A Vadgazdálkodás aktuális kérdései címmel, immár hagyományos módon zajlott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett konferencia a 31. FeHoVa nyitónapján.
A konferencia résztvevőit Luzsi József, a NAK alelnöke, dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke és Zámbó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára köszöntötték.
Az első előadást Takács Szabolcs, Veszprém vármegye főispánja, az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöke tartotta az OVT munkájáról és eredményeiről. Mint elmondta, a testület igyekszik a vadgazdálkodás összes szereplőjének a megelégedésére döntéseket hozni, pedig polgármesteri és vármegyei vezetői tapasztalatai szerint ez szinte lehetetlen vállalás. Ennek érdekében minden felmerülő témát megtárgyalnak és mérlegelnek. A rengeteg ügy közül, amelyek eléjük kerültek, példaként említi a trófeabírálati díj rendezését, a vadászati idények átgondolását, az éjszakai céltechnika használatát és a hangtompító használatát vagy a drónnal való állománybecslés kérdését, amelyekkel mind a vadgazdálkodás gyakorlatának könnyítése, ésszerűsítése volt a céljuk.
Utána Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium vadgazdálkodási főosztályának vezetője következett, aki az elmúlt év jogszabályváltozásairól beszélt. A számos intézkedés között megemlíti a vadaskerti vadtartás szabályozásának rendezését, az üzemtervekkel kapcsolatos változásokat, a nem kívánatos vadfaj fogalmának bevezetését, a lődíjak emelését, a tartós telepítésű kerítések szabályozását, az elektronikus beírókönyv részleteinek elfogadását, aminek a bevezetése várhatóan 2025. október 1. lesz.
Harmadik előadó Jámbor László OMVK elnök volt, aki a vadászkamara ifjúsági programjának részleteit és eredményeit ismertette.
Utána dr. Földi Zsolt, a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport vezetője adott elő az ASP magyarországi helyzetéről. Előadásából kiderült, hogy azokban a vármegyékben, ahol a legtöbb eset történt és elsőként jelent meg a járvány, már legalább másfél éve nem volt újabb fertőzött egyed. Jelenleg Pest és Komárom-Esztergom vármegyékben nő az esetszám, ami miatt az országos statisztika is növekedést mutat.
Végül dr. Kalmár Sándor Flóris, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet egyetemi docense adott elő a Drónok alkalmazásának lehetőségei a vadgazdálkodásban címmel. Az előadás részletesen kitért az eszköz vadgazdálkodási hasznosítására, mint az állománybecslés, a vadkár mértékének megállapítása, a vadvédelem támogatása, illetve akár a vakcinák és altatókészítmények célba juttatása, illetve a különböző fejlesztésű eszközök ismertetésére.
Az előadások után az előadók a résztvevők kérdéseire válaszoltak.
