Az illancs-bácskai vadgazdálkodási tájegység 39 vadászatra jogosultja, a Baján működő kihelyezett bírálaton mutatja be a trófeáinak nagy részét, itt lehetőségem nyílik pár szót váltani az elejtés körülményeiről, az átélt vadászélményekről is. A vadászati év zárása után több érdekes esetet osztanék meg az olvasókkal, amik igen tanulságosak.
Északi Gábor ötven éve vadászik a Bajai Vadásztársaság területén, így kiválóan ismeri a vadmozgást. 2023 novemberében egy érdekesen járó gímbika nyomát fedezte fel egy elsimítózott területen, nyomkeresés közben. A három lábnyomat szabályos volt, de a negyedik lenyomat helyén csak egy húzásnyom volt, oly módon, mintha valaki egy kézben tartott bottal rajzolt volna a porban egy egyenest. Gábor bátyánk nem tudta mire vélni a dolgot, így többször leste a bikát azon a helyen. Az érdekes nyomú kiszemelt kisebb bikacsapatban mozgott és az egyetlen alkalommal, amikor sikerült meglátnia, akkor a többiekhez viszonyítva is később ért ki a vetésre, poroszkálva. A fővad még jól elbírálható volt – nem lőhető – de a sötétedés további vizsgálódást már nem tett lehetővé, és többet már nem is látták az idő tájt, kámforrá vált.
2024. októberében ismét látta, de akkor a bal agancsszár gyenge koronát mutatott a jobb szár pedig már torz volt és a gímbika poroszkálása is erőteljesebbé vált. Csak annyit lehetett megállapítani a térdig érő növényzetben, hogy húzza a hátsó lábát, de a kiváltó okot nem sikerült egyértelműsíteni. A tapasztalt vadász a terítékre hozatal mellett döntött! Egy jó lövéssel a bika helyben maradt, majd a birtokba vétel alkalmával érkezett az igazi meglepetés. A szerencsétlen fővad egy munkagépeknél használatos műanyag porvédő harangba léphetett valamikor, amitől nem tudott szabadulni, a húsába nőtt a köröm fölött és ami a hosszú szenvedéssel járó sántaságot okozhatta. Ennek ellenére a bika kiváló kondícióban volt, zsigerelten 145 kilogrammot mutatott a mérlegen.
A torz bikát a bemutatás során 9 évesre bírálták és a trófea tömegét 5,43 kilogrammban állapították meg.
Kápolnás Zsolt, a Vaskúti Kossuth Vadásztársaság tagja egy vadföld szélén felállított magaslesen várta a szarvasokat. Ötös csapat érkezett a szürkülettel, a leghátsó alaposan lemaradva követte az előre lépkedő négyest és jól láthatóan testre is sokkal kisebb volt. A fején lévő agancs már a távcsövezés alkalmával sem indokolta közel fele akkora testméretet, de ez akkor még nem is tűnt lényegesnek. Mivel egyiküket sem szerette volna terítékre hozni, így más irányba kezdett nézelődni.
Az igazi meglepetés Zsoltot akkor érte, amikor a négy másik bika „szabályos” táplálkozásba kezdett. Ezek lehajtott fejjel nyugodtan lépdelve csipegettek, míg a lemaradó ötödik elfeküdt az oldalára és fejét finoman a földre helyezve próbált a szájával oldalazva legelni a pár centis lucernából!
Itt már érezhető volt, hogy valami nem kerek, a táplálkozási mód és a fele akkora testméret nyugtázását gyors döntés követte. Így amikor felállt a fővad, egy pontos lövéssel terítékre hozta. A kötelező cigarettaszívásnyi időt kivárva a birtokba vételkor jött a magyarázat a furcsa viselkedésre. Egy korábbi felelőtlen lövés kettétörte az állkapocscsontot és ledarálta a nyelvet! A hosszabb gyógyulás után a csontrész szerencsésen összenőtt, de a nyelv megsemmisült, megmagyarázva a kis testméretet és az igazán kirívó táplálékfelvételt. Zsigereléskor a gyomorban egy maréknyi összecsócsált fűféleség volt összesen, saját testét élte fel a nehézkes gyógyulása során. A zsigerelt test tömege 97 kilogramm volt.
A bika korát a trófeabírálaton 5 évesre becsülték és agancsának tömegét 4, 93 kilogrammra mérték.
Orcsik Gergő, a keceli Béke Vadásztársaság tagja hozta terítékre tájegységünkben – meglátásom szerint – a legérdekesebb agancsformájú fővadat.
A fiatal vadász 8-10 kilogramm körüli bikát szeretett volna lőni a Tíz holdi területrészén. Augusztusban egy környékbeli kukoricatáblában láttak már a vadásztársak egyetlen egyszer, ezt a rendkívül érdekes agancsformájú gímbikát, de azóta sem került szakértő szem elé. Gergő Rácz Péter vadászmesterrel cserkelt október utolsó napján, amikor egy tisztás közepén álló, magányos bikát vettek észre. Rövid távcsövezés után azonnal tudták, hogy ki áll előttük. A fiatal vadásztárs egy tiszta lövéssel meglőtte. A bika 100 méteres halálvágta után egy lúdbőröztető utolsó bőgéssel búcsúzott el a földi léttől.
Birtokbavételkor vették észre, hogy korábban valószínűleg gépjárművel ütközhetett a szarvasbika, mivel a jobb első lábán egy nagyobb méretű dudor, daganat volt.
A trófeát elnézegetve formabeli összehasonlításban nekem a korábban használt MZ ETZ 125-ös motorom kormánya ugrott be.
Minősítése a következő lett: trófeatömeg: 5,58 kilogramm, kora 13 év, visszarakott.
Kammermann Péter
tájegységi fővadász, táji vezető
