Az aranysakál állománynövekedésének problémája a vadgazdálkodási, a természetvédelmi és az állattenyésztési szakembereket egyaránt érinti, így sokszor a tudományos kutatókkal együtt, közös erővel próbálnak hasznos információkhoz jutni a fajt illetően.
Az osztrák kutató, Jennifer Hatlauf és munkatársai a nádifarkassal kapcsolatos ismeretek bővítése céljából, eseti jelleggel kérték a SEFAG Zrt. munkatársainak közreműködését, tekintve, hogy hazánkban jóval nagyobb számban fordul elő az aranysakál, mint Ausztriában, emellett pedig a faj csapdázására vonatkozóan számítanak az erdőgazdaság szakszemélyzetének tapasztalataira.
Dr. Varga Gyula, a SEFAG Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője Zsitfapusztán fogadta a kutatókat, akik a különböző típusú élvefogó csapdák használatának módszertanát, hatékonyságát vizsgálják, valamint a használhatóságuk összehasonlítását végzik a 6 500 hektáros Zsitfapusztai vadászterületen. Az előzetes feltérképezést és területbejárást követően a kollégák által javasolt helyekre visszatartó kábeles csapdákat és ládacsapdákat helyeztek ki a szakemberek, összesen 10-10 darabot, a csapdák közelébe pedig kamerákat szereltek fel. A kutatók ezt követően 4 héten keresztül kontrollált körülmények között tanulmányozzák majd az aranysakálok viselkedését, a csapdához való viszonyulásukat, adatokat gyűjtenek, valamint ismereteket a sakál élvefogó csapdával történő elfogásáról, de az is fontos szempont, hogy a különböző csapdák mennyire bizonyulnak szelektívnek.
A kutatókat elkísérte Doris Kriegsherr és Georgina, a lagotto romagnolo (olasz vízikutya) fajtájú eb is. A gyakran szarvasgomba felkutatására használt fajta jeles képviselője, a 8 éves Georgina ezúttal aranysakál ürüléket keres a vadászterületen. A kutyát 2 éve képezték ki a sakál ürülék keresésére, amiben nagyon eredményesnek bizonyult, így lengyel, magyar és osztrák projektekben is részt vesz. Doris Kriegsherr elmondása szerint magyarországi tartózkodásuk nagyszerű lehetőséget teremt az eb tréningezésére. Jennifer Hatlauf szerint a vizsgálatok alátámasztották, hogy a kutyák betaníthatók fajazonos ürülékek felkutatására, miáltal a kutatók - a táplálkozásbiológiai, genetikai vagy állategészségügyi vizsgálatok alapját képező - mintákhoz juthatnak.
Az aranysakál kérdése egyre fontosabb Ausztriában is, a szakérők azért jöttek Magyarországra, hogy - a csapda használatát illetően - tanuljanak a magyar szakemberektől és az itt megszerzett tapasztalatokat a jövőben saját országukban hasznosítsák. A kutatók hangsúlyozták, hogy jelen tanulmányi út nagyon hasznos és előremutató, hiszen számos további, az aranysakállal kapcsolatos projekt alapját képezheti.
