Az Agrárminisztérium hatáskörébe tartozó 2023/2024 évi szakmai tanulmányi versenyek elődöntője a MATE gödöllői campusán, 2024. január 30. és február 2. között zajlott le.
Az interaktív és az írásbeli versenyrészeken több mint 600 tanuló vett részt. A vadgazdálkodási technikusnak készülő diákok legjobbjai idén az Alföldi ASzC Bársony István Technikum Szakképző Iskolában mérték össze tudásukat. A megmérettetés meglehetősen komplex volt, hisz a versenyzőknek sok témakörben kellett számot adniuk tudásukról. A részletekről Szabó Tamás, az iskola egyik szaktanára, a vadász munkaközösség vezetője számolt be a Nimród Vadászújságnak.
„Az előzetes írásbeli tudáspróba alapján a legjobb 15 tanuló jutott a döntőbe. Nagyon büszkék vagyunk, mert iskolánkból öten indultak (köztük egy lány, az egész mezőnyben egyébként 3 hölgy volt) és mind az öten bejutottak a döntőbe. Rajtuk kívül Szombathelyről 7, Mátrafüredről 2 és Hajdúböszörményből pedig 1 diák volt döntős.
A kétnapos verseny első napján a megnyitót és az ebédet követően délután egy szóbeli megmérettetéssel és felismerési feladatokkal vette kezdetét a program. A 3 fős vizsgabizottság – melynek tagjai ezúttal Pinjung Emil, a 305. számú vadgazdálkodási tájegység fővadásza, Szirovicza Róbert, a Csongrád-Csanád vármegyei Kormányhivatal vadászati felügyelője, illetve Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Tiszavölgyi Tájegység vezetője voltak – a vizsgatételek közül egyet (a vaddisznó témakörét) választott ki és mindenkit meghallgattak a témából.
A második napon 15 gyakorlati versenyszámra került sor (pl. oszlopsózó készítése, időre történő motorfűrész-szerelés, koponya-felismerés, CIC-bírálat, terepi bírálat), de a feladatok között volt vadhívás is, melyen 5-féle hívást mutattak be a diákok (nyúlsirám, őzgida, ill. suta hívóhang, suta panaszhang és egy szabadon választott), a bírálók pedig gyakorló vadászemberek – Kasper Áron, Bartha Péter és Korom István – voltak.”
A verseny név szerinti végeredménye még nem ismert, tekintve, hogy az agrárkamara csak a 4. helyezettig ismertette a helyezéseket, az első 3 hely ugyanis majd csak a jövő heti Szakma Sztár Fesztiválon derül ki, itt hirdetik a OSZTV és SZKTV végeredményét.
„Egyelőre annyit tudnunk, hogy az induló 5 diákunkból 2 dobogós helyen végzett, az egyik ráadásul egy hölgy! A dobogósok egyelőre 1-1 motorfűrészt kaptak, de a kupákat nem vehették át. A helyezettek egyébként Bársony Laura, Ökrös Máté, ők az én tanítványaim és Nagy Bence Nimród Mátrafüredről. Ezúton is gratulálok mindannyiuknak! Nagyon büszke vagyok a diákjaimra, igen magasra tették a mércét a jövő évekre vonatkozóan, hisz tavaly Barcson 2 tanítványom volt dobogós, azt megelőzően pedig az első három hely a miénk volt!” – teszi hozzá Szabó Tamás.
A versenyen az írásbeli és a szóbeli feladatokra maximálisan 100-100 pont jár, illetve 220 pont a gyakorlatra. Az a tanuló, aki egy tárgyból 70 százalék felett teljesít, automatikusan vizsgamentességet kap, jeles osztályzattal. Idén 4 tanuló szerepelt kiválóan, így ők teljes mentességet kaptak a vizsgák alól.
Az általános tapasztalatokról kérdezve a szakember elmondja, hogy a lövészetes versenyszámokat különösen szeretik a tanulók, noha összességében ez hozza a legrosszabb eredményt, mert jellemzően elizgulják a diákok. 10 korongra és 10 bukócélra kell lőni és elmondása szerint, aki 70-80 százalékon teljesít, az már kimagaslónak számít a mezőnyben.
„A kedvenc versenyszámok közé elsősorban az időre teljesítendő feladatok tartoznak, mint például a csapdaélesítés, (egy ládacsapdát kell 10 másodperces szintidővel élesre állítani, idén 5,5 másodperc volt a legjobb idő), de közkedvelt a motorfűrész-szerelés is, (a vezetőlemezt kell megfordítani és erre 40 másodperce van a versenyzőnek, a feladatot idén szinte mindenki 30 másodperc körül teljesítette). Annak ellenére, hogy az oszlopsózó készítése nehéz és komoly precizitást igénylő feladat, a csapat nagy része a maximumpontot szerezte vele, illetve a lőszerhüvely felismerés is népszerű, de ezek mellett a vadhívást is kifejezetten kedvelik a diákok. Legkevésbé talán a CIC-bírálatot és az elméleti feladatokat szerették a nebulók” – magyarázza Szabó Tamás.
Arra a kérdésre, hogy a lányok hogyan állják meg a helyüket a szakmán belül, a szakember így válaszolt: „Azok a lányok, akik hozzánk járnak, nagyon elhivatottak, ők mindenben nagyon jók, hisz erdész-vadász családból jönnek, ezt látták, tanulták otthon, sok a hozott tudás, a szakma szeretete adott. Csodálatos hivatás ez, nem az irodában ülünk, hanem kint vagyunk a természetben, megismerünk egy olyan rendszert, amit csak nagyon kevesen ismernek a maga komplexitásában. A vadgazdálkodást irányítani egy természetes közegben, az bizony komoly kihívást jelent és ennek megfelelően komoly szakmai elismerést vívhat ki magának az, akinek a hosszú évek következetes munkájával sikerül jó irányba befolyásolnia a folyamatokat. Igaz, hogy sok kompromisszumot kíván a hivatásos vadász lét, de egy élőhelyet éveken keresztül kezelni és látni annak a fejlődését, kétségkívül lélekemelő dolog és méltán lehet büszke magára az, aki ennek részese! Ne feledjük, a magyar vadállomány még mindig világhírű! Rá vigyázni és vele gazdálkodni, ez az, ami keveseknek adatik meg, de akinek megadatik, az valóban kiváltságosnak érezheti magát!”