El kell fogadnunk, hogy testfelépítésünk tekintetében mindnyájan mások vagyunk. Még két, teljesen hasonló magasságú ember esetében is elképzelhető, hogy az egyik kiváló eredményeket ér el például egy sörétes puskával apróvadvadászaton, míg a másik ugyanazzal a fegyverrel, csupán az arcformájának és ujjhosszának eltérései miatt, elmarad az eredményességben.
Teljes és tökéletes illeszkedés esetén egyértelműen felismerhető a teljesítmény növekedése. Kevés annál bosszantóbb dolog van, ha egyébként tökéletes állapotú sörétes vagy golyós puskánk valamilyen okból nem áll kézre. Kisebb a gond, ha ez csak kellemetlen érzést kelt, de ha emiatt rendszeresen hibázunk is vele, megfontolandó, hogy szakemberhez forduljunk segítségért.
Első lépésként érdemes felméretni a hibázás fő okát. Ilyenkor a szakember a lövéskor megszokott pozícióban a vállunkba felvett puskával együtt kívülről figyel meg minket. A felméréskor a tusa hosszát, az elsütőbillentyű pozícióját, a pofadék magasságát, sörétes fegyvereknél pedig több egyéb apróság mellet főleg a csősin elhelyezkedését figyeli meg a szemtengelyhez képest.
Csak részigazság, hogy ha a könyökhajlatba helyezett tusatalp mellett a mutatóujjunkkal elérjük az elsütőbillentyűt, akkor minden rendben van a tusa hosszával. Valóban van összefüggés, de éppoly fontos, hogy a tusanyakat lövés előtt megmarkolva, képesek legyünk mindig ugyanúgy elérni mutatóujjunkkal az elsütőbillentyűt vagy billentyűket, a vállunkban minden felvételkor ugyanúgy helyezkedjék el a puska, és a pofadékon szintén ugyanúgy helyezzük el arcunkat.
Golyós puskáknál a tusa hosszából való levágás vagy egy vastagabb tusatalp felhelyezése segít a problémán; esetleg a sokkal nehézkesebb utólagos betoldás előtt érdemes megvizsgálni a távcső hátrább vagy előrébb helyezésének lehetőségét.
