Consummatum est – Jézus utolsó szava a kereszten. Viszont ez a mai nap, nagypéntek, nekünk, vadászoknak is ünnepet jelent: hivatalosan kezdetét veszi az őzbakidény.
Véget ért a mi „jágerböjtünk”, a sörétest megtisztítva szekrénybe tesszük, és – amikor senki sem látja – nemcsak szemünkkel, hanem kezünkkel is megsimogatjuk golyós puskáinkat.
A mai hajnalt kint, a területen kezdtem, és az Úr Jézus utolsó szavai lebegtek előttem: Elvégeztetett. Letisztított agancsok, területüket elfoglaló bakok, lassan virágba boruló rét, megannyi csodája a tavasznak.
Bennem azonban ott motoszkált a gondolat: vajon mondhatom-e oly magabiztosan és határozottan, mint Ő, ott a haláltusa legvégén, hogy elvégeztetett minden; pontosabban elvégeztem-e mindent? Biztos, hogy a gondos gazda szeretetével, bölcsességével jártam el? Amikor majd ravatalán fekszik az év első bakja, kiderül… addig várok, és ünneplem a tavaszt.