Nehéz a gazdasági hatásokról objektív képet alkotni, ha nem összefüggéseiben vizsgáljuk a folyamatokat. Nemzetgazdasági szinten is számos ágazat függ a másiktól, világviszonylatban pedig különösen…
Nem meglepő módon a hazai vadgazdálkodási ágazat is függ például az erdőgazdálkodástól és a mezőgazdaságtól is. Azon túl, hogy egyazon területet használunk a többi ágazattal, azok piaci folyamatai is jelentős hatást fejthetnek ki a mi gazdálkodásunkra.
A világgazdaságot egyfajta ciklikusság jellemzi, megfigyelhetőek a konjunktúra és dekonjunktúra időszakai. Az elmúlt évtized a gazdasági fellendülés jegyében telt, azonban olyan külső hatások jelentek meg az évtized végére, amelyek megtörték a konjunktúra időszakát.
Az egyik ilyen hatás a klímaváltozás, amelynek például az erdőgazdálkodásban szembetűnőek a következményei. Erre jó példa az aszályok, illetve a változó klimatikus viszonyok folytán teret nyerő invazív rovarkártevők miatti tömeges fenyőpusztulások. A szélsőséges időjárási jelenségek más típusú erdőállományokban is éreztették hatásukat az elmúlt években. Ezen túl az enyhébb telek már a tűzifa iránti kereslet csökkenését is eredményezik. Mindeme hatások következtében, 2019-re túlkínálat állt elő a fapiacon, csökkentve az árakat, ami a hazai erdőgazdálkodók bevételeit is erősen befolyásolta. Azonkívül, hogy a fentiek következtében a vad élőhelye is változik, gyakran a fahasználathoz képest kisebb jövedelmezőségű mellékágazatként működtetett vadgazdálkodást is kisebb költségvetéssel üzemeltetik. Mára egyébként a 2019-re kialakult fapiaci helyzet konszolidálódott, sőt inkább a faanyagárak emelkedése a jellemző az orosz–ukrán válság okán.
A klímaváltozás természetesen a mezőgazdaság számára is jelentős terhet jelent. Hogy mást ne említsünk, majd 200 évvel a hazai folyóink szabályozását követően, ami a víz nagyon gyors eltávozását eredményezte az országból, az aszályok és az egyenlőtlen csapadékeloszlás következtében kulcskérdéssé vált a vízvisszatartás. A mezőgazdaság számára öntözési célból létrehozott csatornák a vadgazdálkodás számára jelentős élőhelyfejlesztő hatással bírnak, feltéve, hogy ha a csatorna fóliázásával vagy a túl meredek rézsű kialakításával nem valamiféle csapdát hoznak létre a területen. Gazdasági szempontból az öntözés költsége, de az arra fordított forrás hiányában fellépő terménykiesés is ronthatja a növénytermesztők jövedelmezőségét.
Nyilvánvaló, hogy a koronavírus-járvány a másik jelentős körülmény. A keresletre gyakorolt hatása miatt sok helyütt foglalkoztatási problémákat generált, amely erősen érezhető volt a mezőgazdaságban, de az erdőgazdálkodásban is, illetve általánosan a gazdaság egészében. Arról már felesleges is beszélni, hogy a vadgazdálkodóknak milyen bevételkiesést eredményezett a külföldi bérvadászok távolmaradása a hazai vadászterületekről a 2020/2021-es vadászati évben. Az állami kompenzáció afrikai sertéspestis miatt kialakított rendszere segítette az ágazatot, de az ASP-vírus a vaddisznóállományra kifejtett hatásán keresztül a jövőben is jelentősen befolyásolja a vadászatra jogosultak gazdálkodását. Ahol a téli vaddisznóhajtások korábban jelentős bevételt termeltek, ott a vadegészségügyi korlátozások, illetve a csökkenő állomány miatt erre már nem számíthatnak a közeljövőben. Emiatt kulcskérdés a vírus nyugati, délnyugati irányban való további terjedése, hiszen a dunántúli jogosultak többségének gazdálkodása a gímszarvas és dámszarvas mellett a vaddisznón alapul.
Ha mindez még nem lenne elég, már több mint három hónapja háború dúl Ukrajnában, amely lokálisan is, de a világgazdaság szintjén is érezteti negatív hatásait. A két hadban álló ország a világ top 5 mezőgazdaságitermény-exportőrei közé tartozik, az ukrajnai termeléskiesés nagyfokú hiányt eredményez a piacon. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a takarmánykukorica termelői ára e cikk írásakor, az év 16. hetében 169,3%-a az előző évi azonos időszakihoz képest. A repcemag, illetve a napraforgómag termelői ára is jóval több mint a tavalyi ár kétszerese. Idén emiatt még inkább kulcskérdéssé válik a gazdák és vadászatra jogosultak között kialakított jó viszony és a vadkár elleni hatékony védekezés.
Ha a vadászati bevételek szintjén nincs pozitív irányú elmozdulás, a vadgazdálkodási költségekben (pl. vadföldművelés, takarmány, vadgazdálkodási berendezések karbantartása) és a vadkárkifizetésekben biztosan magasabb költségekkel kell számolnia a jogosultaknak. Az ágazat év végi pénzügyi mérlege évek óta hagyományosan pozitív, és 1–3 milliárdos szufficit jellemzi. Idén igen valószínű, hogy a háború okozta válság miatt jelentős csökkenés állhat be az év végi egyenlegben.