Az adott célnak megfelelő sörétes lőszer választása elkerülhetetlen, ha éppen az első vadászatunkra készülünk, netán notórius kísérletezők vagyunk, vagy egyszerűen kifogytunk a korábbi, jól bevált patronunkból, amely többé már nem beszerezhető.
Az apróvad idényre készülő, a vadászboltba besétáló vadász még a mostani – lőszerválasztékban megcsappant – időkben is hamar kerülhet nehéz döntési helyzetbe az elé táruló lehetőségek láttán.
Felmerülhet tehát a kérdés, ha sörétes lőszert váltunk, vagy választunk, a vadfajhoz igazodva milyen adatokra érdemes ügyelni?
A különleges sörétes puskák és kaliberek iránti megnövekedett kereslet mellett is kijelenthető, hogy ma Magyarországon a 12-es, a 16-os és 20-as kaliberek a legelterjedtebbek. A boltokban elérhető lőszerválaszték szempontjából viszont a sorrend inkább a 12-es, 20-as és a 16-os lesz. Ha figyelembe vesszük a kaliberek közti különbségeket, akkor találhatunk általános szabályokat sörétszemátmérő, sörétraj torkolati sebesség és söréttömeg szempontjából, amelyek mindegyik kaliberre általánosan elfogadhatóak lesznek.
Tapasztalatom szerint, a számozási rendszer – melyet a vadászvizsgára meg kellett tanulnunk – a boltba belépve gyakran okoz félreértéseket. Ezért annak egyértelműbbé tétele szempontjából a legegyszerűbb, ha a sörétszemátmérőt inkább milliméterben határozzuk meg.
Ha egy, vagy maximum két sörétespatron-típus közül lehetne csak választani, akkor egy megbízható 28-34 grammos, jól bevált 3,0 és 3,5 (egykori hazai 10-es és 8-as számozások) milliméteres ólomsörét-átmérővel, a vadászias lőtávolságot figyelembe véve, amely 35-40 méter, bármely hazai apróvadfajra megfelelő lenne.
A helyzet azonban mára ennél bonyolultabbá vált. A széles, de változó választékból egy-két típust kiválasztva, azokhoz hozzászokva, az akadozó ellátottság nyugtalanító gondolata újabb kérdéseket vet fel a legtöbbekben.
Az apróvadvadászat során váratlanul, különböző távolságokban és helyzetekben felbukkanó repülő, vagy futó vad elejtésére már nagyon régóta a több, kisebb lövedék kilövésére képes puskákat tekintették a legalkalmasabbnak. A sörétlövés során nagyszámú, kis méretű ólom-, vagy újabban ólmot helyettesítő (acél, bizmut- vagy volfrámkompozit) sörétszemeket lövünk ki sima furatú csőből, amelyek a puskacsövet elhagyva, repülés közben, bizonyos mértékben 3 dimenzióban szóródnak szét. A sörétraj különböző távolságokon, függően például a szűkítés mértékétől, a golyók mennyiségétől, keménységétől, sebességétől vagy a fojtás kialakításától, különböző – a távolság növekedésével ritkuló - szórásképet ad. Ehhez társul még az adott távolságon jellemző – szintén a távolság növekedésével csökkenő – átütőerő is. Tehát a sörétlövésünk tényleges ölőerejét ez a két paraméter határozza meg.
Minél nagyobb átmérőjű sörétet használunk, annál nagyobb lesz a sörétszemek által hordozott energia, ezzel pedig kitolódik a lőtáv is. Viszont a nagyobb szemekből kevesebb fér el a sörétkosárban, ezáltal a sörétszemek takarása csökkenni fog. Ezt apróvad társasvadászathoz választott lőszernél, az idényen belül változó igényekhez mérten (például változó vastagságú tollazat, nevelt vagy vad fácán), mindenképp figyelembe kell venni.
Természetesen a sörétszemek sebessége meghatározza az átütőerejüket, azaz a vadtestbe való behatolóképességüket. Általános vélemény ebben a tekintetben, hogy a lőtudás, a kiegyensúlyozott lövés és a puska egyenletes szórásképe fontosabb, mint a sörétraj sebessége. Az átlagos torkolati sebességgel rendelkező vadászlőszerek bármelyike, a megfelelő lőtávon belül jól elhelyezett lövés esetén, megfelelő energiát biztosít. Az apróvad vadászatnál a hosszabb sörétes puskacső sem ad extra eredményt, a 71 centiméteres hossz talán kényelmessebbé is teszi a fegyverkezelést.
Általánosan elfogadott, átlagos sörétméretek és tömegek:
– mezei nyúlhoz 2,9–4,0 mm sörét átmérő, 32–36 g söréttömeg
– fácánhoz 2,7–3,5 mm sörét átmérő, 28–34 g söréttömeg
– tőkés récéhez 3,0–3,5 mm sörét átmérő, 32–36 g söréttömeg
– vadludakhoz 3,3–4,0 mm sörét átmérő, 34–50 g söréttömeg
– szőrmés ragadozókhoz 3,5–4,5 mm sörét átmérő, 32–36 g söréttömeg
Mi a helyzet a nagy semi magnum, vagy magnum töltetű sörétes lőszerek használatával kapcsolatban? Ezek a lőszerek a legnagyobb elérhető nyomásértékre vannak konstruálva. Mivel a nyomásérték maximalizálva van 1050 bárban, a söréttöltet tömegének növelése mellett, a torkolati sebességnek csökkennie kell. Azaz, ha mindenképp nagyobb energiájú patronra vágyunk, akkor egy 34-36 grammos töltetű 1050 báros változat lényegesen gyorsabb lesz, mint egy 50-52 grammos magnum. Az igényesebb, nagyobb teljesítményű patronok sörétszemeit az extrém gyorsulás következtében történő deformálódás ellen keményebbre ötvözik, vagy külső bevonattal látják el, ezzel növelik a behatolóképességüket is.
A sörétszemek tekintetében még mindig az ólomsörét nyújtja a legjobb ballisztikus teljesítményt, de az ólom használatára vonatkozó környezetvédelmi korlátozások, különösen a vízimadarak esetében, helyettesítő acél-, bizmut- vagy volfrámkompozitokat igényelnek.
Az acélsörétből – mivel sűrűsége lényegesen kisebb, mint az ólomé – ugyanakkora becsapódási energiához nagyobb sörétszem átmérőt szükséges választani. Ha ezt milliméterre vonatkoztatjuk, akkor 2,9 milliméterről 3,3–3,5 milliméterre szükséges feljebb lépni. Ezt persze csak akkor tudjuk kipróbálni, ha a puskánk rendelkezik bevizsgálással acélsörétre, mivel az acélsöréttel töltött patron lövésekor nagyobb terhelést kapnak a fegyver szerkezeti elemei. Nem elhanyagolható, hogy az ólomhelyettesítő sörétek lövésekor a szűkítésekkel kapcsolatban is a hagyományostól eltérőt kell majd alkalmazni a megfelelő szóráskép és a biztonságos használat érdekében. Sajnos ebben a kérdésben a fix, teljes szűkítéssel rendelkező, vagy régebben gyártott sörétes puskák nem használhatóak, mert nem viselik el az utólagos, acélsörét lövésére történő műszaki vizsgálat általi igénybevételt sem.
Megjelent a Nimród Vadászújság 2022. évi novemberi lapszámában.
