Mint ahogyan a nimrod.hu oldalunkon beszámoltunk, elkészült a rövidszőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilja. A kutatásának köszönhetően lehetségessé vált az egyes egyedek genetikai fajtatisztaságának bizonyítása vagy kizárása. A téma kapcsán Pomázi Ágoston kinológussal beszélgettünk.
Leegyszerűsítve: eddig, ha sárga kutyával volt dolgunk, akkor az vizsla volt – jegyzi meg a szakember félig-meddig viccesen, mindjárt beszélgetésünk elején, majd hozzáteszi: Ezért is érdekes ez a genetikai térkép, hiszen most már tudjuk, hogy mi fán terem ebből a szempontból a magyar vizsla, mihez hasonlítsuk a jövőben. A vizsgált egyedek génállományában volt egyfajta szórás, de jól meghatározhatóak voltak azok a paraméterek – a fajtaleírás értelmében –, amelyek segítségével kiderült, hogy elég homogén, tehát rendkívül stabil az állomány.
És hogy milyen problémák kiküszöbölésére jó ez a térkép? Pomázi Ágoston szerint voltak olyan gondok a fajta közelmúltjában, amelyek így elkerülhetőek lesznek a jövőben. Például a hazai szakemberek több esetről tudnak, amikor „vérfrissítés” címszóval ír szettert, vagy pointert kevertek a vérvonalba, persze mindennek a törzskönyvek tekintetében nem volt nyoma. Találkozott például olyan vizslával, amelynek nyaktájékon fordítva állt a szőre, ami arra utalt, hogy a vérvonalban jelen van az afrikai oroszlánkutya, a rodéziai ridgeback.
Mivel a fajta zárt törzskönyves – tehát nem lehet nem törzskönyvezett kutyákat „beléptetni” a rendszerbe – eddig a legtöbb, amit egy törzskönyv nélküli vizsla elérhetett az volt, hogy részt vett egy küllembírálaton, amely után kapott egy regisztrációs lapot, a történet pedig itt be is fejeződött. Pomázi Ágoston szerint akár ez is változhat a jövőben a genetikai vizsgálatok fényében, hiszen ezek segítségével még a származás is könnyen bebizonyítható.
A genetika egyébként jelen van a kutyások életében, hiszen a különféle almok esetében a származás pontos lekövethetősége érdekében a kölyköket a tenyésztőnél lévő szuka és kanok fényében vizsgálják, hogy az apa minden esetben biztos legyen.
A szakember a mostani kutatás igazi jelentőségét abban látná, ha ki lehetne terjeszteni nemzetközi szintre, például a Magyar Vizslák Világszövetségén keresztül. Az USA-ban például már jellemző tendencia, hogy a magyar vizslák farka felfelé kunkorodik, ami egyáltalán nem jellemző tulajdonsága a fajtának.
A kinológus lapunknak arról is beszámolt, hogy már készül a drótszőrű magyar vizslák genetikai térképe is. Ennek a fajtának az esetében már rutinszerűen végzik a szőr örökítőanyag vizsgálatát, hogy milyen százalékban tartalmaz rövidszőrű magyar vizslát az adott kölyök. Az ilyen egyedeket nem zárják ki a tenyésztésből.