A Nimród áprilisi számában jelent meg cikkünk A mezei nyúl értékesítésének problémái címmel, amelyben Varga Ferenc, a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke jelezte, hogy májusban egyeztetést hív össze az érintett vadászatra jogosultak, vadhús-értékesítők és vadászattal kapcsolatos hivatalos intézmények részvételével.
Május 30-án, hétfőn zajlott a találkozó, amelyen 16 vadásztársaság, 2 felvásárló, valamint a vadászati hatóság képviselője és a tájegységi fővadász vett részt.
A beszélgetés felvezetésében Varga Ferenc elmondta a cikkünkben is felsorolt problémákat, amelyek bizonytalanná tették a mezei nyúl értékesítését. Az előző két év idénye rendkívül alacsony árral indult, majd legutóbb azok jártak jól, akik a kezdeti alacsony áron nem értékesítettek, mert közben meredeken felment az ár, hogy az idény végére a kereskedők már kifejezetten magas összegért vegyék át az élő nyulat. Az elnök értetlenségének adott hangot, hogy miért kell ennyire lenyomni az árat az idény elején, amikor az olasz felvásárlók már előtte, szeptemberben megkötik az előszerződéseiket, és ha később több pénzért is kell nekik a nyúl, akkor bizonyosan nem a kezdeti csekély összegért vásárolnak. Erre azt válaszolták a jelenlévő kereskedők, hogy az olasz partnereik, akik a Magyarországról értékesített 25 ezer mezei nyúl 80 százalékát veszik meg, nagyon sok nyúlra számítottak, így alacsony áron adták tovább, majd amikor nem érkezett meg az előre lekötött mennyiség, akkor a saját kárukra emelték az árat, mert a teljesítés elmaradása esetén fizetendő kötbér jóval nagyobb lett volna, mint az a kár, amit így elszenvedtek.
Azt is elmondták, hogy a vadgazdálkodóktól kapott információk a várható terítékről nagyon pontatlanok, így nem tudnak ők sem biztonsággal kalkulálni, ezért is alakulhatnak ki az ilyen esetek. Problémaként beszéltek arról is, hogy hiába próbálják rávenni az olasz partnereiket az idény eleji vásárlásra, eddig sikertelenek voltak, mert azok nem hajlandóak az olaszországi vadászati idény vége előtt, tehát december elejéig érdemi mennyiségben vásárolni.
A megbeszélésen szó volt még az apróvad-gazdálkodás szakmai tapasztalatairól, a vadkárral kapcsolatos problémákról és arról, hogy a tájegységi fővadászok miként tudnak segíteni a vadászatra jogosultaknak az állománybecslésben. A találkozó nem hozott végleges megoldást, de mindenképpen ösztönözte a vadgazdálkodókat és a kereskedőket, hogy egyeztessenek, mert egyiküknek sem érdeke, hogy a piac kiszámíthatatlanná váljék.
A téma kapcsán közöljük a mezei nyúlról írt áprilisi cikkünket is:
A mezei nyúl értékesítésének problémái
„Már 2020-ban érezhető volt a piac átalakulása, mert az afrikai sertéspestis miatt a vadászok körében megnőtt a kereslet az apróvadvadászatok iránt”
A mezei nyúl állománya az 1960-as évek eleje óta folyamatosan csökken: 1962-ben még meghaladta a másfél milliót, majd kisebb ingadozásokkal ugyan, de egyre kevesebb lett. 1997-ben került először félmillió alá a létszáma, majd szintén fel-le ingadozva, de 2018-ra elérte az eddig mért legkisebb számot, 381 ezer példánnyal. Azóta enyhe emelkedés tapasztalható ugyan, de ha nem akarjuk, hogy ez is csak az eddig tapasztalt ingadozás legyen, ami hullámosította a csökkenő trend vonalát, akkor folytatni kell az Agrárminisztérium koordinálásával zajló folyamatot, amely igyekszik ösztönözni a mezei nyúl élőhelyének megőrzésében és növelésében érintett szereplők együttműködését.
A vadgazdálkodók, a mezőgazdasági termelők és az erdészetek közös törekvésével lehetséges megtartani vagy akár növelni is a mezei nyúl évtizedek óta csökkenő élőhelyét, de ahhoz, hogy ennek értelme legyen, szükség van a kiszámítható gazdálkodás feltételeire.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattárból rendelkezésünkre álló legutóbbi adatok szerint, a mezei nyúl jelentett állománya 2020 tavaszán 422 649 példány volt, ami 5,33 százalékkal több a 2019. évi tavaszi állománynál (401 270 pld). A 2020/2021. vadászati évben 75 985 mezei nyúl került terítékre, ami 18,48 százalékos emelkedés az előző évadhoz képest, és 27 890 példányt fogtak be, ami 6,07 százalékos emelkedést mutat. Ezekből a számokból megállapítható, hogy az előző évhez képest a mezei nyúl hasznosítása 14,87 százalékkal (103,875 pld) emelkedett. A hasznosított mennyiségen belül 2020-ban növekedett a lelövés aránya, és csökkent a befogás részesedése. A jelentett létszám 2021 tavaszán 483 627 példány volt, ami 14,43 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. A mezei nyúl vadgazdálkodási eredményeit nyolc megye hozza össze, és ezen belül is három megye (Békés, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar) az, ahol több mint a felét hozzák terítékre vagy fogják be élve.
Varga Ferenccel beszélgetünk, aki a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke, valamint az Országos Magyar Vadászkamara Hajdú-Bihar megyei területi szervezetének hivatásos vadász alelnöke. Elmondása szerint, az elmúlt két évben több vadgazdálkodó esett csapdába, amikor a kereskedők „lenyomták” az árakat, azaz öt kereskedő az alacsony, 20–21 ezer forintos árral indult november elsején (az idény október 1-jével indul), és teljesen új keletű lehet az a piaci kereskedői kereslet-kínálat, mely minden kereskedőnél egyforma árral startol. A 2018–2019–2020. évi, stabilnak tűnő külföldi piac ezt nem indokolta. Ezen években az élő nyulat a hazai kereskedők mindegyike egységesen 28 000 Ft/példány áron vásárolta fel. Azt is problémának tartja, hogy a hazai kereskedők, akik a vadgazdálkodóktól forintért vásárolnak, viszont a külföldi partnereiknek euróért értékesítenek, a felvásárlási árat nem igazítják az árfolyam változásaihoz, hanem az így keletkező haszon csak náluk érvényesül.
A mezei nyúllal való gazdálkodásról elmondja, hogy az élőnyúl-befogás esetén naponta körülbelül 60–70 fő megbízható kisegítővel kell számolniuk (mely munkaerő összetétele hektikus), aminek tetemes költségei vannak. (Napi 100 nyúl fogása esetén, átlagosan 10 000 Ft/példány költséggel lehet számolni.) Mint elmondja, a mezei nyúllal foglalkozó vadgazdálkodók körében demoralizáló hatású, ha az idény kezdetén nem mondanak árat a kereskedők, majd november elsején közlik velük, hogy csak rendkívül alacsony, 20–21 ezer forintos áron tudják átvenni a nyulat az egész 2021–2022-es idényben, december elején viszont már 26 000–28 000 Ft-ról beszélnek, január elején 32 000 Ft az ár, január közepén 35 000 forintot adnak érte, míg január végén megjelenik egy hirdetés, amelyben az eredeti összeg közel duplája, 40 000 Ft/példány plusz áfa szerepel. Az egyik legnagyobb problémának tartja, hogy a lőtt nyúl ára az élő nyúléhoz igazodik: ha az utóbbi drágul, akkor az előbbi követi, illetve ha csökken az élő nyúl ára, akkor a lőtt nyúlé is kevesebb lesz. Ha tehát lenyomják az élő nyúl árát, akkor azok a társaságok, akik csak lőtt nyúl értékesítésével foglalkoznak, ellehetetlenülnek. Látva az élő nyúl árának új keletű változását, melynek kivitelezésében a legnagyobb kockázata a vadásztársaságoknak van, átgondolandó, hogy a közepesen teljesítő élő nyulas területek (200–300 egyed/idény) a lőtt nyúl értékesítésének irányába fognak elmozdulni, mely tevékenység vadásziasabb, kockázatmentesebb is tud lenni.
Pozderka Gergely, a mesterszállási vadásztársaság vadászmestere elmondja, hogy a társaságuknak a korábbi években pozitív tapasztalatai voltak az élőnyúl-értékesítéssel, mert normális, 28–32 ezer forintos felvásárlási ár mellett még nem emelkedtek meredeken a napszámos díjak, így elfogadható hasznot tudtak realizálni. Náluk a befogást az idény elején, december első hétvégéjén szokták lebonyolítani. Amikor az időjárás kedvező, 80–100 fős csapattal 2-3 nap alatt befogják az értékesítendő mennyiséget. Mindez a társaságnak 800 ezer–egymillió forintjába került naponta, de csak úgy, hogy a gépi költségeiket kiváltják a tagok és a vadásztársaság eszközeivel. A költségeknél még megemlíti, hogy a vadföldek és lucernavetések mellett több száz mázsa cukorrépát szoktak kihordani, aminek főleg a tavalyihoz hasonló aszályos években van jelentősége. 2020-ban már csak 25 ezer forintot kínáltak nyulanként, majd 2021-ben 18–20 ezer forintot, miközben az emberi munka díja drasztikusan emelkedett. Ezért a legutóbbi idényben úgy döntöttek, hogy inkább bérvadászattal értékesítik a mezei nyulat, mert ennek költsége a befogásénak csupán tizede. Miután a terv 95 százalékát viszonylag hamar értékesítették bérvadászat és a tagság által, akkor értesültek arról, hogy felment az élő nyúl ára, ami a szezon végére elérte a 40 ezer forintot nyulanként.
Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke a mezei nyúl értékesítésének problémáiról elmondja lapunknak, hogy már 2020-ban érezhető volt a piac átalakulása, mert az afrikai sertéspestis miatt a vadászok körében megnőtt a kereslet az apróvadvadászatok iránt. Emiatt megnőtt a bérvadászatok ára: voltak olyan területek, ahol a mezei nyúl lelövéséért bruttó 18–20 ezer forintot is elkértek egyedenként, és a lényeg, hogy volt rá fizetőképes kereslet. Ezzel párhuzamosan pedig az olasz importőrök 2021-ben azzal az indoklással kínáltak a korábbi éveknél alacsonyabb árat, hogy szerintük nagyon sok nyúl van Magyarországon, ezért bőven tudnak válogatni a kínálatból. Ennek hatására a vadásztársaságok jó része a bérvadászatot választotta értékesítési formaként, hiszen jóval kevesebb költséggel nagyobb eredményt tudtak elérni, mint a sok tényezőtől függő, jelentős emberi és gépi munkát igénylő, nagy költségű élőnyúl-befogással. Mire az élőnyúl-befogás november végén megkezdődött, sok területen már vadászattal hasznosították a nyulat, nem is rossz eredménnyel. Még pontos statisztikai adatok nincsenek, de várhatóan Békés, Csongrád és Szolnok megyében összesen 5–10 ezer példánnyal több nyulat lőttek, mint a korábbi években. Jóval kevesebb lett a felajánlás élő exportra, ugyanis a lelőtt mennyiség már nem kerülhetett az exportládákba. Ettől kezdve megváltozott a kereslet-kínálat viszonya, a hiány generálta az árakat, amelyek január végéig meg sem álltak a 32 000 Ft/példány árig.
– Hogy kik jártak jól az idényben? – teszi fel a kérdést Pechtol János. – Azt mindenki maga tudja eldönteni, ugyanis néhányan sajnálkoztak, amikor januárban látták a 32 000 Ft/nyúl árat, mondták, hogy talán mégsem kellett volna az egész hasznosítási tervet lelövetni.
A 2021–22-es idény tanulságos év volt a piac valamennyi szereplőjének, a vadásztársaságoknak, az exportőröknek és az importőröknek egyaránt. Ki-ki levonhatja a következtetéseket a jövőt illetően. Szerencsés lenne, ha a piac szereplőinek képviselői kialakítanának egy olyan álláspontot, melynek végrehajtása során mindenki megtalálhatja számításait.