2020 őszén az Agrárminiszter a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Ovádi Pétert, aki azt a feladatot kapta, hogy Magyarországot Európa élmezőnyébe juttassa az állatvédelem területén.
2022 májusától Ovádi Péter kormánybiztosként felel az állatvédelem fejlődéséért és feladatköre kibővült az állatkertek koordinálásával is. Cikkünkben az elmúlt közel két év állatvédelmi törekvéseit összegezzük.
Ovádi Péter már miniszteri biztosi kinevezése napján hangsúlyozta, hogy szeretné, ha a szakemberek, a civil állatvédő szervezetek, a lakosság és a Kormány közös együttműködésének eredménye lenne az állatvédelem fejlődése. Éppen ezért 2021. februárban Magyarország Kormánya elindított egy állatvédelmi online párbeszédet, ahol a válaszadó, több mint 262 ezer ember megmutatta, hogy milyen területeken szükséges a továbbiakban tevékenykedni. A lakosság véleményét alapul véve megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, mely az állatvédelemhez köthetően minden aspektusból meg tudja szólaltatni tagjait, hiszen a tagok között van például állatorvos, jogász, vadgazda mérnök, etológiai professzor, állatvédő, illetve vannak tagok, akik többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, az Országos Magyar Vadászkamarát és az Országos Rendőr-főkapitányságot képviselik.
2021. október 4-én, az Állatok Világnapján az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére létrejött egy etikai szándéknyilatkozat, az Állatvédelmi Kódex, amelyben a tagok önkéntes elkötelezettséget vállaltak a szakmai alapokon és együttműködéseken nyugvó állatvédelem mellett. A vadászokat az Országos Magyar Vadászati Védegylet képviselte alapító szervezetként, a társaságok közül pedig a Tiszafüredi Földtulajdonosi Vadásztársaság csatlakozott elsőként. Továbbra is minden vadász-szervezet számára nyitva áll a csatlakozás lehetősége, hiszen az állatvédelem mindannyiunk közös ügye.
Összefogás nélkül az állatvédelmi tárgyú törvénymódosítás sem jöhetett volna létre, amely mások mellett a vadászoknak is jó hírrel szolgált. 2021. november 30-án az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el Kocsis Máté frakcióvezető úr és Ovádi Péter törvénymódosítási javaslatát a Büntető Törvénykönyv (Btk.) állatvédelmi részeire vonatkozóan. A mára már hatályban lévő módosításoknak köszönhetően szigorúbban lehet fellépni az állatkínzókkal, az állatviadal résztvevőivel, a mérgezéses esetek elkövetőivel, a visszaesőkkel és a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel szemben. Az egyre gyakoribb természetkárosító esetek rávilágították a jogalkotókat arra, hogy legtöbbször nemcsak természetkárosító, de az emberi szervezetre is káros anyagot helyeznek ki az elkövetők a természetbe, ezért a Btk. módosítással a természetkárosító esetek előkészületi stádiuma is büntethetővé vált.
A Kormánybiztos azt vallja, hogy nem szabad a kutya-macska-nyuszi háromszögbe szorítani az állatvédelmet, hiszen a társállatokon túl a haszonállatok és a vadállatok védelme is kiemelten fontos. Az elmúlt időszakban erre az elvre alapozva 500 millió forintos keretösszeggel pályázat került kiírásra civil állatvédő szervezeteknek áldozatos munkájuk támogatására. Ez elsöprő sikerrel zárult, mert több mint 200 szervezet adta be pályázatát.
Ovádi Péter ezentúl a Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztériumban kormánybiztosként felel az állatvédelemért. Az újbóli kinevezést követően a cél is meghatározásra került: kiemelkedően fontos a társállatok, a haszonállatok és a vadon élő állatok jóllétének megteremtése, amihez az elkövetkezendő négy évben rendkívül sokat kell tenni. Az állatvédelemnek ugyanakkor fenntarthatónak kell maradnia, ezért a szemléletformálásra és a megelőzésre is szükséges fókuszálni.