Tovább folytatódik szakmai rendezvénysorozatunk idén is, ezúttal a Tisza-parti városban gyűltek össze a vármegye vadászai.
A következő Nimród Fórumnak ezúttal Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, azon belül is annak Kormányhivatala adott otthont. Január utolsó csütörtökén e helyszínen találkoztak nagy számban a helyi vadgazdálkodók és vadászok, az Országos Magyar Vadászkamara és a Nimród Vadászújság közös szervezésű tanácskozásán.
Ahogy az lenni szokott, lapunk főszerkesztő-helyettese és a rendezvény házigazdája, Bors Richárd köszöntötte elsőként a résztvevőket, majd dr. Kovács Sándor, az OMVK vármegyei területi szervezetének elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Kiemelte, hogy az előadástémákat igyekeztek úgy megválogatni, hogy a rendezvényre látogatók hasznos információkat kaphassanak a vármegye vadgazdálkodásáról.
E célkitűzéssel összhangban, már szinte menetrendszerűnek mondható, hogy az adott vármegye vadászati hatóságának egyik munkatársa a Nimród Fórumon beszámol a területi adottságokról, a vadászatra jogosultak gazdálkodásáról és a vármegye vadgazdálkodásának kilátásairól. Ezúttal Szabó Attila, a kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Földművelésügyi Osztályának szakügyintézője tette meg mindezt, aki elmondta, hogy a vármegye körülbelül 500 ezer hektáros területén 73 vadászatra jogosult folytat gazdálkodást. E területen 4 vadgazdálkodási tájegység található meg, melyeken jellegzetes alföldi, mezőgazdasági területeken folytatott apróvadgazdálkodás jellemző, kiegészülve az őzzel, mint szinte egyedüli nagyvaddal, mellyel gazdálkodás folytatható. Utóbbiból jelenleg közel 30 ezres állománynagysággal bírnak. Az elejtett bakok érmesaránya 13-16 százalék körül mozgott az elmúlt vadászati években, mellyel az ország vármegyéivel összehasonlítva az élen állnak. Az apróvadgazdálkodás kapcsán a szakember elmondta, hogy a mezei nyúl hasznosítása körülbelül 6-7 ezres nagyágrendet éri el, melynek túlnyomó többsége már lelövésekből származik, szemben a pár évvel ezelőtti, 50-50 százalékos eloszlással a befogás és lelövés tekintetében. Előadását egy SWOT analízissel fűszerezte, melyben összefoglalta a vármegye vadgazdálkodásának erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A legfontosabb erősségeknek az őz jó genetikai értékkel bíró és stabil állományát tartja, azonban a szakemberek hiánya és az élőhelyek folyamatos degradációja negatívan befolyásolja a gazdálkodás eredményességét. Az élőhelyfejlesztés, illetve az ezekhez kapcsolódó pályázatok pedig lehetőséget kínálnak a fejlődésre. Zárásként a vármegye ragadozógyérítési programjáról, az OMVK Vadgazdálkodási Alapjának vármegyei kihasználtságáról, illetve a gazdálkodás hosszútávú céljairól beszélt.
Az új, ágazatunkat érintő tudományos eredmények sem hiányozhattak a repertoárból. Dr. Ujhegyi Nikolett, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont munkatársa a jászsági mezei nyulak GPS-telemetriás vizsgálatának eredményeiről számolt be a közönségnek. Tanulságos előadásában kifejtette, hogy az apróvadfajok állománydinamikai jellemzői nemcsak a vadgazdálkodás számára, de a természetvédelmi törekvések és az agrártámogatási rendszerek ökológiai programjai kapcsán is információval szolgálhatnak. Két vizsgálat során, GPS-telemetria adatokkal elemezték az évszakos és napszakos területhasználatot a nyulak esetében. Kutatásuk szerint a ragadozók létszámának csökkentésével nőtt ugyan a vizsgált mintaterületen a nyúlsűrűség, de csak azokon a területrészeken, ahol kellően preferált a vegetáció is az alacsony ragadozólétszám mellett. A nyakörvvel ellátott nyulak jellemzően 1-1,5 km-es körben tartózkodtak, de volt olyan nőstény példány, mely a tavasz folyamán egy területváltás után egy több kilométerre lévő másik területre tette át a székhelyét, majd ősszel visszatért a vizsgált mintaterületre. Jellemzően a nőstények mozgáskörzete nagyobb, tavasszal többszöröse a hímeknél. A vizsgálat kiterjedt a különböző élőhelyfoltok szegélyeinek vizsgálatára is melyeknél statisztikailag nem volt igazolható ezek többségi preferáltsága más, véletlenszerűen generált lokációkkal szemben, ugyanakkor az bizonyítható volt, hogy a szegélyek és a tábla szegélyhez közelebbi részeit jobban használták a nyulak, mint a tábla belső részeit. A vizsgálatok tanulságai alapján az előadó elmondta, hogy a táblaméret kimutathatóan meghatározó a mezei nyulak szempontjából, illetve hogy létező jelenség a szezonális területváltás. Statisztikailag a parlagterületek nagy arányú preferenciája volt igazolható, melyek minden, a mezei élettérben élő faj számára is fontos élőhelyet nyújtanak.
A Nimród Fórumok lényeges eleme legalább egy, a vadászati kultúránkat érintő előadás megléte. Jelen esetben Molnár Barnától, a fegyverneki Herman Ottó Vadásztársaság titkárától hallhattak a résztvevők előadást Lelovich György solymászmester, ornitológus, szakíró életéről és munkásságáról. Ősi, hagyományos vadászati módunk e jeles, 1913 és 2013 közt élt képviselője kapcsán az előadó kiemelte, hogy földbirtokos felmenői Fegyverneken lótenyésztéssel és gazdálkodással foglalkoztak. A birtokon olyan híres vadászok, mint Horthy Miklós vagy Kittenberger Kálmán is megfordultak az itt rendezett körvadászatok, foglyászatok alkalmával. Lelovich György maga már hamar felhagyott a puskás vadászattal és áttért a solymászatra. 1939-ben lett tagja a Magyar Solymász Egyesületnek, kezdetben héjával és szirti sassal kezdett vadászni. Ezután bevonult katonának, ahol a harctéren ugyan súlyosan megsebesült, de gyógyulását követően haza tudott térni Fegyvernekre, ahol megalapította a ragadozómadár-telepét. Az előadó kitért híres filmszerepeire is (Vadvízország, Gyöngyvirágtól Lombhullásig), melyeknek köszönhetően – azok valutabevételei miatt – kerülte el, hogy államosítsák a birtokát és házát. Lelovich György kiválóságát és szakmai tudását jó mutatja, hogy befogott madarai 10-12 nap után már kézre szálltak és vadászni tudott velük. További filmszerepek, illetve bemutatók által kereste kenyerét az ’50-es években, valamint a ’60-as évek elején, Dániában is dolgozott ebben az időszakban. Később, már nyugdíjasként rágcsálóirtással és kisállattenyésztéssel foglalkozott. Kittenberger főszerkesztősége idején a Nimródban is számos alkalommal jelentek meg cikkei, de azt követően hazai szaklapban nem tudott publikálni, külföldön jelentek meg írásai. A rendszerváltás után tudta újra hazánkban írásait megjelentetni. Kalandos életének több helyen is emléket állítottak, többek közt Fegyverneken, de a keszthelyi vadászati múzeumban is tartottak kiállítást születésének 101. évfordulóján.
A Nimród Fórum következő állomása Kecskemét, 2024. február 15-én. Találkozzunk legközelebb is!
