Több indoka lehet a vadgazdának arra, hogy komolyan foglalkozzon vadföldműveléssel. De mibe kerül mindez?
Lehet egyrészt indok az, hogy a vadkár elleni védekezés keretében a vadföld legyen a vad alternatívája a veszélyeztetett mezőgazdasági kultúrákkal szemben (ennek hatásosságáról megoszlanak a vélemények). Másrészt lehet egyszerűen csak az, hogy a felelős vadgazda törődik az állománnyal és a táplálékforrások diverzifikációjával javítani szeretne a vad életfeltételein. További indok lehet a vadászat megkönnyítése. Góg Gábor, a Sellyei Pagony Vadásztársaság elnöke így foglalja össze ezzel kapcsolatos gondolatait: „Vadföldnek lennie kell.”
Bárhonnan is nézzük, a vadföldgazdálkodás egyfajta befektetés, mely „áldozatot” annak érdekében hozunk meg, hogy minél jobb minőségű vadállományt kezeljünk, javítsunk a vad kondícióján, a szaporodási mutatókon, ezen túl pedig megfelelő trófeakihozatalt, vagy egyéb jövedelemtermelő produktumot érjünk el általa.
Előző részünk végén említést tettünk egy, a vadászterületen újonnan létesítendő, 15 hektáros vadföldről, melyet kísérleti jelleggel kívánnak ebben az évben alkalmazni. Ezen keresztül vizsgáltuk meg az elnök úrral, hogy milyen mértékű befektetést igényel egy vadföld.
Mivel a fő bevételi forrás a gímbika vadásztatásból származik, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a tarvad megtartására a területen. Ez a vadföld is ezt a célt fogja szolgálni. A területrész egyébként is jó bőgőhelynek számít, de 10 évig marhalegelőként szolgált. A területnek a művelési ágát emiatt először meg kellett változtatni, aminek volt egy egyszeri 36 ezer forintos eljárási költsége, de ezt az önköltséghez nem számoljuk most hozzá.
Ezután fel kellett törni a területet. Mivel a vadgazdálkodó egyben földtulajdonos és gazdálkodó is, ezért a szükséges gépek rendelkezésre állnak. Emiatt egyszerűen a felhasznált üzemanyag költségével kellett számolnunk (traktoros munkabért és a gépek amortizációját most nem vettük figyelembe). A gázolajköltségeket 2023. májusi, kerekített, nettó 420 forint/literes áron szemléltetjük, amely tavaly még magasabb volt ennél. A szántást tekintve, egy hektárra vetítve ez az összeg nettó 10 500 forint volt.
A szántást érintetlenül hagyták a tél folyamán, e cikk írásának hetén tárcsázták meg először (4200 forint/ha), de a föld kötöttsége miatt szükség lesz még egy kultivátoros magágy-előkészítésre is (szintén 4200 forint/ha). A jelenlegi terv szerint kukorica lesz vetve a vadföld belsejébe, amelyet három vetőgép-szélességben szemescirok fog körülölelni. A vetőmag beszerzési költsége a kukorica esetében 70 ezer forint volt hektáronként, míg a cirok vetőmag már eleve rendelkezésre áll. A vetésnek és műtrágyaszórásnak egy menetben szintén lesz üzemanyagköltsége, amely 2100 forint/ha. Ezenkívül pedig a kombinált műtrágya hektáronkénti (2,5 mázsa) nettó 32 500 forintos költségével, illetve a kelés előtt egy preemergens herbicides gyomirtásnak a vegyszer beszerzési (30 ezer forint/ha) és kijuttatási (840 forint/ha) költségével kell számolnunk.
Mindezeket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a társaság által létrehozott új vadföld hektáronkénti nettó önköltsége 154 340 forint, a vadföld egészére számolt kiadás pedig nettó 2 315 100 forintra rúg. Itt meg kell jegyeznünk, hogy nem üzemanyagköltséggel, hanem aktuális piaci, nettó bérmunka (amire a legtöbb vadásztársaságnak szüksége van) árakon számolva az önköltség 221 500, míg a teljes költség 3 322 500 forintra jönne ki.
Itt jön a nagy kérdés, hogy megvédjük-e a vadföldünket a korai kelési szakaszban, hogy később be tudja tölteni a funkcióját? Nemcsak emiatt, de a mezőgazdasági területek megvédése miatt is fontos, hogy milyen költséggel kell számolnunk a villanypásztorok esetében. A következő részben ezzel fogunk foglalkozni. Mindezek mellett fontos és aktuális teendő, hogy a vad sóutánpótlásáról gondoskodjunk. Ezt parajdi sótömbök kihelyezésével oldják meg a vadásztársaságnál. Ennek kalodáját (950 kg) nettó 145 ezer forintos áron tudták beszerezni.