerkesztője összegezte a vadászújság és a vadászati kultúra terén az elmúlt időszakban elért eredményeket. Elmondta, hogy a magyar vadászat és a hozzá kapcsolódó kultúra 2021-es bemutatásának utóhatásai mind a mai napig velünk vannak. Véleménye szerint 2021-ben olyan metszettét adtuk a vadvédelem, vadászat és vadgazdálkodás magyar, közép-európai és a világ tudásának, hogy a rezonanciái most is velünk vannak, valamint bízik benne, hogy mindez még 50 évig, vagy legalább a következő hasonló jelentőségű rendezvényig kitart. Az azóta eltelt időszakban is fontos lépések történtek, amelyeket a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyar delegációjának vezetőjeként is említenie kell. A szervezet közgyűlésein, betagozódva a FACE (az EU Vadászati és Természetmegőrzési Szervezeteinek Föderációja) munkájába, a biodiverzitás, a vad- és élőhelyvédelem kapcsán olyan új szempontok kerültek megtárgyalásra, amelyek nagyban hozzájárultak a magyar szabályozás alakításához, a vadászati kultúra ápolásához. A nemzetközi szervezetek megítélésében fontos magyar eredményként említette Hidvégi Béla elismerését a Weatherby-díj elnyerésével, amellyel a világon negyedikként szerezte meg mindhárom elnyerhető nagy nemzetközi vadászati díjat. Ezzel a kitüntetéssel nem csak az ő egyéni teljesítménye, hanem a magyar és közép-európai vadászat és természetmegőrzés is újra reflektorfénybe került. A Nimród Vadászújság, mint egy kulturális, társadalompolitikai küldetés, szintén számos eredménnyel dicsekedhet. Mint elmondta, a lap arra jött létre 111 évvel ezelőtt, hogy időszakonként összegezze a vadászathoz kapcsolódó teljesítményt, tudást, törekvéseket és teret nyisson a párbeszédnek. A megítélése szerint jól teljesített a Nimród az elmúlt időszak vitás kérdéseinek megtárgyalásában, a párbeszéd elősegítésében például a vadkárral kapcsolatban, vagy a kárt okozó védett fajok körüli feszültségek megtárgyalásában. A tavaly Veszprém vármegyében elinduló Nimród Fórum is egy ilyen kezdeményezés, amely azóta vármegyéről vármegyére járja az országot, hogy az általános és helyi kérdések és tapasztalatok felszínre kerüljenek. Szintén „úton van” a Nimród 111 kiállítás, amely a 111 éves Nimród kulturális küldetésének egy újabb megjelenése. És ahogy tavaly Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulójára emlékezett a lap egész éven át, úgy idén a 100 éve született Csergezán Pálról lesznek megemlékezések. A Nimród az Országos Magyar Vadászkamarával és az Országos Magyar Vadászati Védegylettel együttműködve folytatja azt a kulturális missziót, amely immár nem csak a hazai vadászjeggyel rendelkezőkhöz jut el, hanem a Kárpát-medencében is megkap minden magyar vadász, aki igényli ezt.
