A 2024-es esztendő második felében Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsának elnökségi feladatait. Ennek kötelékében hazánkban került sor – szeptember 24–27. között – az uniós vadászati főigazgatók informális találkozójára, amelynek az ország keleti szegletének „vadászati fővárosa”, Vásárosnamény, azon belül pedig a Hunor Hotel adott otthont.
A többnapos találkozó csütörtöki napján, szeptember 26-án a hagyományokhoz híven egy konferenciára került sor az Agárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának szervezésében, amely során a tagállamok képviselőinek hazánk vadgazdálkodását mutatták be, továbbá számos aktuális kérdés is reflektorfénybe került.
Az orrvadászat ellen
A nap a Hunor Hotel vadászati kiállításának helyet adó épület aulájában vette kezdetét, ahol a Készenléti Rendőség Nemzeti Nyomozó Irodájának, valamint a Rendőrmúzeumnak a munkatársai által összeállított, rollupokból álló vándorkiállítást „ősbemutatójának” megnyitójára került sor.
A kiállított anyag a vadászok és a rendőség hosszú időre visszanyúló kölcsönös munkájának eredményeit mutatják be, továbbá a civil látogatók számára számos dolgot tisztáz a vadászattal kapcsolatban.
A tárlatot dr. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a Nimród Vadászújság főszerkesztője nyitotta meg, aki beszédében méltatta az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kiemelt vidéki helyszíneként funkcionált vásárosnaményi vadászati tárlatot, ezzel pedig felhívta a figyelmet a vadászattal és természetmegőrzéssel kapcsolatban a vidék, a vidéki emberek fontosságára. A külföldi szakembereknek elmondta: az orvvadászatról, mint kiemelt, aktuális problémáról a Nimród Vadászújság nemrég befejeződött, 20 részes országjáró fórumkörútján is szó volt. Méltatta a vadászok rendőrökkel való közös munkáját, amelynek keretében bejelentette: a tervek szerint a most megnyílt kiállítás is országjáró körútra megy majd, hogy azok is jobban megismerjék a vadászattal kapcsolatos kihívásokat, akik nem napiszinten tájékozódnak a témáról.
Az Országos Rendőrfőkapitányság képviseletében Demeter Norbert rendőr őrnagy szólt a kiállítás témáiról, így például az orvvadászati és vadászbaleseti esetekről, vadcsempészetről, amelyek egyfajta tanulságként szolgálnak vadászoknak és nem vadászoknak egyarátn. Demeter Norbert a „zsaruk” vadászokkal való kapcsolatát kiválóként jellemezte, hiszen a két erő kölcsönösen segíti egymás munkáját.
A megnyitó után a házigazda, a tárlat megálmodója, Kiss B. Zoltán vezette körbe a külföldi vadászati szaktekintélyeket a különböző földrészeket bemutató diorámák között.
Magyar megoldások
A program után, a konferenciateremben az összegyűlteket prof. dr. Heltai Miklós, a Magyar Agrár- És Élettudományi Egyetem (MATE) Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének intézetigazgatója köszöntötte, aki a nap során a konferencia levezető elnökeként is dolgozott.
Az eseményt Kovács Ferenc, az Agárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője nyitotta meg. A szakember beszédében hangsúlyozta: nagy megtiszteltetés Magyarország számára, hogy vendégül láthatja a 13. informális találkozó résztvevőit, főleg azért, mert az elsőre is hazánkban került sor. Megemlékezett a tavaly elhunyt kollégájáról, Rácz Fodor Gáborról, akivel két évvel ezelőtt kezdtek dolgozni ennek az eseménynek a megvalósulásán. Összefoglalta, hogy az elmúlt napokban a tagállamokból érkezett vadászati vezetők ízelítőt kaptak a magyar kultúrából, hagyományokból, vendégszeretetből, valamint a gúthi dámgazdálkodásról, utóbbi nem létezne a magyar vadgazdák szakértelme és elhivatottsága nélkül. A korábbi konferencia témái között említette az alábbiakat: az afrikai sertéspestis (ASP) helyzetét, a nagyragadozókkal kapcsolatos problémákat, a nagytestű növényevők okozta vadkárokat, valamint az EU közös agrárpolitikáját és a vadászat technológiai újdonságait és a velük kapcsolatos kihívásokat. A szakmai kérdések mellett ezúttal a társadalom és vadásztársadalom átalakulása, valamint annak jövője is kiemelt fontosságú témája a mostani konferenciának. Kovács Ferenc szerint a társadalom és a vadászok találkozása, valamint a vadásztársadalomban való átalakulások okoznak megoldandó kihívásokat, ezek teszik bizonytalanná a jövőt, ezekről kell tehát beszélni. Ezen a konferencián szeretnék a magyar megoldásokat bemutatni a külföldi kollégáknak.
Számok nélkül nem megy
A délelőtt további részében két programpontra került sor. Elsőként prof. dr. Csányi Sándor, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője tartott előadást, témájának középpontjában a magyar vadgazdálkodási rendszer és az Országos Vadgazdálkodási Adattár bemutatása állt. A professzor a nemzetközi hallgatóság számára részletesen ismertette a magyar vadászati történelmet, beleértve a vadászati jog fejlődését az 1500-as évektől napjainkig. Kiemelte, hogy a vadállomány megújuló erőforrás, és a vadászat ennek bölcs hasznosításának eszköze. Hangsúlyozta: a vadgazdálkodás jogi kereteit, a vadászati egységek szerepét, és a többi között megemlítette az Agrárminisztérium és a tájegységi fővadászok munkáját. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár fontosságát is kiemelte, amely 1996 óta gyűjti a vadászati adatokat, biztosítva a fenntartható vadgazdálkodást. Végezetül hangsúlyozta, hogy a vadgazdálkodás hatékonyságához elengedhetetlenek a pontos statisztikai adatok, a kettő egymás nélkül nem létezhet.
Bátran kell beszélni a vadászatról
Másodikként dr. Kovács Zoltán szólt a nemzetközi hallgatósághoz. Az államtitkár előadásában a vadászat komplex jelentőségét és szerepét hangsúlyozta a természetben és a társadalomban egyaránt. Véleménye szerint a vadászat nem pusztán gyilkolás, hanem egy felelősségteljes szolgálat, amely az emberi élet része és szorosan kapcsolódik a fenntartható természetgazdálkodáshoz. A modern társadalomban az emberek egyre inkább eltávolodnak a természettől, különösen az urbanizáció következtében, ezért az átlagember kevés kapcsolatba kerül a természettel, ami nehezíti a vadászat helyes megértését.
Kovács Zoltán szerint a kommunikáció és az oktatás alapvető fontosságú a vadászat helyes megítélésének megváltoztatásában. A 2021-es Vadászati Világkiállítás jelmondata, „Egy a természettel,” azt az üzenetet közvetítette, hogy az emberi létezés elválaszthatatlan a természettől. A Nimród Vadászújság főszerkesztőjeként is arra hívja fel a figyelmet, hogy a vadászatról és a természetvédelemről folyamatosan beszélni kell, nemcsak az egyetemeken, hanem már az iskolákban is, hogy a fiatalok is megértsék a fenntartható természetgazdálkodás és a vadászat fontosságát.
Az államtitkár kitért a ragadozó fajok, például a farkasok és medvék túlvédelmének problémájára, ami több országban szociopolitikai kérdésként jelenik meg. Szerinte az emberi felelősség a természet gondozása és egyensúlyban tartása, mert a természetet nem lehet magára hagyni, és ebben a vadászatnak kulcsszerepe van. Az államtitkár szerint a vadászat az egyensúly megőrzéséről, nem pedig a gyilkolásról szól, és a természet megóvása érdekében napi szinten kell beszélni róla.
Összegzésképpen arra buzdította a hallgatóságot, hogy bátran kommunikáljanak a vadászatról és lépjenek fel a természetvédelem érdekében, mivel az ember már betört a vadvilág területére, és most az egyensúly visszaállítása a cél.
A világvadász szemével
Dr. Kovács Zoltán – jó példaként – beszélgetett a hazai és nemzetközi köztiszteletnek örvendő világvadásszal, Hidvégi Bélával. A diskurzus aktualitását a vadászat, mint természetvédelmi eszköz narratíváinak újjáépítése adta. A beszélgetés a nemzetközileg elismert magyar világvadásszal – a személyes szempontokon túl – a vadászat természetvédelmi szerepének újraértékelésére fókuszált. Hidvégi Béla visszaemlékezett fácánvadászataira, édesapjával való közös vadászatokra, valamint pályafutásának fontos állomásaira. Hangsúlyozta: a trófeavadászat nélkül a vadállomány eltűnhet. Kenyai élményei alapján úgy véli, hogy a vadászat betiltása az országban a vadállomány csökkenéséhez vezetett. Jó példaként említette az Ovis Club mottóját: „A vadászat a természetvédelem első számú eszköze.” Hidvégi Béla alapítványa, amely az ő nevét viseli, a többi között afrikai közösségeket és ösztöndíjprogramokat támogat. Kovács Zoltán szerint Hidvégi Béla személyes sikerei és edukációs tevékenysége, például a keszthelyi múzeumban évente 100 ezer látogatót vonzó kiállítása, jelentős szerepet játszanak a vadászat pozitív kommunikációjában.
Egységgé kell rendeződni
Az ebédszünet után prof. dr. Jánoska Ferenc, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének igazgatója folytatta az előadások sorát. Témájakén az európai vadgazdálkodási és vadászati gyakorlatok közötti hasonlóságok és különbségek szolgáltak. Az intézet igazgatója – egyben lapunk főmunkatársa – kifejtette, hogy a vadászat és vadgazdálkodás értelmezése országonként eltérő, különösen a vad tulajdonjoga tekintetében: az országok kétharmadában uratlan jószágnak tekintik a vadat, míg hat országban az állam birtokolja. A vadászati jogok szintén eltérőek, csakúgy, mint a vadászterületek minimális mérete, amely három országban nincs meghatározva. A vadászterületek méretei országonként változnak, például Bulgáriában 70 hektár per vadász, míg Finnországban 500-1000 hektár. A zárt körülmények közötti vadászat négy országban tilos, és ahol engedélyezett, jellemzően gímszarvasra, dámra és vaddisznóra vadásznak. Jánoska Ferenc kiemelte a vadászok nemi és kor szerinti összetételének eltéréseit is, valamint a vadászvizsga korhatárát, amely általában 16-18 év között mozog. Végezetül a professzor hangsúlyozta: az EU és a vadászat egy nagyon színes kaleidoszkópként jelent meg a bemutatott diákon, bízik benne, hogy ez a rendezvény is segít mindezt egységgé rendezni.
Olyan embereket kell nevelni, akiknek fontos az erdő
A délutáni témákba Szabó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Erdészeti Erdei Iskola Szakosztályának elnöke csempészett egy kis „könnyed”, de mégis kardinális fontossággal bíró előadást, melynek már címe is beszédes volt: a vadászat bemutatása az erdőpedagógiában és a magyar erdei iskolákban. A szakember ismertette a külföldi szakemberekkel az egyesületet, amely 1866-ban alakult, és 4000 tagja révén jelentős súllyal képviseli az erdészeti szakmát. Hangsúlyozta, hogy a fenntartható vadgazdálkodás fenntartható erdőgazdálkodás nélkül nem működhet. Rámutatott, hogy a modern társadalom távol került a természettől, és az emberek alapvető ökológiai ismeretek hiányában vannak, ezért fontos az erdőpedagógia szerepe. A vadászat gyakran negatív megítélése miatt Szabó Péter szerint hiteles forrásokból kell bemutatni az emberek számára az erdők titkait, beleértve az erdészek és vadászok munkáját. Az élménypedagógiai módszerek, mint például a gombakeresés és az avar feltúrása, hatékonyabbak, mint a hagyományos, úgynevezett frontális oktatás. A 20 éve létrehozott minősített erdei iskola hálózat és programok, mint az Erdei Vándor Program és a Hátizsákban az Erdő Program, hozzájárulnak a gyermekek természetközeli tanulásához. A szakember a pedagógiai tevékenységet számokkal is igazolta: az elmúlt tíz évben 716 ezer fiatalt értek el a másfél millió magyar gyermekből. Ezek a ifjoncok hiteles forrásból kaptak releváns információkat az erdőről, erdészetről, vadászatról. Hangsúlyozta: olyan embereket akarnak nevelni, akiknek fontos az erdő.
A jövő generációja
Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) részéről dr. Jámbor László, a szervezet elnöke szólt az EU-s főigazgatókhoz. Előadásában rácsatlakozott a Szabó Péter által taglalt témára, hiszen nagy hangsúlyt fektetett a vadászkamara ifjúsági programjának bemutatására. A vadászkamara által managelt Ismerd Meg a Vadászokat program célja, hogy a fiatalokat kimozdítsa a komfortzónájukból, és megismertesse velük a fenntartható természetgazdálkodás, vadászat és vadgazdálkodás szerepét. A program elődje 1997 óta működik, a kezdeményezés szervezett formában pedig 2017-től. A szervezet ezen irányú erőfeszítéseinek sikerét anyagi források támogatják, melyek 2016-ban 1,9 millió euróról 2024-re 7,5 millió euróra emelkedtek. A program keretében több mint 300 ezer diákhoz jutottak el táborok, iskolalátogatások és workshopok formájában. Az vadászkamara egyik közeljövőbeli célja, hogy a vadgazdálkodást a tanrend részeként tanítsák heti legalább egy órában. A vadászkamara jegyében működő hatvani vadászati múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásain 21 442 gyermek vett részt az elmúlt időszakban.
Az összegzés előtt Cy Griffin, az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetség (FACE) vezető természetvédelmi igazgatója az EU szakpolitikai fejleményeiről tájékoztatta az egybegyűlt szakembereket. Az előadása után élénk párbeszéd alakult ki a szakemberek között, a többi között szó volt például az acélsörét témájáról.
