Egyik kedvenc természetfotós leskunyhómat úgy alakítottam ki, hogy lehetőség szerint minél több vadfajt le tudjak belőle fotózni. Csupán egy konkrét vadra várni sokszor unalmas is tud lenni. Ha több faj téli etetése történik, szinte nem telik el pillanat a leskunyhóban, amikor éppen nincs valami fotózható madár az objektív előtt.
Egyik kedvenc madaram a szajkó, illetve e faj viselkedése, főként a téli időszakban. A nagyvad számára kiszórt szemes takarmány szinte egész napos civakodást és mohó táplálkozást jelent számukra. A szajkók etetőjébe téli időszakban a még ősszel begyűjtött makkot vagy diót helyezek el, hogy az még nagyobb vonzerőt jelentsen számukra. Rendszeresen 8–10 példányból álló szajkócsapat és a szomszédos öreg tölgyesben kopogtató fakopáncsok járnak a makkból és egész dióból álló téli menüre.
Egyik ilyen lesnél sikerült a rókákat is erre a beszállófatönkre csalogatni. Rókák esetében a nyári időszak nem a legszerencsésebb, hiszen fotózás szempontjából a kopott, megritkult bunda nem szép látvány. Így hát vártam az őszi–téli időszakot, amikor vastag, tömör bundával ékeskednek, és jól mutatnak a fotón.
A 20 méterre lévő fatönköt róka–szajkó–fakopáncs trió látogatta a leggyakrabban, de éjszaka vadmacskát is megörökített a kihelyezett vadkamera. Hatalmas elvárásokkal és reményekkel ültem be a leskunyhómba, hogy talán jó fényviszonyok mellett is lencsevégre tudok kapni egy rendkívüli pillanatot.
Egyik szombat reggelen megjelent a róka, óvatosan sompolygott a fatönk felé. Felugrott a tönkre, majd falánk módon, lehajtott fejjel, megdöbbenésemre egy egész diót vett a szájába, és elindult vele. 20–30 métert lépkedett vele, majd a diót elrejtette a laza földbe, a közeli csipkebokor alatt. Ezt követően újra elindult a fatönk felé, újabb diót vet a szájába, és egy másik helyen szintén elásta, elkaparta. Volt, amikor eltűnt a szemem elől, de ezt a műveletet legalább 10 alkalommal eljátszotta, szinte az összes szem diót elhordta, a szajkók és fakopáncsok nagy bánatára. Nagy izgalommal és örömmel nyomogattam az exponálógombot, hiszen szép fotókat sikerült készítenem róla, és a szemem előtt lejátszódó jelenet is óriási élmény volt számomra.