A nyárközepi sűrű teendők és a késő délutáni időpont ellenére megtelt a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei megyeháza szépséges díszterme, hogy az érdeklődő vadászok meghallgassák a színvonalas előadásokat.
Az egybegyűlt vadászokat Bors Richárd, a Nimród Vadászújság főszerkesztő-helyettese köszöntötte, majd átadta a szót Román Istvánnak, a vármegye főispánjának. A vármegyei elöljáró emlékeztetett rá, hogy a jelen konferencia-sorozat a vadászati világkiállítás szellemiségében, annak célkitűzési nyomán zajlik, és minden ilyen kezdeményezésben a vármegye részvétele annak jóhírét viszi az országban. Egyúttal megköszönte a vármegye vadászainak, hogy a dúvadgyérítésben és az ASP elleni küzdelemben az egész közösséget védve állnak helyt, hiszen az ukrán és román határokon túlról érkező fertőzött vad komoly veszélyt jelent az emberekre, a háziállatokra és a mezőgazdaságra nézve. Az újra megjelenő veszettség és az afrikai sertéspestis külön-külön is rendkívül komoly problémát jelenthet, ezért az ellenük való védekezés kiemelten fontos össztársadalmi ügy.
Utána vendéglátóként ifj. Plavecz János, az OMVK Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Területi Szervezetének elnöke üdvözölte a konferencia résztvevőit. Elmondta, hogy a Fórum lehetőséget teremt a vármegye vadászai számára, hogy rápillantsanak a saját tevékenységükre, a legégetőbb problémáikra és az eredményeikre, illetve mivel a rendezvénysorozat országos hatókörű, így a publicitásnak köszönhetően a kívülállóknak is módot ad arra, hogy belelássanak az itt zajló vadgazdálkodásba. Pont úgy, ahogy a Nimród Fórum más állomásaival kapcsolatban érdeklődnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye vadászai a szakmai tartalmak iránt.
Az első előadást Fazekas Gergely, az OMVK Sz.-Sz.-B. vármegyei Területi Szervezetének titkára tartotta, aki részletesen, számos statisztikai adattal alátámasztva számolt be a Vadgazdálkodási Alap pályázatainak tapasztalatairól. Mint elmondta, ez az Alap a hazai vadászok által befizetett összegből származik, így nem terheli az állami költségvetést, mégis jelentős fejlesztéseket lehet belőle megvalósítani. A vármegyéből eddig 262 nyertes pályázat valósult meg, amelyek összértéke 215 millió forint volt. Jellemző adatként említi, hogy az összes támogatás 43 százaléka a vadnak szánt vízpótlással volt kapcsolatos. A pályázatok alakulásáról szóló diagrammon mutatta be, hogy a többi célterülethez képest, hogyan nő a vízpótlásról szóló pályázatok száma. A másik jelentős célterület a vadföldgazdálkodás fejlesztését célozza. Itt is rendkívül érdekes tapasztalatokról számol be, amelyek nyomán egyre sikeresebben alkalmazzák az ültetett kultúrák megválasztását és az időzítést, hogy mind a táplálékkiegészítés, mind pedig a takarás a legmegfelelőbb időszakban álljon a vad rendelkezésére. A vadgazdálkodási szempontokon túl azt is fontosnak tartotta, hogy a szélesebb nyilvánosság is értesüljön arról, hogy a vadászoknak köszönhetően mely védett fajok túlélését biztosítja a területre juttatott víz és takarmány. Véleménye szerint, ha mindezt képesek lennének a vadászok bemutatni, akkor az össztársadalmi megítélésük is sokat javulna.
Második előadóként Sipos Tibor, a vármegye kormányhivatalának agrárügyi főosztályvezetője lépett a mikrofon elé. Témája a VadGeo informatikai rendszer ismertetése volt. Röviden: a rendszer a területileg illetékes rendőrség tevékenység-irányítási központjának lehetővé teszi, hogy a vad-gépjármű ütközésről (vagy akár csak egy közúton fekvő vadtetemről) szóló bejelentést követően, pillanatok alatt elérje a helyszín szerinti vadászatra jogosult képviselőjét, annak fontos információkat adjon át, így a hivatásos vadász gyorsan és felkészülten tud a baleset helyszínére érkezni. Mindez a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kormányhivatal, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a vármegyei rendőr-főkapitányság és az OMVK vármegyei területi szervezete együttműködésének keretében valósult meg.
Éppen ezért a témához hozzászólt Matyi István rendőr alezredes, a Sz.-Sz.-B.vármegyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenység-irányítási Központjának osztályvezetője is. Elmondta, hogy korábban Borsod megyében dolgozott, ahol az ilyen esetekben hosszadalmas, rengeteg időt és energiát felemésztő módon tudtak csak eljárni, így amikor ide átkerült, kitörő örömmel tapasztalta a VadGeo rendszer hatékony működését.
Végül az előadásba bekapcsolódott Veczán László, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. osztályvezetője is, aki szintén arról beszélt, hogy mennyire megkönnyíti a munkájukat a rendszer, ezért nagyon reméli, hogy más vármegyék is átveszik a használatát.
A harmadik előadást dr. Bulyáki László klinikai szakállatorvos, vadászkutyavezető tartotta a kutyák lepkeszúnyogok által közvetített betegségeiről. Mint elmondta, a lepkeszúnyog nem őshonos Magyarországon, de az éghajlatváltozásnak köszönhetően, több mint 10 éve jelen van hazánkban. Hozzátette, hogy nem csak a lepkeszúnyog telepedett meg itt, hanem hozta magával az általa terjesztett betegségeket is. Az egyik kór a szív- és bőrférgesség, amely egy fonálféregfaj, a másik pedig a Leishmaniasis, amely egy egysejtű kórokozó. A lepkeszúnyog molylepke-szerű, nagyon apró rovar, amely az átlagos szúnyoghálón simán átjut. Ráadásul nem kell vizes környezet a szaporodásukhoz. A betegségek részletes ismertetése után felhívja a figyelmet arra, hogy leginkább a megelőzésre érdemes koncentrálni, mert ha már fertőződött az állat, akkor költséges és hosszú terápia vár rá, illetve az életminősége nagyon megváltozik. A Leishmaniasis esetében hangsúlyozza, hogy ez a kór bár jelenleg még nem gyakori, de az emberre is rendkívül veszélyes, akár halálos szövődménnyel is járhat. Intő példaként Görögországot említi, ahol évek óta komoly gondot jelent a betegség, és jelenleg még nem tudják kezelni. A megelőzés és védekezés tekintetében számos módszert említ, illetve azt is taglalja, hogy melyiknek mi az előnye és hátránya. Mint kiderül, ő a szúnyog elleni csepp, illetve a szívférgesség elleni tablettás készítmény kombinációját alkalmazza a saját kutyájánál. Az előadásból kiderül, hogy a tudománynak még rengeteg feladata van a lepkeszúnyog által terjesztett betegségek kutatásában, mert számos alapvető kérdés tisztázatlan még a témában.
