A nagy havazás ellenére is szép számmal jelentek meg a Heves vármegyei vadászok a november 30-án, Egerben megrendezett Nimród Fórumon.
A hatvan fős nézőközönséget elsőként a tanácskozás házigazdája és a Nimród Vadászújság főszerkesztő-helyettese, Bors Richárd köszöntötte, egyúttal köszönetét fejezte ki az Országos Magyar Vadászkamara Heves vármegyei Területi Szervezetének a szervezésért és Dr. Juhász Attila Simonnak, a Heves Vármegyei Közgyűlés elnökének a megyeháza Barkóczy-termének biztosításáért. A közgyűlés elnöke a pulpitushoz lépve szintén köszöntötte az egybegyűlteket, illetve kiemelte, hogy a terem előtti térben Jeles Teréz természetfestő festményeiből rendeztek kiállítást a rendezvény tiszteletére. A köszöntők sorát Ignácz Balázs főispán folytatta, aki hangsúlyozta, hogy bár ő nem vadászember, de rengeteg vadász ismerőssel bír, akiktől már korán megtanulta, hogy a vadgazdálkodás nem szórakozás, hanem nagyon komoly szakmai munka. Végül Polónyi György, az OMVK Heves vármegyei Területi Szervezetének elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Külön köszönetét fejezte ki, hogy az időjárás ellenére ilyen sok vadásztárs eljött a rendezvényre. Kifejtette: Olyan előadásokat igyekeztek elhozni, melyek Heves vármegye vadgazdálkodását és a jogszabályi változásokból eredő technikai eszközöket helyezik előtérbe.
Első előadóként Demeter Erzsébet, a vármegyei kormányhivatal Agrárügyi főosztályának vezetője tartott prezentációt Heves vármegye gímszarvasgazdálkodásának elmúlt éveiről. A szakember elmondta, hogy a vármegyében 350 ezer hektáron gazdálkodik 62 vadászatra jogosult, amelyből 42 gazdálkodik nagyvadasnak számító területen, de a gímszarvas már az egész vármegyében megjelent. Az állomány növekvő tendenciát mutat, az előző vadászati évben 7209 becsült létszám mellett a hasznosítás mértéke 4966 egyed volt (hasznosítási arány: 68,89%). Jelenleg a becsült törzsállomány 7664, de ennek ellenére nem kizárt, hogy körülbelül 16 000 szarvas a valós állománynagyság. Nem vitatható, hogy sok a szarvas, annak ellenére, hogy megjelentek a nagyragadozók is. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a gímszarvasállomány ivararánya eltolódott, ahogy máshol is, a teheneket és a bikaborjakat túlságosan kímélik a jogosultak. A minőségi gazdálkodás terén 2018-ban 6 jogosult létrehozta a Szövetség az Észak-Magyarországi Gímszarvasért nevű szervezetet, mely a hozzájuk tartozó 80 ezer hektáron szakmai iránymutatást nyújt tagjainak a trófeás vad válogató vadászatához és összehangolja a tagok gímszarvas-gazdálkodását. A területi vadászati hatóság is lépett, 2019-ben az éves tervekben megtiltotta a középkorú, mindkét száron koronás, illetve a fiatal korosztályban a korona-villás és mindkét száron koronás bikák elejtését is. Az elmúlt években ezek az intézkedések kifejtették pozitív hatásukat, mind az elejtett bikák korát, mind a trófeák tömegét tekintve. Az érmesarány évről évre növekedést mutat, ebben a vadászati idényben hat 10 kiló feletti gímszarvasbika került terítékre, melyre korábban nem volt példa. A szakszerűtlen elejtések száma pedig ezzel arányosan csökken, míg 2018-ban 33, addig ebben az évben 8 ilyen történt. A vadászati hatóság vezetője egyúttal megköszönte a jogosultak és a tájegységi fővadászok közreműködését a közös szakmai munkában, melynek, ha a továbbiakban is az együttműködés az alapja, az eredménye látható lesz.
Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezető-helyettese az őzgidák kaszálások előtti drónos felderítéséről és mentéséről tartott előadást. Bevezetőjében egy külföldi kitekintéssel kezdett, Ausztria, Németország és Svájc esetében mutatta be, hogy mennyi gida esik áldozatul a betakarítási munkák során. Ezt követően mutatta be cégüket, mely 8-9 éves múltra tekint vissza. Elsőként kezdtek foglalkozni a drónok agrárium területén történő felhasználásával, főleg permetező és monitoringozó drónok kapcsán. Együttműködést ápolnak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, növényvédelmi drónpilótaképzést is indítottak közösen a felsőoktatási intézménnyel. Rátérve a tesztprojektre elmondta, hogy az őz ellési időszaka egybeesik a kaszálások kezdetével, de a gidáknál csak 2-3 hét után alakul ki a menekülési reflex. A Pest vármegyei Kóhalma Vadásztársasággal együtt kezdtek foglalkozni gidamentéssel először a gyakorlatban 2023 májusában, Alsónémediben. Részletesen bemutatta a kutatási nap előkészületeit, illetve az aznapi időjárási körülményeket, melyek kritikusak a sikeres keresés szempontjából. A teszt során 2-3 óra alatt körülbelül 10 hektár területet mértek fel. Beszámolt a technikai háttérről, a használt dróntípust is bemutatta, melyre többféle kamerát és reflektort is el tudnak helyezni. Az eredményekről beszámolva elmondta, hogy nem csak gidákat, de például túzokfészket is azonosítottak 90 méteres magasságból. Ezeken kívül számos mezei nyulat is sikerült fellelniük a vizsgált lucerna- és búzatáblában egyaránt. A jövőképre kitérve kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia révén a vadfajok automatikus azonosítása is lehetővé válhat.
Gajdán Zoltán, a Vadtech-Farm Kft. kereskedelmi igazgatója előadását a stresszmentes értékmentés a vadgazdálkodásban, azaz a vad immobilizációja címmel tartotta meg. Elsősorban ez alatt az állatkábítással kapcsolatos gondolatait és szakmai megoldásait igyekezett átadni a közönségnek, mellyel a különböző házi és vadon élő állatfajok stresszmentes áthelyezését igyekeznek támogatni. Ezen kívül cégük másik profilját, a különböző villanypásztor rendszerekről is beszélt, melyeket például a nagyragadozók elleni védekezés során hasznosíthatnak az állattartók. Elsősorban szakembereknek, a megfelelő eszközöket igyekeznek biztosítani, úgymint a vadgazdálkodóknak, zártkerteknek állatszállításhoz, illetve állattartóknak, állatorvosoknak, rendvédelmi-, ebrendészeti telepek és állatvédelmi szervezeteknek tudnak állatkábító fegyverekkel és ipari lövő készülékekkel szolgálni. Utóbbiak nem minősülnek fegyvernek, engedélymentesen, fegyvertartási engedély nélkül használhatóak. Ennek ellenére jellemzően fegyvertartási engedéllyel rendelkezőknek, gyakorlati oktatással együtt értékesítenek nem engedélyköteles eszközöket is.
Kristóf József, a Spektív Vadászbolt tulajdonosa az „Orosz rulett, avagy az előtéteket belövik, ugye?” címmel látta el előadását, bevezetésként a címadásáról ejtett pár szót. 2023. november 1-től az éjjellátó célzóeszközök használata legálissá vált, így az ezekkel kapcsolatos fizikai tulajdonságokat és biztonsági megfontolásokat igyekezett előtérbe helyezni prezentációjában. Abból a gyakori félreértésből indult ki, hogy a vadászok egy része azt gondolja, hogy ezen eszközök használata automatikusan lehetséges a vásárlást követően, azonban ez koránt sincs így. A digitális eszközök alapját vagy foton-, vagy hőérzékelő chipek képezik, melyek teljesen máshogy látják a világot, mint a saját szemünk. Az éjjellátó és hőkamera eszközök közti technológiai különbségek bemutatása után a szakember felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon kevés hiteles információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kiigazodjon ezen eszközök piacán, hogy a különböző termékeket össze tudják hasonlítani a potenciális vásárlók. A gyártók által használt észlelési távolság paraméterét emelte ki, mellyel a vásárlóknak nagyon vigyáznia kell, hiszen különböző kereskedőknél más paramétereket adnak meg ugyanazon termékekre vonatkozóan. Beszélt a különböző éjszakai céltávcsövek, elő- és mögététek előnyeiről és hátrányairól egyaránt. Úgy gondolja, hogy a digitális előtétek azok, melyek a legtöbb bonyodalmat okozzák, hiszen ez esetben egy kijelzőt nézünk a céltávcsőn keresztül, ezért nem lineárisan érkezik be a fény a szemünkbe, emiatt az előtét képéhez kell kalibrálnunk a céltávcsövet. Ennek kihagyása már nem etikai kérdés, hanem a biztonságos használatnak az alapvető kritériuma! A szakember javaslata szerint, amikor van fény, akkor mindenképpen maradjunk a nappali céltávcsöveknél, és csak szükséges esetben használjuk az éjjellátókat, mivel a szem egészségének sem tesznek jót ezek huzamos ideig való használata.
A résztvevők megcsodálhatták a tavalyi főidényben esett „mátrai csodaszarvas” trófeáját. A 12 éves bikát Kokovai Árpád, a Parádi Várhegy Vadásztársaság tagja hozta terítékre, Recsk határában. A páratlan 26-os, 11,70 kg tömegű trófea az országos bírálaton 232,45 nemzetközi pontot kapott.
A Nimród Fórum következő alkalommal december 14-én Ópusztaszerre látogat, szeretettel várjuk olvasóinkat Csongrád-Csanád vármegyében is!
