A Zala vármegyében élő Szabó Győző és kutyája, „Sárréti-Portyázó Derű”, hívónevén Dejó immáron másodszor nyerte meg a KEFAG Zrt. kelebiai vadászterületén megrendezett nehezített vércsapa versenyt.
Szabó Győző 29 éve vadászik és 12 éve foglalkozik utánkereséssel. „Sárréti-Portyázó Derű” (2,5 éves szuka) pedig a második Alpok-táji tacskókopója. Dejónak egy évesen már volt éles munkája és jelenleg a páros 34 eredményes utánkeresésnél jár, vezetője elmondása szerint kiválóan megállja a helyét a különböző vadfajok (gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó) tekintetében, emellett pedig kiállítási kutyaként is rendre eredményesen szerepel. Dejó ugyanis az első olyan magyarországi munkavonalas Alpok-táji tacskókopó, aki kiállításokon fiatal korában megszerezte a „Hungária Junior Champion (HJCH)” címet, majd felnőttként – már munka kategóriában – a „Hungária Champion (HCH)” címet és most pedig versenyben van a „Hungária Munka Champion” címért, melytől csupán egy versenygyőzelem választja el.
A kutya folyamatosan aktívan dolgozik, emellett versenyez is. Legutolsó versenyük a március 26-án megrendezett kelebiai megmérettetés volt. A komoly mezőnyben – 8 induló mellett – nehéz körülmények között csak hibátlan teljesítménnyel volt esélyük nyerni és végül szoros versenyben szerezték meg az 1. helyezést. A csapa kidolgozása során a vadban bővelkedő területen élénk természetes vadmozgást tapasztaltak, maguk is többször találkoztak dámokkal, a szervezők pedig tovább nehezítették a versenyt azáltal, hogy a vércsapán a mesterséges sebágyakban a kutya jelzése nélkül észrevehetetlen csapajeleket helyeztek el, melyeket a vezetőnek a verseny során össze kellett gyűjtenie és át kellett adnia a bíróknak.
A gímszarvas lábbal fektetett mesterséges csapa a csapafektetési szabályoknak megfelelően nagyságrendileg 1000 méter hosszúságú volt. A vezető elmondta, hogy tartott a versenytől, mert az elmúlt télen egy terelővadászaton – éppen a verseny helyszínén – volt egy eredményes dámkeresésük és megfordult a fejében, hogy ez esetleg megmaradhatott a kutyában és talán el fogja téríteni a csapáról, ám az eb, rutinjának köszönhetően, szigorúan ragaszkodott a csapához és szinte centiméter pontossággal ment végig rajta.
Dejó vezetője elmondása szerint a munkák során rendkívül jól alkalmazkodik a különböző helyszínekhez és körülményekhez, hiszen annak ellenére, hogy legtöbbször Zala vármegyében dolgozik, alföldi környezetben 10 hónaposan maximum pontszámmal tette le a VAV vizsgát, a munkavizsgát szintén maximum pontszámmal 14 hónaposan Nagyatádon abszolválta és most másodszorra nyeri meg a Bucka Kupát.
Dejó apja a híres Stikli volt, aki egykor – Stikli, a legendás utánkereső címmel – a Nimród Vadászújság hasábjain is szerepelt. Szabó Győző büszke rá, hogy Dejó méltónak bizonyul apja hírnevéhez és bízik abban, hogy nyomdokaiba lépve még számos eredményes munka vár rájuk a jövőben.
