Június 20-án, a tikkasztó hőség ellenére is összegyűltek a helyi vadászok a Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és a Nimród Vadászújság közös szakmai rendezvényére, melyet ezúttal a festői szépségű fehérvárcsurgói Károlyi-kastély lovardaépületében rendeztek meg.
Bors Richárd, a Nimród Vadászújság főszerkesztő-helyettese, a fórum házigazdája elsőként szólította dr. Molnár Krisztiánt, a Fejér vármegyei Közgyűlés elnökét, aki vadászbarátsággal üdvözölve a jelen lévőket elmondta: a vadgazdálkodást és a vadászati kultúrát a nemzeti kultúra értékének tartja, melynek megőrzése, és a helyi szakemberek számára biztosított párbeszéd lehetősége miatt is fontosnak tartja a Nimród Fórumok létrejöttét. A konferencia megnyitója Méhes Lajos, az OMVK Fejér vármegyei Területi Szervezetének elnöke volt, aki külön bemutatta és köszöntötte a konferencia előadóit, illetve röviden szólt a tárgyalt témákról is.
Az előadások előtt a Nimród Fórum történetében egyedülálló módon, ünnepélyes keretek között egy trófea átadására került sor az elejtőjének. A vadászatra jogosult, a Fejér vármegyei Zöld Erdő Vadásztársaság képviseletében Kovács János vadgazdálkodási szakirányító adta át első őzbakjának trófeáját Széchenyi Krisztiánnak, Széchenyi Zsigmond leszármazottjának, aki 59 évvel később, napra pontosan ugyanakkor, ugyanazon területen ejtette el az említett vadat, ahol felmenője az utolsó bakját.
A köszöntőket követően az előadásoké lett a főszerep, amelyből ezúttal négyet is meghallgathattak az érdeklődők. Az első prezentációt Majoros Gábor, A VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója tartotta az erdőgazdaság térségbeli vadgazdálkodási tevékenységéről. A 28 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató erdőgazdaság történelmi jelentőségű vadászterületekkel, köztük vadaskertekkel is rendelkezik. A cég vadászati történetének bemutatása során külön kitért a többi közt a fehérvárcsurgói vadaskertre, illetve a martonvásári világrekord őzbakra is. A jelen kapcsán a vezérigazgató elmondta, hogy 5 különálló vadászterületen gazdálkodnak, amelyek mindegyike kapcsán felsorolt kiemelkedő trófeákat, az összes hazai nagyvadfajt érintve.
Az intenzív fácántenyésztés vármegyei tapasztalatairól beszélt Haas Béla, a vadászkamara Fejér vármegyei hivatásos vadász alelnöke. Először a becslési, kibocsátási és elejtési adatokon keresztül mutatta be a vármegye fácángazdálkodását, majd a fácánnevelés helyi viszonyait vázolta az érintett vadászatra jogosultak említésével, köztük a VADEX Zrt. által folytatott gyakorlatra is. Képeken keresztül illusztrálta a fácántartó volierekben alkalmazott technológiákat, illetve a belsőbárándi vadászterületen a fácános vadászerdő kialakítását, ahol az erdőgazdaság nagyterítékű fácánvadászatokat biztosít vendégcsoportjai számára.
A vadászkutyázás témája sem maradhatott ki a repertoárból, ezúttal Groszeibl Zoltán tájegységi fővadász, kutyatenyésztő a labrador fajtáról, eredetéről és mai szerepéről beszélt az érdeklődőknek. Felvetve, majd meg is válaszolva a kérdést, miszerint miben más a retrieverrel történő apróvadvadászat a vizslával szemben kifejtette: a lövés utáni munka, illetve a jelölés és az irányíthatóság képessége az, ami a fajta különlegességét adja. A jelölés azt jelenti, hogy a retriever képes megjegyezni akár 6-8 lőtt vad pozícióját is, amelyre emlékszik egy későbbi időpontban is. Az irányíthatóság szintén különleges képességük, hiszen akár nagy távolságból kéz- és sípjelekkel irányíthatjuk a kutyát a vad szűkebb helyére a terület túlzott zavarása nélkül. A szakember véleménye szerint a labrador a legtöbb mai apróvadvadászati gyakorlat során alkalmazható, leginkább a nagyterítékű fácánvadászatokkor, illetve a hideg vízben történő vízi munkában tudnak kiteljesedni, de egyéni apróvadvadászati módoknál is kiválóan használható.
A konferencia utolsó előadójaként lapunk főmunkatársa, Békés Sándor lépett a pulpitushoz. Vadász-erkölcsfilozófia című előadásának kezdetén a modernnek nevezett világban a szabadság eszményével szemben az erkölcs, mint korlátozó tényező szerepéről fejtette ki gondolatait. E vonatkozásban beszélt a vadászok erkölcsi elvárásairól, a vadászetikáról. Az erkölcs önmegtartóztatást, áldozatvállalást feltételez, a vadászat pedig ösztönös tevékenység, melynek kordában tartására e belső korlát szükséges. Megemlékezett előadásában Láng Rudolfról, Sólyomról, aki a Kittenberger-féle Nimródban több mint 300 cikket jelentetett meg a vadászerkölcs témájában. Több tőle származó idézetet emelt ki, melynek a mai napig relevanciával bírnak. Kiemelte: a törvény kívülről fenyeget, az erkölcs pedig belülről vezérel. Véleménye szerint a vadászetika viszonyokat szabályoz, például a vadásznak a természettel, a vaddal, és a vadászokkal való viszonyait, amely mára kiegészült a nem vadászokkal fennálló viszonyokra is. A vadászat jövőjének zálogát a társadalom más szereplőivel való harmonikus együttműködésben látja.