Harmadik alkalommal találkoztak a faj nemzetközi tudományos kutatásaiban résztvevő szakemberek
Mint ahogy arról már facebook oldalunkon beszámoltunk, Szerbia és Görögország után, 2022. november 2–4. között Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen rendezték meg a 3. Nemzetközi Sakál Szimpóziumot (3rd International Jackal Symposium). A konferencia tapasztalatairól prof. dr. Heltai Miklós egyetemi tanárt, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatóját, az esemény főszervezőjét és egyben tudományos igazgatóját kérdeztük.
– A szimpóziumon 76 regisztrált vett részt 20 országból, ami rendkívül nagy szám tekintve, hogy a tanácskozás egy fajról szólt – hangsúlyozta az intézetigazgató, majd hozzátette: – Több mint 50 tudományos anyagot ismertettek a kutatók: plenáris előadásból ötöt hallgathattunk meg, továbbá 31 szekcióelőadás, illetve 14 tudományos poszter keretében mutatták be eredményeiket a kollégák.
– Összességében elmondható, hogy nagyon érdekes és izgalmas tudományos eredményeket ismerhettünk meg, tudtak a kutatók egymásnak újat mutatni – fogalmazta meg a konferencia főszervezője gondolatait az eredményekkel kapcsolatban, majd hangsúlyozta: – Mindenképp kiemelendő, hogy van egy új kutatási program Magyarországon, amely keretében nagy mennyiségben tudnak aranysakálokat és rókákat nyakörvvel ellátni és vizsgálni a területhasználatukat a GPS telemetriás adatokon keresztül. Ennek eredményeit Csányi Erika mutatta be a szimpózium első plenáris előadásának keretében. Ez, illetve a következő – genetikai vonatkozású – plenáris előadáson Wiesław Bogdanowicz is újabb bizonyítékokat mutatott be arra vonatkozólag, hogy milyen távolságokat képes a faj megtenni. Előadásában rámutatott, hogy a pannon populáció egyedei genetikai azonosságot mutatnak havasalföldi (Román-alföld), illetve trákiai egyedekkel, és megjelentek Lengyelország és a Baltikum területén. A szimpózium második napjának reggelén Csányi Sándor professzor úr a hazai adatokon keresztül mutatta be az aranysakál terjedésének irányát és annak sebességét. Vizsgálatai szerint a faj expanziója Magyarországon 30 év múltán úgy tűnik elér egy platót. Ugyanakkor a hosszú távú együttélésre kell számítanunk a fajjal, illetve fent kell tartani a nagymértékű vadászati nyomást a további terjedés elkerülésére. A nap második plenáris előadásában megismerhettük a görög kutatási program részleteit, amelynek jelentősége abban rejlik, hogy Görögországban volt a legtovább veszélyeztetett státuszú a faj. Kisebb szubpopulációkban élt, majd 10-15 évvel ezelőtt fordulat állt be az állomány helyzetében. A korábbi csökkenés itt is növekedésbe váltott az elterjedési területtel egyetemben. Mivel ott következtek be legkésőbb változások a faj populációdinamikáját illetően, ezért nemzetközi szinten is fontos adatokat nyerhetünk a görög program révén. A pénteki plenáris előadáson az izraeli kollégák egy kisméretű csülkös vad, az őz nagyságú hegyi gazella (Gazella gazella) és az aranysakál viszonyán keresztül mutatta be a ragadozó szabályozásának ottani tapasztalatait. Eredményeik szerint a Golán-fennsíkon jelentős negatív hatást gyakorol a sakál a csülkösvad egyedszámára, amit a ragadozó fegyveres állományszabályozásával nem tudnak kellően befolyásolni, mivel a nagymértékű hasznosításra erős kompenzációval tud választ adni. Ugyanakkor az emberi eredetű táplálékforrások hozzáférhetőségének csökkenésére (pl. a legelőn elpusztult háziállatok összegyűjtése; halgazdaságok, állattartó telepek, szemétlerakók kerítése) a sakálállomány csökkenő létszámmal reagált, és a hegyi gazella állomány is erősödésnek tudott indulni. Ennek a hazai gyakorlatban a kint hagyott nagyvad zsigerek terén lehet jelentősége – zárta professzor úr a főbb tudományos eredmények összefoglalását.
A főszervező véleménye szerint a szekcióüléseken is számos érdekes és hasznos információ hangzott el, amelyek a vadgazdálkodási gyakorlatra is hatással lehetnek. Az összes előadás és poszter összefoglalója elérhető a rendezvény honlapján. A szimpózium bővebb, teljes anyaga is letölthető lesz ugyanitt, amint az előadások összegzése megtörténik.
Ezirányú kérdésünkre Heltai Miklós kifejtette: – Mint ahogy az minden többnapos konferencián lenni szokott, mi is kellő figyelmet fordítottunk az előadások utáni kulturális programokra. Az első este vacsoráján a Koronauradalmi Vadászkürt Együttes tagjai adták azt az alaphangot, amely azon kívül, hogy rendkívül élvezetes volt, a vadászat e kulturális vonatkozását nem ismerő vendégeinknek újdonsággal is szolgált. A második napon, az előadások után vezetett túrán vehetett részt a szimpózium közönsége a gödöllői Királyi Kastélyban, majd ugyanitt jóhangulatú gálavacsorát tartottunk. Ennek keretében élőzene mellett tanulhatták a résztvevők a magyar néptánc „lépéseit”. Számos visszajelzés alapján elmondhatom, hogy a teljes szervezés komoly elismerést váltott ki – zárta értékelését a szimpózium főszervezője.
