Nem mindenki kedveli a mezei nyúl húsát markáns ízvilága miatt, számukra alternatívát jelenthet a belőle készült kolbász.
A szatymazi Pakatyilla Zoltán a nyúlkolbász készítésének tudója. Mint azt a Nimród Vadászújságnak elmondta: tavaly ősz óta vadászik, de ezt megelőzően tíz évig hajtóként vett részt a társasvadászatokon. S mivel azon a vidéken jelentős a mezei nyúl állománya, kompetenciaként gyakran vihetett haza a zsákmányból – ám markáns íze miatt feleségénél nem aratott osztatlan sikert a vad húsa a tányéron. Zoltán – ha már van lehetősége hozzájutni a nyúlhúshoz – gondolkozni kezdett a megoldáson és így jött a nyúlkolbász ötlete.
Kovács János vadásztársa, mentora szarvas szalámit készít, s ennek alapján készítette el Zoltán először a különleges étket. A vadászév folyamán kapott – illetve most már általa meglőtt – nyulakat előkészíti, kicsontozza, húsukat pedig a fagyasztóban gyűjti. Majd, amikor összejön a szükséges mennyiségű nyúlhús, feldarabolja, s a szarvas szalámi receptúráját követve 30-70 százalékos arányban összekeveri sertés hasaalja szalonnával. Ledarálja, hozzáadja a szükséges fűszereket (10 kg alapanyaghoz 3 gramm szerecsendiót, 28 dkg sót, 3 dkg őrölt borsot, 25 dkg fűszerpaprikát, 10 dkg fokhagymát, 3,5 dkg őrölt köményt és minimális mennyiségű, 17 gramm porcukrot), bélbe tölti, majd megfüstöli. (Mint hozzátette, a pici porcukor kihozza a só ízét, de ez fordítva is igaz: a kevés só erősíti a porcukor ízét.) Idén immár harmadik alkalommal készítette el a húsárut, s ez idő alatt tökéletesítette, finomította a receptet – amely mostanra szerinte nagyon ízletes lett.
„Egy kicsit vadasabb az íze, de nem annyira markáns, mint amikor csak önmagában használjuk a mezei nyúl húsát, mondjuk egy levesben. Hasonló a szarvas szalámiéhoz, nagyon finom! Ezt már a nejem is örömmel fogyasztja…” – mondta.
