„A nagy vadász, a hírneves zoológus, Kittenberger Kálmán mellszobrát, amelyet R. Kiss Lenke készített, ma avatják fel Veszprémben, az állatkert bejárata előtt.” – olvasható az Esti Hírlap 1978. IX. 28-i számában.
Nem tudom, hogy a Veszprémi volt-e az első, Kittenbergerről megmintázott szobor, ám úgy vélem, mindenképpen ott volt az elsők között. Előtte, az állatkert első két évtizedében a híres vadász emlékét idéző kopjafa állt a székelykapu előtt.
Kittenberger Kálmán szobra
Ma már köztudott, hogy az 1958-ban megnyitott veszprémi állatkertet Kittenberger Kálmánról nevezték el. Azt is tudjuk, hogy a megnyitó eseményen részt vett az özvegye is. Arra azonban még mindig nem találtam bizonyítékot, hogy volt-e bármilyen kapcsolat az ismert vadász-zoológus és Veszprém városa között. Vagy inkább csak az adta az ötletet, hogy épp a megnyitás évében hunyt el? Talán az játszott szerepet a névválasztásban, hogy a háború után akkoriban jelentek meg népszerű könyvei: Kelet-Afrika vadonjaiban /1955/, Vadászkalandok Afrikában /1955/, A Kilimandzsárótól Nagymarosig /1956/, sőt még egy akkoriban unikumnak számító képregénye is napvilágot látott, az Oroszlánkaland Afrikában /1956/. Azt sem lehet kizárni, hogy a budapesti állatkert igazgatója, Anghi Csaba ajánlotta, hogy Kittenbergerről nevezzék el az ország legújabb állatkertjét. Ma már csak találgatni tudunk.
A zebrák és más afrikai patások számára egy miniszavannát teremtettek
Árnyalja a képet, hogy a megnyitáskor még úgy gondolták, hogy csak Kárpát-medencei fajokat mutatnak majd be, s ebbe a koncepcióba már nem annyira illett bele az afrikavadász neve. A legvalószínűbb talán az, hogy Kasza László, aki sokat munkálkodott azon, hogy a bakonyi városnak állatkertje legyen, majd 1963–1981 között igazgatója is volt az intézménynek, tisztelte annyira Kittenberger Kálmánt, hogy kiharcolta, hogy az állatkertet, illetve vadasparkot (lévén akkor még ez volt a hivatalos neve) róla nevezzék el. Hiszen éppen Kasza László volt az, aki később, az eredeti tervekkel szakítva – és természetesen a kor magyar színvonalán – sok afrikai egzotikus állattal is benépesítette a ketreceket és kifutókat. S talán nem dőreség azt a kérdést is feltennem: egyáltalán miért kapott nevet a veszprémi állatkert? Hiszen hazánkban, talán éppen a veszprémi ötleten felbuzdulva, évekkel később is csupán egyetlen ilyen jellegű intézmény kapott nevet, a győri Xántus János állatkert. Igaz, Xántusnak legalább volt Győri kötődése.
Az egyik hegyoldalt szibériai kőszáli kecskék lakják
Ma már minden szempontból méltó névadójához a veszprémi állatkert. Legnagyobb kifutója épp egy Afrikai szavanna-imitáció, ahol több hektáros, füves, tavacskával ellátott kifutóban szaporodnak a szélesszájú orrszarvúak, zebraménes nyargalászik, impalák és zambézi mocsáriantilopok legelnek. Az oroszlánok kétezer négyzetméteres füves-bokros területen tanyáznak, a zsiráfok természetes fákról csipegethetik a lombot és a páviánok vizesárokkal kerített udvara is kényelmes otthont nyújt az ott lakóknak. Persze bőven találunk más kontinensekről is állatokat, például közép-ázsiai kis pandát és szibériai kőszáli kecskét, vagy éppen észak-amerikai feketemedvét.
A ritka vörös macskamedvék vagy más néven kis pandák rendszeresen szaporodnak
És persze Kittenberger Kálmán szobra, emléket állítva a természetkutató-vadász-írónak, amely az intézmény belváros felőli bejáratánál ma is vigyázza az állatkertet.