Konferenciát tartottak Vadmacska Fajmegőrzési Programban résztvevő szervezetek
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI), a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Budakeszi Vadaspark 2021-ben kötött együttműködési megállapodás keretében fogott össze a vadmacska (Felis silvestris) megmentése érdekében. Azon túl, hogy folyamatosan monitorozzák a rejtőzködő életmódot folytató kisragadozó egyedeit és szokásaikat, tapasztalataikat is megosztják egymással. 2021-ben már tartottak a témában egy konferenciát, idén újfent sort kerítettek erre.
A december 8-án tartott rendezvényen köszöntőt mondott Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki az összefogás fontosságát hangsúlyozta a faj megmentése érdekében, illetve, hogy a különböző érdekeltek gondolkodásmódját összehozza a fenti cél elérése miatt.
Halász Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgatóhelyettese megnyitó beszédében kiemelte, hogy dicséretes az, hogy a térség vadászatra jogosultjaként a Pilisi Parkerdő egy ragadozó faj megmentésének útját keresi. Továbbá hangsúlyozta, hogy a házi macskák jelentős veszélyt jelentenek a vadon élő társaik populációjára, ugyanis a tisztavérű vadmacskák genomja kezd beolvadni a házi macska genetikájába a hibridizáció révén.
Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatója bevezetőjében az összefogásbeli szerepüket jellemezve azt mondta, hogy a vadaspark a szócső, akik elérik a városi embereket, hogy nekik is el tudják mondani, hogy akár a veszélyeztetett fajok megmentésében, akár az erdők kezelésében hogyan tesznek eleget az érintett szereplők a társadalmi elvárásoknak.
Dr. Sós-Koroknai Viktória, a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosa első előadóként a pusztai macska, azaz a manul (Otocolobus manul) biológiai jellemzőiről, tartási körülményeiről, állategészségügyi kihívásairól és sikeres zárttéri szaporodásáról adott elő. Véleménye szerint az állatkerti tapasztalatok a vadmacska esetében is – részben – hasznosíthatóak.
Dr. Sátori Ágnes, az Állatorvostudományi Egyetem külső munkatársa és állatorvos-viselkedésterapeuta a házi macskák és gazdáik szerepéről beszélt a vadmacska védelme kapcsán. Szerinte a tiltásokon kívül vannak olyan módszerek, amelyekkel a macskatartókat is érdekeltekké tehetjük a vadon élő rokon faj védelmében. Véleménye szerint a macskatartó gazdák edukálásával, azzal, hogy jobban meg tudnák érteni kis kedvenceik viselkedését, különböző ingerekre adott reakcióikat, ami által a tartásra vonatkozó igényeiket is jobban megismernék, azzal megelőzhető lenne a sok házikedvenc természetbe való „kirakása”.
Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembere és előadótársa, Fehér Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Genetikai és Biotechnológiai Intézetének munkatársa a vadmacskák egyedi, GSM alapú telemetria nyakörves adatgyűjtésük tapasztalatait, és azok genetikai vizsgálatainak eredményeit mutatták be a konferencia közönségének. Vizsgálatukban két példányt láttak el jeladóval 2022 nyarán. A vadmacskák mozgásaktivitását vizsgálva arra jutottak, hogy mindkét egyed nappal is aktív, otthonterületéről nagy elmozdulásokkal távolodik el, majd vissza is tér oda. Az egyik példány áthelyezés után is gyakorlatilag visszament eredeti élőhelyére, 25 km-es távolságból, majd visszatért az áthelyezés utáni helyére. Településekre is bátran bejárt az egyik jelölt egyed. Érdekességként mutatták be, hogy az egyik vadmacska feltételezett utódjának fenotípusa egyértelműen házi macskáé. Az előadás második részében Fehér Péter elmondta, hogy genetikai vizsgálatot végeztek a két egyeden, ami alapján megállapították, hogy tisztavérű, nem hibrid vadmacskákról van szó.
A DINPI munkatársai, Szabó-Major Borbála projektvezető és Novák Adrián, a Pilis-Budapest környéki tájegység osztályvezetője a börzsönyi és a pilisi terepi tapasztalatokról számoltak be. Kameracsapdák kihelyezésével, nyomozással és genetikai adatgyűjtéssel végzett kutatásaik eredményét mutatták be. Alapvetően nagyragadozókra irányuló vizsgálataik során a Börzsönyben, a Börzsöny Alapítvány civiljei segítségével számos alkalommal találtak vadmacska nyomot, vagy kerültek egyedek a kameracsapdák elé. A Pilisben is vizsgálták a különböző élőhelytípusokon a faj előfordulását. Érdekesség, hogy a sikeres adatgyűjtéshez csalizással járultak hozzá, amelyhez főleg halat, de például macskagyökeret és macskamentát is használtak. A bemutatott képeken jól látszik, hogy a vadmacskák előszeretettel használják a kidőlt holtfákat helyváltoztatásuk során. Vadászok által készített fotókat is kaptak, amelyeken szórók közelében észleltek vadmacskákat.
Turi Luca, a MATE hallgatója A környezetgazdagítás hatása a vadmacskák viselkedésére címmel tarott előadást az érdeklődőknek. Kutatásai során a Budakeszi Vadasparkban vizsgálta az eltérő előéletű vadmacskák viselkedését, a környezetgazdagítási kísérleteikre adott válaszukat. Látásra, szaglásra és ízlésre, illetve fizikai aktivitására ható eszközök használatával megállapította, hogy a kézből nevelt, illetve a vadmacska szülők által nevel egyedeknek mennyire eltérő az eszközök használatával eltöltött idejük. Ezt kiegészítve kérdőíves kutatást is végzett lakosság, illetve szakemberek (állatkertek) körében is. A lakosság részéről a vadmacskával kapcsolatos ismereteiket mérte. Az előadó kiemelte, hogy a lakossági felmérésben a vadászokat, mint a vadmacskaállományt veszélyeztető tényezőt csak minimális számú válaszadó jelölte meg.
Farkas Ádám, a Budakeszi Vadaspark „zoopedagógus” munkatársa a szemléletformálás fontosságáról beszélt. Előadásában – melyet interaktív, a gyerekek oktatása kapcsán is használt „szaglászós” játékkal is fűszerezett – kiemelte, hogy a virtuális térnek kulcsfontosságú szerepe van a vadaspark szemléletformáló munkájában, de tevékenységük jelentősen túlmutat ezen, például gyerektáboroztatással, kitelepülésekkel, látványetetésekkel, iskolai órákkal is igyekeznek minél több gyermeket és felnőttet is elérni. Programjaikban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vadmacska védelmére.
Belényi Beatrix, a Kutyák Határok Nélkül Alapítvány kutyakiképzője a keresőkutyák természetvédelemben való hasznosításukról beszélt. Az alapítványnak már vannak a vadmacska ürülék felkeresésére is képzett kutyáik, ezzel elősegítve az ezirányú kutatásokat végző szakemberek munkáját. Elmondta, hogy a kutyák jelentősen növelik a kutatások hatékonyságát.
Szabó Péter az összefogás többi partnerének munkáját megköszönve zárszóként azt emelte ki, hogy a rendezvény látogatói olyan „tudáscsomaggal” térhetnek haza, amellyel jelentős lépéseket tehetnek a faj megmentése érdekében.
