Mondom a tényeket: Ambrus Attila, azaz a „Viszkis rabló”, egykori jégkorongozóból lett bankrablóként vált ismertté azáltal, hogy a ʼ90-es években 30 alkalommal rabolt ki bankot, majd fazekasnak adta a fejét.
2002-ben 17 évre ítélték, 2012-ben feltételesen szabadlábra helyezték. Azóta nem csak tévés celebként, hanem például kerámiakészítő szakemberként is sokfelé lehet vele találkozni. Jómagam néhány éve elsőként Mohácson, a busójáráson láttam, azóta pedig már több FeHoVa-t is megjárt az egykori Viszkis, és árulta a börtönévei alatt kitanult szakmájának termékeit.
De miért is írok róla? Jelenlegi okaim közé tartozik 564 like, 59 hozzászólás és 6 megosztás, mindez pedig a Nimród Facebook-oldalán elérhető.
Abba, hogy miért tettünk ki egy fotót Ambrus Attiláról – aki a törvény szerint megbűnhődött tetteiért –, ezúttal most nem írnék, mert az értelmetlen vitának, ahogy a szentencia is mondja, nincs értelme – de a FeHoVa-n (sokakkal ellentétben nem marcipángolyót vagy mondjuk masszázsfotelt árult) ugyanúgy „képviselte” termékeivel a vadászatot, mint például egy késes vagy éppen egy vadászruházati termékeket forgalmazó cég. Valami más viszont szöget ütött a fejembe!
Miért van az, hogy négy napon át 16 nimrod.hu-n olvasható cikk, 20 hangulatjelentő Facebook-poszt, 1 galéria és 1 Rókamáj-podcast közül, pont az említett fazekasról szóló éri el magasan a legtöbb interakciót? Miért nem érdekes például a vadászati kultúra, közélet vagy az olyan fontos dolgok, mint a madárvédelem? Még a cukiságfaktornak bevetett Choliba-füleskuvikot ábrázoló fotó is „csak” alig több mint 80 felhasználót aktivizált, a „nagy kutyánk”, pontosabban a közép-ázsai juhász fajtát képviselő kutyavendégünket ábrázoló fotó is alig ért 200 fölé... A puskaújdonságokat taglaló cikket már inkább nem is említem – igaz, ami igaz, nem volt benne éjjellátó!
Ezt a rövid tárcát pedig, kérem, ne vegyék füstölgésnek! Se háborgásnak. Se dörmögésnek. És végképp ne kritikának. Ez helyzetjelentés…