Az eredményes vadföldgazdálkodás érdekében, a tervezéshez kértünk segítséget dr. László Richárdtól, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének egyetemi docensétől és Keszthelyi Gáspár PhD hallgatótól
Mint azt utóbbi előre bocsátotta: el kell döntenünk, hogy táplálkozó helyet szeretnénk-e kialakítani az adott vadfajunk számára (felmerülő kérdés ebben az esetben, hogy azt az év mely időszakában fogja használni), vagy inkább fészkelő, búvóhelyet. Hiszen a cirok, a kukorica például nem lesz megfelelő kultúra a földön fészkelő madaraink számára, de kiváló őszi, téli takarást és táplálékot biztosítanak. Ha van rá lehetőségünk, évelő növényeket használjunk, vagy azok keverékeit, hiszen általában 2-3 év is eltelik, míg kialakul a megfelelő növényszerkezet. Fontos, hogy úgy válasszuk meg a fajtákat, hogy lehetőségünk legyen szükség esetén gyomirtásra, ez a keverékek vetésénél lényegesen nehezebb feladat. A vadföldek létrehozásánál éppúgy, mint az általános mezőgazdasági termelés esetén fontos a megfelelő talaj- és magágyelőkészítés, valamint a tápanyagkijuttatás és természetesen, a jó minőségű, fémzárolt vetőmag. Ha bármelyiket elhagyjuk, nem tudunk jó minőségű vadföldet létrehozni.
Amennyiben több évre tervezünk vadföldsávokat kialakítani, minden esetben fontos szempont, hogy lehetőleg a gyomirtók, rovarölők ne jussanak ki vadföldjeinkre „véletlen” sodródásból, figyelmetlenségből – szögezte le Keszthelyi Gáspár. Egy véletlen, nem kívánt gyomirtás súlyosan tudja hátráltatni a vadföldsávok megfelelő szerkezetének kialakulását, így csökkenti azok változatosságát és szegényíti a rovarvilágukat. Minél változatosabb egy vadföld növényösszetétele, annál gazdagabb lesz a rovarvilága is, ami pedig a mezei szárnyasvadfajaink csibéinek létfontosságú. Ne felejtsük el azt sem megemlíteni, hogy vadföldjeinkkel kedvező élőhelyeket biztosítunk a védett emlősök és madarak számára is. Fontos lenne a jó tarlók léte, de sajnálatos módon egyre rövidebb ideig tartják fenn őket, pedig takarást, táplálkozó helyet biztosítanak vadfajainknak. A változatos gyomfajokkal rendelkező gabonatarlók rengeteg értékes magot, fehérjedús zöldtakarmányt biztosítanak szárnyas vadjaink, illetve a mezei élettérben élő énekesmadarak számára. A gazdákkal előre egyeztetve fenntartásukat, kiváló őszi mezei nyúl vadászati helyszíneket tudunk kialakítani. Ezek a tarlók sok esetben jobb élőhelyek, mint ha egysíkú olajretek, vagy mustár takarónövényeket használnánk.
Azt már Dr. László Richárd egyetemi docenstől hallottuk, hogy lehetőségeinknek megfelelően bátran kísérletezzünk különböző növényfajtákkal, keverékekkel, hogy kitapasztaljuk, melyek azok, amelyek legjobban beválnak a mi termőhelyi adottságaink közt. Rengeteg termeszthető, de sajnos ma már nem használt növényfajtánk van, amelyekkel sokkal változatosabbá tudnánk tenni vadfajaink számára a vadföldjeinket.
Az apróvad számára kialakított vadföldsávok esetében ragaszkodjunk a minimum 20 méteres szélességhez, ennél keskenyebb kialakítás növeli a ragadozók okozta veszteségeket – magyarázta a szakember.
