Nemzetközi konferencián mutatták be eredményeiket a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet kutatói Prágában.
A fenntartható közlekedés témakörét vizsgáló egyetemi kollégák nagyban elősegíthetik a közlekedési fejlesztésekért felelős szakemberek és kivitelezők munkáját hazákban és külföldön is.
A közlekedés fejlődésével párhuzamosan környezetünk és az élővilág egyre inkább kitett a vonalas létesítmények – mint például az utak és vasutak – okozta közvetlen és közvetett hatásoknak. A közlekedési infrastruktúra fejlődése, nagyban hozzájárul az élőhelyek fragmentálódásához és az izolációs hatás megjelenéséhez. Ez utóbbi jelenség leginkább a kerítésekkel ellátott útszakaszok sajátossága, de egyes állatfajok esetében akár kerítés nélkül is bekövetkezik, melynek következtében akadályozottá válik a fajok szabad mozgása. Ennek mérséklésére ökoátereszeket és vadátjárókat telepítenek az útpálya alá vagy felé, ezzel biztosítva az átjárhatóságot.
A fenntartható fejlődés elengedhetetlen feltétele, a közlekedési hálózatok tudatos tervezése és ezek ökológiai szemléletű megközelítése, ami ma már célzott kutatások nélkül elképzelhetetlen. A Soproni Egyetem elkötelezett, hogy az egyetemen folytatott kutatásokkal és az oktatással hozzájáruljon a biológiai sokféleség megőrzése érdekében folytatott küzdelemhez. Ezek részét képezik azok az útökológiai kutatások, amelyek a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetében folynak. A kutatók magyarországi autópályákon és gyorsforgalmi utakon kialakított vadátjárókat és állatok átjárására alkalmas műtárgyakat vizsgálnak különböző módszerekkel. A kutatás részét képezi műholdképek elemzése és felszínborítási adatbázisok vizsgálata továbbá az átjárók elhelyezésének és kialakítási sajátosságaiknak a felmérése. Ehhez kapcsolódik a terepi adatgyűjtéssel a műtárgyak montírozása, többek között automata kameracsapdák és homokpadok alkalmazásával. Mindez az oktatásban is megjelenik az élőhely fragmentációval kapcsolatos ismeretek terepi gyakorlatok vagy éppen projektfeladatok során.
A kutatások eredményei – amelyek több mint 50 nagyvad felüljáró értékelését foglalják magában – megállapítható, hogy az utóbbi években átadásra kerülő gyorsforgalmi utak esetében egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az izolációs hatások mérséklésére a tervezések során, ami az átjárók számának növekedésében is jól mérhető. Ugyanakkor számos esetben megfigyelhető, hogy a kivitelezés során nagy változatosságot mutatnak az átjárók, a rámpák kialakítása, a zaj- és fényvédőfal elhelyezése és a növénytelepítés terén. Ezek egységesítése és fejlesztése a kutatási és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével tovább növelhetné az átjárók hatékonyságát. A műtárgyak monitorozásának eredményei igazolták a helymegválasztás fontosságát, a magas használati érték eléréséhez elengedhetetlen a zavaró hatások – közeli lakott területek, utak vagy vasutak – elkerülése, a zavarásnak kitett átjárókat kevésbé használják a hazai vadfajok, ezzel szemben például a zavarásmentes, erdőterületet erdőterülettel összekötő átjárókon állandó látogató lehet a gímszarvas vagy éppen a vaddisznó.
A kutatások eredményeit az Ember-Vadvilág Interakciók Munkacsoport kollégái: Dr. Tari Tamás egyetemi docens, Nagy Eszter és Kovács Márk Ferenc PhD hallgatók tárták nyilvánosság elé a múlt héten Prágában megrendezett, az Európai Infrastruktúra és Ökológiai Hálózat (IENE) szervezet által szervezett nemzetközi konferencián. A Soproni Egyetem kutatói hazánkból egyedüliként egy előadást és két posztert mutattak be. Az 5 napos rendezvényen, amely „A biológiai sokféleség a jövő közlekedésének fókuszában” mottóval zajlott, 5 plenáris előadás, 127 szekció előadás, 11 interaktív workshop és 45 poszter került bemutatásra a kontinenseket átölelő eseményen.
A tudományos tanácskozás végén elfogadott „Zárónyilatkozat” jól mutatja a tudományos társadalom elhivatottságát a fenntartható közlekedés elérése érdekében.
