A link vágólapra másolva!
Cikk kép

Az új kutya érkezése a családba mindig nagy felelősség, mert egy rossz döntés, és az ebre, ha marad is, csak egy kennelben eltöltött nehéz élet vár.

 

A jó szándék és az állatszeretet mellett bizonyos feltételeknek teljesülnie kell ahhoz, hogy a vadászkutyás hétköznapok mind a gazda, mind az eb számára megelégedéssel szolgáljanak, és a kölyökkutya beszerzését követően sok éven át tartó, boldog, kiegyensúlyozott kapcsolat alakulhasson ki a kutya és a vezetője között. Mik az alapvető feltételek, milyen szempontok szerint válasszunk vadászkutyát? A témával kapcsolatban Pomázi Ágoston kinológust kérdeztük.

– 1965-től kutyázom, és a hosszú évek tapasztalata azt mondatja velem, hogy biztos recept nincs, a kiskutya kiválasztása mindig bonyolult feladat, sőt tulajdonképpen egy zsákbamacska. Ezért inkább úgy fogalmaznék, hogy vannak bizonyos szempontok, amiket figyelembe veszek, és az ezen irányelvek szerint kiválasztott eb később jó eséllyel beválik – kezdi mondandóját a szakember.

– A vadászkutyának szánt kölyök kiválasztása mindig egy folyamat, ami az önismerettel kezdődik. Akinek nincs megfelelő önismerete, az nem tud jól választani. Döntő fontosságú a gazdajelölt temperamentuma, ezért ha a gazda nyugodt természetű, nem tanácsos túl aktív kutyát választania. Az önismeret mellett tehát elengedhetetlen a vadászkutyafajták belső tulajdonságainak ismerete is. Másik fontos szempont, hogy mely vadászati lehetőségek állnak a vadászember rendelkezésére. Ha valaki például apróvadas területen vadászik, számára nem a véreb lesz a jó döntés – mutat rá a kinológus.

Fentieken túl mérlegelni kell a gazdajelölt szociális lehetőségeit is. Milyen körülmények között él, panellakásban vagy kertes házban stb., és nagyon fontos az anyagi helyzete is. Mivel tervezi a kutya táplálását? Milyen táppal szándékozik etetni, vagy esetleg főzni fog neki? A kutyák táplálékra való érzékenysége fajtafüggő is, érdemes szem előtt tartani ezt is, az meg pusztán a szerencse kérdése, hogy az eb mennyire lesz válogatós a későbbiekben. Ezt nem lehet tudni a választáskor kölyökkorban, csak a közös élet során derül majd ki. A szociális lehetőségek kapcsán megfontolandó, hogy a család hogyan viszonyul a kutyához. Bemehet-e majd a lakásba, vagy csak kint tartózkodhat? Vannak-e gyermekek a családban?

Ha az említett szempontokat mérlegeltük, jöhet a megbízható tenyésztő, majd a kölyökkutya kiválasztása. Lelkiismeretes tenyésztőtől vásároljunk kutyát, és lehetőség szerint térképezzük fel a kiskutya felmenőit. Garancia ugyan nincs rá, hogy a jól vadászó szülők kölyke is jól vadászó lesz, de jó esély van rá.

– A legjobb, ha a gazdajelölt a születéstől fogva folyamatosan figyelemmel kíséri az egész almot, mert ha együtt látjuk a kölyköket, már sok hasznos következtetést levonhatunk a jövőre vonatkozóan – mondja a szakember. A fertőzésveszély miatt az első oltás előtt nem látják szívesen a látogatókat a tenyészetben, 6 hetes kor előtt nem is érdemes odamenni, inkább bízzunk a tenyésztőben, érdeklődjünk tőle a kölykökről. Már az emlőválasztás is sokat elárul róluk, az élelmes kölyök ugyanis mindig a jó emlőt találja meg és a fejlettebbekből táplálkozik.

Az elválasztást követően, amikor már önállóan kezdenek enni a kicsik, sok mindent látni. Árulkodó, hogy viszonyul a kölyök a kiegészítő etetéshez, az alomtársakhoz etetés közben, agresszív, félénk, stb., ezek az információk már mérvadók.

Meg kell figyelni alaposan a viselkedést, melyik a félrehúzódó, melyik a túl aktív vagy a tartózkodó. Jó teszt, ha a 6 hetes kölykök közé bedobunk egy kulcscsomót és megnézzük, melyik hogyan reagál rá. Lesz, amelyik elfut, lesz, amelyik felnéz és lesz, amelyik odaszalad és megnézi, hogy „ez vajon mi”. Utóbbi a legjobb, hisz azt bizonyítja, hogy jó idegrendszerű és érdeklődő a kiskutya – magyarázza Pomázi Ágoston.

A szakember szerint a testfelépítés nem döntő, ugyanis számtalan példát látott arra, hogy az idő elteltével a legkisebb kutya lett a legszebb. Ez sok mindentől függ, így kiskorban nem mérvadó. – Az alomban szinte naponta változnak a kölykök, erre nem lehet alapozni, éppen ezért felelősségteljes leendő gazda sosem választ hirtelen felindulásból, pillanatnyi benyomások alapján, főleg nem vadászkutyát! A küllem ugyanis a későbbi munka tekintetében másodlagos, és szerencsés esetben a jó kutya szép is lehet! – teszi hozzá a kinológus.

Arra a kérdésre, hogy mikor vehetjük magunkhoz a kölyköt, Pomázi Ágoston azt válaszolja: Ideális esetben a lelkiismeretes tenyésztő a szukát vemhessége félidejénél féreghajtotta és 8 hetes korára a kölyök már túl van további 4 féreghajtáson és 2 oltáson. Véleményem szerint 8 hetes korban el kell vinni a kutyát, előtte nem szabad, ezt az állatvédelmi törvény is szabályozza és nem is lehetséges, mert egyik napról a másikra nem tud átállni az anyatejről a szilárd táplálékra, illetve ebben a korban a megfelelő szocializációt (amire később építhetünk) az anyja és a testvérei jelenléte biztosítja számára.

Ha így járunk el és a fenti szempontokat szem előtt tartjuk, nagy valószínűséggel egy egészséges, jól szocializált, kiegyensúlyozott idegrendszerű kölyköt vihetünk haza és ha később sem rontjuk el a további szocializációját és nevelését, jó eséllyel hosszú, boldog közös élet vár ránk hűséges vadásztársunkkal.