Nem újkeletű a mezővédő erdősávok telepítésének a gondolata: már a múlt században végeztek kísérleteket ezzel kapcsolatban, és a pozitív hatásait egyértelműen elismerték.
Az 1950-es és 60-as évek között Magyarországon körülbelül 2500 kilométer hosszan, összesen 25-30 ezer hektár nagyságú területen telepítettek mezővédő erdősávokat. Később, a nagyüzemi táblás mezőgazdasági műveléssel ezek az erdősávok fokozatosan visszaszorultak. Az utóbbi években jelentkező aszály, azonban kíméletlenül rámutatott arra, hogy sok dologban változtatnunk kell. Mindannyiunk közös érdeke ez. A vadgazdálkodásban például vadvédelmi erdősávok létesítésével sokat tehetünk a vad jólétéért.
A mezővédő erdősávok – aminek egyik típusa a vadvédelmi erdősávok – ugyanis számtalan pozitív hatást gyakorolnak a környezetre: kedvező mikroklímát teremtenek, ami hatással van a termésátlagra, így nagyobb hozamot lehet elérni. Ugyanakkor „zöldfolyosóként” is funkcionálnak, mivel nagyon sok vadon élő állatnak biztosítanak élő- és búvóhelyet, továbbá táplálékforrást is. Jellemzőjük, hogy különböző fafajok, cserjék, továbbá fűfélék is megtalálhatóak benne, így változatos élőhelyet teremtenek a vadnak. Ugyanakkor komoly szerepet tölthetnek be a vadkárelhárításban is. Habár a vadászatra jogosult tudatos vadgazdálkodást folytat – nyáron itat, télen etet, a vadállomány létszámát az adott terület vadeltartó képességének megfelelően szinten tartja – de a klímaváltozás miatt a folytonos és gondos vadgazdálkodói munka mellett is előfordul, hogy jelentős károkat okoz a vad a mezőgazdasági kultúrákban. A vadvédelmi erdősávok tudatos telepítésével ezeket a veszteségeket szintén lehetne csökkenteni.
Meggyesi József, a Csongrádi Május 1. Vadásztársaság hivatásos vadásza elmondta, hogy a vadászterületükön a tar részekre már évekkel ezelőtt telepítettek vadvédelmi erdősávokat. A szakember hozzátette, hogy ezek kilenc méter széles, 300-330 méter hosszú sávok, amelyeknek a központi részére hosszirányban akácfákat, mellette mindkét oldalon ezüstfákat ültettek, a szélére pedig galagonya került. Kiemelte, hogy ha a vegetációs időszakot nézzük, akkor is nagyon jó a vadnak, hiszen a búvóhely mellett árnyékot is ad, például a fácán kifejezetten kedveli ezeket a területeket. Ugyanakkor a hideg évszakokban is szívesen keresik fel, például az őz, hiszen egy ilyen erdősáv kiválóan megfogja a szelet. A vadvédő erdősávnak nagyon jó a vadmegtartó képessége, nemcsak behúzza és hanem meg is tartja egy ilyen terület a vadat. Ezért érdemes ezekre a részekre etetőket és itatókat is elhelyezni – foglalta össze Meggyesi József.
A vadvédő erdősávok kialakításának problémáját napjainkban az jelenti, hogy ma már nehezen lehet e célból területeket szerezni a vadgazdálkodóknak, akár vásárlással, akár bérléssel, mivel a legtöbb földhasználó mezőgazdasági műveléssel hasznosítja azokat. Azokon a területeken viszont, ahol földtulajdonosok is tagjai a vadásztársaságnak, ott könnyebben megvalósítható egy-egy ilyen „vadnak való vidék”.
A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete az OMÉK 2025-ön tartott konferenciáján mutatta be a „Mezővédő erdősávok – a természetes védelem megvalósítói” című kiadványát, amellyel a szakemberek arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy mindannyiunk közös érdeke ezeknek a természetes védelmi rendszereknek az újra felfedezése, hiszen számtalan előnyük mellett a klímaváltozás negatív hatásait is lehet a telepítésükkel csökkenteni.
A kiadvány itt tölthető le.
